Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-26 / 142. szám
% oW Komáromi Lapok 1925. november 28. A magyar kisiparosságnak régi törekvése és óhaja volt, hogy érdekeinek védelmére az iparosság helyzetét ismerő, megértő s igy azt kellően képviselni tudó férfit juttasson a parlamentbe. Ez a törekvés az iparosság széttagoltsága és a nagy területen való megoszlása miatt a múltban nem sikerült. A kisiparosság tekintélyes száma dacára hosszú évtizedeken keresztül parlamenti képviselet nélkül volt és jogosan mondhatta, hogy sem kellő megértést, sem érdekeinek megfelelő védelmét nem találta meg. A csehszlovák állam megalakulásával az itt éilő kisiparosság még nehezebb helyzetbe jutott, mert most már nemcsak a kisipart megsemmisíteni akaró nagytőke ellenséges magatartásával, hanem nemzeti szempontoktól vezetett rosszakarattal is megkellett küzdenie. Az uj választási rendszer a kisiparosság önálló érvényesülését teljesen lehetetlenné tette s igy a kisiparosságnak más magyar erőkre támaszkodva kellett harcát megvívnia. A magyar kisiparosság nagy tömegei ezt belátva, az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos, Magyar Nemzeti Pártban tömörültek, melyet támogatva, segítségével parlamenti képviselethez is jutottak. A párt becsülettel honorálta a támogatást és az iparosság jelöltjeként ifj. Koczor Gyula komáromi kisiparost beválasztotta a parlamentbe. A magyarnémet szövetség révén, mellyel a párt a választáson részt vett s melyhez a német iparospárt is csatlakozott, a német iparospárt négy képviselői mandátumot kapott, mely körülmény ugyancsak hozzá fog járulni az iparos érdekképviselet megerősítéséhez. Nem vagyunk olyan optimisták, hogy e választástól egyszerre a kisiparosság sorsának teljes megváltozását és jobbrafoidulását várnánk, de tudjuk nagyon jól, hogy ifj. Koczor Gyula — ki különben egész Szlovenszkó egyetlen iparos képviselője — munkabírása és tudása nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy az iparos kívánságok is meghaligaUassanak és a magyar kisiparosság nelyzete legalább megkönnyítessék. Bár megértené a magyar kisiparosság ebből az eredményből, az összetartás és együttérzés szükségét és azt, hogy neki ha saját maga érdekei ellen nem akar véteni, csak azt , a pártot lehet támogatnia, mely kívánságaival és jogos érdekeivel számol. lan krimi fii mélyen leszállított árak Keltesz 1 áruházában KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 25. (az »Otthon* kávéházzal szemben) OLCSÓBBAK BRITEK kabátok SZŐRME BOÁK úgyszintén az összes raktáron levő úrié8 női divat szövött és kötöttáru cikkek. Főzzünk gázzal. (Próbafőzés a városházán gázzal. — A gázfözés előnyei: tiszta, gyors és olcsó. — Nincs családi perpatvar, cseléd-mizéria.) Mindig örülünk, ha a visszafejlesztésre Ítélt Komárom előrehaladásáról írhatunk. Most is ilyen örömet érzünk, amikor arról értesülünk, hogy a városi tanács határozata alapján a gázgyárban termelt gáz kihasználása céljából a város polgárainak háztartásába bevezetni tervezett gázfőzők, gázkályhák és gázvasalók ismertetése céljából a városháza nagytermében f. évi november 27-én és 28-án, holnap pénteken és holnapután szombaton d. u. 5 órakor prőbafőzést rendeznek, amelyre a gázfogyasztókat meghívta a városi gázmű igazgatósága. A meghívók szolgálnak belépőjegyül. Szóval egy lépéssel előre megyünk, habár későn is, mert más városodban, mint pl. a szomszédos Érsekújvárban ma már igen sok háztartásban sütnek, főznek, ffitenek és vasalnak gázzal. A komáromi közönség konzervatizmusa akadályozta meg a régen bevált újítás elterjedését Komáromban. A városi tanács azonban radikális eszközökkel akarja megtörni a jeget és a gázfőzés előnyeit szemmel láthatólag fogja bemutatni holnap é3 holnapután. Reméljük, hogy a meghívóit háziasszonyok házikisasszonyok a városnak ezt a figyelmességét azzal fogják viszonozni, hogy érdeklődést mutatnak a próbafőzés iránt és meg fogják azt nézni és személyesen fognak meggyőződni a gázfőzés előnyeiről. Nincs a gázfőzésnál boszankodás, idegeskedés a kéményseprő, a füstölő kémény, a késedelmes es vizes fa és szén szállítás, a tűzhely, a kémény, a csövek tisztogatása, kormozása, füstö lése, a nem mindig sikerült tűzrakás, a kormos edenyek stb. miatt. Tessék elképzelni, hogy milyen boldogság gázzal főzni, ha a fenti és még egy csomó kellemetlenség kikapcsolódik a főzésnél. Nem lesz ideges a háziasszony, kevesebb házi perpatvar lesz a férjjel a családtagokkal és a cseléddel. A cselédeknek nem lesz okuk panaszkodniok a „nacsságákra“, mert hiszen minden házi perpatvar onnét keletkezik, hogy füstöl a kémény, a kályha, a tűzhely, a kéményseprő nem jön, a rendelt fát későn és esetleg vizesen küldték, nem lehet begyújtani, pedig az „úr“ már hangosan követeli a reggelit, hivatalba szeretne, azaz akarna menni, mert au száj, de a reggeli miatt biztosan elkésik, és a perceket is számonkérő főnökkel biztosan les/, összeszólalkozás. Ezek miatt az „ur“ szidja a feleségét, hogy rendetlen a háztartása, má3 rendes asszony korábban kel, de persze az ő drága, Dulecsíneája zsurosra jár stb. stb., inkább mint, hogy az urát rendesen ellátná. Ahol gyerekek vannak, ott még azok is rivalkodnak, hogy elkésnek az iskolából. A férj dörmögésétől, a gyerekek sivitásától elegge felidegesített asszony aztán kimegy a konynaba és leszidja a cselédei, a szobalányt, vagy a szakácsnőt, aszerint, hogy ki ;ekkinek hány alkalmazottat enged meg a jó Isten és az edények zörögnek, szavak röpködnek a levegőben, de azért az átkozott vizes fa nem asar meg gyulladni, a férj dühös ajtócsapással hagyja el a házat, azzal az elheiározással, hogy ma este önkéntes kimenőt ad önmagának, hogy megboszanisa az asszonyt. A gázfőzésnél, mindezex a családi jelenetek, cselédfelmo idasok, gyakori cseiédváltozasok mind megszűnnek. De ne vegyünk mindjárt oiyan viharos jeleneteket, tekintsünk be egy szelidebb, flegmatikusabb családi szentélybe. Teíiat: Reánk köszönt a reggel (’egyik háziasszonynak korábban, a hosszabb ideig alvóknak későbben) és a szakácsnő szigorú parancsot kap a széntüzheiybe begyújtani, de gyorsan, mert már 8 óra is elmúlt. Egy órai szorgalmas munka után a szakácsnő jelend, hogy a széntüzhelynek ma nincsen ínyére égni. A háziasszony ezen jelentés után személyesen siet a konyhába es azután egyesült erővel újból hozzálátnak a szenttízhelybe való begyújtás nagy műveletéhez. S ime sikerűit is tüzet gyújtani, miután közben egy további féí óra is elmúlt. Ezek után érthető és megbocsájtható, hogy a különben nagyszerű idegrendszerü háziasszonyok elvesztik türelmüket és szemrehányásokkal illetik a szakácsnőt hogy életében sohasem fog megtanulni tüzet rakni. A szakácsnő, ki a jelen esetben véletlenül angyali természettel bír, a legkülönbözőbb, de a legtöbb esetben helytálló kifogásokkal él, úgy mint; a fa nem száraz, nincs elég papír a házban, a háziasszony részéről alágyujtáshoz vásárolt brikettek nem jó minőségűek és a kéményseprő, ki egyébiránt sok szerencsét jelent, már regen nem volt itt a keményt kitisztítani és a konyhát bepiszkítani, azután a tűzhelynek nincs ma elég huzata, no meg éppen ma a nap a kéményre süt; de különben minden minden rendben van a széniüzhely körül. És most még egyet. A mai modern konyhák szűkre vannak méretezve és néha nevetséges, hogy egy kisebb konyhában milyen nagy helyet fog'al el csak a szen üzhely, melynek összes berendezése a főzőhelyek és a sütők is jó meleget árasztanak, mikor csak a reggelit, uzsonnát vagy vacsorát főzzük és a sütőkre egyáltalaban nincsen szükségünk. Ha a tűzhely nagy kiterjedéséhez még hozzászámítjuk a fa és szémartókat, a hamutartót és az ezek által elkerülhetetlen íisztáíalanságot, úgy kis konyhánk mondhatjuk tele van csupa olyan felesleges tárgyakkal, melyek már régen kimentek a divatból. Miután a mi hölgyeink és háziasszonyaink szerény tudomásom szerint nem ellenségei a divatnak, kérdem miért éppen a konyhából száműzték eddig a különben általuk oly nagyon kedvelt divatot, mikor ezen utóbbi nem is költséget, hanem megtakarítást jelent. Dő hát mit mondjak még hölgyem, hogy a gőzfőzés előnyeit, még jobban megvilágítsam? A fenti előnyök bizonyára meghódították, már félig a komáromi hö - gyeket, egészen pedig a holnapi és a holnaputáni próbafőzések fogják meghódítani. Zongora Orgonagyár itt, Schönhofer A. Pozsony. v- Men szenvedőit t Egyetlen bizton védelmet nynjt a lágyék, here, comb éi köldöksérrnél s mi tökéletesített rugónélkQti «érv» kötőnk, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és any&méhsttlyedéanéL Szabadalmazott lúdtalpbetét. FlaseU has-, és mellmelegitö. . JTG1EA“ lőíszerbáz BRATISLAVI. Daa-i. 51 Rendelő orvos: dr. Kuctl k. F. egy. m. t Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még u nap elintéztetek. Hölgyeim tehát fel a városházára a próbafőzésre. A meghívót vigyék magukkal. 11 jttiMigi Haséi. 11. Miklós cár és családja meggyilkolásának története. 1918. julius 16 án megrázó tragédia színhelye volt Jekaterinburg (mai nevén: Szverolovszk) városa. Ismeretlen fegyveres emberek betörtek: Ipatjev házába, a cári család lakosztályába s tizenegy életet oltottak ki gyilkos golyóikkal s szuronyaikkal. Hét év mult el a minden oroszok cárjának hilála óta, hét évig kellett várni, hogy fellebbenjen a fátyol, amely a gyilkos merényletet elfedte s véget vessen a romantikus találgatásoknak. Mint minden királyi tragédia hősét, II. Miklós személyét is egész legendakor veszi körül. Sokan voltak, különösen az emigráns oroszok között, akik remélték, hogy a cár még életben van s a Kaukázus hegyóriásai közt vagy Szibéria erdeiben bujdosik. Most már vége az ábrándos raeseszövésnek s a romantikus lelkek is kénytelenek tudomásul venni a rideg valót. Szokolov ; N. A. vizsgálóbíró közzétette a bűnügy összes iratait s fényt derített a gyilkosság eddig ismeretlen részleteire. II Miklós cárt sohasem szerette az \ orosz nép. Az alkotmánynak még a \ látszatától is félt s ezért csak nagyne! hezen s ellenére egyezett bele az 1905. évi forradalom ha*ása alatt a duma (országgyűlés) mtgs<i evezésébe és sohasem titkolta, hogy az intézményt fölöslegesnek tartja a a legszívesebben j megszüntetné. Amellett nagy része volt í a világháború felidézésében. A háború ■; végtelen sok nyomort és szenvedést ■ hozolt az orosz népre s azért a nép ! Isten ujját látta cárja szomorú sorsában. I Az orosz köznép egykedvűen vette tul domásul cárja száműzetését s később f meggyilkolásának a hírét, hisz alig volt I olyan muzsikcsalád, amely ne szenve■ dett volna a cár nevében eljáró hiva: talnokok önkényeskedése 's korrupciója I alatt. i A cárizmus bukását az ok nélkül felidézett háború s a cár tekintélyének a lejáratása idézte elő s ennek maga II. Miklós volt az oka. Eljárása a dumával, az oroszok torzparlamentjével szemben, I megokolatlan tümeséseket váltottak ki. f A tüntetésre ez okokon kívül leginkább | az szolgáltatott okot, hogy a cár a | duma ülésszakának a megnyitása előtt a miniszterek és a vezérkar egyhangú tiltakozása ellenére a saját kezébe vette át az egész hadsereg fölötti főparancsnokságot s Nikolaj Nikoíajevics nagyherceg eddigi főparancsnokot Kaukázus helytartójává s az ottani hadsereg parancsnokává nevezte ki. 1916 elején a cár a kalandor Rászputin befolyása alá került s ennek tanácsa szerint változtatta minisztereit, úgy hogy az ország kormányzásában s főleg a közigazgatásban teljes volt a zűrzavar. A cár tekintélyét Rászputin intézkedései teljesen aláásták s már 1916. november 14-én, a duma újabb ülésszakának a megnyitásakor Miijukov képviselő a házban éles támadást intézett a kormányzati rendszer ellen s szóvá tette a cárnő személyéhez fűződő szóbeszédeket s őt hazaárulással vádolta. Rászputint 1916. december 30-án Juszupov házában Juszupov herceg, Puriszkevies képviselő és Pávlovics Dimitrij nagyherceg megölték, de a lavinát már ezekkel sem tudták feltartóztatni s a cárt jobb belátásra birni. II. Miklós, Rászputin meggyilkolására azzal válaszolt, hogy az ország legreakciósabb emberét, Golicyn herceg tveri kormányzót nevezte ki miniszterelnökké, ami óriási elkeseredést keltett az országban lliwsslpailaiÉlMiÉtó.
