Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-05 / 133. szám
leßyvenhatodlk évfolyam« 133, szám. Gsii«3rt5kf 1925. november 5< POLITIKAI « LAR E15íiieté*i ár csehszlovák értékben: Helyben ég vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szám árat 80 f Ilié C ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. El Dplnleli lila Komárom, — nor. 4. A nyelvtörvény szép törvény volna, de hát a kormány már hat éve adós maradt annak a végrehajtási rendeletével. Alkotmánytörvény is volna, mely a kisebbség jogait biztosítaná. Jogot ad a kisebbségnek, ahol a 20%-ot eléri, arra, bogy a hatóságok a kisebbségi nyelven érintkezzenek vele, ott iskolát is állíthatnak. Szóval szép törvény, de ahogyan végrehajtják! Komáromban például, aki nem akarja átvenni a cseh nyelvű hatósági iratot, rendőri nyomatékkai figyelmeztetik helytelen álláspontjára a túlbuzgó városi közegek. Holott itt 90% magyarsággal kell számolniok. A kikötőben, melyen keresztül Magyarországgal összekötő' közút vonul át a Dunai hid vonalán, pár nap óta egy tábla ékeskedik : Pozor na vlak! Ezzel a mi figyelmünket hívják fel, komáromi őslakosokét arra, hogy vigyázzunk, ha jön a vonat, esetleg a Magyarországról átjövő magyar lakosságét, tehát erre a legcélszerűbbnek a cseh nyelv kínálkozik, mint ismert világnyelv. Az ilyen táblák, melyekkel a nyelvtörvényt dezavuálják, arra valók, hogy mint állandó Gessler kalapok azt hirdessék a magyar őslakosságnak, hogy itt megtűrt vendégek csupán és őket a vonat mozdonyai akár elgázolják, akár élve hagyják, az nekik mindegy. A Pozor! nem nekünk szól, hanem az idevándorolt csehszlovák kisebbségnek, melyhez anyanyelvén szólnak, ha valamit kívánnak tőle. A nacionalista gőzhenger már hatodik éve elindult a nemzeti kisebbségek felé, csak az akadályokon múlt, hogy azokon át nem gurult: a mi ellenállásunkon. A nyelvtörvényt nem hajtják végre, csak azokban a vonatkozásaiban, amelyek nem nekünk kedveznek. A megnépszámlált községeket, ahol nem volt 20% magyarság, gyorsan átcsatolták a csehszlovák nyelvű bíróságokhoz; azoknak azután befellegzett a magyar nyelven való érintkezés hatóságokkal és bírósággal egyaránt. Pozor na vlak! Ez a figyelmeztetés hangosan beszél minden vezércikk helyett, arról a szellemről, ahogyan ehhez a köztársasághoz csatolt magyarokat kezelik, melynek létezését a cseh centralizmus elvakultsága nem veszi tudomásul, íme: itt a ráadás a szociáldemokraták által az állam részére potom pénzen eladott kikötő telekért, melynél az ott talált kőanyag ára is többet ért talán, mig a telek nemzeti ajándék gyanánt jutott az állam ölébe. Munkát és keresetet vártunk érte és kaptunk a végén egy ilyen Pozort! Ezt a kikötőt nemzetközinek tervezik, ahova több nemzet hajói befuthatnak, többek közt Magyarország hajói is, mint nem szívesen látott vendégek. A Pozor! ezeket is figyelmezteti, hogy itt hogyan állunk. De nem figyelmeztet bennünket, őslakosokat arra, hogy életünk veszedelemben foroghat ezen a szakaszon, amely terület nem állami, hanem egy magyar város területe. Ez a magyar város tegye meg a kötelességét. A táblát le nem veheti, de hozhat olyan határozatot, melyben az átkelési úttestre magyar felirat mielőbbi elhelyezését erélyesen követelje, mert az az ő területe! Ha annyi figyelemmel nincsenek a magyar lakosság iránt egyes soviniszták, akkor a törvény legteljesebb érvényesítését a leghatározottabbbn kell követelnünk! = Harmlncagy párt vesz részt a választáson. A választásokon 31 párt küzd mandátumért, ami azt jelenti, hogy a választójogi törvény minden törpe pártnak lehetővé teszi, hogy önálló lisztával vegyen részt a választásokon. De a sok párt azt j<? jelenti, hogy a köztársaság népe nincs megelégedve sem a koalíciós kormánypártokkal, sem a más pártokkal és azért uj pártokat szervezett. Ez a jelenség különben arra is következtet, hogy sok olyan ember él a köztársaságban, aki képviselői mandátumot hajszol ásások párt kortcshadjárata folytán előállhatő zavarosban akar halászni. A komoly választópolgárok azonban tisztában vannak azzal, hogy a sok alkalmi párt a legönzőbb érdekeket szolgálja és ezért megvetéssel fordul el azoktól. A magyar választók a magyar egységért küzdő Magyar Nemzeti Párt jelöltjeit támogathatják, azét a pártét, amely az itt élő magyarságot vallás, felekezet és osztálykülönbség nélkül akarja a magyar jövő biztosítására egyetlen pártban egyesíteni s amely a német földmíves és iparosok szövetségével, a kisgazda és kisiparos párttal, a független munkáspárttal és a raszinszkói keresztényszocialista párttal egy közös tisztán választ, A párt választási száma az egész köztársaság területén 27. = Nsgy népgyülés Nyítra Újbányán. Az országos keresztényszocialrsta párt november 8 án, vasárnap nagyszabású népgyülést tart Nyitraujbányán. Agyülés szónokai: dr. Jabloniczky János ügyvéd, Sfricz József volt tanító, dr. Schwartz István ügyvéd, Franz József gazda, és Schnürer Jgnác munkás képviselő, illetőleg szenátor jelöltek. = Az állami alkalmazottak fizatósrendezésa. Még az u| parlamentet meg sem választották, máris arról beszélnek a prágai politikai körökben, hogy mi lesz \z uj nemzetgyűlés karácsony előtti munkaprogramja. Az egyik prágai újság a kormánynak erre vonatkozó véleményéről ir és azt közli, hogy karácsony előtt három hetes ülésszakot fog az uj parlament tartani, amelyen tárgyalni fogják az állami alkalmazottak fizetésrendezéséről szóló javaslatot. Tehát a kormány szerint, mihelyt összeül az uj parlament, legelső dolga a fizetések rendezése lesz, tehát annak a kérdésnek elintézése, amely olyan sokat foglalkoztatta a néhai való régi nemzetgyűlés peikáját, Hogy elfogja-e az uj parlament azt intézni, az nem egészen bizonyos s lehet, hogy az állami alkalmazottakat oly közelről érintő kérdés fölvetése csak kortesfogás, amelyet azért hozott a kormány újra elő, hogy a közalkalmazottak szavazatait maga részére biztosítsa. — Banes külügyi expozéja az állandó bizottságban. Az állandó bizottság e hó 30-án tartott ülésén Benes külügyminiszter terjedelmes expozét terjesztett elő a locarnoi konferenciáról és annak eredményéről. Az állandó bizottság a jövő héten ülést tart, amelyen vitát folytatnak Benes expozéja fölött. ilj IHÉi Íi!ZÍDlÍ!. Komárom, — nov. i. A nagy méreteket öltő választási harcok közepette az egész politikai világ megfeledkezett arról az expozéról, a melyet Benes külügyminiszier adott a napokban a locarnői konferenciáról. Az állandó bizottság előtt tartott külügyi jelentés különösen meleg hangon emlékezik meg a konferencia eredményéről és feltűnően szinpaűkus kijelentéseket tesz Benes dr. Németországról, amely mint teljes és egyenjogú nagyhatalom fog belépni a nemzetek szövetségébe. Az expozé leszögezi, hogy a nemzetek szövetsége nem is lenne teljes Németország nélkül, ami ugyan teljesen igaz, de csodálatos, hogy Benes erre csak a szövetség fennállásának hJ.cdik esztendejében jön rá. Ismeretes az a mentalitás, amellyel Csehszlovákia külügyi kormánya Németország iránt viseltetett, amelyhez Franciaország szerint irányította mindenkori viszonyát de ma már más hangot ad az a hangszer is, amelyet Benes fúj a külpolitikai koncertben. Ezen nem igen csodálkozhatunk, mert azt eddig is jól tudtuk, hogy Csehszlovákia önálló, független külpolitikát nem folytathat, annak irányvonalait Párisban szabják meg s ha Benes nagyképűsködése olykor-olykor idehaza nagy hangon hirdette is az állam függetlenségét, a józan elemek mindenkor megmosolyogták ezt a kis handabandázást. Á csehszlovák köztársaság abban a nagy világkomédiában, mely a népek színpadán folyik, csak egy statisztával van képviselve, akii aszerint mozgatnak, ahogy szükség van reá. A heiyzet a locarnói konferencián sem változott, legfeljebb csak annyiban, hogy amig eddig a francia márkinak, mint a komédia hősszerelmesétrek, az angol lordok névjegyét nyújtotta át ezüst tálcán, Locarnóban már a német diplomaták előtt nyitogatta az ajtót. Benes a szerződésből a nemzetközi uj konszolidációra következtet, amelynek be kell Európában következnie és egyben igazolva látja benne a köztársaság eddigi külpolitikáját. Németországgal a viszony szorosabb lesz, tisztázódott Angliával és Olaszországgal is a politikai viszony és Ausztriának meg Magyarországnak is végleges megnyugvására fog szolgálni Sző sincs róla, a konszolidálást kívánta szolgálni a locarnói konferencia, azonban a teljes rendezettséget nem érheti el, mert az ott tárgyaló nagyhatalmak csak a Franciaország és Németország közötti békés szomszédság megteremtésére törekedtek és csakis a rajnai határokat bizto sitották a franciák részére Az mellékkérdés, hogy Németország Csehszlovákiával döntőbírósági szerződést kötött, Hogy összkonszotidálásról a mai állapotokban egyelőre még korai beszélni, azt legjobban jellemzi az, hogy Ausztriának Németországhoz való esetleges csatlakozásának kérdését nyitva hagyták, egyáltalában nem is érintették és ezenfelül az angolok köréből már is egy másik biztonsági szerződés tervemerült föl, a Balkánra vonatkozó biztonsági szerződésé, amelyet szintén szükségesnek tartanak. A következtetés, amelyet Benes a biztonsági szerződésből az egész nemzetközi politikai helyzetre levon, elhamarkodott és csak arra való, hogy a köztársaság külpolitikájának függőségéről elterelje a figyelmet. Mindenki vágyva vágyik az összkonszolidáció után, de amig ezt megteremthetik, igen sok nyitott sebet kell begyógyítani, a amelyeket a békediktátumok okoztak. A teljes nemzetközi rendezettség egyedül és kizáróan a békeszerződések alapos revíziója után következhetik be, amit ebben az irányban egyéb módszerek igénybevételével tesznek a hatalmak, csak fél munka és közönséges foltozgatása a szerződéseknek, de mélyre ható és általános hatással nem bir. A lagyar Mull Pált felírt. A magyarokhoz, a Csehszlovák állam határa közé zárt, a nemzeti létükben veszélyeztetett, a jövőnek temetős sorsára ítélt magyarokhoz szól hivő szavunk. Hívjuk a magyarságot, a lenyűgözött akaratú, de a hitben és lélekben erős magyarságot nagy és elhatározó cselekvésre. Hívjuk a becsület szavával, a meggyőződésnek erős leikével, hívjuk az összeforrásra, az akaratok szent találkozására, az önvédelem nagyszerű feladataira! November 15-én újra választjuk a csehszlovák nemzetgyűlés tagjait. November 15-én politikai értékké emelkedünk, mi magyarok ebben a köztársaságban, ahol a hatalmat harácsolok, az erőszakot törvényesitök és az igazságot elpaklizók koalíciós kormányzata értéktelen bitangjószágként kezelt bennünket. Minden magyar szavazat Ítél és új utat épit. Minden magyar szavazat kemény és megsemmisítő ítélet lehet ama rendszer föiöít, mely az önkényuralom mohóságában nem ismerve határt, a magyart egyszerre akarja rabbá és koldussá tenni, mely nem törődik a történelem igazságérzésével, de halálosan bűnhődtél bennünket egy eur pai múltért és a jövendő hitéért. Minden magyar szavazat uj utat épit, uj korszak jötte elé kergeti az időnek röpke perceit: a szabad élet, az igazság, a jog és a becsület rendszerét készíti elő. Mi, a Magyar Nemzeti Párt, a szabad élet, az örök igazság, a legszentebb jog és a tiszta magyar becsület parancsaival ástuk körül a párt lobogóját tartó magyar rögöket. A magyar föld őserejéből, a kenyér igazságából, a magyar föld népének becsületéből, az általános emberi jólétet, ezt az egyetlen igaz testvériséget hirdető Országos Magyar Kisgazda-, Földmives- és Kisiparos pártból alakultunk ki, hogy átfogó politikai szervezete iegyünk az itt élő egész magyarságnak, hogy a magyar lélek együtérző szálaiból összeszőjük azt a virágos kendőt, amely egyaránt illik a szegénységhez és gazdagsághoz, a gazdához, az iparoshoz, kereskedőhöz, az értelmiséghez és munkáshoz, amely mindenkit melenget, akit megborzongat a reánk fagyott magyar tél és minden könnyet felszárit, amelyet magyar sizerriből présel ki a keserves élet sóhajtása. Ez a társadalmi rétegeket összesimitó, a magyar sziveket összedobogtató magyar nemzeti párt nem zárja körül táborát az osztálytagozottság merev sáncaival, nein épili politikai céljait színes, de a rakéta rövid fényéletére kárhoztatott álmokra, nem kergeti az eszmék délibábjait, de a reális valóség T
