Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-12-08 / 147. szám
2 oldal Komáromi Lapok 153S. dee^mij'r £ Nagyot haladt a tudomány. minősége bizonyítja ezt. MINDENÜTT KAPHATÓ. életre nemzeti irodalmunkat. A daliás magyar testőrök franciás verseiben ismét megrendül Attila dicsősége és azóta irodalmunkban szakadatlaput él, bár nemzetünk ébredése százados vérvesztéseiből és magyar irodalmi nyelvünk kialakulása Árpádnak, a honalapítónak alakját fonja glóriás fénybe küllőink lantjain. Nagy nemzeti költőink közül egyedül Arany János foglalkozik Attila emlékével, megírni óhajtván nemzetünk nagy hősi époszát, Attila trilógiáját, de ennek csak első része, Buda halála készül el s igy a nagy tragédia tulajdonképpen az ő lantján zokog fel először. Az á ok reánehezedik a hun nemzetre és nagy királyának családján ül, Attila megöli testvérét, Budát, őt magái pedig az el fenségtől hódított hitves tőre veszti el, fiai, Aladár és Csaba testvérharcot vívnak. Csaba győz, de az ások megfő gant rajta is és visszaüzi az ázsiai síkságra, hol népe elenyészik Szász Károly tragédiát ir Attiláról, Páy András regényt U;abb irodalmunkban Gárdonyi Géza foglalkozik a h u tragédiával A láthatatlan ember című nagy történeti regényében. Nem Attila a hőíe a regénynek, de kora tükröződik vissza alakjainak leikéből és a regény hátterében kibontakozik egy rettentő hatalomnak eies rajza: a királyé. Halála a megdöbbenés érzésével fojtogatja a tömegek lelkét és megérezteti velünk, hogy koporsója felett egy egész világ omlik össze. A legújabb irodalom gazdag termésében két tragédia válaszba főhőséül a nagy hun királyt. Bánffy Miklós Nagyur cimü tragédiája szintén megsejteti Attila alakjának nagy monumentalitását, aki alig jelenik meg a színen, de ott minden és mindenki csak vele foglalkozik és róla beszél. Harsányi Kálmán az Ellák cimü tragédia szerzője sokkal nagyobb szerencsével és mondhatni döbbenetes erővel rajzolja meg a hun í emzet bukásának nagy tragikumát és rnnak okait. Ellák, Attila legidősebb fia ellentétbe jut a'yjával, a nagy hódítóval, és nem helyesli az udvarban élősködő idegen fejedelmeknek, Attila szövetségeseinek befolyását. Az apa megsérti nemzete életéért rajongó lelkét és ez a tragikus összeütközés csomója Apját Ellák tudtával öli meg Hildegund. Csaba a hírre visszátér és bátyját párviadalban megöli. Ellák nagysága csak halála után lesz nyilvánvaló, aki nemzetét akarta megmenteni. Ez a tragédia a magyar sorsot is példázza. Mi nagyjainkat rendszerint csak halá uk után emeljük fel és becsüljük meg, mert a szertehullott magyarság közt még ma is a turáni átok pusztít, mely a hun nép szétszóródását okozta. Bölcsőnk évezredek előtt Ázsiában ringott. Őseinkről ránkmaradt nagy nemzeti hagyományainkhoz keli ragaszkodnunk, hogy fajunk élete és közös kapcsunk, nemzeti nyelvünk és irodalmunk felvirágozzék. A gyönyörű előadást, melynek választékos formája és nyelve elragadta hallgatóságát, zajosan megtapsolta a szép és igen számos közönség. Gregosits Irén igen hatásosan szavalta el Tamás Lajos: Istenítélet cimü versét és megérdemelt tapsokat aratott. Az \m l ékéé Mi (Pomoás együttes. — Kiváló szereplők. — Meleg sikerek. — A gárda tovább is együtt marad ) Mindig örömmel vesszük kezünkbe a toilat, ha a visszafejlesztésre itelt Ko márom kulturális eíőhaladasaról Írhatunk. Ha a régi fény gazdagsága, forgalma csökkenő félben is van Komáromnak, legalább maradjon meg a kultúránk, a magyar kuk ura. A magyar kultúrának, hala a Magyarok Istenének, mind több és több harcosa támad. Ezek között a harcosok között fontos szerepet töltenek be a műkedvelő gárdák, amelyek a szintén visszafejlesztésre itéit hivatásos magyar színészetet vannak hivatva pótolni. Ezek a műkedvelő gárdák, amelyekben, hála Isten, a legkisebb faluban is megvannak már, művelői a magyar nyelvnek, a magyar színmű aek, a magyar dalnak, a m3gyar zenének és a magyar táncnak. Minden műkedvelő gárda és előadás egy-egy lépéssel előbbre viszi a magyar kultúrát, mert a szereplők önképzésén kívül a hallgatósággal is niígkedvehetik a magyar színdarabot. A műkedvelő gárda önképzése különösen fontos és jelentős falun, ahol a szereplők modort, mozgékonyságot, leleményességet sajátítanak el és egy egy színdarab előadásával igen sok szellemi kinccsel gyarapodnak és emellett a szellemi kincseket szétosztják a hallgatóság között is és ezzel kellemes órákat szereznek maguknak és másoknak. Komárom városa több műkedvelő gárdával dicsekedhetik, amelyek sok jelentős sikerre tekinthetnek vissza. A Komáromi Iparos Kör már évtizedekkel előbb felismerte a szinielőadások önképző é6 tömegnevelő jótékony hatását és az Iparos Körnek már régóta volt műkedvelő gárdája, amely sok sok kellemes órát szerzett már közönségünknek a jól sikerült előadásaival. Aztán jött a mindent felforgató világháború és a komáromi Iparos Köt derék műkedvelő gárdájának is szüneteltetni kellett működését. Majd a nagy világfelfordulás zűrzavara se volt alkalmas időpont az előadások újra való megkezdésére. A konszolidáció azonban annyira megerősödött, hogy a többi komáromi egyesületek példájára a komáromi Iparos Kör is újjá szervezte műkedvelő gárdáját és a most lefolyt előadásai minden elfogulatlan itélőt arról győztek Prágai sonka, napon* ként friss virslii, finom felvágottak, — Sajtoki Trappista, Roquefort, Mignon stk-, szardíniák és mindennemű külön* legessdfgak legjobban és legolcsóbban a nrágai a és esem« i Hentesáru vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Vároaháza mellett* — Kereskedők és vendéglfsSk részére en<groa áraki 417 Zongora Harmonium Orgonagyár 165 " Schönhofer A. Pozsony. meg, hogy az Iparos Kör derét műkedvelő gárdája a városunk legjobb társasága közé tartozik. Az előadások során az első* közé kttzdte fel magát és erősen hisszük, h>gy ezt a magas nivót a jövőben is meg fogja tartani és méltó versenytársa lesz állandóan a többi műkedvelőknek. A nemes, önzetlen versengés csak javára van a magyar kultúrának, mert $ így mindegyik műkedvelő társulat igyekszik minél jobbat nyújtani. A versengés azonban csak romboló hatással van a magyar kui urára, ha benne a túlfűtött hiúság, szereplési viszketegség az indító rugó. Az Iparos Körnek mir.den dicséretre méltó újjászervezett műkedvelő gárdája a Tatárjárásban, Kálmán Imréé kedves operettjében mutatkozott be és három teltház tapsolt a kiváló rendezésben, gyönyörű diszletezéssel előadott darabnak, jeles szereplőknek. Komárom legnagyobb színpadán, a kuhurpdotában pompásan érvényesültek a tömeg és mozgalmas jelenetek. Például a II. felvonásbeli riadalmat (Jön az excellenciás) a többi komáromi színpadon azoknak kicsiny volta miatt nem is lehetne jól előadni. A Tatárjárásban bemutatkozott gárda összeválogatása, együttes játéka szinte megkapó. Ezért elsősorban Ksubek Frigyes ügyvezető elnököt, a zseniális rendezőt illeti a dicserei A diszletezés csodásán szépen sikerült. Az első felvonasvégi éjszakai jelenet a kivilágított kastéiyablakkal és a kigyult csillagokkal és a takarodó méiabús kürtszavával igazán megkapó volt ép úgy, mint a II. felvonás gyönyörű diszletezesein a kastély részlete. Ebben a nagy színpadokra is méltó miliőben mozgott otthonosan és szive sen Kaubek Frigyes végtelenül kedves műkedvelő gárdája. S mon Bözsi (Riza bárónő) már puszta megjelenésével h dit a színpadon, olyan bájos jelenség. Amikor betlizel, ő kedves hangján énesel és szivbői, lélekből játszik és kitűnő szem és arcjátékával is kifejezi érzelmeit, bánatát, örömé», könynyeit és kacagását, akkor meg valóságos ; vérbeli primadonnának tűnik fel, akár csak Bartek Manci (Mogyoróssy önkéntes) akinek dévaj, kacagása, tűzről pattant, eleven alakítása színién sokáig emlékezetében marad Simon Bözsivel együtt a hallgatóság leikében. Pápai Iius (Treszka) ez a kedves szőkeség első szereplésével is már meleg sikert aratott kereseten közvetlen játékával, Nagyon hatásos volt a II. felvonást záró sikoly jelenete, amely még egy hivatásos primadonnának is dicséretére válnék. A férfiak között különösen kitűnt Langsádl Jtnos Lőreaíeyje A büszke katona eréíyességét, mindennel dacoini tudó lelkierőaséget pompásan tükrözte vissza szindus játéka. Kaubek Károly, városunk e kitűnő műkedvelő komikusa állandóan derültségben tartotta a közön séget olyan jól alakította Wallenstein tartalékos hadnagyot. Rövid szerepébe is életet, szint és hangulatot öntött Blahó Lajos, akinek öreg B.ncéje maga volt a való élet megtestesülése. Az első felvonás végén elénekelt busongó dala igazán a szivekbe markolt és nemcsak az ő de a hallgatóság szeméből is kicsordult a könny, amikor elénekelte: Vén sziremkg gzonoruság költöxött mir régen Nem s régi nap ragyog mir odafenn az égea. Virág aineaen már a kertben. Bős levelet hullat [minden ttja, Amióta poir-tulóbau ran a házunk tája. Nagy fekete felhOk között bus csillagok égnek Vén szíremmel itt maradtam szomorú emléknek Könnyem pereg minden rögre, ha erre aa Isi [földre néaek, Amióta pusztaiéban ran az Isi fészek * Gyönyörű, megkapó dal, amely fájdalmas érzéseket támaszt a szivekbe*. A pompásan sikerült dalról és szövegről elárulhatjuk, hogy ez nem Kálmán Imié alkotása, ez betét, amelynek a szerzője komáromi, de nem akar kitépni az inkognitóbói. Kovács Károly olyan élethűen adta a dühöngő altábornagyot, amilyent csak hivatásos színésztől lehet elvárni. Nehéz volt elhinni, hogy csak játék, móka az egész. Az intézőt tőről metszett eredetiséggel adta Berza József. A kisebb szerepekOen Jankulár Manet, Sovány Manci, Tóth Manci, Zalezsók József, Zeve I nre, S al ú Ernő, Simon Jenő, Vörös* Sándor, Barátéi Nándor, Jancsó Sándor, Mery István, Varga Kálmán, Jmcsó Lajos, Bartek Antal, Bucsi József, Domonkos Rezső, Horváth Aurél, N <gy István jeleskedtek. Külön dicseret illeti az agilis karnagyo\ Tóth Gézát, aki a zenekart, a zen&tzámokai és a karokat betanította és vezette a legnagyobb sikerrel. A zenekar előadásról előadásra erősödött. A vasárnapi e.őadáson különösen szépen játszott. A zenesar tagjai: Szatmáry György, D-rzs Béla, Kraasz Márton, Z sernek Gyula, Esőért Zoltán, Spacsek Imre dicséretes törekvéssel és sikerrel szerepelnek. A zongorakisérstet Freystadtl László látta el diszkréten, finoman.. A gyönyöiü díszletek Nagy Máiton, előnyösen ismert festőmé vészünk ízlését és művészetét diesem. A kiválóan összeállított gárda legközelebb egy uj operettel fog közönségünk elé lépni. A Tatárjárást még párszor színre hozzák és hogy minél többen gyönyörködhessenek a darab szépségében, leszállított, mérsékelt helyárak mellett fogjak adni a népszerű darabot. Csak gratulálhatunk a végtelen rokonszenves gárda összehozóinak és azok tagjainak, mert ezzel városunk egy nivós és művészi alkotásokat nyújtó gardával lett gazdagabb ■2° Ma amik + Egyetlen biztos védelmet nyújt s lágyét, here, comb és köldöksétvnél a mi tökéletesített rugönélküíi sérvkötőnk, mely éjjel is hordható. 53 la* denféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- ás anyaméhsOlyedésn«. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Planet! has-, és mellmelegitő. „UTÓIÉT fcotszsíiiáz IRMÁM, Düh. 51 Rendelő orvos: dr. Kitch K. F. egy. m. i, Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még ax sáp clintesteinek. Látogalás a jelenkor legataotB M- jíatl, [oiíHIiHI. í Bármint vélekedjünk is, Couríhs- Mahler H.dvig regényírói egyéniségéről és f művészetéről, kétségtelen, hogy egyike ! Európa legolvasottabb Íróinak Ha a ma- 1 gyár kiadók eredeti regények nyomtatására használnák fel azt a papirtengert, | amelyen Courlhs-Mahler fordításokat I jelentetnek meg, alkalmasint íróink is \ szanálva lennének. M garól Courihsv Mihlerről azonban kevesettud a közön• ség, mert legritkább esetben fogad újság[ irót s ak or sem szeret önmagáról i beszélni. Nagy szerencse ért tehát azzal, í hogy az írónőt felkereshettem berlini jj lakásán. — Csak azt kívánom — volt az első szava — hogy tárgyilagos és becsületes kritikában részesítsenek. Mondják, hogy csak felületes, szórakoztató olvasmányokat irok, szentimentális vagyok. Ez ellen nem is tiltakozom, mert szerintem az embereknek az élet ideális megeievenitésére van szükségük Nem az egészen kiforrott gondolkodású, érett közönség számára irok, hanem a háziasszonyok és családanyák részére, akik a napi munka után felüdülésre vágynak. Az a vád azonban, hogy müveimben vannak erkölcstelen mozzanatok, csak irigyeim ás ellenségeim rágalma. Curths Mahler a nyarat évek óta Keleti-tenger mellett tölti el s ott für-
