Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-14 / 137. szám
1925. november 14. Komáromi Lapok B. oldal. Az előadások kezdete t Szombaton ‘/,7 és *1,9 órakor. — Vasár- és finnepnap d. u. 4, */,7 és */,$> órakor. Szombton és trasárnap november hó 14-én és 15-én VÁROSI MOZI MU8QR.Í | // rr Az előadások kezdete: Szombaton */,7 és órakor. — Vasár- és finnepnap d. u. 4, 7a7 és i/,9 órakor. laihatatiaii anyai szeretet drámája 8 felvonásban. kélja, hanem az életbe is átviszi, a keresztény nemzetek is az evangéliumi tanok által megnemesiíve a keresztény népek szolidarizmusáí hirdessék Az eszme valóban szép és fenséges. De itt eszembe jut Geöíhe Faustjának hires mondása a Grau ist alle Teoriel Éti nem tartom, mint sokan, utópiának az uj jelszók érvényesülését, de szent a meggyőződésem, hogy ezt a mai korban az életbe átplántálni lehetetlen és merem állítani azt is, hogy ezen jelszó a mai korban csak egy irtózatos confusió idearumhoz vezethet a nép széles rétégéi között és veszedelmet rejt magában az olyan államokban, ahol nemzeti kisebbségek laknak. Nagy bajt okozott ezaz uj jelszó már Németországban i’, mert vegyék tudomásul kü lönösen katholikus testvéreim, hogy Németországban az utolsó választásoknál a katolikus lakosságnak csak 35%*a szavazott a centrum pártra, ma válságban van az egész hajdani hataimas centrum párt, nem azért, mert megfőgya kozott talán a német katholikusok hi hűsége hanem mert megunta a centtrum párt részéről a folytonos kokeitálást. a folytonos kompromisszumos politikát a vörös iníernacionáiéval. A hiba az volt, hogy ez a jelszó Németországból indult ki, mert nagyobb eredményeket érhetett volna el már eddig is, ha a győzedelmes katholikus államokból Franciaország és Olaszországból indult volna ki. De mikor azt látjuk, hogy Olaszországban a legvadabb sovinizmus a fascisták által orgiáit üli, amikor azt olvasom, hogy a francia katolikusok egy uj párt köré csoportosulnak, meiynek neve francia kath. párt, amikor Domeceur jezsuita páter Heritot miniszterelnökhöz intézett hires levelét olvasom, melyben a hazafiságnak valóságos apotheozisát hirdeti, amire még példaadás és megszivleiés végeit visszatérni fogok, egy valóságos öngyilkos politikának tartanám ezt a jelszót, az itt rekedt magyarság széles zsolta és bedobta a Dunába. — Igazad van Frederika! — kiáltott fel kacagva és ebben a pillanatban a halál gondolata kíröppent szivéből, a szálló felhők felé, amelyek boldogan látják meg a hajnalt távoli erdők lombjai fölött. Frederika boldog mosollyal nézett barátnőjére, — Na, ha már meggyőztelek, áruld el a titkot, áruld el, ki volt a lovag, aki miatt még ma itt akartál hagyni engemet ? . . . Celes tin ujja állához szaladt. Szemét pillanatra lesütötte, aztán rebegő pillái alól Frederikára tekintett: — Hogy ki volt ? Hát.., tudod... valószínűleg te is ismered. Itt lakik közel hozzánk. Az udvari hivatalnokok frontján . .. Bécsbőí jött. .. Frederika összerezzent. Forró láng 5 öntötte el homlokát. — Walmerád 1 — sikoltott fel szívében a gondolat és pillanat alatt összeomlott ott a gyöngyházfényü szép világ, amelyben minden csak a boldogságról dalolt. Celesztin, mint aki már teljesen belenyugodott sorsába, egykedvűen tovább beszélt: — ... Nagyon szerettem. De ő is olyan, mint a többiek. Tegnap nekem esküdött hűséget és .. - ma eljegyezte a főpohárnok leányát.. . Köd utána, neked van igazad, nem érdemes halálra gondolni miatta. Mikor az utolsó szót kiejtette, pillantása Frederikára esett. Látta, amint arca hirtelen fehérre sápad, ajka megvonaglik s mig torkát a rettentő zokogás fojtogatja, szeme a Íadul csapkodó hullámokra mered. lA akarta ölelni, de Frederika kisasszony villámgyorsan előreugrott s a kővetkező pillanatban már átvetette magát a part korlátján. Celesztin utána kapott/ — Frederika! — sikoltott ki torkán a rémület, de már csak a mohón összecsapó hullámokat látta. néprétegei közé dobni, amikor ez a Hamleti lét és nem lét örvényéhez van sodorva. Domeceur páter az ismert törvény alapján hazáját elhagyni kény télén volt és Belgiumban élt. Ott találta a világháború kitörése és hazájának hivó szavára, hogy minden hü francia zászló alá vonuljon,« „Boheok“ által veszélyezteteti hazájuk védelmére. Domcoeur páter egy percig sem habozott, mint volt francia tiszt elöljáróinak engedőimével hazájába sietett, arneiy őt annak idején kikergette. Részt vett a iegöldöklőbb harcokban. Megszerezte az összes francia kitüntetéseket. Egyik pergőtűzben, amikor minden társa körülötte elesett és csodálatos módon csak ő maradt életben és mikor aztán kínokban vergődő sebesült társait a rettenetes pergőtűz közben a lövészárokban hordozta, mint I maga írja: „akkor éreztem át teljesen, : hogy mit tesz az francia állampolgárnak lenni“. És most szeretett magyar Testvéreim I Nézzünk széjjel körülöttünk, amikor egy olyan államba sodort a sors kegyetlen keze, ahol egy Sramek mint katolikus pap és a cseh néppárt vezére békésen együtt ül egy kormányban az egyház legádázabb ellenségével, egy / echinyével, ahol Buday József dr. szlovák néppárti képviselő tanúsága szerint, amikor egy szociáldemokrata képviselő a prágai nemzetgyűlésben egy durva támadást intézett a katholikus egyház ellen és egy német kér. szoc. képviselő gyönyörű és lelkes beszédben visszautasította e támadást és a szlovák néppárti képviselők is megtapsolták beszédét, a cseh néppárt vezére Sramek főtisztelendő ur, a gyűlés után keserű szemrehányással illetle a szlovák néppárt képviselőit, hogy, hogy merték a német képviselőnek beszédét tapsolni, amikor — s ezt a legnagyobb keserűséggel a szivemben, tudom csak megmondani azt, hogy arra kellett ébrednünk, hogy a magyar nép ezrei, akiknek eddig ideáljuk volt a hős Rákóczi Ferenc, akik eddig csak Kossuth apánkért rajongtak, Prága városába az utcákon végig ordítozták az „éljen Hodzsa apánké-at, amikor keservesen tapasztaljuk, hogy a magyar nép egyes rétegei között is a nemzeti érzés már már a fagypontra szállott, a legnagyobb bűnnek, a magyar nemzet iránti merényletnek tartanám a fehér internacionálé uj jelszavával, mely tanult iskolázott és fegyelmezett eszű emberek előtt diskussio tárgya lehet, a magyar nép széles rétegei között még nagyobb zavarokat előidézni és ezáltal faja és nemzete iránti hűségében megtántoritani. Jól eső örömmel tapasztaltam, hogy kér. szoc testvérpártunk mostani illusztris vezére dr. Szüllő Géza éles szemé -Munkások, Állami- és Magántisztviselőknek valamint a Tanítóságnak és tanulóknak, akik életüket nagyobbrészt zárt helyiségben töltik és gyakran kifáradnak, gyakran szükségük van elpeshedt, valamint tulerőltetett idegeik felfrissítésére. A halántékok, syakszirt és a homlok bedörzsölésére a járatos emberek az olcsó és kitünően bevált ALPA t menthol- sósborszeszt használják. Egy kísérlet azonnal meggyőz ennek hatásáról és ezért ne hiányozzék sem íróasztalról, sem műasztalról egy üveg valódi „Alpa“ menthol sósborszesz. 5 50 I». vei észrevette a bajt s mert agitációs kőrútjában tapasztalta, hogy a magyar zöme idegenkedik bármilyen akár vörösre, akár fehérre festett iniernacionálétól, mindenütt kiemelte a kér. szoc. párt magyar hithüségét, csak egyen csodálkozom, hogy miért említette egyik múlt heti programmbeszédében, hogy ő annak dacára az univerzáüsmusnak a hive, mig a tegnapi lopok jelentése szerint egy másik programmbeszédben ismét a pariikularizmus hívőjének vallotta magát. Eszembe jut Geöthe Faustjának e szava: „Nun steh ich da ich armer thor und bin so klug als wie zu vor“. Ez megint csak játék üres szavakkal, mely ismét sok félreértésre adhat alkalmat. Az illusztris pártvezérnek figyelmébe ajánlom a komoly gondolkozasu német katholikus politikusok és hazafiak jelszavát: „Nicht Christlicher Sozialismus aber Christlicher Weltsolidarismus.“ Ebben a teóriában % egyetérthetünk. A reális életben a mosiani súlyos helyzetünkben hagyjuk el a \ frázisokat, helyezkedjünk magyar nem\ zeti álláspontra, mert ez. forog máma a legnagyobb veszélyben. Itt ki kell térnem a kér. szoc. párt illusztris vezérének egy másik állítására, mely pártunkat furcsa világításba helyezhetné és nem tudom megérteni minden tiszteletem és nagyrabecsülésem dacára, hogy dr. Szüiiő Géza barálom hová célzott és mi volt a szándéka, mikor ezt az állítását megkockáztatta. Azt mondta ugyanis, hogy midőn a szudeta németekkel megkötöttük az egyezséget feladtuk a szlovenszkói autonómiáért folytatott küzdelmünket. Kérdem'. Szüllő Géza dr., feladta e az autonómia álláspontját, amikor a német kér. szoc. párttal egyességre akart lépni ? Nincs-e tudomása arról, hogy amikor Szent- Ivány József barátom megkötötte az egyezséget a nemei pártokkal, teljes szabad kezet biztosított magának és pártjának, nemcsak az autonómia, hanem minden szlovenszkói kulturkérdésben. Vagy talán avval akarta indokolni, hogy miért nem egyesülhetett közös listában a kér. szoc párt a magyar nemzeti pár ital? I Az ok másutt van, a párt érdek föléje lett helyezve a nemzeti érdeknek, személyi érdekek is nyomultak előtérbe, de ezekről beszélni most nem akarok, mert beszédem elején jeleztem, hogy a gyüiőlségnek minden szikráját kioltottam szivemből. Ennyit azonban szükségesnek tartok kijelenteni az igazság kedvéért, hogy nem Szent-Ivány József, hanem a nemzeti párt preztizse követelte, hogy a jelölő listákon ne fogadjon el morzsányi kegyeket egy olyan párttól, mely eddig zászlajáról könnyelmű módon kitörölte a legszebbet, a „Magyaru jelzőt. Amikor nem a mi akaratunkból, de a győző hatalmak diktátuma folytán másféimilliónyi magyarság a csehszlovák republika szuverenitása alá került, kapott sok fényes ígéretet. Azt mondották, hogy a régi feudális rendszer helyett a demokrácia fog itt uralkodni. A nép maga fogja irányítani sorsát és boldog lesz a republikában mindenki. Hogy mennyire váltották be ígéretüket, erre megadhatják Önök a választ. Nyíltan hirdetik az ádáz harcot, minden ellen, a mi magyar. Koldusbotra jut tatni akarják a magyarságot, mert állítólag nem vagyunk lojális és hű állampolgárok. Az állampolgár lojalitása kétféle kötelesség teljesítéséből áll. Hogy adóját fizesse, fiait a hadsereg szolgalatéba küldje. Fölösleges kérdeznem, hogy vájjon a magyarok hiven teljesitik-e ebbeli kötelességeiket? Hisz fizetjük az adókat már vérizzadásig, le van nyúzva rólunk már a harmadik bőr is és a kinek még ép bőre van, az vigyázzon, mert az ép bőr ma egy luxus cikk és luxus adóval lesz megterhelve. Fiaink ott szolgálnak a cseh hadseregben és nekem egy cseh katonaorvos mondotta azt, hogy a magyar fiúk a csehszlovák hadseregben a legjobb, legszebb, legfegyelmezettebb katonák. Azt mondják, azt a kifogást emelik ellenünk, hogy nem bízhatnak bennünk, Bünden igaz magyar, német, szlovák és ruszin ez őslakős, négy nemzet minden tagja a 4. számú tisztával a SZÜLLŐ GÉZA dsv vezetése alatt álló orsz. kereszténysocialista pártra szavazzon. így győzünk! így biztosítjuk jelenünket és '____ jövőnket. mert folyton oldalra kacsintgatunk, mert nem tudjuk elfelejteni régi hazánkat, régi kultúránkat. Hát kérdem, tisztelt közönség, már annyira sülyedíünk, hogy az erényt bűnnek degradálják és a bűnt erényre változtatják, bűn e a háladatoBság, bün-e a hűség a jó anyairánt és erény e a legruiabb háládatlanság, a legpiszkosabb hűtlenség? Példában akarom ezt megmagyarázni. A legnagyobb csapás ért egy sok kicsiny gyermekből álló családot. A jó Isten kiszólitja köréből az édesanyát. A szegény családapa a kenyérkeresés gondjaitól zaklatva, nem ér rá gyermekeivel foglalkozni, gyermekeit nevelni. Mostohát hoz a gyerekeknek. Az uj anya maga köré gyűjti az ártatlan gyermekeket, azt mondja nekik: Gyermekeim én anyátokat akarom pótolni, lesz mindig szép és tiszta ruhátok, lesz fehér kenyeretek és édes csak kettőt kérek tőletek, két parancsot adok nektek, ne merjetek soha édes anyátok sírjához kimenni és ne említsétek soha meghalt édesanyátok nevét. Vájjon mi fog történni, mi fog fejlődni az ártatlan gyermekek szivében ? Ki fognak menni, ha titokban isidesanyjuk sírjához, forró könnyeikkel áztatni fogják a hantot, mely alatt édesanyjuk teste porlad, ha egyedül lesznek, forró könyek között említeni fogják minduntalan édesanyjuk nevét, szivükben pedig csak határtalan gyűlölet fog kifejlődni az uj kegyetlen mostoha ellen. Szeretett Magyar Testvéreim! Mi mindent megadunk az államnak, ami az államé, csak egyet ne követeljen tőlünk, mert ezt teljesíteni lehetetlen, hogy szivünket kitépve, emberi mivoltunkból kivetkőztetve oly rongy renegát polgárai legyünk az uj államnak, mint a Békefi-Friedmannok. Közeleg november 15-ike. Amik vasárnap reggel felébrednek, vessenek számot lelkiismeretükkel. Ha kis gyerek van a családban, akit te jó anyja, magyar bölcsődallal ringatsz álomba, gondolj arra, hogy mi lesz a te édes gyermekedből, ha a jó Isten idő előtt elszóüt téged. Ki fogja nevelni gyermekedet, talán ha felnő, megfeledkezi ^ az édes anyanyelvéről, talán az édes. anyjáról is, mert nem lesz senki, ak" az iskolában magyar szóra tanítaná* Akkor fogd a szavazó cédulát, válaszd, ki azt, amelyen az a szó „Magyar“ van felírva, dobd az urnába és akkor vasárnap este jó lelkiismerettel hajthatod le fejedet nyugalomra, mert fajodnak és nemzetednek ügyét egy nagy lépéssel előre vitted. Magyar Testvéreim ! Nem ígérhetek nagy és teljes boldogulást november 15 ike utánra sem, de minden esetre azt hiszem és remélem, hogy ez forduló pontot jelent a mi itt rekedt szerencsétlen magyar fajunk történetében. Úgy érzem, azt hiszem, hogy a nagy lejtőn már végleg lecsúsztunk. Előttünk az uj hegy, melynek tetején a mi reménységünk zászlaja leng. Golgotás lesz ez az ut, de addig nem nyugszunk, addig hűséggel, bátorsággal, gerinces magyar önérzettel felfelé törünk, mig elérkezünk a teljes diadalhozl Richter Jánosnak szűnni nem akaró lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott hatalmas beszéde után Füssy Kálmán
