Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-07 / 134. szám

i. oldai. Komáromi Lapok 1925. nevemket 7. «tományozni. Minél állhatatosabban kangoztatta biréi mivoltát ég minél ha­ragosabb lett, hogy az orvosok nem hisznek neki, az orvosok annál inkább megvoltak győződve, hogy bolonddal van dolguk. El is záiták, hogy ne te­hessen kárt se magában, se másban. A bolondot pedig, akit az Írások biró­­■ak tüntettek fel, elbocsátották. Napok jpulva a falujából egész deputáció ke­reste az eltűnt bírót, miközben a kóz­­taázba is elmentek, ahol a bolondok közt találták meg a falu eszét. Persze idszabadiíottákkényelmetlen helyzetéből. A igazi bolond akkorra árkon bokron túl volt. Azóta talán meg is választot­ták valahol bírónak. — Lsileiék kudarcos próbálgatásai. A sereg nélkül maradt vezérek adju­tánsai az utolsó napokban a választá­sok előtt még egyszer próbálkoznak a vesztett hívek visszacsalogatásával. Nagymegyerre is kiküldte egyik titká­rát Szappanos tábornok úr, párthivek után szimatolni. A titkár urnák azon­ban nem sikerült egyetlen egy embert \ sem fogni, még arra sem, hogy az u. ‘ «. nyugatszlovenszkói keresztény szó- t dálista párt plakátjait kiragassza. Nagy- j megyeren és a Csallóközben más fából ) faragott emberek laknak, mint a Vra- í bek—Varjú—Kaiser— Szappanos urék i népháza környékén. A köteles magyar lojalitásról ezek az urak könnyen meg- ! feledkeznek, amint megfeledkeznek ar- j ról is, hogy a keresztényi szeretet pa- i rancsaival nem igen fér össze az ün- ‘ neprontás. A nagymegyerieket ne féltse | sohse az a négy ur attól, hogy letér­nek a keresztényszocialista párt útjáról, és ne ijedjen meg attól hogy azok a > keresztény szocialisták elsősorban ma­gyarok és ne féllsen Leilei ur senkit a »liberalizmustól“, mert, ha úgy kellene, hogy ennek a sokat hangoztatott inter- \ nacionális liberalizmussal küzdeniük kellene, fegyvertárakat bizonyára nem ; a Lelleiék. hanem a hitüket soha el j nem alkudozó magyarok közül fogják 1 tndni megszerezni. ? Menyasszonyi IsSen- j gyek «asztalneműéit, ágy- i neműek és wászanáeru szükségletével liizaiom- s mai forduljon közismert j Ehrenfreund Jenő fehér- I neműkészitő céghez 8ra- i tislawa^ Szérazvásssí: 7. sz. J (licit Frigyes főÉe^ceg utca } — Megjelent az cmágos keresz­­tényszccuiísaa párt 1926 tsvi naptára. ; Az országos keresztényszociaiisía párt 1926-ik évi naptára e napokban meg­jelent Erre ez utón is felhívja a körzeti titkárokat, vidéki pártszervezeteket . és a párthivek figyelmét azzal, hogy mielőbb jelentsék be az országos ke­­reszíényszocialista párt pozsonyi köz­pontjához (Hosszú-utca 23. II.,) hogy a naptárból hány példányt kívánnak átvenni? izs»p~ es Sár>kán$pusactai tesvsjj. — Óvári kövér sajt Dessert bonbe^ok. Torta- és ostyalapok. Olajos és kon­­sérv halak; rák, kaviár, • francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. — Horniman angol és oroszif teák« Bei- és külföldi rum, likőr különlegességek. Asztali és Paiugy«*y fejbő­rök Pezsgők A legfinomabb fajkévék naponta frissen pörkölve kapható BERGER F. VILMOS ] osemegeSzletében Kontáron, Városbáz-atoa. ! — S&löres. A kürti fogyasztási sző- I veíkezetbe hét ismeretlen egyén hatolt be és mig kettő fegyverrel a kezében őrt állott, a többi kicipelte a hatalmas pénzszekrényt a temetőbe és fel akarta azt feszíteni. Munkájukban azonban j megzavarták őket, mire a kasszát ott­hagyva elmenekültek. Nyomozás indult j meg kézrekeritésük céljából. — Hölgyek figyelmébe! Btibi és Cow-Boy, filc formákat min- I den színben készít. Régi filc és welür kalapokat tisztit, fest és átalakít a legdivatosabb formákra Czibor kalapos Komárom, Jókai Mór ti. 2. és Párkány, Rákócziin. 44. Gyári árak! Női kalaposok- I nak árengedmény. 578 — „A Kép“ hatenktat kétszer jelenik ■og s választások tartama alatt Az országos kereszlényszocialista párt hi­vatalos közlönye „A Nép“ a választások tartama alatt kétszer jelenik meg heten­­kint és pedig kedden és csütörtökön, hogy olvasóit minél kimerítőbben és részletesebben tájékoztassa a legfon­tosabb választási és a szlovenszkoi keresztény őslakosságot érintő többi eseményről. A lap minden trafikban és ujságüzletben kapható. Megrendelhető Pozsonyban, Hosszu-uica 23- és Kassán Fő utca 12 szám alatt. — Levágta a kezét. Borzalmas bal­eset érte kedden Szántó József párkányi lakost, aki Szekér Gyula gazdaságában volt alkalmazva. A villamos szecska­vágógép körül foglalatoskodott, midőn eddig még ki nem derített módon bal­keze a gépbe került. Az éles kések a szerencsétlen ember kezefejét teljessen levágták. Dr. Wilheim orvos részesítette első segélyben, majd átszállították az érsekujvári kórházba. — „Wanzolm“ a legjobb poloskairtó­­szer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa Pozsony, Ventur utca 20 Naponta postai szállítás. — Országos tlsztavérfi baromfi kiállítás Pozsonyban 1925. december 6 tói 8-ig lesz megtartva. A csehszlovák vasúlügyi miniszteriám az I. szak. II. j. és B. III. rendelete alapján ezen kiállítás résztvevőinek alant. 111/3 1923 szám alatt a kiállított baromfi és tárgyak visszafelé való díjtalan szállítását en­gedélyezte. Ezen kiállításon a szloven­­szkói halász és néhány más egyesületek résztvesznek, a hal kiállítás az ezen célra felépített gquariumokban tesz. Az összes bejelentések határideje 1925. nov. 15 én jár le. Művészet. Magyar ötvösség. Irta: Berecz Gyula. Sok hosszú év kedves, többszőr küz­delmes napja kovácsolta a szeretetnek láncát, mely ideköt kis országomhoz, Komáromhoz. Ez a meleg szeretet adja az impulzust is, hogy a JESZO rova­tában pár sor írással magam is hozzá­járuljak azon nemes munkához, mely­nek ideálisan szép a célja : a művészet, a magyar művészet iránti szeretetet minél szélesebb körben terjeszteni. Csodálatos nemzet vagyunk! Bejöt­tünk lóháton egy ma is ismeretlen ős­hazából, harcoltunk egy évezreden ke­resztül ; végig tiport rajtunk tatár, tö­rök, német — s mégis ha kultúránkat, művészetünket tekintjük, a nagy embe­rek légiójára, a műalkotások tömegére tudunk büszkén rámutatni Az ötvös az iparművészeiben egyikét a legelőkelőbb helyeknek foglalja el. Legtudatosabb és leggondosabb az összes iparművészek között, hiszen lel­kében ott él mindég a gondolat, hogy ő az örökkévalóság számára dolgozik. Munkáját az idő nem adhatja át az enyészetnek, müvét csak bűnös emberi kezek semmisíthetik meg. Az ötvös művészet főanyaga a nemes fém (arany, ezüst, néha a platina), mely­nek díszítésére felhasznál, azután min­den eddig szerzett gyakorlatot, mely a fémek müipari feldolgozásánál vagy díszítésénél számot tesz. A régi közép­korban az ötvösök bronzmüvekkel is foglalkoztak; ezt idővel átengedték a „gürtlereknek“. Maguknak maradt az arany és ezüst, amelyhez kisegítő éke­­sitésként járultak a drágakövek. Mesz­­szebbmenő lehetőséget nyújtok azonban ékesitésre a drágaköveknél a zománc, azaz a fémre ráolvasztott színes üveg, mellyel a legpazarabb szinhatásokat le­hetett elérni. E technikai eljárások természetesen tisztán az ipari része az ötvösségnek. Művészetben és anyagban csodálatos példányokat láthatunk a Magyar Nem­zeti Múzeumban. Ezeknél, mint minden í műtárgynál a mester az anyagot egy j tömör gondolat érzékeltetésére hasz­­? nálva fel, lüktető életet adott a holt l ércnek. Figurális és oruementális diszek, tobzódó zománc színek váltzkoznak 5 pompázó drágakövekkel ... A gyakor ■ lőtt, merész kezű mestert elfogta az I ihlet, a kehely nagy boroskancsó több S lett keze alatt, mint egyszerű használati tárgy. Műremek, mely évszázadok múl­tán is dicséri ámul« szemeink előtt alkotóját. Az ötvösművészet, mint maga az emberi kultúra ősségi. Honfoglaló őse­inknek már volt ötvösművészetük. Fegy­vereik, lószerszámaik, nem nélkülözték az arany és ezüst díszt, de nőik is tud­ták már, hogy jól alkalmazott éksze­rekkel fokozni lehet amúgy is hires szépségüket. A bevándorlás korából reánkmaradt sirleletek még tisztán mu­tatják az ázsiából hozott ősi formákat, melyeknek alapján történészeink a lele­tek korát épen a rajtuk előforduló ornamentek alapján határozzák meg Első királyuk Szent Ltván, midőn a pannonhalmi apátságot alapította, an-Inak ötvösöket is ajándékozott. Méltá­nyos tett volt tőle, hiszen kulturális érdemei elismerésérül kapta a szent | koronát, mely maga is ötvösmunka. 1 Árpádházbeli okleveleink nagyon sok | ötvösről tettek említést, kik főként a Í királyi vagy főpapi udvaroknál dolgoz­­; tak. Az ősi forma azonban hamar meg­­| változott a szomszédos müveit államok­­\ kai való érintkezés következtében. Fő­­j ként Byzance éreztette átalakító hatását, j honnan nemcsak sok ötvös munka került j ! a főúri udvarokhoz, hanem maguk a J : mesterek is szívesen keresték fel a ] I pompakedvelő magyarokat. A külföldi áramlatok végül teljesen megszüntették az ősmagyar stitus önállóságát és a XV századig egy keverék ornamentikát tettek uralkodóvá A legmélyebb benyo- f mást művészeinkre azonban Byzancz j tette, melynek kiválóan fejlett és vi- ! rágzó müipara ismert volt Európaszerte, s Emlékét legszebben őrzik a karioczai ; görög keleti egyház kincsei. Az Anjou házi királyaink uralkodása j idejében az ötvösséget hazánkba már \ nem is iparnak, de művészetnek tekin- j tették. E tényt bizonyítja, hogy az öt­vösök címere három mesterpajzsot tar­talmazó mestercimer volt. A XIV. szá- I zad végén, de légióként a XV. század­ban Magyarország minden nagyobb j j városában közöttük Komáromban is ] \ ötvöscéhek alakultak. Leghíresebb a í mesterek közül e korban a kassai I Anthonius, kinek munkái közül a kassai | Erzsébet templom kincstárában őrzött í I aranykehely, valamint a bártfai templom j í részére készített Szent Pál képe az \ j iparművészet gyöngyei. Az esztergomi jj j főszékesegyház kincstárában féltve őr* í zik a XIII. században készült ezüst ke­­! resztet, melyet a magyar királyok koro­­« názási esküjénél használnak. Az egész | filigrán sodrony indákkal van ékítve s | legszebb példánya a sodronydiszitésü 5 munkáknak. (Folyt, köv.) i □ Hangverseny az üUzí tárlaton. I Holnap, vasárnap d. u. 4 órai keidet­­j tel házi hangversenyt tart a JESzO az j őszi tárlata keretében. Ez alkalommal < neves poétánk dr. Borka Géza tart j előadást a művészetek anatómiájáról. ] Ezen kivül egy pompás verset is irt | az őszi tárlatról, amelyet legközelebb . í szintén elszavalnak a tarlaton. A hol- < I nap délutáni előadás alkalmával zon­­j goraszam és egyéb meglepetések is » | várnak a tárlat látogatóira, akiket ezen­­* kívül gazdag és Ízletes büffé is vár. A I délutáni előadásra a belépődíj szintén jj csak 2 K. □ Az őszi tárlat látogatója. Neves ; festőművész földink, Komáromi Kacz ; Endre, a kuhurpalotai őszi í ári it meg- \ tekintésére városunkba érkezett, A j JESiO tárlatának gazdagsága, művészi \ értéke nagyon kellemesen lepte meg jj Komáromi Kacz Endrét és örömének i adott kifejezést, hogy szülővárosában \ ilyen gazdag tárlatot láthat, amely di- jj cséretére válhatnék egy világvárosnak | is. Itt említjük meg, nogy Komáromi \ Kacz Endrétől egy újabb portré is ér- t kezelt a Farkas Mírta hegedűmű/észnő arcképén kDül Bíró Sándorné portréja is Mind a két portré nagy tetszést váltott ki a közönség köréből. □ Újabb kópváaánások. A JESzO őszi tárlata a kultúrpalotában állandóan nagy érdeklődésnek örvend Ekkora érdeklődést még egy tárlat iránt se mu­tatott közönségünk, amely szívesen ke­resi fel többször is a tárlatot és ott órákat tölt, hogy gyönyörködjék a mű vészi anyagban, amelynek gazdagsága feltétlenül szükségessé teszi, hogy a tár latot többször is megtekintsük. Egy látogatás nem elég az alapos megte­kintésre, arra órák hosszú sora kell. A többszöri megtekintésnek különben is meg van &z a nagy előnye, hogy ahány látogatás, annyi sorsjegy jut a látogató birtokába. Ugyanis a belépő­jegyek egyszersmind sorsjeg) ül is szol­gáinak, amellyel a tárlat utolsó napján, nov. 15-én, nyerni is lehet. Több ké­pet és szobrot fognak kisorsolni. A legutóbbi kimutatásunk óta a tárlaton a következő újabb képvásárlások tör­téntek: Bayer Ágost tói: Taormina és Róma, Pánté Nomentina (dr. Basilides Barnáné), Harmos Károlytól: Madarász (Flache Gyula), Fertő szélén (Torna István), Feszty Edith-tői: Boroszlói han­gulat (Torna István.) A közönség lel­kes hangulatából Ítélve még több kép­vásárlás várható. KőzgazdaKtág. A csehszlovák magyar kereskedelmi szerződésért. A szlovenszkói különböző gazdasági körök aggodalommal látják a kormány kereskedelmi politikáját, amely arra szolgál, hogy Szlovenszkói gazdaságilag gyengítse. Ezt a célt szol­gálja a csehszlovák kormánynak az a magatartása is, amellyel elódázza a magyar cseh-szlovák kereskedelmi tár­gyalások uiabb megkezdését, ami által továbbra is elvágja Szlovenszkót a ma­gyar piaciól. A besztercebányai keres­kedelmi kamara legutóbb tartott ülésé­ben állást foglalt a kormánynak ezen a közgazdaság! életre felette káros ha­­lasztgató politikája ellen és annak a felfogásának adott kifejezést, hogy a kormánynak Magyarországgal szemben tanúsított küisőpolitikája veszélyezteti a két ország között oly régen óhajtott gazdasági közeledést, amelyre pedig Szlovenszkó iparának és kereskedel­mének nemcsak az adott termelési vi­szonyok mellett, hanem a jövőben is elengedhetetlen szüksége van. A ka­mara határozatban mondotta ki, hogy sürgeti a két állam közötti kereskedelmi szerződés megkötését, mert az a szlo­venszkói termelésnek nagy érdeke. Ezt az országrészt amúgy is a teljes elsze­gényedés fenyegeti, amely ellen véde­kezni kell. A védekezés egyik igen ha­tásos eszköze lenne a magyar-cseh­szlovák kereskedelmi szerződés. A takarék batétek gyűjtésnek en­gedélyezöse. A betétek védelméről szóló törvény értel m ében folyó évi november hó 7-től kezdve csakis azok a bankok és hitelintézetek fogadhatnak el takarék­betéteket, amelyek ilyen nemű betétek gyűjtésére a pénzügyminisztérium ré­széről engedélyt kaptak. A pénzügy­minisztérium a hozzája beadott ezirányű kérvényeket, ha a kérelmező bankok a törvény következményeinek minden irányban megfelelők, érdemben elintézte ugyan, azonban a kormány álláspontja teljes mértékben érvényesült abban az irányban, hogy az ezen üzletággal fog­lalkozó részvénybankok létszámát erősen korlátozta. De minden esetlegeien fel­merülhető félreértés elkerülése szem­pontjából szükségesnek tartjuk közölni hogy azok a pénzüzletek, amelyek ta­karékbetétek gyűjtésére koncessziót nem kaptak, a jelzett határidőn túl csak folyószámlára jós adhat nak el betéteket, amely betétgyűjtési mód minden modern banknál, már évtizedek ófa, be van vezetve és általában egyik legvirágzóbb üzletágat képez. Ezek a bankok eddigi takarőkbetéikönyvön elhelyezett betét­­állományokat három éven belül likvi­dálni fogják illetve az érdeseit felek hozzájárulásával foiy ószámlabeíétekre fogják átelakimai. A folyószámla betét a "közönség körében eddig is népszerű intézménynek bizonyult és azok a pénz­intézetek, amelyek a' kifejezetten takarék betétek gyűjtésére engedélyt nem is kaptak, a betétnek folyószámlára való elfogadását és kezdését továbbra is minden akadály nélkül gyakorolhatják. Szerit, üzenetei*. N ovember. Kár, hogy az ezúttal e lapok hasábjain nem foglalkozhatunk. Nagy moada­­tás lenne belőle. Leghelyesebb, ha beszünteti az összeköttetést. Igazán kár volna amiatt békákat nyelnie. R. Tudósításokat mért nem küld? Semm. esemény se történik ott ? Hiszen ekkora hall1 gatásra már be kellene szüntetnünk a lap kül' dósét, amelyet a megigért tudósításai reményé'

Next

/
Oldalképek
Tartalom