Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-03 / 145. szám

■«gyvenhatodik évfolyam« OaOtBrtBk, 1928« december 3. Klófiietéii ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szán ára t 80 fülé £ ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Mm a teli. Komárom, — dec. 2. Az ezermester visszaadta kor­mányalakítási megbízatását a köz­társaság elnökének, aki ilyen meg­bízatást közludomás szerint nem is adott Svehla úrnak. De hát az agrárius párt közismert szerénysé­gével azt hiszi, mint a francia chantecler, hogy a nap a kakas kukorékolására kel fel, hogy a föld forgása is hozzájuk igazodik és a köztársaság nem lehet el agrárius kormányzás nélkül, amelynek pár­tatlan erkölcseiről mi magyarok legilletékesebben állíthatnánk ki bi­zonyítványt egy bizonyos Malipetr nevű úr.számára, Ulódául Sramek prelátus urat ajánlotta nem min­den malicia nélkül, mivel a cseh néppárt volt a fordított házi zsida­juk, aki minden kátyúból kihúzta a szocdem szekeret; ezért aztán hálából a nemzeti szocialista párt is, az agrárius párt is ütötte-vétette Sramek pátert, aki az ütlegekért keltő időben mindig benyújtotta a szám áj -it; még csak a Marmaggi aít rért nem kapott semmi ellen­­értéket. A néppárt a huszita vagy a fe'ekezetnélküli cseh pártok közt ab-zo út nem örvend népszerűség­nek. tehát Svehla átadta a címét a köztársaság elnökének. Boldo­gé on vele, ha tud. lay fognak végigzongorázni az összes pártokon, mig majd kiderül, hogy nemcsak kormányozni nem lesznek képesek, hanem a kor­mányalakításnál is összemarakod­nak a miniszteri tárcákon. A koa­líciós erkölcsöket ismerjük: valaki a végén jön a nagy mumussal, hogy az állam esik áldozatul, ha nem egyeznek meg egymás közt és akkor következik az operett kórus és kvartettben énekli: az állam vízbe fül. mentsük meg őt! Es meg mentik, kilenc főnyi kicsi, éppen hogy csak többséggel összecsirizehk: az új kormánykoalíciót. Ravaszkodni fognak közben egy darabig, de nem sokáig. A koalíció nem lesz hosszúéletü, drága állam­­boldogitóink, mert a népnek már kinyílott a S2eme és átlát a mes­terkedéseken, a pártok kis játékain, amelyek a do ut des elvei szerint feormányozgattak eddig, az én tá­mogatok, ha te támogatsz elve alapján, ami a politikában tudva­levőleg a legerköicsösebb elvek közé tartozik. Svehla segíts, fognak szólni holnapután a koalíció berkeiben és Benes egész bizonyosan találni fog valamilyen formulát. Benes nélkül ugyanis nincs és nem lehet kabinet. A nemzeti szo­cialisták, akikre két miniszter esik a pártkvóta szerint, Benest nem akarják ebbe beleszámítani, mert Benes az a szent tabu, akire szem­forgató áhítattal szabad tekinteni. Azért lehet vele beszélni, most hogy például egymillió kom­munista szavazattal jöttek be kép­viselőik, már nem olyan merev a szovjettel szemben, mist eddig volt. Benes a köztársaság gondviselése; akinek birtokában van a mennyei egzekvatúr, amely személyében a sikert akkreditálja ebben az ifjú államban. És ha akadnak olyan vakmerők, akik elég államellenesek ahhoz, hogy Benes hivatottságát bírálni merészelik, azokra egyszerűen rá kell ijeszteni, hogy jön a fasizmus és reszkessetek, mert a Národni Osvobozseni alarmot fúj a légioná­riusok közölt. Nagy a riadalom máris, hogy a koalíció recseg és inog és bekövetkezik a haddelhadd: újra fogunk választani és az ások félrevezetett szlovák majd mind Hlinkára szavaz és a sok állam­ellenes német meg magyar még több képviselőt küld be a parla­mentbe. Egyre nem gondolnak ezek a nagy hazafiak. Arra, hogy itt bét millió nemzeti kisebbség létezik és gondolkodik. A választási geo­metriát annak idején reánk oktro­jálták, de ez a mértan nem állja a próbát. A kisebbségek próbát akarnak csinálni a választások kö­rül. Egy mód lenne, amivel ezt elkerülhetnék: a nemzetiségek teljes kielégítése. Persze nem holmi kis borravalókkal és vakulj magyar­féle szemkitörlésekkel, hanem ki­sebbségi jogokkal, amelyekre elkö­telezték magukat a békeszerződé­sekben és amelyeket nem hajtot­tak eddig végre. Autonómiánk meg­adásával, hogy önmagunkat mi kormányozhassak és ne Prága küldjön földi gondviselőket nya­kunkra. Minden főfájásuk meg­szűnnék ebben az esetben, minden aggodalom eloszlanék, mert az elégedett állampolgárok támaszai az államnak és nem ellenségei = Svehla kudarca. Az a kormány­alakítási kísérlet, amelyet Svehia indí­tott meg és két héten át folytatott, végre is meghiúsult. Svehla megjelent a köz­­társasági elnök előtt és közölte vele, hogy a kormányalautásra vonatkozó kísérlete eredménytelen maradt. Svehla kudarca nagy meglepetést keltett az összes politikai körökben, annyival is inkább, mert előzetesen már olyan hí­rek kerültek a kormány köréből forga­lomba, hogy hétfőn a kormányt kine­vezik. A kormányalakítási kísérletet a kultusztárca betöltése miatt fölmerült nézeteltérés hiúsította meg, ugyanis a szocialisták semmiképen sem egyeztek bele, hogy az iskolaügyi minisztérium élére néppáni képviselő kerüljön, ha­nem maguknak követelték ezt a tárcát. Svehla bejelentette, hogy tárgyalásait befejezettnek tekinti és azt ajánlotta az elnöknek, hogy Srámek volt közegész ségügyi minisztert, mint a cseh néppárt vezérét, bízza meg a kormány alakítá­sával. = Kísért az ij választások gond»­­lata. Még a választások előtt olyan hí­rek kerültek forgalomba bizonyos poli­tikai körökből, hogy abban az esetben, hogyha megfelelő koalíció nem alakulna a kormány pártjaiból, akkor újra kiírnák a választásokat és pedig a jövő tavasz­­szál járulnának a szavazók az urna elé. Most, hogy a kormányalakítás nehéz ségekbe ütközik, újra Kisért az u| vá lsszlások gondolata, amelyet egy hiva­talnok kormány kinevezése e őzne meg, amely azután lefolytatni a válasziáso kát. Állitóan ez Svehlának a taktikája azonban a cseh néppárt már jóelőre leszögezi lapjában hogy a parlament feloszlatása es az uj válasziás nem hozhatna sikert sem az agrárius, sem a republikánus pártoknak, sőt ez a cselekedet a nevezett partos gyengíté­sét idézné elő. A cseh néppárt biztos alapokon áll, nem fél semmitől, bármi is történjék. így beszel a cseh néppárt, de a szociáldemokra ak másként bőszéi­nek és az agráristak is reménykednek Megegyezni azonban nem tudnak A dolog vége mégis csak az, hogy kény­telenek lesznek feloszlat* i hamarosan ezt a parlamentet is, bar bizonyos, hogy a szocialisták is meggondolják addig a dolgot. Aláírták a paktumot. Komárom, — dec. 2. A nyugati határok biztosságáról szóló garanciális szerződést, melyet az antant hatalmak Németországgal kötöttek Lo­­carnóban, Londonbin ünnepélyesen aláírták. A világtörténelmi nevezetességű aktusra messzemenő előkészületeket tettek, hogy az egesz világnak tudomá­sára jusson, miként ment végbe az aláírás, a világlapok képviselői szintén jelen voltak a Foreigne Office termében és az egész ceremóniáról filmfölvéielt készitettek. A dtp omaták nem is fu­karkodtak a szép es h ngzatos szavak­kal, amelyek a bekét dicsőítették, sőt Briand elragadtatva jesen ette ki, hogy az egyezmény aláírása egész politikai pályája alatt a legnagyobb megelégedést jelenti számára, Chamberlain pedig ha­tártalan örömét fejezte ki afelett, hogy a históriai értékű aláírás Londonban történt. Franciaország és Belgium tehát öröm ünnepet ülhet, mert az aiairt egyezmény biztosítja részükre a békeszerződésekben meghatározott nyugati ha árokat, ame­lyek miatt évszázadokon at örökös ret­tegésben éllek és időnkint véres har­cokat folytattak. Ez a kérdés tehát megoldást nyert a locarnoi ptktumban, de a másik kérdés, ame>y Németország biztosságára vonatkozik meg mindig elintézetlen és senki se n tudja, hogy mikor kerül annak eldöntésére a sor. A nyugati hatalma* ö ómrivalgással fogadják a szerződés ti<airását, Paris és London örömmámoibm úszik, de Berlinben a német nacionalisták elége detlenek a szerintük fél ted nény miatt, úgy hogy a német bírod Imi kormány­nak a szerződés után be kell nyújtani lemondását. A locarnoi szerződés egyedíll a meg­szállt német területek fokozatos kiüri tését szerezte meg Németország szá­mára, keleti és déli hajaira nézve döntőbírósági egyezség a áfására kény­szerüli, abban a nagy kérdésben pedig, hogy a körülötte levő, ál ig fóifegyver­­kezett nagy és kisha alma* Kai szemben milyen garanciákat kap nem történt döntés. A németek tér temetésen nem állanak meg L carnónál, h-tnem köve­telni fogják az általános its/erelést és az orosz probléma mego d sá» Cham­berlain ugyan kifej ette azi, hogy a megkezdett szellemben folyt ani kíván­ják a békemüvet, azonban egyelőre még nem ismeretes, hogy mi köveíke­­: zik a locarnoi paktum után. Szerke»ztó»ég és kiadóhivatal. Nádor-a. 89., Megjelenik hetenkint hároméiért kedden, csütörtökön és szombaton. És épen ez a bizonytalanság az amely Európa népeit nyugtalanságban tartja. A csupaszra veikőztelett és tel­jesen lefegyverzett Németország, vala­mint a vele szövetségben volt államok joggal megkövetelhetik, hogy velük szén ben a vérig sériő bizalmatlanság eloszoljon, és ha már tőlük elvették annak lehetőségét, hogy határaikat tá­madás esetén megvédelmezhessék, ak­­tor az őket vasgyürüvel körül szorító győző államok is köteleztessenek arra, hogy milliókra rúgó állandó hadsere­güket szereljék le és tegyék meg ezzel az igazi lépést a világ békéjéhez. Egyedül a teljes, minden vonalon vé<reha tott leszerelés hozhat békét a v iágra és szerezheti vissza nyugalmát, bizalmát a világháború rettenetességei­­iő! földresujíotí népek millióinak. Egy uj Locarnónak kell tehát mielőbb el- Követaeznie, amely meghozza a világ­­békét, nem évtizedekre, hanem sokkal tartósabb időkre és biztosítja az embe­riség számára a nyugalmat és a to­vábbfejlődés lehetőségét. A nagy öröm­mámor majd akkor lesz teljes, ha min­den ellenséges indulatot és előítéletet le tudnak győzni az anfant hatalmak és a más fajok és nemzetiségekkel szemben a bizalomnak érzését ápolják szivükben. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy a most diktáló hatalmak saját magukon arassanak győzelmet 1 ElSnySi volt-e a magyarságra a oMet-atagvar választási kapcsától ? Rimaszombat, december 1. A Magyar N -mzeti Párt közli: A vá­lasztások eredményének feldolgozása során felvetettük azt a kérdést is, mint alakult voina a szlovenszkói és ruszin­­szkói magyar pártokra nézve a válasz­tási eredmény akkor, ha a magyar nem­zeti párt és az országos keresziényszo­­eiadsta párt közös listával vettek volna reszt a választásokon. E választást kom­binációnál figyelmen kivül hagytuk a magyar nemzeti pártnak a csehországi német pártokkal kötött választási pak­tumát s azt tételezzük föl, hogy a két szlovenszkói párt egyedül, illelve a szlovenszkói németekkel és a ruszin­­szkói magyar pártokkal együtt veti volna rés-t a választási küzdelemben. E számításnál föltételezzük azt, hogy mindkét párt a külön listával elért ered­ményt mutatta volna föl. így az egyes kerületekben a követ­kező eredmények mutatkoznának: Kerület Szavazat Mandátum Marad. azav. XV. 6862 0 6862 XVI. 104969 3 22089 XVII. 5132 0 5132 XVIII. 8922 0 8922 XIX. 2117 0 2! 17 XX. 70436 2 15960 XXI. 10103 0 10103 XXII. 29029 1 1767 Összesen : 6 73752 A második skrufiniumban a 73752 maradékszavazatra a közös választási lista 3 mandátumot kapott volna 2913 maradéxszavazatíal. A harmadik skrutiniumban a közös lista szóba sem jöhetett volna s igy a Lellei és Mikle-féle szavazatok alapján egy német párt kapott volna mandátu­mot A magyar nemzeti pírt és az orszá­gos keresztényszocialista párt közős listáján tehát 9 képviselőt kaptunk volna, vagyis elveszett volna az a tizedik ma­gyar mandátum, melyet a német pár­tokkal törtem k pcsolat révén a magyar nemzeti párt megszerzett a magyarság számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom