Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-06 / 120. szám II. kiadás

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. október 6. POLIO’ mlmim ^ 401 a békeidők legjobb szappana volt és maradt. MINDENÜTT KAPHATÓ. hogy az érsekujvári választókerület nem­zetgyűlési képviselő jelöléseit í. hó 18- án Érsekujvári ejti meg, és azután is felhívja a körzeti választmány tagjait a megjelenésre. Majd Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő szó alt fel, aki a magyarság kötelességéről tartott lelkes hangú be­szédet a magyar egység megteremté­sére és fentartására buzdítván a hall­gatóságot. A tetszéssel fogadott be­széd után dr. Holota János a választ mány nevében lelkes szavakkal kö­szöntötte Szent-lvány Józsefet fárad­hatatlan munkásságáért és kérte, hogy továbbra is fáradságot nem is­merve, az összmagyarság érdekében erős akarattal a megkezdett utón küzd­jön tovább. A kei. sí. páll Palkovich Viktor nemzetgy. képviselő beszede az orsz. kér. szocialista párt kassai kongresszusán. 1925. okt. 4. T. Kongresszus! A parlament kapui nemsokára bezá­rulnak. A választók iránti figyelem meg­követeli, hogy működésünkről beszá­moljunk. Működésűnk arra szorítkozott, hogy törekedtünk hangoztatni elveinket úgy a parlamentben, mint a sajtóban, hogy azokat mennél szélesebb körökben is­mertekké tegyük és azoknak mennél többeket megnyerjünk. Ilyen parlamentben, — melynek többsége az ellenzéket teljesen negli­gálja, —• hogy ne mondjam, fumigálja s annak teljes letörését tan ja feladati­unk — a pozitív közreműködés kizárt dolog. Magyar képviselő ilyen kormánnyal — körülményeink között ezt külön kell hangsúlyozni: kormánnyal és nem ál­lammal — szemben, más álláspontot, mint ellenzékit nem foglalhat el. Amsly magyar képviselő bizalommal viseltetik ezen kormány iránt, az, bátran mond­hatom, nem magyar; vagy akkor nem volt őszinte, mikor magyarnak mondta magát, vagy most elárulja a nemzeti ügyet. Sőt tekintettel arra, hogy a kormány az ellenzék részéről egyetlen indítványt, egyetlen javaslatot elfogadásra nem méltatott, a beadott interpellációk leg nagyobb részére választ sem adott, az ellenzék az utóbbi időben a teljes passzivitás álláspontjára helyezkedett. Mi magyarok csatlakoztunk hozzájuk * Akik az elmúlt válságos napokban a párt élén állottunk, nem egyszer meg­­gyanusittattunk, azzal, hogy az orsz. kér. szocialista párt hajóját liberális vi­zekre szándékozunk kormányozni. Min­den félreértések és félremagyarázások­nak eléje kerülendő, szükségesnek lá­tom, a kongresszus élőit leszögezni, hogy az orsz. pártvezetőség 1925 máj, 16 án tartott gyűlésében egyhangú ha­tározattal kimondotta, hogy az orsz keresztény szocialista párt programját és minden más párttól független önálló »ágát változatlanul feltartja. Az egységes magyai pártban való egyesülésre szóló felhívást illetőleg teljes tisztelettel kü ömben az indítvá­nyozó nemes intenciója iránt — a párt­vezetőség úgy találta, hogy ezen indít vány útjába oly akadályok és nehézsé­gek gördültek, melyek kétségessé tették hogy ezen egyesülés által nem többet veszítenénk-e szlovák és német testvé­reink elmaradása, mint amennyit nyer­nénk az uj tagok esetleges csatlakozása által; azért az egyesülést a pártnak nem ajánlja, annál kevésbbé, mivel köztársaságunkban minden jel arra mutat, hogy a világnézetek fognak üt­közni, azért pártunknak jellegét elneve­zésében is kifejezésre akarjuk juttatni. Azon eszméhez, hogy az összes el­lenzéki magyar pártok, a saját pártke­reteik, szervezetük, programjuk egymás­tól független önállóságuk sértetlen fen­­tartása mellett közös parlamenti akciót 'olytassanak, ezen eszméhez, mely az érsekujvári egyezményben lefektetve van és amennyiben ahhoz a löbbi pártok is ragaszkodnak, mi is hűek vagyunk és maradunk, Ma már az összes ellenzéki pártok közös akciójának szervezése képezi a tervezgetések tárgyát, mird szélesebb körökben. Ennek sem leszünk ellenei, a mondott feltételek alatt. Ez a kér. szocialista párt álláspontja. Az ezzel ellentétes híresztelések eélza­­tos megtévesztései a közönségnek. Ezekben körvonalazván álláspontun­kat kifelé, tekintsünk bensőnkbe. * Programunk sarkalatos pontja: a szociális kérdés. Elvi álláspontunk ma is az, ami pártunk alakulásakor volt. Társadal műnk tagadhatatlanul beteg, orvoslásra szorul. Körülbelül egy század óta, mióta a gyáripar nagyobb lendületet nyert és a kér. etika mellőzésével a gazdasági liberalizmus, a Smiih-féle iskola, a szabadverseny erős és gyenge között, a kereslet és kínálat szívtelen elve vált irányadóvá a nemzetgazda­ságban, azóta a munkástömegek panasza egyre hangosabb és követelőbb lett, de ha túlzásba ment is, nem alaptalan. A társadalmi kérdés megoldásával két fő irányzat foglalkozik. Egyik a Marx féle iskola, mely szin­tén a kér. etika mellőzésével a jelen társadalom felrobbantásával keresi a gyógyszert. A mérsékeltebbek fatális nyugalommal jósolják és várják a je­len társadalomnak önmagától való összeomlását, a hevesebbek és túlzók pedig egyenesen uszítják a tömegeket ä társadalom erőszakos megsemmisíté­sére, azzal biztatván a hiszékenyeket, hogy az igy összeomlott vagy lerom­bolt társadalom romjaiból Főnixmadár­ként egy uj, szebb, jobb társadalom fog kikelni. A fellovait tömegek nem veszik észre, hogy ez a társadalom abba az országba való, ahová a Főnix madár: a mesék országába. A másik irányzat a kér. nemzetgaz­­dászok és a szociológusok iskolája. Elükön Ketteler mainzi érsekkel és X'II. Leó pápával (a kér. szociológiának Né metországban, a szocializmus eredeti hazájában egész irodalma van). Ezek nem felrobbantani akarják a társadal­mat, hanem meggyógyítani. A suum Prágai sonka, napon­ként friss virstli, finm felvágottak, — Sajtok e Trappista, Roquefort, Mignon sfb , szardíniák és mindennemű külön­­legesságek legjobban és Legolcsóbban a nrágai I és csenu Hentesáru vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417 cuique elv alapján igazságot szolgál­tatni tőkének és munkának, munkásnak is és munkaadónak is. Olyan szoci­alizmusból ugyanis nem kérünk, mely azt, kinek val'amilye van, kifosztja anél­kül, hogy a megszorulton alaposan segítene, mivel a közvetilő szinekúrák felemésztik a szociális segélyösszegek legnagyobb részét. Gondoljunk a föld­reformra, a különféle szociális biztosí­tásokra. Maga a szigorú igazságosság még nem elég. Mérsékelni kell annak me­revségét a szeretet balzsamával. Olt, ahol munkaképtelenségről, munkanél­küliségről van szó, a méltányosságnak is van beleszólása a dologba. A kér. álláspont nem fogaihatja el a Smi h féle individualizmust, mert an­nak szükségképpen a gyenge letörésére kellett vezetnie. De nem fogadhatja el a kommunizmusban tetőző túlzott kol­lektivizmust sem, mely megsemmisítés­sel fenyegeti a munka leghatalmasabb ösztönét es jutalmát: a magántulajdont Hogy ezen rendszerek érvényesülhes­senek és eredményt hozzanak, meg kellene változni az emberi természetnek. Mindenkinek egyenlő értelmesnek, jó­nak, szorgalmasnak, erősnek kellene ienni, nem szabadna igazságtalanság­nak, kapzsiságnak, irigységnek, tunya­ságnak előfordulni, szóval az emberek- ■ nek angyaloknak Kellene lenniök. A kér. szocializmus nem akarja meg­változtatni az emberi természetet, mert azt nem lehet. Nem akarja megszüntetni az osztálykülömbségeket, mert az nem lehetséges, hanem a helyes középutat választja, a külömböző osztályokat a felebaráti szeretet által szolidáris társa­dalommá összeforrasztani igyekszik, melyben egy mindnyájért és mindnyájan egyért — és nem egymás ellen — küzd és dolgozik; mely mindenkinek meg­adja a magáét és nem hagyja magára a gyengét, hanem hóna ala nyúl és nem engedi elcsüggedni, sem elvérzeni az élet versenyében. Azonban mi történt? A kér. nemzetgazdászok és szocioló­gusok szava tulkiáltatott. A tömegek nem a békéltető szelíd szóra, hanem inkább a túlzók kiabálásaira hallgattak. A tömeg ezen csalódás után még min­dig hisz azoknak, akik aranyhegyeket Ígérnek. Sőt a kér. álláspont meggya­­nusittatott, hogy a tőke szolgálatába szegődik, a gyengék elnyomására is megtöltö'ték a tömegek lelkét gyűlö­lettel nemcsak a töke és felsőbb ősz íályok, de maga a kérészi énység, sőt a . vallásé,len. Pedig ennél igazságtalanabb vád soha nem érte a krisztusi tanokat. Azonban a beígért boldogság nem ér­­? kezelt be. 1919 ben kaptunk belőle egy \ kis izelitőí, hová vezetnek a marxista : elméletek a gyakorlatban? Ez hatott. Ma már kezdődik a kiábrándulás. A tömegek, habár lassan, annak belátá sára kezdenek jutni, hogy a tőkét tá­madni annyi, mint sajat maga alatt vágni a fát, mert tőke nélkül nincs munkaalkalom A tőkét nem megsem­misíteni, hanem visszaéléseit megaka dályozni kell meg kell keresni az arányt a munka (szellemi és testi munka) és a tőke között; és tekintettel a munka elaggottjaira és rokkantjaira, a huma­nitás követelményeinek is számlát nyitni a nagy vállalatokban. Ez a kér. szocializmus. Ennek zász­lóját lobogtatja pártunk. Ezt a zászlót | mi nem hagyjuk el, hanem kérem tag­­j társaimat, hogy ezt a zászlót mennél magasabbra emeljék s alája mennél j több uj tagot gyűjtsenek. A kér. mun­­j kásságot pedig kérem, ne engedje ma­­\ gát megtéveszteni, ne higyje, hogy a í kereszténység, mely a rabszolgaságot j megszüntette, hűtlen legyen múltjához * és a munkásságnak valaha is ellensége I legyen. Na higyje, hogy akik gyülöle­­. tét hirdetnek, a munkásság sorsán jaVI- jj tani tudnak Hogy a gyűlölet rombolni és gyilkolni tud, azt iáítuk; de hogy építeni tudna, azt nem láttuk. Ha a munkásság üdvét a nemzeiköziségban í véli megtalálni, nagyobb nemzetközi intézmény nincs, mint a kereszténység. A kereszténység minden embert és minden népet felkarol, de amellett nem tagadja meg a hitet, hazát és nem­zetet, hanem ha veszélyben forog, élte kockáztatásával, sőt feláldozásával védi azt. Azért ne az legyen a jelszó : „Világ proletárjai egyesüljetekhanem „Keresztények egyesüljetek“ Mig a szociális kérdés megoldva nincs, addig a társadalom folytonos forradalmi láz-Mn szenvedőit 4* Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyét, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugénélkulí sérv­kStőnk, mely éjjel is hordható. Min­denféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitC. „PEIEIT kötszeiház BBAT1SLAVA, Diiaa-a. 51 Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még az nap elintéztetnek. ban fog szenvedni; ezt pedig csak a kereszténység tudja megoldani. * Másik, amit ki kell követelnünk, az az autonómia. A népek már megérlek arra, hogy önmagukat kormányozzák. A csehek is ezért harcoltak, Amerika azon jel­szóval avaikozoít a világháborúba, — melyhez különben semmi köze nem volt, -- hogy az önrendelkezési jogot hozza. Azonban mit hozott a békediktátum ? Kisebbségi jogokat, amiket a több­ség osztogatna a kisebségnek. Percen­tek szerint osztogatják a jogokat, ha az egész nem maradna üres Ígéret. Csak húsz percentnek van joga a saját nyel­véhez? Ezért ugyan kár volt áth ajózni az Atlanti Óceánt. Én azt gondoltam eddig, hogy minden népnek, sőt min­den egyesnek joga van ahhoz, hogy saját nyelvén kormányoztassék. ö: szá­zaléknak, Hz százaléknak, húsz száza­léknak a joga éppen olyan jog, mint a száz százaléknak. Egyik népnek sincs joga más nép­nek a nyakára ülni. Egy népet, mely egy évezreden keresztül önálló nem­zeti életet élt és függetlenségét ezer veszély és küzdelem közölt megőrizte, az Árpádok, Anjouk és Hunyadiak alatt vezető hatalom volt Európában, egy másiknak alárendelni, annyit tesz, mint egy népet önérzetében megsérteni és örökre elidegeníteni. Semmiesetre sem államférfiul bölcsesség. Ne hivatkozzanak a múltakra! Hisz nagy fennhéjazással azt hirdették, hogy az uj éra a múltak hibáit helyrehozni van hivatva. így megmutatják, úgy meg­mutatják, milyen az igaz demokrácia, milyen a valódi szabadság! És a múl­tak hibáinak helyrehozása abban nyil­vánul, hogy ledöntögették műemlékein­ket, tovább semmi! Ismétlem, ne hivatkozzanak a múl­takra 1 Azok nemzeti államok voltak, amelyek vendégszeretettel fogadták a hozzájuk menekülő nemzetiségeket. Mi ; pedig egy nemzetiségi államban élünk, melyben államfentartókra és államelle­nesekre osztályozzák a népeket. Előb­biek száma 6 millió, az utóbbiaké 7 millió. És a 6 millió akar uralkodni a 7 millió felett és a 7 milliót nemzeti­ségétől megfosztani, ha lehetne beol­vasztani i Kérdem, politika ez? Minden más­­nyelvüt állameUenesnek bélyegezni, akik különben a törvényeket megtartják, a véradót és pénzadót megadják? Mi jo­gosítja fel az uralkodó fajt a többi né­pek ily aposztrofálására ? Hisz az álla­mot senki sem bántja; még a köztár­sasági államformát sem vette birálat alá senki, pedig alkotmányos ország­ban, pláne köztársaságban ehhez min­den polgárnak joga van. Helyes politika az, minden állást, hivatalt az uralkodó fij számára tar­tani fenn? S a nemzetiségeket abból fokonként teljesen kizárni? Nem kisebbségi jogok kellenek aa-Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-uioa 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli haslüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Őszi és bélelt bőrkeztyük nagy raktára 1 Keztyíík tisztítása és javitásal Selyem és flór harisnyák nagy választékban 1 52 32v!-Ä;-r_-i.;irc^äBawBsaB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom