Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-07-16 / 85. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. jqliu3 46. Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a kiváló * .POLIO mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 2 Barack kilója 2—3 K Ringló * 150—2 K Körte „ 1.50—3 K Rétes alma * 1—2 K Meggy . 2—3 K Majd a hentes áruk árának megálla­pítására került a sor. Bircsák Károly a hentesek szakegyíetének az elnöke kérvényt nyújtott be a bizottsághoz, amelyben az élő sertés árának, a mű­jég árának emelkedésére és a súlyos adókra való tekintettel a disznóhus árá­nak 1 K.-val való emelését kéri. A bizottság az élősertés árára vonat­kozó beérkezett községi adatok mérle­gelésével így állapította meg a sertés árakat * Sertés hús kilója 15 K Zsír „ 17 „ Háj „ 17 „ Zsirszalonna „ 16 „ Schlesinger Kornél bizottsági tag kéri a bizottságot, hogy mivel az aratás után a falusi nép jobban ráér hízott sertést behajtani a városba, akkor az élő sertés ára csökkenni fog, a bizott­ság siessen nyomban leszállítani a hús árát. A bizottság ily értelemben hatá­rozott. Most következtek a mészárosok. Itt az elnök egy újítást ajánlott, hogy te­gyenek az első- és másodrendű marha- és borjúhúsnál különbséget az ár te­kintetében. A bizottság e javaslatot is magáévá tette és a mészárszéki hús­árakat igy állapította meg: Marhahús eleje 12 K „ hátulja 14 „ Borjúhús I. rendű 14 „ „ II. rendű 12 „ Lovasszer Géza előadó ajánlotta a borjúhúsnál az egységes árat, mert hiába állapit meg Kétféle árat a bizott­ság, a mészárosok az olcsó borjúhúst kérőknek egyszerűen azt mondják, hogy nincs. Az ülésen megjelent mészárosok erősen ígérték, hogy ezentúl olcsó borjúhúst is kiszolgálnak, amig a kész­letük tartani fog 1... A bizottság a kétféle húsárak mellett döntött. Az elnök éppen azzal indokolta meg a kétféle marhahús árára vonatkozó ja­vaslatát, hogy az eddigi egységes ár mellett a mészárosok jórésze 2—3 K- val túlfizettették a szebb marhahúst. Majd jelenti az alnök. hogy a bizott­sági tagok mandátuma lejár- Kéri azo­kat, akik továbbra nem hajlandók e tisztséget viselni, ajánljanak maguk he­lyett megfelelőt. Schlésinger Kornél bizottsági tag me­leg szavakkal vázolja Soltész Pál elnök érdemeit, aki többek között a bizott­sági tagok helyzetét megkönnyítette és úgy a fogyasztók, mint a termelők ré­széről jött igazságtalan támadások el­len megvédte a bizottsági tagokat, akik­nek nem egyszer volt ityen támadá­sokban részük. Ezzel a gyűlés véget ért. Hallo 1 ggfr Hallo! G6zgeptulajdonosok figyelmébe 1 „MECHANICA“ Precíziós mechanikai műhely Bratislava, Konvent-utca 4. Gyárt: Feszmérői, acélhömóröt. üvsghőmérőt, légürmérőt. preclsios mérleget, valamint az összes ellenőrzőkészűléket ésgőzgépekhez szük­séges armatúrákat. Javításokat 1 bit alatt sszk5z5f. Dl Mi liléi hímé i Komárom, 1925. júl. 14. Egy galambszelid lelkű, igazi pap, hi veinek gondos lelkiatyja ünnepelte negyedszázados lelkész pásztorkodását Csicsón. Dr. Szőke Kázmár csicsői plébános, a komáromi kerületiskolák esperese tartotta ezüstmiséjét, melyet ünneppé avatott polgártársainak meleg szeretete és híveinek szerető ragasz­kodása. A kedves és bensőséges ünnepélyen megjelentek a kerület papsága sorából D>. Maya Imre pápai titkos kamarás, komáromi apátplebános, Marczy József kerületi esperes nagymegyeri, Saly Brúnó komáromfüssi, Solymosy Dezső ekecsi, Benyó Ferenc ekeli plébánosok és számosán a papság körétől. Az ünnepi istentiszteletet a jubiláns tartotta, melyen zsúfolásig megtelt a templom hívekkel, megjelent a templom kegyura, Kálnoky Sándor is. A papság segédkezett az esüstmisés plébánosnak ünnepi miséje elmondásánál. Az istentisztelet végeztével a plébá­nián gyülekeztek az ünneplők, akik közül a papság üdvözletét és ragaszko­dását Marczy József esperes tolmá­csolta. Mély szeretettel üdvözölték hívei és azok, akiken szeretetének minden érzésével csügg, az iskolás gyermekek, a tanítóság, az irgalmas nővérek. A kegyur is meleg üdvözletét tolmácsolta a kiváló papnak. Dr. Szőke Kázmér, akit megalkuvást nem ismerő magyar leikéről és a katholikus iskolák lelkes védőjeként is­mernek olvasóink, nemes és szép lé­lekkel bír, amely az igazság keresésre ösztönzi. A csallóközi magyarságnak e lelkes vezérférfiát és a katholikus egy­háznak harcos védőjét, a papságnak mindenkor kedves vallástesivérét üd­vözlők sorába be készséggel állunk mi is, akik közvetlen tanúi lehetünk az ő értékes papi kulturális tevékenységének. A katholikus iskolaszék nevében dr. Alapy Gyula elnök meleghangú távi­ratban üdvözölte a jubiláns lelkipász­tort, a kerület munkás esperesét. Ad mulfos annos! Szeiei a no» kinyiéi ? A jövő héi valamelyik napján egy gyűjtőivet röpit szép a posta egész Szlovenszkóban és Rusziriszkóban. Minden városba és faluba minden tár­sadalmi és kulturegyesülethez, s amenyi­­ben lehetséges volt egy névsor össze­állítása, minden családhoz bekopogtat a magyar költészet és irodalom múzsája segítségért, támogatásért. Nem egy iró számára kér támogatást és segítséget, de az összes sziovenszkói és ruszin­­szkói Íróknak és. költőknek a részére, az egyetemes magyar kultúra, a magyar irodalom tövéről letört, de már az itteni magyar talajban ujrafogant friss, élet­képes hajtása részére. Kinek ne lenne édes a magyar szó, ki ne gondolna féltő szeretettel a ve­szélyben forgó magyarságunkra, kinek álmait ne zavarná meg sokszor, de sokszor a riasztó gond, mi lesz, ha erői vesz rajtunk az elnyomás s egy nemzedék múlva elhallgat a mi édes magyar nyelvünk a mi szülőföldünknö. Iskoláinkat sorvasztják. Társadalmi- és kulturegyésületeink működése elé hihetetlen akadályokat gördítenek. A létért való küzdelemben elidegenedtünk testvértől, baráttól, s magunkba zár­kózva tengetjük életünket napról-napra, Az elnemzetietlenités útja: szegénnyé, azután műveletlenné tenni a magyart s akkor a műveletlen, koldus tömeg kész prédája a hatalomnak. Ilyen állapotban mi lehet az orvosság, a vigasztalás? A jó könyv. A jó könyv szórakoztat, elfelejteti bajainkat, megvigasztal, műveltségűnket emeli, tanit s igy erősebbé teszi lelke­inket a küzdelemben. A jó könyv, az irodalom a múltban is megmentette már egyszer a magyar nemzetet, mikor az osztrák hatalom már már elérte célját, a magyar nem­zet és nemzeti öntudat teljes elsorvasz­tását. Akkor a semmiből kellett terem­teni, vad palántákat s idegenből hozott vetőmagot nemesíteni magyarrá. Ma egészen más a helyzet. Ma itt, itt van a nemes, vihart látott, de viharállolt palánta, csak a gyomtól, hogy nem látjuk, csak a talaja nem elég dús ah­hoz, hogy pompázó virággá, éieíet adó életté zséndüljön. Csak a veszedelem ugyanolyan nagy, mint régen volt s ha most pusztulni hagyjuk a magyar iro­dalom s vele a magyar élet e legne­mesebb hajtását, százszoros lesz a mi bűnünk és felelősségünk az utókor előtt! Siessen mindenki a segítségére. Min­den előfizető egy kapavágás, mely irtja a gyomot, minden adomány egy marék táplálék az ugarnak, hogy teievény föld legyen belőle. Jöjjön mindenki művelni a magyar humuszt. Aki közénk áll, az egy téglát hozott a magyar jövő templomához, aki nem segít bennünket, az nem sze­reti faját, az nem szereti gyermekeit, az méltó a kipellengérezésre! A kassai Kazinczy Társaság, mely mindenben híven őrzi nevét adó pát­­rónusának nemes, nagy hagyományait s a berlini Voggenreiter Verlag Magyar Osziálya, mely az egyetlen komolyan számbavehető könyvkiadóvállaiaí az utódállamok, iegelsősorban Szlovenszkó és Ruszinszkó részére „A Kazinczy Társaság Könyvbaiálai“ címen egy irodalom pártoló szervet létesiíettek, melynek hivatása a sziovenszkói és ruszinszkói magyar irodalom megse­gítése. Gyűjiőivei ezerre menő páldányszám­­ban szétszállnak Szlovenskó és Ruszin­­szkó szerte, ne dobjuk őket olvasatia­­nul papír kosárba, gondoljuk meg ol­vasása közben, hogy miről van szó. Arról, akad-e minden ezer magyar em­ber közt csak egy, aki szivén viseli magyarsága sorsát, aki le tud mondani havonta 10 koronáról azért, hogy fa­jának létét fenntartani segítsen. Mától kezdve a Könyvbarátok Tár­saságának ügyét állandóan felszínen fogjuk tartani, a gyűjtési és minden más tevékenységről tájékoztatni fogjuk olvasótáborunkat. — „Wanzolin“ a legjobb poloskairtó­­szer kiirtja a petét is, üvegje Ke. 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa. Pozsony, Ventur utca 20. Naponta postai szállítás. — Cséplési mázsakönyv kap­ható Spitzer Sándor könyvkereskedé­sében Komárom, Nádor-utca 29. MEIML KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 13 KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. Nyári örömök. A kutyácska, ha meleg van, Fészkelődik a pitvarban, Lóg a nyelve, morog egyre, így vadászik a legyekre. Hát embernek, uramfia, Hogy lehetne kibírnia Nyári hőben ilyen helyet, Hol nem lelhet erdőt, hegyet. A gazdagok mind elmennek, A szegények itt rekednek, — Kofanénik, ez nagy hiba, Olcsó lesz a nyári liba. Nyaral is már itten-ottan, Ki Párizsban, ki Londonban, Ki Tátrában, ki meg Gután, Avagy csupán a verandán. „Otthon“-ba is lehet menni, Nyáriasan terpeszkedni, Cigány szedi koronádat, Huzza- nyúzza a nótádat. Van keletjük a söröknek, Meg a sörivó köröknek. Sört iszik a száraz gége, Nyaralásban így van része. Odakünn az Angliában Sem jár az ember hídban. Dunapára, parfőraillat, Titkos mosoly néha meghat. A moziban, meg a bárban Is meglátszik, hogy már nyár van, Ott nem sok, mit mutogatnak, itt kevés, mit rejtve hagynak. Lehet úszni, lehet mászni, Strand-füreden halacskázni, Uszodában piszkot nyelni, Néha nyáron is telelni. El ne menjen hát a kedved, Ha az Isten úgy teremtett, Hogy nincs pénzed elutazni. — Lehet itthon is nyaralni. Ko. Ko. Az utak veszedelme. (Az autók. — A motorok és a biciklik. — Lassan hajts I) Az autó-láz uj betegség. Még nagy­apáink sem ismerték. Mikor a vasutat megakarták Bajorországban honosítani, a derék, sörön hízott tudósok ellenez­ték az ügyet. Olyan gyorsan nem me­het a vonat, ahogy a tervezők képzelik, — mondták — mert akkor a szegény utasok megkapják a — kerge betegsé­get. A gőzmozdony mégis csak meg­indult meg Baváriában is és egy em­ber sem kapta meg a félelmes bajt, legföljebb, ha egyik-másik tengeri be­tegségbe esett. Az autóeiterjedest nem ellenezték, nem féltették tőle az embe­rek szervezetét. De csakhamar kitűnt, hogy igenis,;hozza magával a betegség csiráit. Az autókezelőkön szerte szét a világon jelentkezik egy betegség, mely nemcsak rájok, a kezdőkre, hanem az autó utasaira és — mindnyájunkra nézve veszélyes. A kezelő kipirul, pulzusa ta­lán dupla annyit ver, mint máskor, szájpadlása kiszárad, látása elhomályo­sul, hallása tompább lesz és csak egy vágy izgatja: gyorsan, gyorsabban, még gyorsabban szállni szembe minden aka­dállyal. Nyugaton, főleg Amerikában, ahol az autó már szinte fölöslegessé teszi a régi jó komflis fiakkerí, drosch­­ket, már regen felismerték a betegsé­get — és gyökeresen gyógyítják. Eie­­mtén egyszerűen meglincselték az olyan szerencsétlent, aki autóiázában elgázolt valakit. Most a legtöbb helyen a rend gummibotosai már csak beszállítják a beteget, a többit az ügyészségre bizzák. Nálunk még máskép van a dolog. lu, ha vasaim a rank szakadt válság annyira tönkre tett, hogy nem tarthat lovasfogatot, kénytelen az olcsóbb autó­val beerni, szerez magának egy vizs­gázott soffőrt. aztán — hajrá 1 Künn az országúton pusztul előle minden élő lény. A garabonciás diák nyomán nem keietkeziK nagyobb szélvihar, mint egy­­egy autólázas szegény ember kirándu­lása mentén. Baj ott nem igen hárul másra, legföljebb ő rá magára, meg azokra, akik felkapaszkodtak az ő ring­­ispil széditőjére. Különösen akkor bántó az autó kiváltsága, ha forgalmas utcán sétálók tömege közé furakodik és le­hetetlen, fülsiketítő hangon tülköl, üvölt, sipol, búgat, ugat és ordít. Ha én el­kurjantanám magam, vagy büzbombát eregetnék el, biztosan bevinnének. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom