Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-05 / 146. szám

8f9yvMlaatotflk évfafy I4S­■bat, I1SS. tfNMbiP 0* KOMAROMI LAPOK POLITIKAI-LAP. ■MímMmí ár «Mbadorák értékben: ■cAybm é* vidékre poétái eaétkOMéeeel: évre 80 K, félévre 40 K. negyedévre 20 K. - Kaiföldftn 160 K& Egye« Mim áras 80 fllléC ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SBeckeaetfoég ée kiadóhivatal. Hidor-a. SS., Megjelenik faetenkint bixomeeor: kedden, csütörtökön és szombaton. Kiéi mi Irta: Egy őslakos. Komárom város ellen, mely a aépboldogitó demokrácia jóvoltából falusorba jutott, újabb támadás indult meg: most ősi, ezeréves nevétől akarják ezt a várost meg­fosztani és a Komáromot Komár­­nóra megváltoztatni. Akik itt nem­zetünk magyarságiért és annak megtartásáért küzdünk nemcsak szóval, de tettekkel is meg tudjuk mérni ennek a jelentőségét. Mit is jelent nekünk ez a név, Komárom ? Ezeréves történelmünket, e város nagy tradícióit, dicsőséges és szen­vedésekkel telített mu'tját és a magyar földhöz való rendületlen kapcsolatát, ezért vagyunk ragasz­kodó szeretettel a Komárom név iránt és ezért htng/.ik nekünk idegenül ez a szó: Komárnó. Mit jelent nekünk a Komárnó név ? A reánk törő nacionalizmust, mely nem kiméi senkit és semmit és ezt a szinmagyar földet, ennek szinmagyar községeit és városait is átmázolja és nyelvünk, kisebb­ségi jogaink semmibevételével ha­talmi utón foszt meg bennünket azoktól a nevektől is, amelyek szent emlékek gyanánt élnek lei­keinkben, amig élünk. A köztársaság alakulása után rendeleti utón akarták reánk erő­­szako'ni a Komárom név szlovák fordítását, minden törvényes alap nélkül. Egy község nevének meg­változtatásához nem e ég a kor­mányrendelet, oda törvény is szük­séges, mely erre a kormányt fel­hatalmazza. Ilyen törvényt pedig nem ismerünk a törvénytárban. Egy bizottság működik, amely a magyar községneveket forditgatja szlovákra, már amelytk lefordít­­hatók; a többit pedig elkereszteli ahogy jónak látja. A régi rezsim alatt ezt tudományos és történeti módszerek igénybevételével csinál­ták. Ezek azonban most mellékes szempontok, itt a nacionalista ten­dencia győz a tudomány és a történelem felett, amelyek nem védhetik magukat. Komáromnak ezeréves múltja van. Komárnónak mindössze hét­éves. Komárom nevét mindig igy ejtették ki, régi oklevelek, könyvek igy Írták. Komárnót mi nem is­mertük és nem tudtuk soha, hogy az mit jelent. Komáromnak szláv lakosai nem voltak ezer évig. Az évtizedes népszámlálások C3ak egy két ide vándorolt családot találtak itt, akik anyanyelvűket szlováknak vallották. A katonák közt voltak szlovákok, akik ide vonultak be szolgálatukat kitölteni, de azok soha sem tartoztak a városhoz. Miért akarják tehát Komáromot, az ezeréves ősi magyar várost Komárnóra változtatni? Nyilván nacionalista tendenciákból, amely ide cseheket és szlovákokat telepit, azokat egyesületekben neveli és tömöríti, Gajda-iskolát létesít, szlo­vák liga, legionárus egyesület, szokol egylet és más egyesületek révén itt gyökeret ver és a mi gyökereinket állampolgársági üldö­zésekkel metélgeti el. Komáromot elakarják szlávositani és a Dunáig kitolni a szláv nyelvhatárt: ez a nacionalizmus célja és ennek út­jában van a magyar Komárom, tehát át kell festeni Komárnóra. Az összes hivatalok ezt a nevet használják helytelenül, mert ez csak szlovák fordítása a Komárom névnek, amelyet törvény tudtunk­­kal meg nem változtatott; de ezt a nevet tanítják iskoláinkban is, hogy a felnövő nemzedék a Ko­márom nevet ne is ismerje. Ezt a nevet idegzik be magukba az al­kalmazkodó mimikrik és derűre ború a Komárnóznak. A beván­dorló idegen nem érti meg és nem érzi a küiömbséget, de az ősla­kosnak fáj, midőn megszokott, ősi városnevétől úgy szabadulnak meg egyedek, — akiknek Komárom adott vagyont, jólétet és nem Komárnó, — mint a viselt ru­­í héjuktól. Mi, őslakosok, büszkén viseljük ezt a viszontagságoktól megtépett, ősi ruhánkat és nekünk Komárom csak Komárom marad. Hiába ta­lálják ki a régi nacionalista szel­lemességet, hogy Komárnó és Bratislava lefordithatlan. Mi nem is akarjuk lefordítani városunk nevét, se kifordítani, hanem meg­tartani. Mi nem indulunk a kon­junktúra után, melynek plánétája ma Komárnót mutat. Nekünk jó és kedves a megkopott Komárom is, nekünk drága az ezeréves múlt és felejthetetlen. Ha akadnak kö­zülünk könnyelműek, akik egy tál lencséért — vagy annak ígéretéért — hajlandók eladni régi hitüket és meggyőződésüket, intézzék el ezt könnyű lelkiismeretükkel. Mi maradi konzervatív Őslakosok ra­gaszkodunk a város ősi nevéhez, úgy mint annak minden rögéhez. Ez a név jelenti életünket, mely ezek közt a falak közt folyt le-, daloló ifjúságunkat, munkás férfi éveinket és jelenti azt a földet, amelyben elporladunb. Akik Ko­máromban születtünk, csak Ko­máromban is akarunk meghalni, bármily idegenné is lesz ez a vá­ros reánk. Emlékeinktől, hagyo­mányainktól senki sem foszthat meg bennünket, ha nyelvünk jogait ideig-óráig korlátozza is a jogot helyettesitő hatalom. = A Maoysr Nemzeti Párt gyűlése. A Magyar Nemzeti Párt ideiglenes or szágos intéző bizottsága december 7-én, héifőn délelőtt Losoncon országos ülést tart, amelyen a párt szervezetére vo­natkozó intézkedéseket fogják megálla pitani. — Közeledés az orezágoe kér. ezo­­cíalista és a német kér. szoc. pirt kö­zött. A német ellenzékkel megalkotandó Közős front érdekében a német keresz­tényszocialista néppárt elnöke Bátor József átiratot intézett Szüllő Géza dr.­­hoz, az országos kér. szocialista párt elnökségéhez, amelyben közös parla­menti együttműködést ajánl föl a szlo­vénekéi testvérpártnak. Az átirat han­goztatja, hogy a kooperáció nem érin­tené az orsz. kér. szoc. párt önállósá­gát. Szüllő Géza dr. pártja nevében mérlegelés tárgyává tette az ajánlatot és levélben ariói értesítette Báhr kép­viselőt, hogy a kér. szoc párt örömmel fogadja az együttműködésre irányuló kívánságot, de kiemelte, hogy pirtja közjogi ellenzék és Szlovenszkó auto­nómiájának alapján áll. Az őslakosság érdeke azt kívánja, hogy a párt meg­őrizze teljes szabadságát. — Igazolják a mandátumokat. A vá­lasztási bíróság megkezdte a mandátu­mok igazolásár. Csütörtökön ülést tar­tott, amelyen elvégezte a mandátumok megvizsgálására szükséges teendőket és az egyes mandátumokra nézve ha­tározatot hozott. Ez ülésben 222 kép­viselő ás 117 szenátor választását iga­zolta. Tauszik Herman nemzetgyűlési képviselő választásának igazolását, akit a csehszlovák kommunisíapárí 15. sz. listáján jelölt, a bíróság megtagadta. A még hátralevő 77 képviselő és 33 sze­nátor mandátumának felülvizsgálását és igazolását későbbi időpontra halasztot­ták el. = A magyar külügyi tárca költség­vetésónak tárgyalásánál Valkó Lajos külügyminiszter is felszólalt és többek között kijelentette, hogy elismeri, hogy a népszövetség pénzügyi téren nagy segítségére volt Magyarországnak, de a kisebbségi kérdések terén mellőzte az objektivitást. Remélhető, hogy a nép­szövetség a nagyobb kérdések letárgya­­lása után behatóan fog foglalkozni a kisebbségi kérdésekkel is A locarnoi egyezményről szólva, megállapítja, hogy az hozzájárult a viszonyok javulásához. A szerződés Nyugateurópa viszonyait kellően rendezte, Keleteurópában azon­ban nem jöhet létre ilyen szerződés, mert itt mások a viszonyok. Magyar­­ország minden tekintetben törekedett a külfőddel, különösen a szomszédos államokkal való függő kérdések rende­zésére és barátságos viszony teremté­sére . Ilyenek a pénzügyi és jogi kér­dések. Ä pénzügyi kérdések nagy ré­szében már létrejőst több megállapodás, másokról még folyamaiban vannak a tárgyalások. A jogi kérdések az állam­polgárság, oz útlevél és a községek kérdését ölelik fel, amelyről tárgyalások fo'ynak. A ház a miniszter beszéde után elfogadta a külügyi tárca költség vetését. Szent-Mily a hdhM ill [eálpolititpil. Megalakult a magyar parlamenti klub. — Első lépés az összes nemzetiségi kisebbségeket magában foglaló egységes fronthoz. Prága, dec 2. A Bund der Landwirte, a német ipa­rospárt és a magyar nemzeti pár meg­választott törvényhozói dec. 2 án d. e. 11 órakor tartották meg klubalakuló ülésü­ket, amelyen a képviselőházi és a sze­nátusi közös klub elnökéül Spina dr. képviselőt választották meg, helyettes elnököknek: Hódinál, a Bund der Landwirte részéről, Szent Ivány Józsefet, a magyar nemzeti párt részéről és Sienzlt a német iparospárt részéről. Jegyző- * könyvvezető Zierhut, helyettese Koczor Gyula, továbbá négy bizalmit válasz­tott még a klub, akik közül egy ma­gyar: R chter János A választás után Spina dr. az uj klubelnök tartott nagy­szabású politikai beszédet Utána pedig Szent-Ivány József a magyar nemzeti párt elnöke emelkedett szólalásra és többek közt a következő­ket mondotta: Midőn a nyár folyamán a nemzeti kisebbségi pártok közös választási és általában politikai munkájáról néhány ujságközlemény keretében foglalkoztam, két főirányelv vezérelt. — Az egyik: megállapitása annak, hogy a csehszlovákiai be politikában a kisebbségi nemzetek politikája terén meg kell keresni azt a vezéreszmét, amely lehetőleg az össtes kisebbségi pártokat tartósan összekapcsolni képes, a másik: felismerése annak, hogy sza­kítani kell a negativ iránnyal és a ré­szünkre megadott módon úgy nagyob­­bitani erőinket, hogy az aktiv politikai tevékenységre alkalmasakká legyünk. Ennek az axiómának eiedménye, hogy a közös választási lis<ánk létre jöhe­tett és ma itt Önökkel az eddiginél szorosabb egységben foglalhatunk he­lyet. Azt hiszem, a választás eredmé­nyei igazoltak bennünket, akik a ma­gyar-német szövetkezes álláspontjára helyezkedünk, mert eredményeink a reményeinken felül teljesültek. — Sajnosán kell úgy m megállapíta­nom, hogy választási szövetségünk a többi német és magyar p írtra nem ter­jedhetett ki, de azt hiszem ma már túl vagyunk azon, hogy ennek okaival be­hatóan foglalkozzunk. Rám nézve ezen kérdésnél csak az a fontos, hogy a nemet pártok körében éppen úgy, mint a magyar pártjainknál — két tabor ke­letkezett. Az egyik ellene volt az álta­lunk létesített szövetségnek, a másik mellette. Anélkül, hogy az elkövetkező eseményeknek prejudiaálni akarnék, le kívánom szögezni, ho^y mi óhajtjuk ugyan a többi érdekelt pártokkal való összekapcsolódást, azonban a legnyu­godtabb lelkiismerettel fogjuk állam a harcot is, ha az szükséges, mert meg vagyunk győződve politikai koncepció­ink helyességétől és győzelméről. — Ma is annak az eszmének óhaj­tok szolgálatában állani, mely a német és magyar nemzeti kisebbség összefo­gását célozza és ma is keresem az együttműködést biztositó pszichológiai és mondjuk: eszmebeli bázist. Ennek az eszmének hatása alatt ál-ok és ké­rem Önöket arra, hogy gondolataimat azzal az érzéssel fogadják, hogy azok népeink javát, politikai működésünk eredményességét akarják elérni és hogy nincs más óhajtásom, mint a legna­gyobb komolysággal és korrektséggel viseltetni Önökkel szemben és teljes nyílt őszinteséggel mondani meg néze­teimet. Más szóval: megszeretném te­remteni az együtmüködés pszichológiai bázisát: a kölcsönös és feltétlen bi­zalmat. — Eszmebeli bázisnak nevezem azo­kat a gyakorlati jelentőséggel bíró kér déseket, melyekben semmifele ellentétek nem lehetnek. Például a kulturális po­litika kérdései, a gazdasági és pénz­ügyi kérdések sokasága stb. Mindeze­ken kívül azonban szükségünk van dönteni a feleli, hogy amikor a politi­kai aktivitizmust fogadtuk el parlamenti munkánk alapjául, hogyan és milyen utón óhajtjuk ezt a gyakorlatba átvinni és mik a célkitűzéseink. A politikai aktivitizmust a magam részéről úgy ér­telmezem, hogy bár az önrendelkezési jog elvét fel nem adjuk, beleilleszke­dünk a csehszlovák köztársaság kere­teibe s ebben a keretben aktivitista

Next

/
Oldalképek
Tartalom