Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-19 / 139. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1925. november 19. Wat ermann „Ideal“ nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR k öny vkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29« — Jörmak Faragoók. Faragó Ödön a pozsony-kassai színigazgató, aki most Losoncon tart szezont, folyó évi dccem bef hó 30-án szerdai napon kezdi meg a komáromi színi szezont. Megnyitó előadásul Jókai Egy magyar nábobja kerül gzinre. A címszerepet Faragó Ödön játsza. Másnap két előadás, d u. olcsó helyárakkal Moüere: Képzelt betege, este nagy kabaré est ('Szilveszter est). A sziniszezonra legközelebb bővebben visszatérünk. — Műkedvelői előadás. Már csak néhány nap választ el bennünket attól, hogy az Iparoskör jónevü műkedvelő gárdája a „Tatárjárás* cimü operett bemutató előadását megfogja tartani. Vasárnap este, hosszabb szünet után bevonulnak ismét a magyar színművészet terjesztői a kultúrpalotába. E mű- j kedvelői előadás keretében ismét fel- | csendül a Kultúrpalota színpadán a ma gyár ének, megszólal a magyar múzsa ritmikus zenekisárettel. Merjük állítani, hogy ez a magyar népiéleket is magában foglaló operett annyira megfogja ; nyerni a közönség szinpátiáját, hogy az \ előadást nagyobb érdeklődés fogja ki- j sérni a közönség részéről, mint tette azt í más fajú színdarabok alkalmával, l Amint értesültünk, az operett már telje- j sen készen áll a bemutató előadásra. ? A rendezőség ezúton kéri fel mindazokat. akik az előadásra jegyet előjegyeztették, hogy azokat Czibor Géza üzletében vegyék át, ahol a további jegy elővétel is eszközölhető. — Hslaadó mise. A Szent Erzsébet egylet ez évi háiaadó szemmiséjét folyó hó 22-én vasárnap 9 órakor a Szent András templomban szolgáltatja. Az évi közgyűlését ugyanezen nap, (va- | sárnap) d u. 4 órakor taria a Majláth I iskola nagytermében és ezúton :is kéri 3 a tagokat szives megjelenésre Gouth íj Lajosné elnöknő. — Halálozás őszinte részvéttel vettük ! az alábbi gyászjelentést: Alulírottak \ fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, ‘ hogy a legjobb feleség, anya, testvér * és rokon Vöröss Józsefné szül. Mészáros \ Erzsébet folyó hó 9 én reggel 9 órakor \ hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett jj halottunk hült tetemét folyó hó II én \ d. u. 1 órakor fogjuk a ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Nagyigmánd, 1925 november 10 A klek él, találkozunk ! Vöröss József férje. Vöröss László, Vöröss Janka, Vöröss Sándor, Vöröss Vince, gyemekei. Mészáros D ;nes (Nemesócsa) testvére. Molnár János (Nemesócsa) veje. Somogyi Józsefné szüi. Babarczy Vilma, Vöröss Lászlóné szül. Karikó Eszter, Vöröss Sándorná szül. Gerentsér Erzsébet, Vöröss Vincéné szül. Kathona j Mária menyei. Molnár Eszter, Molnár l Lajos, Molnár Katalin, Molnár János, Molnár Erzsébet, Vöröss Erzsébeí, Vöröss Viíma, Vöröss Margit, Vöröss József, Vöröss László, Vöröss Juliska, Vöröss Eszter, Vörös Jolán unokái. — Orth Gyuri Komáromban. Minden sporttal különösen a footballal fogaiké-ó tudja, hogy ki az az Orth Gyuri? Az európai kontinens legjobb fooibaílistája, akit félévvel ezelőtt súlyos balészt ért, de már felépült és művész körútra indul Szlovenszkóban, ahol mint felolvasó és színész fog bemutat kozni. Szlovenszkói művészkörül ját Komáromban november 26 án, jövő csütörtökön kezdi meg a kullurpitotában, ahol előbb felolvas, majd az egyenesen számára irt 2 feivonásos vígjátékban lép fel. E vígjátékot Békeffy László irta és a cime is „Orth Gyuri“ és a fő és a címszerepet is ter mészetesen Onh Gyuri j-íísza. Föllépnek még kívüle F. Mihályi Lici, Orthné, Miuályi Vilcsi és Főrdes Dezső E kitűnő sponférfiu komáromi szereplése nagy érdeklődést vált ki kfllönösen a sportkörökben. Hely árak: 13, 10, 7-80, 4 80 korona. Jegyek már kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban. — Az 1926 évi házadé kivetési lajst rom. A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete figyelmezteti tag jait, hogy az 1926, évi házadókivetési lajstrom a városi adóhivatalnál f. évi november hó 15 tői 23 ig terjedő 8 napon át közszemlére ki ván téve. Ott az a hivatalos órák alatt megtekinthető. Ajánljuk az érdekelteknek, hogy azt a saját érdekükben tekintsék m:g, mert eddig azt tapasztaltuk hogy a há bérrel együtt bevallott mellékjárulékok közül a pénzügyminisztériumnak 1924. évi 57033. sz. rendelete és a bérlők védelméről szóló 1924. évi 85 sz. törvény 12 § ának 1—4. ponija alatt adó menieseknek mondott kiadások nem lettek mind leszámítva, hanem csupán a vizdij, csatornaadó és házbérfillér hagyattak el. Akik ezen kivetést sérelmesnek találják, joguk van az 1933. évi 132000 sz. pmr. 37. § a alapján az adónak a könyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felebbezni. — Kísértetek Töbörétón. özv. Haár Ignácné és Haár Móric dunaszerdahelyi lakosok vasárnap reggel gyalogszerrd Töbörétére indultak, hogy onnan, amint azt mindennap szokták, a rendes menynyiségü tejet Dunarzerdahelyre szállítsák. 5 és 6 óra között épen a töbörétei temető mellett haladtak el, amikor észrevették, hogy a temetőből két fehér lepedőbe burkolt ember jön ki és őket követni kezdi. A két „kisértet" alaposan megijesztette Haárékat és a rossz tréfának az lett a vége, hogy Haárné izgalmában összeesett és csak a falubeliek hosszú élesztgeiése után tért magához. A falubeliek a két kísérletet két töbörétei asszony személyében felismerték. Haárné még ma is betegen fekszik szerdahelyi lakásán Üdvös lenne, hogy a csúnya tréfa okozói méltó büntetésüket elvennék. a ** ► Ü 3 Nem kei! a fővárosba menni 11 mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is« Őszi és bélelt bőrkeziyűk nagy raktára! Keztyűk tisztítása és javításai Selyem és fiór harisnyák nagy választékban! 52 ' ' — Expedíció indul a hatodik világrész felfedezésére. A hatodik világrész, amiről szó van, nem mesék és regények Óceánban sülyedt Atlantisa, hanem valóságos kontinens, amely felfedezőjére vár. Berlinből érkező hir szerint német, angol és amerikai kutatók ból bizottság alakult, amely komolyan foglalkozik a tervvel, hogy egy uj Kolumbus utat tegyen a hatodik világrészbe. Krüger Bensíheim német geológus és a girseni egyetem tanára, Klute szervezik az expedíciót. A hatodik világrész K!ut és Krüger számításai szerint 1 300.000 négyzetkilométer terjedelmű földterület, amely Alaszka északi partja és a sark között fekszik. A tér képen „ismeretlen főid“ címmel van jelölve. Eddig halandó szem nem látta e földet. A kutatók azonban szentül m gvannak győződve, hogy e terület létezik és sikerült számítások alapján bizonyítékokat találniok. Az előkészü letek két teijes hónapot vesznek igénybe. Kiindulási pont Grönland legészakibb pontja. Az expedíció tagjai hosszabb időt szándékoznak Grönlaudban tölteni, hogy a kiimát és az eszkimók életmódját megszokják Csak egy ilyen Iréning után merik majd megkockáztatni az utazást, ami alatt teljesen eszkimó módra fognak élni. Az eddigi tapaszta latok szerint a jégmezők és a tenger állatai megadják a táplálkozási lehető ségekei. — Betöréses lopá». A műit héten virradóra Csollár Vince gutái lakos kamráját eddig még ismeretien tettesek feltörték és onnét 12 zsák búzát és 5 zsák árpát elloptak. A csendőrség a tetteseket nyomozza. Izsap- és Sápkánypusziai te»vaj. — Óvári kövér sajt Mikulási cukorkák és karácsonyfa díszek és gyertyák Dessert bonbsrtoli. Tartars oetyaispok, O^jas sérv halak, rák, kaviár, francia szardniá^,valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. — Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőr különlegességek. Asztali és Palugyay fajjbo* rok* Pezsgők. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve kapható BERGER F. VILMOS osemegeiizletében Komárom, Városbáz-ntoa. — Baleset Varkowyon. A múlt héten lakodalmas csapat haladt Dercsikáról Madba, Várkonyon át. A fellobogózott lovak Csicsay Károly várkonyi gazda ijedős lovait megbokrositották, úgy hogy a kocsi megrakottan gazdástul- egy akácfához vágódott és Csicsay Károly súlyos fejsebekkel maradt a helyszinen. — „Wanzolír’ a legjobb poloskairtószer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Katnmerhoffer és Tsa Pozsony, Ventur utca 20 Naponta postai szállítás. leny«s«zonyi kelen- | gys h,aszyineitt&ei|égf- j neműek es «rászon&ru | »síiliRégletével bizalommai forduljon közismert Ehrenfreund Jenő fehérneműkéüzitő céghez Bra- ; ftislava, Szásrazv^af? V. »$, (Halt Frififes föföeraeg utast } — Megszökött marhab ijcsár. Páczen ? József gútai gazda négy üszőt vásárolt ] a barornvásáron és azt egy ismeretlen ] hajcsárra bírta, hogy hajtsa azt Gutára. * Az ismeretlen férfi az üszőkkel eltűnt. I Lóvay 100. születés napján. 1925. nov. 19. j Bőszen tombol a politika viharja, V hányja-veti életünk sajkáját, menekü - jünk egy pillanatra előle. Próbáljunk elbújni szebb vidéken, szélcsendes he- j lyen, hajtsuk le fejünket pillanatnyi * pihenőre valami csendes szép helyen, \ a költészetre, a költőre való visszaem- \ lékezés szent perceit ott szerezzük \ meg magunknak. A Sajó vize, de sok szörnyű napot látott, de sok piros vértől duzzadt hatalmas, haragos és fürge hullámtaréja i De látott csendes napokat is. Parijain boldog gyermek játszadozott, kergetett színes pillangókat, bocsátott szelíd tükrére ingó ringó papirc&ónakot. Mert ott, a tiszta vizű, szelíden hömpölygő Sajó melletti Szent Péteren, derült kedélyű, jómódú nép lakta kis falucskában ringott a mi Lévay Józsefünk bölcsője száz esztendővel ezelőtt. Ott kezdte járni az erdők méiyét, ott a falusi kis kertben hallgatta a virágok beszédét, későbben, miként Tottjpa, ő is megénekeite a természet bájos gyér mekeit: a virágokat s megértette a természet lakóhelyének, az erdőnek minden titkos beszédét, fölfedezte, megénekelte minden rejtett szépséget. Szerelem, természet, haz«fiui érzés, az élet apró szépségeinek festése, ezek az ő költeményeinek témái. A mai nemzedék már nem igen ismeri Lévay József költeményeit. A mi gyermekkorunkban az iskolában sokat foglalkoztunk vele. A „Szüretünk" pompás kis zsánerkép az olvasókönyvekből nem hiányzott, s a felsőbb osztályokban „Mikes“ — járta. Ti, kulturtényezők, kik a gyermekneveléssel is törődtök, vájjon gondoltok e arra, hogy „Mikes*-ével segítette hozzá Lévay a gyermeki lelket, hogy a haza felé, az otthonunkba való vágyódást szavakkal is ki tudja fejezni. A diákember messze kerül a szülői ház tói s a messzi hideg idegenben zűrzavaros — fájó érzések szorongatják lelkét Mily jól esik, ha a költő sza- ■ vakká váltja fel ezt az összetett érzését a fájó sajgó gyermeki léleknek: Oh, mért nem szállhatok Hozzád szülőföldem, Mikor minden bokrod Régi ismerőseim! Avagy Zágon felé mutat egy haloyány csillag, Hol a bércek fején hókorona csillog S a bércek aljában Halovány pompában Virágok feselnek. /SSta Erdély felé mutat, Hol minden fűszálon tarka Pillangóként első ifjúságom Emléki repkednek. Vájjon a mostani olvasókönyvekben benne vannak-e ezek az üde,, szép versek ? Ha.nincsenek, bele kellene tenni! i S a Lévay centennáriumot hogyan ülhetné meg méltóbban a magyarság, mintha kiadnának kulturegyesületeink egy kötet válogatott Lévay verset. Hadd ismerjék meg minél többen a magyarság itt éllő minél szélesebb rétege ezt ami kedves poétánkat a boldog boldogtalant, mint ahogy ő nevezte magát. Oh, mert — úgymond — azt sem tudja hogyan lett poétából (zárójelben legyen mondva: volt ő tanár is, majd Borsod megye főjegyzője, később alispánja ) Nem tetszett az én poétaságom az embereknek, úgy jártam, mint Midász király, kinek keze nyomán minden arannyá változott s maga jóformán éhen veszett. — íme én is véletlenül ifjúkoromban a múzsák berkében kezdtem bolyongani s mert egy két lombhoz ért kezein, ki hitte volna, hogy ezzel vétkezem? Ki hitte volna, hogy az emberek előtt nincs értéke annak, mert engem — úgymond — ábrándok ragadnak 1 De ő, ha nem is tetszett az embereknek, a környezetének, hogy a poétaságra adta magát, azért csak dalolt, dalolt tovább és Így munka és dal között megért egy gyönyörű szép hoszszú derűs életet. Nyolcvannégy éves volt, amikor megjelent utolsó kötet verse „A múzsa búcsúja1' címen és az Arany centennáriumra magasan szárnyaló ódát irt „Az arany bölcsője feleit* címen. A költészet múzsájának csókja a pairiarcha homlokán is ott égett s mindvégig szent hevületben tartotta őt. A „Csak képzelet" cimü költeményében tett rajongó lélekkel hitvallást a költészethez való hozzátartozásáról. »Nincsen mért frigyre lépnem Téled Oh pusztasági oh zordon élet! S míg rám hivólag int a szent berek, Hajói ítélnek itt az emberek, Ott fenn az ég, vagy a föld itt alant Hord-é több ily boldog boldogtalant? Ünnepelem Lévay Józsefet csendes magányomban. Ünnepelem őt, ki épen úgy szerette a természetet, mint én, s a természet iránti szeretete végig vonul egész költészetén. Akár szerelem, akár hazafias érzés, akár töprengés, vagy vidám életkedv csendül fel lantján, mindig ott van mellette a természet, mint kisérő, vagy ihlető, vagy segítőtárs. Rám a Jellegekből bánatod setétlik, Reszketi harmatban a to könyed fénylik Villám lobbandsa, csillagok futása Ragyogó szép Bzemed vidám mosolygása, Hegy, völgy, mezS, berek, mind hiába vár rám, Nem tudok oly helyet, hol képed ne látnám. Az mosolyog én rám, mint hajnali álom, A földön, az égen, az egész világon, Mindenütt jössz velem, ahol kelek-járok, Nyomodban körültem nyílnak a virágok, S:.ivem helyett szív vagy, lelkem helvett lélsk, Hogy búcsúzzam tőled, hogyan felednélek ! Különösen az erdő szépsége vonza, az erdő rejtelmes suitogása, titokzatos világa, ahol „mint messze bolygó száműzött, szeliő sóhajt a lomb között, amelynek szélén a „bérc, az óriás gránit, felhőkbe nyújtja ormait, vendége villám, arcán hajnal csókja ég, s vágya, mintegy szólni készti, hogy szive mélyét tűz emészti." Az erdők titkát fürkészi, s csöndes hangon „halk szordinóval" Így oldja meg: Ha zúg, ha zúg, ha szendereg Körös-körül a rengeteg, Oh, jer figyelj reá vele.«. Egy hangja hallik szüntelen S bűvös titkát, bár rejtve védi, Szerelmes szívünk jól m»gért. A bűvös bájos természetnek örök ifjú, tőlünk alig eltávozott dalnoka, születésednek százados évfordulóján magyar lelkem minden melegével köszöntöm szellemedet! Te boldog boldogtalan ! Kiss Péter Pál. Irodalom, A boldog boldogtalan.
