Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-01 / 144. szám

2. oldal. Komáromi Ij&pok 1928. deeember t. Révay fl teljes mü kedvező részfize­tés! feltételek mellel! is megrendelhető ÜhZ Lexikon XVIII. kötete (Tarján—Vá*-.) Megrendelhető és amSBHÜSill ÍM©gjcI©Ilt. kapható SPITZER-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-ucca 29, szám boszorkányos gyorsasága, olcsósága és abszolút tisztasága felől. Minden szónál szebben beszél a tett, minden dicséretei felülmúl a saját egyéni tapasztalat. Ezen elvek alapján a gyár egy szakembert és feleségéi küldte ki és pedig a gyár budapesti főlerakatánab vezérképviselőjét Eidinger Arthurt és nejét, akik pénleken és szombaton próbafőzést, sütést, vasalást rendeztek a városháza nagytermében igen nagy számú közönség előtt. A városháza nagytermében nagy pódiumokon három gáztűzhely és egy gázsütő volt felállítva. A háttérben Ízléses elrendezésben a főzéshez szükséges összes kellékek már elkészítve várták a főzés elkezdését. A komáromi gázgyárból Eis Lipót és Bíck Nándor segédkeztek a gázórák ellenőrzésénél, leolvasásánál és az adatok feljegyzésénei. Az adatok helyességéről különben a nagyszámú közönség maga is meggyőződött. A főzéshez szükséges anyagok elké­szítésénél, elrendezésénél s az ételek feldarabolásánál, a szervirozásnál a számvevőség hölgyei élén Kiss Margit­tal serénykedtek és a közönség kőz­­megetégedísével szorgalmaskodtak. Ami a főzést illeti, ott azonban nem engedett segédkezni Eidinger Arthurné, aki bámulatba ejtette a leg­ügyesebb háziasszonyt is, olyan nyu­­godtau forgolódott a tűzhelyek körül. Sok asszonyt és leányt egy tűzhely is idegessé és kapkodóvá tesz. Eidingerné egyszerre négy tűzhelyen főzött és sütött. Három tűzhelyen 4—4 fogásu ebédet 6—6 személyre és egy külön sütőben kuglófot és kenyeret. A három tűzhelyen, a sütőkben is, sültek közben tészták. Edingerék ezzel azt bizonyítottak be, hogyha egy házi­asszony négy tűzhelyen tud egyszerre sütni, főzni és közben a vasalónőt is dirigálni, milyen kevés idő kell ahhoz, hogy egy tűzhelyen főzzünk ebédet, ami minden háztartásban szokásos. Eidingernének nyugodt, flegmatikus főzése á négy tűzhelyen ideális képét adta a gáztűzhellyel berendezett ház­tartásnak, hol a nyugalom, a kapkodás mentesség még fokozódik, hiszen a háztartásokban csak egy tűzhellyel van dolgunk. Maguk a tűzhelyek ennivalóan csi­nosak, Ízlésesek. Még a négy karikára, négy lyukra és két sütőve! berende­zett tűzhely is liliputi nagyságú, a legkisebb sarokban is elfér. Az ebéd megfőzés*re szükséges idő és az elfogyasztott gáz ára szédületesen kevés, men a gázkályhán áronnál forr minden és amint kész az ebéd. azon­nal elzárható a gáz és nem fogyaszt­juk tovább, amíg a fa és széniüz­­helynél fél óráig arra pazaroljuk a fütő anyagot, hogy a tűzhely átmele­gedjék és hányszor kész az ebéd és még javában ég a tűzhelyben, ezzel is feleslegesen fogy a tüzefő anyag. A gáztűzhely lángjai szabályozhatók, ha már forr az étel és állandóan for­rásban akarjuk tartani, akg.keii egy kis parányi gázlángot égetnünk. A le­­veses és főzelék főzőfazekak is föiette praktikusak és a hőt teljesen kihasz­nálják. A fazekokra ugyanis nem fö­dök kerülnek, hanem a fazekat telje sen légmentesen lefedő teáskannaszerü edény, amelyben elhelyezett viz a fa zék gőzétől felforr, a. háziasszonynak állandóan kéznél van forró vize" és emellett a légmentesen lezárt fazékban főtt hús olyan zamatos és a húsleves olyan ízletes, hogy a prőb^főzés kö­zönségének legnagyobb gurmandjai azt mondták rá, hogy ilyen jót még nem ettek. És mindez boszorkányos gyorsa­sággal készül el. Hat személyre négy fogasos ebéd olyan gyorsan készül el a gáztűzhelyen, hogy az idő alatt a széntűzhelyen még a viz se forr fel. A gáztűzhelyek előnyeit Eidinger Arthur ismertette igen abpos tudással és vonzó, lekötő előadásban, miközben kedves felesége a gyakorlatban főzésé­vel és sütésével mutatta be a gáztűz­helyek előnyeit. Amikor készen lettek az illatos ételek, a párolgó sültek és a mosolygó tészták, torták, pozsonyi kiflik, Kiss Margit végtelen kedvesség­gel kinálta meg a próbafőzés nagy­számú közönségét. Az ételek ízletessége általános elismerést szereztek Eidinger Arthurnénak és boszorkányos gáztűz­helyeinek. A nagyterem k&röskőrüi volt rakva a legszebb kivitelű és praktikus gázkályhák, tűzhelyek, sütők, rezsók, vizforralők, hajsütővas és vasalómele­­gitők sokféle típusaival. Mind csinosak, ízlésesek, kis helyet elfoglalók és praktikusak. A gázfőzés előnyeire még visszaté­rünk, itt csak azt említjük meg, hogy a város a fentiekből nagy raktárt ren­dezett be és a gázgyárban az érdek­lődők által bármikor megtekinthetők. ügy tudjuk, hogy a gázvezeték bevezetését és a gáztűzhelyek stb. be­szerzését előnyős részletfizetésre is megfogja engedni a város, amely a gáztűzhelyeket stb. beszerzési gyári áron adja el a közönségnek és a gáz árát is tetemesen leszállította a város, hogy a gázfőzést minél általánossabbá tegye, ami csak dicséretére válik a városnak. A dologra még visszatérünk. 4■ Men inéi 4-Egyetlen biitos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldóksérrnél a ■sí tökéletesített ragónélkltil mérv­­teStdate* mely éjjel is hordható. Min­denféle bandázs operáció után, lógó hae, gyomor- ós anyaméhaülyedésnéL szabadalmazott lúdtalpbetét Flanoü has-, és mellmelegitő. .WA“ kifizirMz BRATISLAVA, DlMHL Sí Rendeld ervoa: dl*. Koch K. F. egy. m. t Árjegyzék ingyen. l I vidéki félik még u up diitditetuk HÍM««» őszinte vélemény: ,POLIO minöeiégbeii utolérni meddő kimérlet. MINDENÜTT KAPHATÓ. 410 a római katonsváros. Alapy Gyula dr. előadása. Nagyérdekü előadást tartott vasárnap a komáromi Jókai Egyesületben Alapy Gyula dr., a komáromi muzeum es könyvtár igazgatója Brigelio-ró), a Ko­márommal átelienben, a Duna jobb partján feküdt hatalmas római városról, melyben hosszú évek kutatáséinak és archaeoiogiai tanulmányainak eredmé­nyeit foglalta össze. A mai Szőny köz­ség területén, hol a római város feküdt másfélezer évvel ezelőtt, csaknem min­den évben szenzációs leletekre bukkan­nak. Sajnos, maga a romváros áldoza­tul esett a kapzsiságna c, mely köveit kiásatja és beépíti, műemlékeit pedig széthordták a világ minden részébe. Brigetio őslakosai a kelták voltak, ezeknek azal törzse lakott a Duna mentén, maga a város neve is a brig kelta szóból ered, mely erősséget jelent. A város Trajanus császárnak köszöni alapítását, aki a Duna és a Vág össze­folyásával szemben építi meg a légió tábort és oda Hispániából rendeli az I. segitő légiót (légió I. adjutrix,) mely 300 éven át helyőrsége maradt a nagy katonavárosnak. Ez a légió részivesz a svév szarmata támadás leverésében és utóbb a dáeiai háborúkban. Maga a tábor 98—108 évek közt épül ki és mellette a 11. század elején már város is keleikezik a légióval odatelepüld mesteremberekből és kereskedőkből. A várost Hadriánus, Traján utóda muni­­cipiummá teszi, vagyis a város lako­sainak a római polgárjogot és autonó­miát adományozza. Alapy dr. a Brigetio területén és a világ minden részében talált római fel­iratos emlékek alapján rajzolja meg először a légió és azután a város mozaik képét. A rómaiak szokása volt, hogy épületeiket, síremlékeikét, oltárköveiket felirattal látták el. Ezek a kövek tar­tották meg az utókor számára ennek a városnak emlékét, amelyről a római történetírás is nyújt már szűkszavú adatokat Az első segitő légió egész szerveze­tét össze lehet állítani a feliratos kövek alapján a legátustól, a légió parancs­nokától kezdve ie a közkatonáig, a miiesig. Számos katonai tribün neve maradt az utókorra, a kövek megőriz ték sok csapattisztnek, centrurionak ne­vét, de az altisztek sok fokozata is ki­derül ezekből az emlékekből, melyeken megtaláljuk az élelmezési tisztviselőket, segédtiszteket, a katonai mérnököket és építőmestereket, találkozunk az ezred or­vosa, hadbírója, fegyvertárosa, irodai al­kalmazottjai, számvevői, futárai, parancs­vivőinek tisziségeivel és ezek viselőivel. De ott van a légió neve a feliratos téglák és cserepek ezrein, amelyek napfényre kerülnek a szántóvető munkája közben s Prágai sonka, napon­ként friss wiratli, fin ni felvágottak. — Sajtok! Trappista, Roquefort, Mignon stb., &zarc$ini»k és mindennemű külön­­iegestségek legjobban és legolcsóbban a prágai a és cseiw Hentesáru vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedik és vendéglősök részére en-yros árakl 417 amelyek arról tanúskodnak, hogy Bri­­gettio legtöbb középületét is a hatalmas táborral együtt a légió építette. Rendkívül vonzó és érdekes képet rajzolt az előadó a város kiterjedése, lakosainak száma, miveltsége, közélete, városi szervezete, középületei, stratégiai és közlekedési utjai és a határvédeiem felől. Brigetie, mely utóbb a coíonia rangra emelkedett autonom varos volt, élén a két duumvir (polgármester) állott, akik közül egynek a nevét megőrizte egy feliratos emlék. A várost a decu­­riók testületé igazgatta, mely a város tanácsának felelt meg. Volt rendőrsége (aedilisek), számvevői (guestorok), utcái kövezettek voltak, sőt az országutat is, vízvezetékkel rendelkezett es vizét a tatai forrásokból ka pia, megvolt a nyil­vános fürdője, mely a római polgárnak kaszinója és szórakozó helye voll, cir­­cusa, egyesületei működtek, amelyek közül többnek nevét őrizte meg az utókor számára a kiásott kövek serege. A feltárt épület aiapfalak, művészi stuccok, falfestmény töredékek, köz­ponti fűtés maradványok, hővezető csö­vek paloták létét bizonyítják, az ezernyi tárgy, melyet a komáromi muzeum őriz a város műveltségének beszédes emléke. Feliratos emlékek hirdetik Jupiter, Apollo, Sol, Mithras és a község tem­plomainak létezését, az Augu malisok testületé a császárok kultuszát. A vá­rosnak hadikiköíője volt, ahol a dunai flotta is állomásozott, a balparton ki­épített hídfője volt, ahol a leányvárt cohors tábor őrködött Brigetio bizton­sága felett a barbárokkal szemben. A virágzó város, melynek helyőrsége 6000 katonából és lakossága 25—30000 lakosból állhatott, 410 körül puszi ulha­­tott ef a hunok pannonjai megjelenése idejében. Akkor leégett és romvárossá lett, a romok évszázadokon át meg­voltak, Bonfini, Mátyás történetírója Zongora Harmonium Orgonagyár 1« Schönhofer A. Pozsony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom