Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-05 / 133. szám

leßyvenhatodlk évfolyam« 133, szám. Gsii«3rt5kf 1925. november 5< POLITIKAI « LAR E15íiieté*i ár csehszlovák értékben: Helyben ég vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szám árat 80 f Ilié C ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. El Dplnleli lila Komárom, — nor. 4. A nyelvtörvény szép törvény volna, de hát a kormány már hat éve adós maradt annak a végre­hajtási rendeletével. Alkotmánytör­vény is volna, mely a kisebbség jogait biztosítaná. Jogot ad a ki­sebbségnek, ahol a 20%-ot eléri, arra, bogy a hatóságok a kisebb­ségi nyelven érintkezzenek vele, ott iskolát is állíthatnak. Szóval szép törvény, de ahogyan végre­hajtják! Komáromban például, aki nem akarja átvenni a cseh nyelvű hatósági iratot, rendőri nyomatékkai figyelmeztetik helyte­len álláspontjára a túlbuzgó városi közegek. Holott itt 90% magyar­sággal kell számolniok. A kikötőben, melyen keresztül Magyarországgal összekötő' közút vonul át a Dunai hid vonalán, pár nap óta egy tábla ékeskedik : Pozor na vlak! Ezzel a mi figyel­münket hívják fel, komáromi ős­lakosokét arra, hogy vigyázzunk, ha jön a vonat, esetleg a Magyar­­országról átjövő magyar lakosságét, tehát erre a legcélszerűbbnek a cseh nyelv kínálkozik, mint ismert világnyelv. Az ilyen táblák, melyekkel a nyelvtörvényt dezavuálják, arra va­lók, hogy mint állandó Gessler kala­pok azt hirdessék a magyar őslakos­ságnak, hogy itt megtűrt vendégek csupán és őket a vonat mozdonyai akár elgázolják, akár élve hagyják, az nekik mindegy. A Pozor! nem nekünk szól, hanem az ideván­dorolt csehszlovák kisebbségnek, melyhez anyanyelvén szólnak, ha valamit kívánnak tőle. A nacionalista gőzhenger már hatodik éve elindult a nemzeti ki­sebbségek felé, csak az akadályo­kon múlt, hogy azokon át nem gurult: a mi ellenállásunkon. A nyelvtörvényt nem hajtják végre, csak azokban a vonatkozásaiban, amelyek nem nekünk kedveznek. A megnépszámlált községeket, ahol nem volt 20% magyarság, gyorsan átcsatolták a csehszlovák nyelvű bíróságokhoz; azoknak azután be­fellegzett a magyar nyelven való érintkezés hatóságokkal és bíró­sággal egyaránt. Pozor na vlak! Ez a figyelmez­tetés hangosan beszél minden ve­zércikk helyett, arról a szellemről, ahogyan ehhez a köztársasághoz csatolt magyarokat kezelik, mely­nek létezését a cseh centralizmus elvakultsága nem veszi tudomásul, íme: itt a ráadás a szociáldemo­kraták által az állam részére potom pénzen eladott kikötő telekért, melynél az ott talált kőanyag ára is többet ért talán, mig a telek nemzeti ajándék gyanánt jutott az állam ölébe. Munkát és keresetet vártunk érte és kaptunk a végén egy ilyen Pozort! Ezt a kikötőt nemzetközinek ter­vezik, ahova több nemzet hajói befuthatnak, többek közt Magyar­­ország hajói is, mint nem szívesen látott vendégek. A Pozor! ezeket is figyelmezteti, hogy itt hogyan állunk. De nem figyelmeztet ben­nünket, őslakosokat arra, hogy életünk veszedelemben foroghat ezen a szakaszon, amely terület nem állami, hanem egy magyar város területe. Ez a magyar város tegye meg a kötelességét. A táblát le nem veheti, de hozhat olyan ha­tározatot, melyben az átkelési út­testre magyar felirat mielőbbi el­helyezését erélyesen követelje, mert az az ő területe! Ha annyi figye­lemmel nincsenek a magyar lakos­ság iránt egyes soviniszták, akkor a törvény legteljesebb érvényesíté­sét a leghatározottabbbn kell kö­vetelnünk! = Harmlncagy párt vesz részt a választáson. A választásokon 31 párt küzd mandátumért, ami azt jelenti, hogy a választójogi törvény minden törpe pártnak lehetővé teszi, hogy önálló lisztával vegyen részt a válasz­tásokon. De a sok párt azt j<? jelenti, hogy a köztársaság népe nincs meg­elégedve sem a koalíciós kormánypár­tokkal, sem a más pártokkal és azért uj pártokat szervezett. Ez a jelenség különben arra is következtet, hogy sok olyan ember él a köztársaságban, aki képviselői mandátumot hajszol ásások párt kortcshadjárata folytán előállhatő zavarosban akar halászni. A komoly választópolgárok azonban tisztában van­nak azzal, hogy a sok alkalmi párt a legönzőbb érdekeket szolgálja és ezért megvetéssel fordul el azoktól. A magyar választók a magyar egységért küzdő Magyar Nemzeti Párt jelöltjeit támogathatják, azét a pártét, amely az itt élő magyarságot vallás, felekezet és osztálykülönbség nélkül akarja a ma­gyar jövő biztosítására egyetlen párt­ban egyesíteni s amely a német föld­­míves és iparosok szövetségével, a kis­gazda és kisiparos párttal, a független munkáspárttal és a raszinszkói keresz­tényszocialista párttal egy közös tisztán választ, A párt választási száma az egész köztársaság területén 27. = Nsgy népgyülés Nyítra Újbányán. Az országos keresztényszocialrsta párt november 8 án, vasárnap nagyszabású népgyülést tart Nyitraujbányán. Agyülés szónokai: dr. Jabloniczky János ügyvéd, Sfricz József volt tanító, dr. Schwartz István ügyvéd, Franz József gazda, és Schnürer Jgnác munkás képviselő, illetőleg szenátor jelöltek. = Az állami alkalmazottak fizatós­­rendezésa. Még az u| parlamentet meg sem választották, máris arról beszélnek a prágai politikai körökben, hogy mi lesz \z uj nemzetgyűlés karácsony előtti munkaprogramja. Az egyik prágai újság a kormánynak erre vonatkozó véleményéről ir és azt közli, hogy kará­csony előtt három hetes ülésszakot fog az uj parlament tartani, amelyen tár­gyalni fogják az állami alkalmazottak fizetésrendezéséről szóló javaslatot. Te­hát a kormány szerint, mihelyt összeül az uj parlament, legelső dolga a fize­tések rendezése lesz, tehát annak a kérdésnek elintézése, amely olyan sokat foglalkoztatta a néhai való régi nem­zetgyűlés peikáját, Hogy elfogja-e az uj parlament azt intézni, az nem egé­szen bizonyos s lehet, hogy az állami alkalmazottakat oly közelről érintő kér­dés fölvetése csak kortesfogás, amelyet azért hozott a kormány újra elő, hogy a közalkalmazottak szavazatait maga részére biztosítsa. — Banes külügyi expozéja az állandó bizottságban. Az állandó bizottság e hó 30-án tartott ülésén Benes külügymi­niszter terjedelmes expozét terjesztett elő a locarnoi konferenciáról és annak eredményéről. Az állandó bizottság a jövő héten ülést tart, amelyen vitát folytatnak Benes expozéja fölött. ilj IHÉi Íi!ZÍDlÍ!. Komárom, — nov. i. A nagy méreteket öltő választási har­cok közepette az egész politikai világ megfeledkezett arról az expozéról, a melyet Benes külügyminiszier adott a napokban a locarnői konferenciáról. Az állandó bizottság előtt tartott külügyi jelentés különösen meleg hangon em­lékezik meg a konferencia eredményé­ről és feltűnően szinpaűkus kijelenté­seket tesz Benes dr. Németországról, amely mint teljes és egyenjogú nagy­hatalom fog belépni a nemzetek szö­vetségébe. Az expozé leszögezi, hogy a nemzetek szövetsége nem is lenne teljes Németország nélkül, ami ugyan teljesen igaz, de csodálatos, hogy Be­nes erre csak a szövetség fennállásának hJ.cdik esztendejében jön rá. Ismeretes az a mentalitás, amellyel Csehszlovákia külügyi kormánya Né­metország iránt viseltetett, amelyhez Franciaország szerint irányította min­denkori viszonyát de ma már más han­got ad az a hangszer is, amelyet Benes fúj a külpolitikai koncertben. Ezen nem igen csodálkozhatunk, mert azt eddig is jól tudtuk, hogy Csehszlovákia ön­álló, független külpolitikát nem foly­tathat, annak irányvonalait Párisban szabják meg s ha Benes nagyképűs­ködése olykor-olykor idehaza nagy han­gon hirdette is az állam függetlenségét, a józan elemek mindenkor megmoso­lyogták ezt a kis handabandázást. Á csehszlovák köztársaság abban a nagy világkomédiában, mely a népek szín­padán folyik, csak egy statisztával van képviselve, akii aszerint mozgatnak, ahogy szükség van reá. A heiyzet a locarnói konferencián sem változott, leg­feljebb csak annyiban, hogy amig ed­dig a francia márkinak, mint a komé­dia hősszerelmesétrek, az angol lordok névjegyét nyújtotta át ezüst tálcán, Lo­­carnóban már a német diplomaták előtt nyitogatta az ajtót. Benes a szerződésből a nemzetközi uj konszolidációra következtet, amely­nek be kell Európában következnie és egyben igazolva látja benne a köztár­saság eddigi külpolitikáját. Németor­szággal a viszony szorosabb lesz, tisz­tázódott Angliával és Olaszországgal is a politikai viszony és Ausztriának meg Magyarországnak is végleges megnyug­vására fog szolgálni Sző sincs róla, a konszolidálást kívánta szolgálni a locarnói konferencia, azonban a teljes rendezettséget nem érheti el, mert az ott tárgyaló nagyhatalmak csak a Fran­ciaország és Németország közötti békés szomszédság megteremtésére töreked­tek és csakis a rajnai határokat bizto sitották a franciák részére Az mellék­kérdés, hogy Németország Csehszlová­kiával döntőbírósági szerződést kötött, Hogy összkonszotidálásról a mai álla­potokban egyelőre még korai beszélni, azt legjobban jellemzi az, hogy Auszt­riának Németországhoz való esetleges csatlakozásának kérdését nyitva hagy­ták, egyáltalában nem is érintették és ezenfelül az angolok köréből már is egy másik biztonsági szerződés terve­merült föl, a Balkánra vonatkozó biz­tonsági szerződésé, amelyet szintén szükségesnek tartanak. A következtetés, amelyet Benes a biztonsági szerződésből az egész nem­zetközi politikai helyzetre levon, elha­markodott és csak arra való, hogy a köztársaság külpolitikájának függősé­géről elterelje a figyelmet. Mindenki vágyva vágyik az összkonszolidáció után, de amig ezt megteremthetik, igen sok nyitott sebet kell begyógyítani, a amelyeket a békediktátumok okoztak. A teljes nemzetközi rendezettség egye­dül és kizáróan a békeszerződések ala­pos revíziója után következhetik be, amit ebben az irányban egyéb mód­szerek igénybevételével tesznek a ha­talmak, csak fél munka és közönséges foltozgatása a szerződéseknek, de mélyre ható és általános hatással nem bir. A lagyar Mull Pált felírt. A magyarokhoz, a Csehszlovák állam határa közé zárt, a nemzeti létükben veszélyeztetett, a jövőnek temetős sorsára ítélt magyarok­hoz szól hivő szavunk. Hívjuk a ma­gyarságot, a lenyűgözött akaratú, de a hitben és lélekben erős magyarságot nagy és elhatározó cselekvésre. Hívjuk a becsület szavával, a meggyőződésnek erős leikével, hívjuk az összeforrásra, az akaratok szent találkozására, az ön­védelem nagyszerű feladataira! November 15-én újra választjuk a csehszlovák nemzetgyűlés tagjait. November 15-én politikai értékké emelkedünk, mi magyarok ebben a köz­társaságban, ahol a hatalmat harácsolok, az erőszakot törvényesitök és az igaz­ságot elpaklizók koalíciós kormányzata értéktelen bitangjószágként kezelt ben­nünket. Minden magyar szavazat Ítél és új utat épit. Minden magyar szavazat kemény és megsemmisítő ítélet lehet ama rendszer föiöít, mely az önkény­­uralom mohóságában nem ismerve ha­tárt, a magyart egyszerre akarja rabbá és koldussá tenni, mely nem törődik a történelem igazságérzésével, de halálo­san bűnhődtél bennünket egy eur pai múltért és a jövendő hitéért. Minden magyar szavazat uj utat épit, uj kor­szak jötte elé kergeti az időnek röpke perceit: a szabad élet, az igazság, a jog és a becsület rendszerét készíti elő. Mi, a Magyar Nemzeti Párt, a sza­bad élet, az örök igazság, a legszentebb jog és a tiszta magyar becsület paran­csaival ástuk körül a párt lobogóját tartó magyar rögöket. A magyar föld őserejéből, a kenyér igazságából, a magyar föld népének becsületéből, az általános emberi jólétet, ezt az egyetlen igaz testvériséget hirdető Országos Magyar Kisgazda-, Föld­­mives- és Kisiparos pártból alakultunk ki, hogy átfogó politikai szervezete iegyünk az itt élő egész magyarságnak, hogy a magyar lélek együtérző szálaiból összeszőjük azt a virágos kendőt, amely egyaránt illik a szegénységhez és gazdagsághoz, a gazdához, az iparoshoz, kereskedőhöz, az értelmiséghez és munkáshoz, amely mindenkit melenget, akit megborzongat a reánk fagyott magyar tél és minden könnyet felszárit, amelyet magyar sizerri­­ből présel ki a keserves élet sóhajtása. Ez a társadalmi rétegeket összesimitó, a magyar sziveket összedobogtató ma­gyar nemzeti párt nem zárja körül tá­borát az osztálytagozottság merev sán­caival, nein épili politikai céljait színes, de a rakéta rövid fényéletére kárhoz­tatott álmokra, nem kergeti az eszmék délibábjait, de a reális valóség T

Next

/
Oldalképek
Tartalom