Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-03 / 132. szám

1926. november 3. Komáromi Lapok 3. oldal. ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrás „ELBERT“ divatáruháza Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabör keztyü téli béléssel 40'—, női és férfi trikókeztyü 850, női harisnya hátul varrott 10 —, férfi Jäger ing 30"—, Zephir ing 2 gallérral 30—, férfi svetter 35—45, bokavédő 25—35, női kabát, jó minőség 120'—, / tucat la. férfi zsebkendő 36 K. Dús raktár szőrme boa, női és férfi mellény, szőrme­­disz, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. Gyermekkocsi gyári raktár 75 Kc-tól feljebb. 4*0 minden választási helyiségben meg­kezdődik a szavazás. November 17-én d. e. 10 órakor a kerületi választási bizottságok összehí­vás nélkül összeülnek székhelyeiken (I skrutinium.) November 23-án déli 10 órakor a központi választási bizottság össze­hívás nélkül Prágában összeül (II és III. skrutinium.) Ekkor nyújtják be a a pártok a II. és III. skrutinium részére jelöltlistáikat. November 29-ig (illetőleg a választás eredményének kihirdetésétől számított 14 napon belül) benyújthatók a válasz­tási bírósághoz a vátasztások elleni felebbezések. twae és dili oBmülti Korai Aladár cssmegekeresksdése Komárom. Kishid utca 1. sz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonsetvek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott déli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Városi közgyűlés. Gyenge érdeklődés. — A magyar kisebb ségi nyelv fogai. — Az 1925. évi költ­ségvetés. Komárom, — november 2. A műit hét csütörtökére kitűzött városi képviselőtestületi közgyűlés, mivel a tagok kellő időben nem jelen­tek meg határozatképes számban, meg • tartható nem volt és így a második határnapon a hétfőre kitűzött közgyű­lésen hoztak határozatokat a napirend felett. A közgyűlés iránt gyenge érdek­lődés nyilvánult meg, a polgári pár tokból 12 en jelentek meg, de ezek közül is kettő rövidesen eltávozott, a többi tag távollétével tündökölt, a he­lyettesítő póttagok közül is csak egy polgári jelent meg a közgyűlésen. Persze ilyen körülmények között a tel­jes számban felvonult kommunisták, szoc. dernek és ezek csehszlovák csat­lósai uralták a helyzetet, a polgárság képviselőinek akarata háttérbe szorult. Pedig a tárgysorozat ha nem is állott kétszáz pontból, a polgári pártok részéről is nagyobb érdeklődési érde­melt volna, hiszen ezen a közgyűlésen állapitohák meg az 1925 évi költség­vetést. A közgyűlés egyébként a magyar kisebbségi nyelv jogai -ak érvényesítésére nézve is állást foglalt és megállapította a városi szervezeti szabályrendeletet. * A közgyűlést Csizmazia György vá­­rosbiré nyitotta meg, aki a helyette­sítések bejelentése után a kommunista párttal némi ellentétbe került Szabó Gyula (szatócs) képviselőtestületi és tanácstag lemondását jelentette be, aki helyett Varga Józsefet hívta be. Az uj tag esküje után a kommunisták Mező Í6tvánt delegálták a tanácsba. Az egyik szoc. dem tag. helyébe Dénes Emiit hívta be a városbiró, aki ellen ezúttal a kommunisták nem tiltakoztak (úgylát­­»zik, újra kebelbarátok lettek). Steiner Gábor (kommunista) napi­rend élőit a helybeli munkásoknak a dohánygyárba való felvételének kiesz­­közíését kérte a képviselőtestülettől, amely a városbiró vezetésével egy öt­tagú bizottságot küldött ki, amelynek az a megbízatása, hogy a munkások érdekében lépjen érintkezésbe a do­hánygyár vezetőségével. Ugyancsak fenti képviselőtestületi tag interpellált a lakásínség tárgyában és a barakkban és az Eszterházy pavillonban lakó sze­gények részére sürgetett megfelelő la­kásokat, tekintettel arra, hogy a hideg időjárás nemsokára bekövetkezik Csiz­mazia városbiró hosszabban válaszolt az interpellációra, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a város tudatában van ez irányú kötelességének, és a tanács tervbe is vett 10 kisebb szükséglakás építését, de erre most nincsen idő, különben pedig a barakkot a város msgjavittaija, úgy, hogy az télre is a! kalmas lesz. A lakásínség egyik oka az, hogy a környékből a városba özönlő munkások lakásáról is a vá­rosnak kell gondoskodni, pedig az ide­való lakosságot sem képes lakással ellátni. A város, amint csak lehetett, min­dent megtett eddig is, és a jövőben is igyekezni fog, hogy a lakásínségen enyhítsen. A választ az interpelláló tudomásul vette. Majd a szövetséges városi polgári pártoknak a legutóbbi közgyűlésre be­adott azon interpellációja került napi­rendre, amelyben a Lalák féle kézbesí­tésből kifolyólag a magyar nyelv mel­lőzése ellen kívánt állást foglalni a magyar polgárság. Csizmazia városbiró ezúttal is jelentette hogy ő a kézbesí­tőt alaposan kitanitotta a helyes eljárás felől és megígérte, hogy hasonló sé­relmes cselekedet nem fog történni, egyebet ő ez ügyben nem tehet. A képviselőtestület az ügyet ezzel nem tekintette elintézettnek. Fülöp Zsig­­mond (magyar nemzeti párti) hivat­kozva a törvényre, azt javasolta, hogy Írjon át a képviselőtestület a járási hi­vatalnak, hogy a kiadványainál respek­tálja a nyelvlörvényt és érvényesítse azt gyakorlatban. Gáborek (kommunista) azt javasolta, hogy utasítsa a képvise­lőtestület a városbirót arra, hogy a Ha jól akar kinézni, ezt legkönnyebben úgy érheti el, ha naponként használja az egyedül jó ALPA MENTHOL - SÓSBOR SZESZT. Az utcának, gyárnak, iro­dának pora az izzadság­gal kapcsolatban kel­lemetlen komplikátió­­kát okozhat, vagy lega­lább is pattanásokat idéz elő. Ezekre desinficiáló­­lag hat néhány csepp menthol - sósborszesznek haszná­lata. Óvakodjék utánzatoktól és kizárólag a valódi ALPA SÓSBORSZESZT kérje. Mindenütt kapható ! Ära 5‘50 Kő ______ 488—10 ________ nem magyar nyeivü kiadványokat küldje vissza. Jávor Jenő főjegyző ez utóbbi javaslatot nem ajánlotta elfogadásra és a járási hivatalt az^al próbálta mente­getni, hogy a nyelvtörvényhez a végre hajtási rendelet még nem jelent meg és ezért nem használhatja a magyar nyelvet is. Dosztál Jakab (kér. szoc.) Fülöp indítványa mellett foglalt állást, Boldoghy Gyula (magyar nemzeti) eré­lyes szavakkal utasította vissza a fő­jegyző azon ráfogásáf, hogy a képviselő­­testület a magyar nyelv használatának követelésével a politika terére lép, Ez nem politika, de törvényes jog, amelyet elütni nem engedi magát a magyarság soha. Majd a főjegyző ismételt fölszó­lalja után a közgyűlés Fülöp indítvá­nyát egyhangúan elfogadta. A gázgyári üzemben egyik gázke­mence átépítése szükségessé válván, a közgyűlés a gázgyári bizottság vélemé­nyére a tanács javavaslatára a gázke­mence átépítését 36700 K köitséggel elrendelte. Az 1925. évre szóló költségvetést Sándor Ernő főszámvevő ismertette és és arra vonatkozó javaslatokat előter­jesztette. Az 1925. évi összes kiadás kereken 3083118 K- f, a bevétel pedig 3 920 924 K-t tesz ki, a hiány 1,172.194 K. Ennek a fedezetére a javaslat az 1923. évre előirt 586000 K állami adó­alap szerint 200 °/p os pótadót indít­ványoz megszavazni. Minthogy a kom­munisták az egyes cimietek részletezését kériék, a képviselőtestület részletekben állapította meg a költségvetést. Vitát a vallásfelekezeti segélyre vo­natkozó tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslat keltett, mely szerint a refor mátus, evangélikus, izraelita és görög­keleti egyházak évi segélyét 1000/»-al lett volna emelendő. Az egész összeg mintegy 11000 K-val terhelte volna a költségvetést, Gáborek h. városbiró azonban a felemelt összeget a munkás­házak építésére kívánta fordítani, és ilyen értelemben javaslatot is tett, Fülöp Zsigmond a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatai mellett emelt szót, rámutatva arra, hogy a nem kato­likus egyházak segélye törvényen alap­szik és a felemelést elvben már a ta­valyi közgyűlés elhatározta. Minthogy nem valami jelentékeny összegről van szó, kérte s tanács javaslatát elfogadni. Csizmazia városbiró felszólalása ulán a képviselőtestület szavazott, amalynek eredményeképen Gáborek indítványát 13 szóval 11 sző ellenében a közgyű­lés elfogadta és az egyházaknak szánt 11000 K-t a munkásházak költségeire fordítani rendelte. A szociális célokra a tanács által eredetileg beállított 100000 koronát a pénzügyi bizottság 50000 K ás javaslatával szemben szin­tén szótöbbséggel megszavazta a köz­gyűlés. A közgyűlés a város ügyvitelére, tisztviselőire és alkalmazottaira vonat­kozó szervezeti szabályrendeletét a tanács javaslata szerint lvánfy Gáza (kér. szoc.), Polony Bála dr. (magyar nemzeti) és mások fölszólalása után elfogadta a közgyűlés. A pozsonyi ka­punál levő város részére egy kettős vaslemezből épitendő, szétszedhető és könnyen szállítható vámház építését mondotta ki a közgyűlés 17846 K. költséggel. Majd több telekáíergedés, illetőség és község kötelékébe való fölvétel iránti kérvényt intézet el a közgyűlés, mely fél 8 óra után ért véget. Prágái sonkái napon­ként frisse viretli, fin m felvágottak, — Sajtok s Trappista; Roquefort, Mignon slfo,t szardini k és mindennemű külön­legességek legjobban és legolcsóbban a vásárolhatók, Komárom Klaps* s-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére ®n«gi*os árak! 417 HÍMEK. — A Reformáció emlékünnepe. A Reformáció évforduló napján, október 31-én, a heiybeli protestáns egyházak lélekemelő ünnepet üllek. Az evangé­­likus templomban reggel 8 órakor volt alkalmi hálaadó jstenitiszíeleí, amelyet Jánossy Lajos esperes-lelkész tartott a szép számban egybesereglett hivek és a helybeli iskolák evang. vallásu tanulói jelenlétében. Délelőtt 9 órakor a refor­mátus templomban tartottak ünnepi isteniíiszíeletet, amely na hivek is nagy­számban vettek részt. Az ünnepi szent beszédei Galambos Zoltán lelkész, a kitűnő egyházi szónok mondotta, aki­nek a lelkeket ég felé ragadó gyönyörű imája és gondolatokban gazdag szent beszéde mély hatást keltett a hivek szivében. Este 6 órakor a Kollégium nagytermében reformációi emlékünne­pet rendezett a ref. egyház, mely magas színvonalú műsorával és léleknemesitő hatásával méltó volt a nagy históriai nap emlékéhez. A nagytermet zsufolá sig megtöltő közönség Várady Barna h, kántor vezetésével a 37. dicséret első versének ^éneklésével nyitotta meg az ünnepélyt, majd Nagy Sándor s. lelkész mondott szivből fakadó fo­hászt, melyet Götll Erzsi hatásos alkalmi szép szavalata követeit. Nagy Mariska megkapóan szép zongorajátéka után Kenessey Kálmán dr. tartott mélyenjáró, remek emlékbeszédat, mely tiszta val­lásos meggyőződésből fakadó igazsá­gaival maradandó nyomokat vésett elmékbe és szivekbe egyaránt. A nagy­hatású emlékbeszéd után Salamon Juliska tanítónő adott elő egy ré^i egyházi éneket nagy precizitással és fi­nom árnyalással Kiss Edith szabatos zon­­gorakisérete melleit. Ivanics Ilonka elis­­merésreméltó szavalata után Galambos Zoltán ref. lelkész lartoít bibliamagya­rázatot, melynek gyönyörű gondolatai közvetlen erővel ragadták meg a hall­gatóság lelkét és igaz hitlel telhették meg. Költői szárnyalásu imával fejezte be a lelkész az ünnepi műsort, mely után a közönség a XC. zsoltár első versét énekelte el s ezzel a lélekemelő szép emlékünnepély véget ért. — Harangszentelés Szentantalon. A múlt héten fényes és nagy ünnep ke­retében avatták fel a Csallóköz egyetlen kegyhelyén, Szentantalon, az egész környék intelligenciájának részvételével az újonnan 'beszerzett harangokat. Az egész Csallóközből oda sereglett ezernyi zarándok, gyqnnyörü diadalkapu, ma gyár ruhás csikósok, bandériumok, fehérruhás leányok tették feledhe­tetlenné az ünnepet A három harangot, melyeket a hívők áldozatkészsége ön­tetett a nagyszombati Fischer testvérek cégnél, három hófehér magyar ökörtől húzott szekér vontatta be a pákái állo­másról, a környékező községek zarán­dokainak kísérete mellett a kegyhelyre, ahol azokat He menegild páter, a szent­­antali guardian fogadta. Az ünnepi beszédet páter Roger, a hires hitszónok tartói fa. A felszentelésben a pákái és bakai plébánosok vettek részt. — Teller Kálmán újságíró társunk temetése. Mély részvéttel emlékeztünk meg múlt számunkban Teller Kálmán földinknek, budapesti szerkesztőnek el­­hunytáró!. A magyar sajtó halottját pénteken helyezték a rákoskeresztúri temetőben örök pihenőre nagy részvét mellett, A temetésen képviseltette magát a Magyarországi Újságírók Egyesülete, az Oiihonkör és a Pesti Napló, amely­nek legutóbb szerkesztőségébe tartozott. A megboldogult felett Weisz Mór dr. főr ’.bbi mondott megható gyászbeszédet, aki megindiíó szavakban emlékezett meg arról az időről, amikor Teiler Kál mán, mint a budapesti rabbiképző sze­­| minárium növendéké, iskola- és lakó- I társa volt. Az újságíró testület nevében Béla Henrik búcsúztatta el a halottat és meleg szavakban méitaiía, mint a törhetetlen hiíü igaz újságírót, aki egész életében a mások jóvoltáért dolgozott. Legyen pihenése csendes! — Orvosi hir. Dr, ZányiLóránd érsek újvári röntgen intézetében (Batíyhány­­ulca 9) minden kedden és pénteken urológiai es bőrgyógyász szakorvos rendel. — Balosat m állomáson. Szerdán este a párkányi vasúti állomáson ősz szeütközöít két mozdony. Az egyik kisérő kalauz könnyeben megsebesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom