Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-31 / 131. szám
3. oldal. líoaeároiui Lapos 1926. ekióter 81. 430 JKaMMUHOBBin 'WUlMllllll«MaU«a«&3giS«»íS‘ig^^ j ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrás „ELBERT“ divatáruháza Komárom, Nádoi'-uica 19, Koron^foaiakkai szemben. Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabőr keztyil téli béléssel 40'—, női és férfi trikókeztyü 850, női harisnya hátul varrott 10 —, férfi Jäger ing 30, Zephir ing 2 gallérral 30-—, férfi svetter 35—45, bokavédő 25—35, női kabát, jó minőség 120'—, 1 tucat la. férfi zsebkendő 36 K. Dús raktár szőrme boa, női és férfi mellény, szőrmedisz, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. Gyermekkocsi gyári raktár 75 Kc-tól feljebb. résén eszembe jut a múlandóság lehangoló és mégis fölemelő érzése, A tűlvilági életbe vetett hit csak erősödik bennünk, ha a feivirágozoti, kivilágiio t sirok intelme, a memento móri felénk száll, De mennyire érezzük ezt az intelmet, ha a kivilágított sir mellett egy sötét, elhagyott sír tűnik szemünkbe, amelyre nem jutott virág, nem jutott misztikus fénnyel égő iobogő mécses, pedig annak a sirnak a lakója is élt, boldog volt és eltávozott ebből ja földi siralom völgyből. Neki nem jutott virág, hozzá nem zarándokolnak ki mécset gyújtó rokonok Sötétségével százszorosán belémarkol az ilyen sir az érző lélekbe. És a nagy világösszeomlás ezeknek a sötét, virágtaian síroknak számát évről-évre szaporítja. Az újonnan megvont határoknál útlevelet, vízumot, beutazási engedélyt kérnek a haiottaihoz sietni akaró kegyeiéitől, a gyászoló özvegytől, a szegény árvától, útlevelet, amihez sok utánjárás, sok pénz kell és amelyet legtöbbször sohase adnak meg és a szeretett halott sírja sötéten áll, mert az élők nem tudnak elzarándokolni oda a nagy világváltozás óta. És mennyi hősi szív pihen messze országokban, idegen világrészekben jeltelen tömegsírokban, ahová hiába akarna elzarándokolni az élők szerető kegyelete, a szent hamvakat nem találja meg. Az emberpusztitó világháború sok-sok harcterei, fogolytáborai tele vannak hősök hamvaival, akiket otthon nyomorba jutott özvegyek, árvák, elfonnyadó menyasszonyok siratnak. Csak a suttogó szellő viszi el oda a bús sóhajokat, a szomorú gondolatokat, emberileg lehetetlen odazarándokolni és jeltelen sírjaikra borulva könnyekkel áztatni a vérre! itatott rögöket. És mennyi ilyen sötét és virágtaian I sir tekint néma vádként az égre itt is, | ott is. Ha felvirágzott, mécsesekkel íelera- I kői- sirhahnok közölt járunk, gondol- j junk azokra a sírokra, amelyekhez a jj nagy, leküzdhetetlen távolság, az uj ha- \ tárok miatt nem zarándokolhatott el az \ élő kegyelet, mert legtöbbször nem is j sejtjük, hol poriadnak a hősök hamvai, j A temetőkben halosíaknapján gyújt- f sunk nagy kandeiáberokai azzal a fel- j írással: „E lobogó láng fénye szálljon \ a jeltelen, elhagyott sírban porladó jj kedveseink sírja felé, ahová nem tu- \ dunk elzarándokolni.“ Szórjunk virágot a hősök sírjára, az ; itt porladó idegenek hantjaira, gondol- f junk arra, hogy hátha van kegyeletes | szív a messze idegenben, aki virágot szőr ez ott porladozó kedveseink sir- I jára. \ Gondoljunk az élő halottakra, a hadi | fogságból még vissza nem tért vé- jj reinkre, akiknek visszatérésére minden , nap halaványabb lesz a reménysugár, i Gondoljunk a világháború eltűntjeire, f akiknek még a haláluk helyét se tud- § juk biztosan. Szomorú most temetőben járni, mert f a virág és mécsnéíküli sirok ijesztő | módon szaporodnak. jj Azok, akik mécset íudnak gyújtani, | virágot tudnak szórni szeretteik sírjára, l mennyivel boldogabbak azoknál, akik I csak könnyes sóhajaikat küldhetik az í övéik sírja felé. Ezek a gondolatok ostromolnak, \ amikor a krizaglheumok között halót- ; tak napján a temetőben járunk. Krizánthenum, a holtak virága Ott fonnyadoz sok-sok sir felett. Kimegyflnk a holtak honába Mécset gyá(tayi néked kegyelet. Oh mert ugyan kinek nincs halottja, Akit sokszor meg-megkönnyezOnk, Hiszen hányszor elsiratjuk azt is, Aki él, mosolyog, de meghalt már nekünk. Cyranö. • A Mini iij magyar IüHíuHib liitliy Frol Komárom, — okt. 81. A Komáromi Lapok ma kéthete néhány verset közölt a Magyarság nyomán, amelyben egy uj költő bontott szárnyat. Nevét nem árulta el az újság, csak annyit irt róla, hogy „komáromi gyökér.“ Nagyon kiváncsi volt rá mindenki és szerette volna tudni, ki őrzi olyan erősen inkognitóját. A titokról csakhamar fellebbent a lepel és kiderült, hogy az uj költő, akit a kritika egy csapásra a ma élő magyar költői nemzedék élére emelt, Komárom fia, aki innét néhány éve Budapestre szakadt, de apró gyermekkorától pályája kezdetéig itt élt ebben a városban, a kedves és meghitt szülői és baráti körben. Dr. Zsindely Ferenc levetette inkognitóját és a Magyarság vasárnapi száma újabb két szép versét közli és azokat értéke szerint: millióval is fizeti Dr. Zsindely Ferenc legidősebb fia id. Zsindely Ferenc nyugalmazott törvényszéki elnöknek, Kisvárdán született 1891. december 25-én; tehát most lesz 34 éves Apró kis gyermek volt, mikor szüleivel Komáromba került. Édes apja a komáromi törvényszék nagyíudásu, kiválóan képzett, erős judiciumu bírája, a régi magyar jogászvilágból, amely az alapos munkát szokta meg. Fiának gondos nevelést adott. Itt járt a községi iskolában és a bencés kisgimnáziumban, majd Pápára került, ahol a felső osztályokat végezte. Mindkét város nagy irodalmi hagyományok letéteményese. Jókai és Petőfi városa A kiváló tanuló elsőrangú stiliszta lesz, majd jogi tanulmányokat folytat Budapesten, j ahol doktorátust is szerez és mire el- . készül, hogy hajlama szerint a közigaz- \ gaíási pályára lépjen, gyakornok és \ tiszteletbeli szolgabiró Nagyigmándon. jj Kitört a világháború. Ekkor önkén- jj lesnek vonult be és az iskolából nem : is várva meg a tanfolyam végét, egye- j nesen a harctérre kívánkozik. Sokat \ szenved, küzködik, nélkülöz, hányódik, I de sokat is Iát, tapasztal ebben a « szörnyű iskolában, mely nem képes elpusztítani lelkét, fiatal kedélyét és • ifjúságát. Mind a hármat visszahozta magával és háború után mint a vármegye utolsó főispánjának, majd kor- ? mánybiziosának titkára tett szolgálatot. Aki ismerte, megszerette korrekt felfo- jj gásáárt, jelleméért, tréfától és szellemes- \ ségtő! sziporkázó kedélyéért, vidámságáért. De senki se sejtett e mögött írói \ hajlamokat, pláne iirikust. Még szülei f és testvérei sem. És ime költő lett be- \ lőle, még pedig a legjavából, akit Ko- | mórom büszkén vall a fiának. Költő és t pedig nemzeii költő és nem holnapos [ dekadens, Zsolt Béla típus, akit nem jj ihletett meg a magyar sors. Tudósítónknak alkalma nyilt édes I atyjával költő fiáról beszélgetni és tőle az alábbi érdekes részleteket megtudnia: — Sohasem sejtettük — mondja az idősb Zsindely Ferenc —, hogy fiamnak írói hajlamai vannak. Hogy novella, regény telnék tőle, azon nem csodálkoztam volna, de hogy lírikus legyen, ez nagyon meglepett. — Egy barátjának áru’ta csak el, ezt is véletlenül, hogy verseket irt, de ennek is titoktartás pecsétje alatt. Ez a verseket átolvasva, meglepődött azok szépsége felett és elvitte a legelterjed tebö magyar lapnak, a Magyarságnak a szerkesztőségébe, ahol Dóczi Jánosnak, a kiváló kritikusnak a kezébe kerültek. Dóczi kiadta ismert kritikáját, amely a Komáromi Lapokban is megjelent egy-két versel együtt. — A közlés és az ismeretlen uj költő kiléte izgatta az olvasó közönséget és a laphoz száz számra érkeztek a levelek, akiknek Írói az ismeretlen költő kilétét tudakolták. Végre is a lapnak meg kellett tudnia a nevét. — Mi korábban megtudtuk; baji szőlőn!”ben szüretre készültünk, amikor a faluban a postán egy napon express levelet vettem át a fiam részére. Bizony a kabátorn zsebében felejtettem és csak másnap adtam át fiamnak, akitől odavetve kérdeztem, mit akar iőied a Magyarság? — Fiamat meglepte a kérdés, mikor a levelet felbontva, abból korrektúrát láttam elővenni és akkor vallotta meg, hogy verseket irt, melyeket a Magyarság fog közölni. Az ilyen titok azonban nem marad titok. A verseknek hire ment és találgatták a szerzőjét. Ő? is faggatták. De eiősen begombolkozott és nem vallott szint egy darabig. Végre egy jó barátja a miniszterelnökségen fogta vállalóra, de először ettől is kitérni akart. Mikor aztán sarokba szorította; hogy én bizonyosan tudom, a te verseid azok, mert én is titoktartás terhe alatt tudtam meg: az inkogniióját levetette. Vasárnap már neve alatt jelentek meg a versek a Magyarságban. — Ez fiam rövid költői pályája. Melegen kivontunk szerencséi a boldog apának és a még boldogabb édesanyának, akisnek gyermeke egyik napról a másikra híres emberré lett. A ma élő költő nemzedék legjelesebbjei közé sorozzák komoly bírálói. Büszkék vagyunk rá mi komáromiak, akiknek a szemei előtt nőtt fel dr. Zsindely Ferenc, aki most pénzügyminiszteri titkár. Fiatalsága nem műit el nyomtalan, idejét legszebben használta ki, viszonyt kötött a Múzsával és ez boldog és felejthetetlen órák édes emlékét lopja a szívbe, az alkotásét, a leggyönyőrüságesebb perceket, amelyeket ember átélhet. (agy) Rpágsi sonka, naponként fri»& vSr&täif finssssv felvágottad, — Sajtok s Trappista, Rföguef KSigaon stb , ssiariSlni^k é& mindennemű külön» legességek legjobban és isgolcsébhíin m Hentesáru vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417 H I IW& EJ — Páindsaszentsk ümepa. A kath. egyház egyik legfölségesebb, leggyönyörűbb ünnepe: Apotheosis és Apologia. A „szentek községe,“ a zugó, zajló, chaotikus „profánok községéből“ kiválva. Az apostolok és vértanuk emlékezetének a kereszténység zsenge korától mindig szokásban volt ünnepléséből önként következett a minden vértanuk, utóbb pedig a minden szentek ünnepe. A megdicsőült lelkek száma ugyanis oly nagy lévén, hogy mindnyájuk különkülön ünnepére az egész év napjainak száma is kevés lenne; azért a kath. egyház azt, amit irántuk egyenkint nem teljesíthet, összesen mindnyájuk iránt teljesiti „Mindenszentek* ünnepén. Ezen ünnep a VII. században keletkezeti IV. Bonifác pápa alatt, aki Róma legjelesebb pogány templomainak egyikét, mely Panteonnak, vagyis minden istenek templomának neveztetett, keresztény templommá alakította át, s odi a szem vértanuknak a római temetőkben nyugovó íeíemit átszállítva a bold. Szűz és valamennyi vértanú tiszteletére 610-ben ünnepélyesén fölszen lelte. A pápa álral ezen, az összes vértanuk tiszteletéit: rendelt ünnep a következő században már mindet» szentekre kiterjesztve Rómán feivfií is kezdeti elterjedni és november 1-J4n I megtartatni, mig az nemsokára a IX. században IV. Gergely pápa sürgetésére az egész egyházban általánossá tőn. Napjául az egyházi év utolsó hé napjának első napja igen bölcsen vau megválasztva, mert miután az egyázi év tartama alatt ünnepeiben mind«* 1 rendbeli egyes szentjeinek emlékezetét I megütve, unnak végével ünnepeinek I koszorúját Isién minden szentéinek | egyetemes ünnepével fejezi be. A vigília 1 böjt és az okláva, meiy vele egybekötve j van, jelzi annak elsőrendű vo.tát. Ezen | ünnepen a szt. András templomban fla\ nepélyes isteni tisztelet lesz, melyet t dr. Majer Imre pp. kamarás, apátpléj bános fog nagy papi segédlettel végezni 9 órakor. Délután 3 órakor rőzsaftuéres jj litánia lesz, este pedig 6 órakor kezdődik a halottak éjtatossága szt. beszéddel, j — A Rsforascié emtskünnep«. A protestáns egyházaknak nagyjelentőségű I évfordulót jeíent október 31-ike, mert ezzel a dátummal kezdődik a XVÍ. száj zad ama legnagyobb világmozgaíma, amelyet Reformáció néven ismer a iörj ténelem. 1517 oki. 31 én történt, hogy Lusher Márson a wittembergai vár| templom ajtajára kifüggesztette hires 96 \ tételét a bűnbocsátó levelek árusításánál elkövetett visszaélések eben és ez í volt az első lépás a Reformációhoz, ms!y az egész világot átalakította. Az evangé~ likus és református egyházak az évforduló napján ünnepet ülnek és Istent magasztaló fohásszal és égbe szállé énekkel emlékeznek meg azokról a halhatatlanokról, akiknek reformáció® munkája alapozta meg a két egyházat. A komáromi református egyház templomában ma, szombaton délelőtt 9 j órakor ünnepi istentisztelet tesz, sme' lyen az alkalmi szenibeszédet Galambos ? Zoltán lelkész mondja. Az evangélikus l templomban reggel 8 órakor van istea■ tisztelet, amelyekJdnossy Lajos esperesíj lelkész tart. Délután 6 órakor a ref. 3 egyház a Kollégium nagytermében raji formációi emlékünnepe? rendez. — Városi közgyűlés. A város köa\ ségi képviselőtestülete október 29 éré kitűzött közgyűlése, mivel azon a tagok | határozatképes számban nem jelentek í meg, megtartható nem volt. A városblró az ui közgyűlést november hó 2-ik nap * ; jának délutáni 5 órájára tűzte ki, melyre | a képviselőtestület ragjait azzal hívta meg, hogy ezen másodszor egybehívott jj közgyűlés a kitűzött tárgysorosat felett, í a megjelenő tagok számára való tefei»; tét nélkül jogérvényesen fog határozatot I hozni. í — Halottak Kapja. A kath. egyház < ősidőktől fogva november hó 2 dik | napját a halottak emlékezetének szeal teli és bennünket a temetőbe a halottak a birodalmába vezet, hogy ott a sirokat I látogatva, a halálról elmélkedjünk s I eszünkbe jusson, mivé lesz a világ di| csősége s hogy egykor mi is ott fogunk I megpihenni az élet nehéz küzdelmei {után. E napon a keresztény hivek követve az anyaszentegyháznak hivoga- i tó szavát, tömegesen zarándokolnak ki, 1 könyeikkel öntözik a sirdombokat, mé-Í| esést gyújtanak és koszorúkat raknsk I reá s még a legszegényebb ember I is, ha nem telik neki koszorúra, I egynéhány szál őszi rózsával ad kifejezést a megemlékezésnek. Jó! is van ez így, de a fájó szívnek megnyugtatására és a haioH lelki üdvének egyedül használó imádsággal legyen az egybeköt ve. Erre figyelmeztet mindenkit a kath. I temetőkápolna falába illesztett szentirá« _ idézet: szent és üdvös gondolat a holtakért imádkozni. A szent András templomban hétfőn, november 2-án reggel 8 órakor lesz a halottakért az ünnepélyes szt. mise áldozat bemutatva s ugyanakkor a temető kápolnában csendes rekviem. — „Umlauf illatszertár", Pozsony, Lőrinckapu-u. 15. Coty, Hoabieant, Querlein, Khusana speciálilások. — „Wanzolin“ a legjobb poloskairtészer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa, Pozsony, Ventur utca 20. Naponta postai szállítás.
