Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-12-10 / 148. szám
■egy ven hatodül évfolyam. 148 szám. CsfltSrtftk, 1988. december 10. KOMAROMI LAPOK ElStizetéai ár czehuloTák értékben: Helyben é. vidékre postai szétküldéssel: Kffétx évre 80 R, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ki. Kyyei iám Arat 80 fl<>6 C POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-a. 88., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, - dec. 9. A nemzetgyü ési választások négy hete lezajlottak és a köztársaság kormánya meg nem alakult meg. Nem csak a pártok hatalmi érdekei akadályozzák a megalakulást, amelyeket összeegyeztui nem tudsak, hanem a vá Ságnak kimélyülése is, amely elerkt-zett az államválság határához. Arról van szó «gyanis, hogy folyassák e a régi kormányzati rendszert, amely a kisebbségi akarat fe ett elnézve, reánk erőszako ta a cseh nacionalizmus parancsait s amely kese rfien bos/.u ta meg magát a választásokon, ahol a kormány párt|ai csak a választási törvény módosítása és a kis pártok felszívásával kaptak néhány főnyi mesterséges többséget, — vagy érvényesüljön a parlamentarizmu rendszere, amely a demokráciát, tenát a választó tömegek akaratát jelenti. Az első mód az államot csődbe juttatja, mert állampolgárai többségének akaratát hagyja figyelmen kivöl. A második mód szerint a tömegek akarata érvényesül és azok önrendelkezési joga is a meg va'ósulás stádiumába keiül. A cseh pártok az első módot választanák, vagyis akaratuknak merev reánk erőszakolását a régi recipe szerint. Ez azonban nem vált be, mint a következmények mutatlak. De nem vált be azé t sem, mivel a népek igazi akaratát csak ideig óráig lehet elnyomni hatalmi eszközökkel. A kormányalkotó többségi pártoknak a külföld intelmét to mácsolják egyes cseh lapok és ezzel fékezik azok elvakultságát, amely a nyílt abszo utizmus fegyverétől se riadna vissza, csak hogy hegemóniáját és fantomképét, a cseh nemzeti állam megvalósítását érvényesíthesse ebben a soknyelvű és sok nemzetiségű nem nemzeti-, hanem nemzetiségi államban. A külföld arra inti ezeket az elvakult embereket, hogy a koali«08 kormányzat tényét folytatni nem lehet és annak hibáit helyre kell hozni. A külföld figyeli ezt a kormányválságot is, amely annyira dmérg sédéit, hogy megalakulni n képtelen. Természetesen ebből le is szűri a következtetéseket a koalícióra nézve. Hi a koalíció a nemzetiségi állam minden rétegé hői alakulna és erre mód kínál koznék, akkor kif- Jezője lehetne a tömegek akaratának; de ha az •sorosan elhatárolva magát »z állam lakosainak többségét a kotó nemaetiségektől, egy nemzet pártjaiból alakul, egyoldalúságával joggal hívja ki maga ellen a kritikát. Ezt a kritikát gyakorolták a választók a koalíció felett a válasz tágon De ez az intelem a cseh pártoknak nem volt elég. Lehet, hogy a külföld intelme sem lesz elég nekik, folytatni akarják a munkát ott, ahol abbahagyták Ám vessenek magukra a következményekért, mely ennek a nyomában jár. Sem a diktatúra, sem a statárium, sem az alkotmány felfüggesztésének más módja nem befolyásolhatja a tömegek akaratát, csak egybe fogja kovácsolni. Sub pondere ereseit palma, a pálmafa a súly alatt növekszik. Ezzel számoljanak azok, akik ma az alkotmány félrelökésében keresik a kivezető utat az állam válságából. — Az Országos M.uyar Kis ja d ■, Fö'dfflivss és Kisparo part vezeiősége december 7 én, Losoncon Szent Ivány József nemzgy. képviselő elnöKieie mei lett látogatót! ülést tenort, melyen a párt képviselői is részívettek. Az országos pártvezeíőség ezen ülésén afelett határozott, hogy szervezeteivel beolvad a M gyár Nemzeti Pariba, amelynek fddig is törzsét képezte. Szent-Ivány József hivatkozva a komáromi és a rimaszombati körzetek választmányainak a választások előtt meghozott azon határozatára, hogy a párm ik a M gyár Nemzeti Pariba leendő végleges beolvadását a választások utáni időre halasztja, fölkérte a pártvezetőséget, hogy ezen határozatra nézve hozzon döntést. Az elnöki megnyitó után Mohúcsy János dr. országos elnök terjedelmes nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben az ő s/eméiyes állá pontját ismertette és különvéleményaént a p írtnak további fennmaradását hangoztatta. Indokolásában többek között arra hivatkozott, hogy a párt fönnmaradását legfőképen a fődeformnak a magyar kisebbség érdekeit méltányoló végrehajtásának követelése teszi szükségessé és hibának tor.ja. ha a magyar f áidmives és gazdatársadalom egyszerűen beolvadna a Magyar Nemzeti Párba. A különvéleményt a felszólalások egész sora követe, amelyben az elnökön kívül résztvettek H alota J mos dr., ifj. Koctor G.ula képviselők, ifj. Hlavic^ka János, Pintér Béla, Pipezsnik Andor pmvezeiő->égi lagok, valanennyien alapos érvekkel és a vá asztáson szerzett tapasztalatok alapján amellett foglaltak állást, hogy a Kisgazda és Kisipiros pártnak beolvadását semmi sem akadályozza, mert a magyar tömegek, d cára a pár heti előkészítésnek, n gy lelkes déssel sorakoztak a Magyar Nemzeti Part zászlaja alá. A felszólalók közöl levő három kisgazda frappánsul mu'atott rá arra, hogy a magyar gazdák és földmivesek Hső sorbm magyarok és a Magyar Nenzeti P írtban még fokozottabb mértékben látják érdekeiknek megvédését, minta kisgazdapártban. Ezenfelül ual tak arra, hogy abban a párban, anHy felekezetre és osziáiyra való különbség nélkül tömöríti a magyarságot egy közös nagy párba, az egyesült többségben rejlő erőben látják biztosítva a magyar gazda és főldmivestársadiiom jobb jövőjét és elviselhetőbb sorsát. Törköly József dr. szenátor rövid felszólalásában r Iviiágositotta Mohácsy dr t, hogv a Mrgvar Nemzeti Part a magyar gazdik és földmivesek érdekvédelmére vonatkozó programját teljes egészében a kisgazda és kisip iros p írttól vette át és annak még tökéletesebb kiépítésére külön mezőgazdasági szakosztályt állítanak föl a párt kebelében Meg Moh tcsy dr. reflektált az elhangzottakra, de az or «zágos pártvezeiőség az előterjesztett különvéleményt figyelembe nem vette, hanem nagy lelkesedéssel kimondotta, hogy a kisg'zda és kisip ros pártnak -i Magyar Nemzeti Partba való beolva dását szükségesnek tartja és szervezeteinek ilyen irányban leendő átépítését a jövő évben a megfelelő formaságok betartáeáv-i! végreh'jtja. 1 Iáim IbbbO Hrt krzbvbCil — A párt intézőbizottságának ülése. — — Saját tudósitónktól. — Losonc, — dec. 8. A választásokból igen szép eredménnyel kikerült Magyar Nemzeti Part intéző bizottsága rendkívül fontos gyű lést tartott december 7 en és 8 án Lo soncon, ameiyen a magyarság életér dekeit szivén hordozó part programját és szervereinek szabályzatát dolgoz iák ki reszleiesen. A választások man első Ízben ü t össze a párt ideiglenes intézőbizottsága, nogy megalkossa a párt a'kotminyát és előkészítse az or szágos kongresszust. A gyűlésen, mely december 7-én d u 2 órakor kezdődő t. megjelentek a pán illusztris vezérén, Szent Ivány Jó zsef nemzetgyűlési képviselőn kívül Fűssy Kálmán, Holota Janos dr, ifj Koczor Gyula nem/etgy képviselők, Törköly József Richter Jínos szená orok, Szilassy Béla dr., Tarján Ödön, Maiéter István dr, Kakán Beli dr. és a part intézőbizottságának számos kiváló tagja. Egry Ferenc szenátor, Korláih Endre dr. és Nitsch Andor képviselők a rend kívüli rossz időjárás miatt nem jelen hettek meg az ülésen. A gyűlést Törköly József szenátor, a párt országos ügyvezető elnöke vezette, aki a megnyitás után előterjesztette a párt programjára vonatkozó nagyszabású jivasatát, amelyben a Magyar Nemzeti Pártnak az itt élő magyarság javára irányuló törekvését, célját és feladatát fogtálra össze. Az ép oly alapos, mint minden, a magyar nemzeti kisebbséget érinő politikai, gazdasági és kulturális kérdést felölelő programjavaslat fölött megindult magas színvonalú igen termékeny vita után az intézőbizottság úgy határozott, hogy a javaslatot a párt programjának alapjául egyhangúan elfogadta és annak részletes kidolgozásával Szent Ivány József pártelnököt bízta meg. Szintén alapos megvitatás tárgyát képezte a párt szervezeti szabályzatának megállapítása is, amelyre vonatkozó javaslatot Nagy Sándor terjesztette elő. A szervezeti szabályzat felöleli mindama rendelkezéseket, amelyek a pá (tagságra, a szervezetekre, a kü lönböző szervekre, a hatáskörre, az országos pártnapra valamint a kulturális tevékenységre és a gazdasági érdek védelemre vonatkoznak. A szervezeti szabályzat megállapítását az egyes szakosztályok szervezetére vonatkozó szabályzatok letárgyalása követte. Meg alakították a mezőgazdasági, az ipari és kereskedelmi szakosztályokat, ame lyeknek élére a pártnak legkiválóbb szakférfi tagjait állították. Az egyes szakosztályok kiépítését a megválasz tolt szakbizottságokra bízták. A mező gazdasági szakosztály elnökéül Szilassy Béla drt a pénzügyi bizottság elnökéve Tarján Ödönt választották meg. December 8 án délben Losoncon, a párt megválasztott képviselői és szenátorai tiszteletére többszáz terítékes tár* sasebAdet rendeztek, amelyen szebbnélszebb felköszöntők hangzottak el. Délután Rimaszombaton folytatták a tanácskozást, ahol este a képviselők es szenátorok flnnneplésére nagyszabású bank«tet rendeztek. öjta napMte kétől az DtldállaDlitlI map araiatok Ip. S3 iBécs, december Amikor 1920 ban a magyar bAkedf legáció a XXIX. számú jegyzék 6 ik mellékletében a magyar tisztviselői karral történt mostoha elbánást felpanaszolva, az utódállamokat kötelezni kérte az őrt szolgált tisztviselők illetményeinek kiuta ására s állandó fizetésére, senkisem gondolt arra, hogy ez a kérdés még az 1925 évben is megoldatlan lesz. Azt hitte mindenki, hogy az utódállamok a nyugdjban élt ailami tisztviselők, özvegyek és árvák iletményeit tovább fogják fizetni. Mindezeknek éppen az ellenkezője történt. A békeszerződés tudvalévőén a 199. cikkben rendkívül ravaszul megfogalmazott rendelkezést tartalmaz, amely szerint „a volt magyar királyságnak oly polgári vagy katonai nyugdíjasai, akik a békeszerződés értelmében Magyarországtól különböző államok polgirainak ismertettek el vagy ily államok polgáraivá lettek, nyugdijuk címén a magyar koimány ellen semmiféle igényt nem támaszthatnak.“ Ne higyje senki, hogy ez a messziről gyengédségnek látszó rendelkezés valóban az volt Ellenkezően: megfeledkezett, bizonyára szándékosan, a tényleges közszo gálaii atka mazottakrót s megfeledkezett olyan rendelkezés felvételéről, hogy mindezeket az utódállamok kötelesek fizetni. Észrevette ezt azonban a magyar békedelegáció és az említett jegyzékben azt a követelést támasztotta, — akkor még tervezet volt a békeszerződés, — hogy a végleges szövegbe vegyék be az utódállamok ebbeli kötelességét Hivatkozott arra, hogy a nemzetközi jognak is általános elve, hogy az az állam, amely megszerez valamely területrészt, köteles átvállalni azokat az állami terheket is, amelyek közvetlenül az illető teiüleihez fü ődnefe. Még a békekötések történelméből is idézett, ráolvasva, hogy az 1866 évi olaszosztrák békeszerződés XV és XVI. cikkei, valamint az 1871. évi németfrancia békeszerződés 11. cikke szintén igy rendelkezik A magyar kormány már ebben a jegyzékben panasz tárgyává tette, hogy az 1818 as foglaló hatalmak a Lgyverszüneii egyezmények ellenére az általuk elfoglalt területeken lévő közszolgálati alkalmazottak és katonai havidíjasok nagy részét elmozdították állásukból, megszüntették illetményeik fizetését és még az esküt letevőkkel sem tettek kivételt. A jegyzék az illetmények utólagos kifizetését kérte és a 199. cikk helyébe uj szakaszt javasolt, amely az utódállamok kötelességévé tette volna a területükön 1918 november 3 án alkalmazásban voli közalkalmazottak illetményeinek további kifizetését vagy törvényes nyugdijaik folyósítását. A szóveisegesek erre a jegyzékre a Millerand féle, Parisban 1920. május 6 án kelt kísérőlevélben válaszoltak és ebben a szövetséges és társult hatalmak kifejtették, hogy .... a maguk részétől nem felej he ik el, mekkora felelősség háramlik Magyarországra a világháború kitöréséért és általában a kettős monarchia imperialista politikájáért.“ Azóta számtalanszor megcáfolt történelmi tévedés jegyében a nyugdíjas-kérdésre azt felelte: .... ügy véljük, hogy teljesíthetetlen a magyar delegáció részéről kifejezett az a kívánság hogy a magyar terü'etből részesedő államokat a volt magyar tisztviselők további alkalmazására kötelezzék. Egyébként meg vagyunk győződve arról, hogy a részészesedő államok nem
