Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-10 / 122. szám

1925. október 10. Komáromi Lapok 3. oldal. ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrós „ELBERT“ divatáruháza Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabőr keztyil téli béléssel 40'—, női és férfi trikókeztyü 8 50, női harisnya hátul varrott 10 —, férfi Jäger ing 30•—, Zephir ing 2 gallérral 30'—, férfi svetter 35—45, bokavédő 25—35, női kabát, . Jó minőség 120'—, 1 tucat la. férfi zsebkendő 36 K. Dús raktár szőrme boa, női és férfi mellény, szőrme­­disz, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. Gyermekkocsi gyári raktár 75 Ké-tól feljebb. i n wrwiwrfw—mMBStimieminr mm i iinaaamBaaaasaa^ssap Jókai mint politikus. Irta: dr. Berta Orbán fSgimn. bencés tanár. Fel­olvasta a Kultúrpalotában 1826. évi február hó 3-án. Mélyen tisttelt Hölgyeim és Uraim! Ezelőtt száz esztendővel es>y uj csll­­támadt a magyar irodalom egén, •ely eleinte csak pislogott itt Komá romban, az ő szülővárosában, de fénye mindig jobb in és jobban erősödött úgy, bogy csakhamar az egész országban világított ragyogó fénnyel, most már fénye betölti az egész müveit világot, hirdetve minden népnek a magyar gé «hisz és teremtő erő nagyságát és kiválóságát. Ez a fényes és ragyogó csillag a magyar irodalom kiválósága, a magyar faj büszkesége, akit a világirodalom­ban is kiváló hely illet meg, Jókai Mór, városunk szülötte, a legnagyobb ma­gyar mesemondó. Regényei és elbeszélései szerezték ■eg. neki a halhatatlanság koszorúját ás biztosítottak neki helyet a halhatat­lanok Panteonjában. De én őt, városunk büszkeségét, nem mint irodalmi férfiút fogom ismertetni, hanem mint politikussal fogok vele foglalkozni. Mert hiszen magyar volt 6 szivvel-létekkel, összenőtt az ő lelke a magyar földdel, a magyar rög­fel. Az a nagy szeretet és érzelem az legszebb regényeinek a szülőanyja, amellyel ő ehhez az áldott, oly sok honfiúi vértől áztatott földiöz ragasz­kodott. Résztvett ő egész életében min­den mozgalomban, hogy népének hala­dását és fejlődését előmozdítja. A pápai kollégiumban, ahol már nagy érdeklődést tanúsított az irodalom iránt, és a pápai diákok önképzőkörében irodalmi zsengéivel magára vonta a figyelmet, ismerkedett meg Petőfi Sán­dorral. Barátságot kötött vele. Ez a barátság kecskeméti joghallgató koraiban még jobban megerősödött és később oly naggyá lett, hogy Petőfi őt »Lelke meg­maradt felének“ nevezte. Ezt a barát­ságot megszüntette Jókai házassága Laborfalvi Rózával, mert ezt a lépését Petőfi nem tudta helyeselni. Elhidegültek azért, mert — mint Jó­kai mondja »Nőül vettem azt, akit sze­rettem és aki engem oly igazán sze­retett“. Ezen barátságból kifolyólag Jókai pesti taríózkodása alkalmával Petőfiék­­nél bérelt lakást. Egy felejthetetlen telet töltött náluk Jókai. Kedves, felejthetetlen tíl volt ez, amelynek egy még felejt­hetetlenebb március vetett véget. A szokott tavasz langyos fuvalmaiba a szabadság il'ata vegyül). Valami tit­kos sejtelem lappangott a szivekben. Reméltek, sőt vártak, lázasan és mámo­rosak voltak az emberek, mintha a rügyfakadás izgatná őket. A szabadság mámora arra ösztökélte a haladni akaró hazafiakat, hogy leráz­zák magukról a szolgaság béklyóit és országukat a francia reform eszmék szerint átalakítsák és így a nyugati ál­lamok nívójára emeljék. A pozsonyi országgyűlés is foglal­kozott már a reformeszmékkel a nyugati eszmeáramlatok hatása alatt. De mig az országgyűlés munkája csak lassan haladt előre, a felső tábla pedig habo­■ zott, nem bízván eléggé a jövőnek eme ■ zenéjében, ezalatt Párisból megérkezett a forradalom hire. A pozsonyi ifjúság is türelmetlenül várta a reformokat és kimondta, hogy az országgyűlési halasz­tásokkal elégedetlen. A párisi f trradalom hire 1848 március elsején ért Pozsonyba. Kossuth rög ön kifeszitette hajója vitorláit, hadd hajtsa őket a forradalmi szellő és megtette hires indítványát a felelős kormányról, amelyet a követek többsége március 4 én elfogadott; a felső tábla is hozzá­járult úgy, hogy a javaslatot március 15 én külön küldöttség vitte a királyhoz Bícsbe. Ami Pozsonyban főit, ugyanaz forrott Pesten is A pesti fiatalság, amely a Pilvax kávéházban tartotta Összelőve teleit, együttérzésre és cselekvésre hívta fel a pozsonyi ifjúságot. A pesti ifjúság is türelmetlen szen-Ívedélyességgel figyelte a reformokat és elégedetlen volt az országgyűlés lassú munkájával, azéri gyorsan akart csele­kedni. Elhatározták tehát az ifjak a Pilvax bávéházban, hogy egy nagy nép gyűlést fognak tartani a Rákos mezején és ezen a gyűlésen elfogadásra ajánlják a 12 pontot. Ez a 12 pont, amelyet Jókai Mór szövegezett meg, foglalta magában a magyar nemzet kívánságát a független és szabad Magyarországot illetőleg.Ezek a nevezetes pontok gyorsan kiszivárogtak a nép közé és közóhajjá váltakj Közben kitört a forradalom Bécsben is. Ennek a hire március 14 én este érkezett a Pilvaxba. Erre a hírre az ifjúság vezetői, köztük Petőfi, Irinyi, Vasvári, Jókai és mások elhatározták, hogy március 15 én reggel az egyetemi ifjúság bevonásává! tün­tetést rendeznek s a 12 pontot, ameny­­nyire lehet, mindjárt életbe léptetik. Semmi körülmények közt sem tágíta­nak, sőt, ha kell, a szuronyokkal is szembeszállnak. (Folyt, kör.) személyi és teher aatomo bitókat traktorokat alkatréazrket szállít au tori i. képviseld CSR-ra Seiiizetkgzl kereskedelmi t. Jratitlava, 8tefAnik-n. 1. az Telelőn 86-16. ■a Az októberi őszi nap megemberelte magát. A felhőfoszlányok elhúzódtak remekükbe, az égbolt kéksége tiszta volt, mint a vasárnapi miséhez kiöltö­zött pártásleány. Mihály nemzetes ur előbb bejárta a gazdaságot, beszólt a nagyasszonyhoz és csak déltájban ballagott ki a hegyre. A vendégek ozsonnatájban gyula keitek. Legelőször Rosty Alajos érke­zett két serdülő leányával Juliska, a kisebbik, kölényesen jött. Ajánlkozott is Ágh bácsinak, hogy segit szüretelni. Fáni kisasszony, a nagyleány, abroncs­­toldásu, pufándlis szoknyájában a diófa alatti karosszékbe terpeszkedett és a Vajda szomszéd diákfiának udvarlását fogadta nagykényesen. Mihalovics Fer­­kó maga hajtotta négy szürkéjét Csata­rendekről, a szőlőbástyánál ugrott le a bakról, hocsiját a nagyvendéglőbe irányítva. A szomszédságból átjött Oszterhuber Imre a szőlő között. Her­­telendy György, a patvarista pedig a Nikola-leányokat kisérte. Skotty alhad­nagy az utcáa találkozott össze Bo-Eaynéval, aki szívesen fogadta az ifjú rját, amikor a hegyiut kapaszkodá­sához értek. A nemzetes ur eléje ment vendé­geinek, az ispán pedig ki-kisütötte mordányát tiszteletükre. Bizony, néha győzte a töltést, ha sűrűn érkezett a szüreti társaság. Kisfaludy Mihály, amig vendégeivel foglalatoskodott, tekintetével egyre a szőlőhegy útját fürkészte. Nehezen várt valakit, akire melegebb érzéssel gon­dok, mint a többi veudégeire. De ha­marosan elült az aggodalma, amikor a szélső ház géoaeskutjánál Borbála kis­asszonyt látta befordulni. A viruló lány magára öltötte szépségéoek egész bá­­*át, olyan kívánatos volt, mint a zöld evetek közt piruló cseresznye. Mélyen . ivágott, fehérbabos piros ruhájából ivilágított hajának sötétsége. A nem­zetes ur vágyait leplezve, beszélgetés közben félszemével folyton a sárguló harasztoson közeledő szép lány bájos alakját figyelte. Karöltve jöttek föl együtt a mély­­bevágásu hegyi utón és a fordulónál lépteiket meglassítva, a kökénybokrok árnyékában közelebb simultak egymás­hoz. Az öregedő urak ezalatt verejtéküket tőrülgetve, a diófasor árnyékában tele­pedtek le a hevenyészett asztal köré, a fiatalok pedig a szüretelő lányok vig nó­­tázását hallgatták. Nagy tetszéssel fogad­ták Borbála kisasszony indítványát, hogy mig a nap le nem hanyatlik, járják be a hegytetőt. A hegy tekervényes utján hamar fönn lesznek a sziklák tetején, ahonnan be lehetett látni a várudvarba. Hazafelé jövet majd piros őszi lombot, kökörcsint és más késői virágot szed­nek az asztal díszítésére. Mig a fiatalség a magaslatot járta, az öreg Matus is ott termett bandájá­val. A pincehajlék eresze alatt vertek tanyát a cigányok, ott fogadták mu­zsikaszóval a kipirult arccal visszaér­kező párokat. Esteledett. Az őszi szürkületben ké­kes árnyékruhát öltött Sümeg vár­romja A völgyből kifehérlettek a vá­rosvégi szalmás viskók tűzfalai. A szüretelő lányok kimosakodva járták a verbunkos nótájára a ropogós táncot. A szőlőhegy hangos volt a nótázástól, puskadurrogástól. A pajkos urfiak tü­zesbékát dobtak a táncoló szedőlányok pergő szoknyája közé és vig kacagás­sal mulattak az ijedt sikoltásokon. A bográcsban pirosló birkagulyás illatos gőze öiszevegyült az őszi alkony pá­rás levegőjével. Körülülték a szüretelő lányok, dévajkodó legények és nagy gyönyörűséggel kanalazták a gulyáshus paprikás levét. Mig a leányok Borbála kisasszony felügyelete mellett vacsorához terítet­tek, a vendégek is körülállták a ro pogó venyige magasra csapó lángját. A muzsikaszó vig szüreti nótáit, a soha ki nem vesző kurucdalok kesergő szavát szárnyára vette a várvölgy szele. A pörkölt csirkére, a nyárson sült nyulderékre, a ropogós töpörtyüs po­gácsára Ízlett ám a kadarka. A me­nyecskéknek, leányoknak is megjött a jókedvük a konytyalá való nyúlós ür­möstül, együtt kocintgattak a kipirult arcú öreg urakkal. Vége-hossza nem volt a vig felköszöntőknek, fürgén járt a vonó a tust huzó primás kezében. Kisfaludy uram még fokozni akarta a jókedvet és talán kissé borgőzös is volt már a feje, amikor lement a pin­cébe és leemelte a lopót a pincegádor fogasáról, hogy a féltve őrzött 1725. évi termésből kedveskedjék vendégei­nek. Gyertyát keresett, hogy bevilá­gítsa a pince sötétségét, amikor a tész­tákkal, hidegsültekkel megrakott kosa­rak felett hajladozó leányderekat vett észre. A nemzetes ur bizonyára önma­gának sem tudna számot adni, hogy miképp történhetett a dolog, de bal­karja hirtelen átfonódott a leány karcsú derekán. A másik pillanatban már láng­­baborult arccal ott pihegett a szépsé­ges Borbála kisasszony Kisfaludy Mi­hály mellén . .. Majd, hogy zavarukat elrejtsék, ma­guk is a táncoló párok közé vegyültek és együtt keringőztek a gyéren világí­tott szoba fehérre súrolt padlóján. A kaszáscsillag már az égbolt ma­gaslatán ragyogott, amikor a társaság hangos nótázással és vig muzsikaszó mellett párosával hazafelé indult. Mö­göttük, leghátul Kisfaludy Mihály bal­lagott Borbála kisasszonnyal. A mély ut szakadásainak bokrai alatt világított a szentjánosbogár. A pirosarcu szerel mes leány úgy lovagjához simult, mint a vár bástyájához az örökzöld boros­tyán .. . Idegeit éppúgy mint izmait, hogy kellőleg működjenek, úgy kell kezelni, mint ------bármilyen szerkezetet.-----­Ön köteles egészségét ápolni. Ezen kötelezett­séget könnyen teljesítheti, mert az ehhez szükséges legjobb eszközt ----------- ma már ------------5 korona 50 fillérért vásárolhatja. Értéktelen utánzato­kat utasítson vissza, minthogy önnek fizetni kell, tehát a legjobbat kérje. Ez a jól ismert Menthol sósborazesz. Mindenhol kapható. 488 Ára 5.50 Ke. i A komáromi katolikus egyház nagy iiuuepe. — Hálaadó istenitisztelet, körmenet, harang- és zászlószentelés. — Ma, szombaton este megszólalnak városunkban az Összes katolikus tem­plomok harangjai: és ünnepet hirdetnek. Holnap, október 11-én nagy egyházi ünnep keretiben üli meg a katolikus egyház templomainak: a Sz. András és ■ Sz Rozália templomoknak szerencsés j restaurálását. Ez az ünnep évek hosszú ; sorának küzdelmeit koronázza meg, \ mely e templomok érdekében folyt, A ; Szent András templomnak a kegyura a város, már másfél század év óta tel­jesíti e kötelezettségét, de újabban az áliamfordulat következtében nehéz hely­zetbe jutott. Nemcsak törvényhatósági városi jellege szűnt meg, de összes pénzforrásai, amelyeket addig az ál­lam részéről élvezett, elapadtak. Annál nagyobbnak látszik a feladat, amely­■ nek megoldásában a katolikus egyház \ is segédkezet nyújtott kegyurának. Dr. Majer Imre apátplébános hiva­­; tálának elfoglalása alkalmával hármas ! programot tűzött maga elé: a Szent András templom harangjainak vissza­állítása, az orgona újjáépítése és a templom restaurálását. Az első két programpont a múlt évben, 1924. nya­rán megvalósult, az utolsó ebben az es-tendőben. Ez a sok viszontagságon átment ősi templom 1848 szept 15-én a tűzvész martaléka leit és tizenkét évig maradt romokban, mig 1860-ban országos gyűjtéssel a város újiaepiitette és Sici­­tovszky hercegprímás nagy ünnepélyes­séggel felszentelte. 1919-ben a bolsevik támadásoknak ez a templom volt a legfőbb célpontja. Számtalan ágyulövés erte és rongálta meg falait és tetőzetét, sőt belsejét is, összetörte a főoltár felett levő ablak gyönyörű üvegfestményét, mely Krisztus menybemenetelét ábrázolta. Negyedszá­zad viszontagságai, melyek e hatalmas templom felett elviharzottak megron­gálták annak hatalmas testét. Az utolsó években szégyenkeznünk kellett az ide­genek előtt a templom külseje miatt. De a bábom és az ezt követő békének városunkat szétszakító gazdasági éle­tünket megbénító következményei mel­lett szinte kilátástalannak látszott a restaurálás. Végre dr. Majer Imre apát­­plebános elfogadható és a kegyurra is előnyös terve alapján a városi képvi­selőtestület a restaurálást elhatározhatta és azt végrehaj háttá. A katolikus egyház nehéz és szoron­gatott helyzetében a Gondviselés olyan férfiút kü dött étére, aki nem riad meg a nehézségektől, hanem céltudatos mun­kával azokat legyőzni igyekszik. A Sz. András főtemp om ünnepén d. e. 9 órakor a ten plum legújabb ha­rangját szenteli meg dr Majer Imre apátplebánosunk. A harang Dosztál Jakab harangöntő telepén készült, tehát a komáromi ipar terméke. Suiya 3 mé­termázsa. Ezt követi az ősi kertész ipartársulat zászlójának a felszentelése. A régi

Next

/
Oldalképek
Tartalom