Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-07-11 / 83. szám

4. oldal. Komáromi Lapui 1925. jaliue li. ■Versenyen kívüli olcsó á,rak Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Férfi és női fehérnemű és nyakkendő különlegességek. Dós választék: rövid alsónadrág, apache ing, angol crépe ma­gánkötő, bőröv, félmeilény, matróz ing és zokkerli, fiirdőköppeny, fürdőkostüm, selyemblous, szabókellékek, Vulkánkoffer, zseb­kendő, amerikai flórharisnya és zokni, stb. divatcikkekben. Sport gyermekkocsi 75 Ke, vászontetős 280 Ke* Kisérje figyelemmel a kirakati újdonságokat és reklámárakat | Alább különben minden meg van részletesen magyarázva Ma már minden komáromi családból tudott szedni egy-két áldozatot ez az átkos hólabda rendszer úgy, hogy már félt az ember valakivel érintkezni, mert mindenki ilyen hólabda sorsjegyet akart az ember nyakába varrni. Ez pedig nem tartozott a legkellemesebb társalgások közé. Azelőtt hivatalból üldözték a közön­ség ilyetén való kiszipolyozását. Most azonban senki se gondolt arra, hogy egyszer már végét kell szakítani ezek­nek az üzelmeknok. Végre is akadt egy bátor ember, aki a következő feljelentést tette meg a komáromi államügyészségen: Tekintetes rendezett vámszolgálat kérdése nehezí­tette meg a hidon való állandó közle­kedést, fenti kijelentés után remélhető e kérdésnek mielőbbi kedvezd elinté­zése. A konferencia végén Fried Jenő elnök újból nagyon megköszönte a kormány, valamint a kamara képviselőinek fára­dozását, újra kérte további támogatá­sukat, és a miniszteri tanácsos megbí­zásából a kikötő megtekintésére és a helyszínen való magyarázatra az egész konferenciát meghívja. * A kikötő megtekintése után a konfe­­rentia széjjeloszlott, hogy majd azután este 8 órakor társasvacsorára gyüljöu össze. A vacsorán 25 en vettek részt. — A vacsora folyamán Duschinsky Fri­gyes francia nyelven a kamara nevé­ben, Fried Jenő német nyelven a ko­máromi kereskedők nevében köszön­tötte a megjelenteket, mig a mi­nisztériumok részéről Moravec, majd Schwarzbart tanácsos beszéllek. Ko­márom város közönsége háláját a kilátásba helyezett támogatásért és a város fejlesztésével kapcsolatos Ígéretért Gadl Gyula dr., a Kereskedők Testü­letének jogtanácsosa tolmácsolta min­denki által átérzett magyar nyelvű be­szédben, amely szemmelláthatólag min­den jelenlevőre mély hatást gyakorolt és amelyre Moravec miniszteri taná­csos megértőén válaszolt. > Rummel ajednota elnöke, majd újból Duschinsky tartott még igen értékes felszólalást. A kiküldöttek az éjjeli 11 órai prágai gyorsvonattal utaztak el és rövid néhány perccel az élőit oszlott szél a társaság. Midőn regisztráljuk a fentieket,a magunk részéről szívesen hozzátess ük még, hogy erős a meggyőződésünk, hogy a hatóságoknak a közönséggel való ilyen közvetlen érintkezése az egész város javára válhatik. — Dollár és szakot megtakarított készpénzét magyar mezőgazdáknál, a magyar gyáriparban és magyar áru­kereskedelemben heti V/0 kamattal gyümölcsözted Magyarország békebeli legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Róth Bank Váltó-Osztálya Budapesten, VI. Vilmos császár-út 45. Bankpalota. Alapítási éo: 1906. Üzleti forgótőkéié: 1 millió arany korona. ÍTlily bélyegilletékek alá esnek a számlák? Az illetékhivatalnál beszerzett információnk. A számlák bályegilletékére nézve a legutóbbi 1921. évi 244. t.-c. 4. §-a nem változót. E szerint: 1. A közönséges számlák bélyegilletéke 20 K ig ivenkint 2 fillér, 20 —100 ig 10 fill., 100-1000 ig 20 fill, 1000 töl bármeddig 50 fill. Ha a számla kiállí­tója a követelésnek bizonyos helyen való „perelhetőségét" is kiköti benne, az illeték kétszerese rovandó ki. A számlabélyeg nemcsak átírással érvény­­kelenithető (ugyanazon sorban megsza­kítás nélkül kell az írást folytatni) de cégbélyegzővel is lebélyegezhető, azonban ekkor is a bélyegző egy részé­­nek a papírra kell jutnia. Az ettől el- | térő irás és bélyegzés bírságolható. 2. A hatóságokhoz és katonai hivata­lokhoz benyújtott számlák egyszersmind \ nyugtáknak ts tekintetnek, tehát a be- I adott számlák nyugíabélyegilietékkel is á pótoltatnak. Errenézve az illetékizabá- = lyok 84. díjtétel c) p. a következőkép ? intézkedik: Midőn a számlák, kivona- \ tok vagy jegyzékek hatósághoz, községi- i vagy valamely közpénztárnál (áll. hiva- ■ talok és katonai hivatalok) kifizetés i végett nyugtatvány gyanánt nyujtainak be, a II fokozat szerint járó bélyegiile • ; ték a már felhasznált számlabélyeg be­számítása mellett bélyegjegyek áltat ro­vandó le. (60 K ig bélyegben, ezenfelül I tetszésszerint bélyegben, vagy kész- Ü pénzben az illetékes adóhivatalnál, amely \ rávezeti a lerovást, esetleg újabban az j illető kifizető pénztár vonja le és ő ] vezeti rá. Pl. 1000 K ás számlára jár ] 50 fillér, ez pótlandó II. fokra, tehát \ lerovandó még 9 50, összesen 10 K.). Meg kell jegyeznünk, hogy akármi­lyen nevet is adunk neki, (pl. jegyzék, « számlakivonat, árujegyzék és ezek má­solata) de ha számla jellege van, azaz j benne van az áru mennyisége, az ár, j még aláírás nélkül is számla. 3 Az árut kisérő jegyzékről a leg- ; felsőbb bíróság 1924. márc. 31-iki t 4332. sz. döntvénye igy intézkedik: Ha az árukísérő jegyzék az áru el- í fogadónál marad, rendes számlabélyeg alá esik, mert a számla szerepét tölti I be. Ha ez az elfogadónál bélyegtelenül ■ találtatik, bírságolás alá esik. (A számla­bélyeg 50 szerese). Ha ellenben a ki­állító a kisérő jegyzéket csak azon cél­ból állította ki, hogy a szerint az árut átvegyék és az elfogadó az áru átvétele után azt visszaküldeni tartozik és vissza is küldi: bélyegmentes. 4. Mikor fizetendő még külön 23/0 szerződési illeték is ? Ha a hatósági vé­telnél nem „kézivétel“-ről (runéá kupa) van szó. hanem már előzőleg megegye­zés történt az áru szállítására (akár szó-, akár Írásbeli) ezen fenntemütett illetékeken kivül még 2% külön szer­ződési illeték rovandó le. 1918 évi 71. §., 1920. 403. §. (Ez úgy értendő, hogyha megállapodás történt, hogy pl. „hogyan, mily áron fogja szállítani" a megrendelt árut. De ha egyszerűen megvásárolja az illető hatósági személy, akkor a 2°/0 nem jár,) Hólapdások Komáromban. (Végre akadt ember, aki feljelentette ezt az tizeimet.) Az újabb időben már nem lehetett az emberekkel, különösen a nőkkel anélkül érintkezni, hogy ne ajánlották volna a hollandi hólabda rendszerű sorsjegyeiket, amelyen holtandi érték­papírt, autót, vagy efféle földi jókat lehetett nyerni. Egy tulélelmes cég használta ki az emberek nyerészkedési vágyát és hi­székenységét és az úgynevezett hólabda rendszer útvesztőjébe csalogatta az em­bereket. A hólabda rendszer minden, csak nem tisztességes üzlet és busás jövedelmet biztosit annak, aki erre a labális üzleti talajtól nem idegenkedik. Államügyészség Komárom. F. W. Stapper, Amsterdam (Postbox 357.) Vossius-straat 53. az ide 1. j. alatt csatolt hólapda rendszerű körle­véllel egész Szlovenszkót, sőt valószí­nűleg a C. S. R. többi országrészeit is elárasztotta. Eltekintve attól, hogy ezen hólapda rendszer majdnem minden kulturéllam­­ban tiltva van (miniszteri rendelettel), az egész rendszer annyira magában hordja a csalás ismérvét, hogy indíttatva érzem magam a t. Államügyészség fi­gyelmét erre felhívni és kérni, hogy indúló postájukat letiltani és érkező postájukat megfigyelni (cégnélküli bo­rítékban leveleznek) szíveskedjenek. A csatás leginkább ott nyilvánul meg, hogy a jegyek vevőinek egyáltalán semmi ellenőrzésük nincs aziránt, hogy mikor válik esedékessé részökre az Ígért 2000 hollandi forint; de föltéve, hogy ez irányban nem kell tartani a csalástól, vagyis, ha az elért forgalom után ki is fizeti a kibocsátó az össze­get, egy bizonyos idő után annyira el­szaporodnak a jegyek, hogy nem lehet tovább adni és akkor millió és millió ember károsodik. Feltéve, hogy csak egy jegyet hoz­tak először forgalomba, akkor, mire az 12-ik kézbe kerül, akkor 16,777.216 embernek kellene egy-egy jegyet venni, hogy tovább mehessen a dolog. Ezzel szemben egész Csehszlovákiának csak cca 13 500 000 lakosa van, vagyis 3 millióval kevesebb. Hogy a 14. fokon szükséges 268,435 456 jegyet el lehes­sen adni, ahhoz egész Európa minden lakójának kellene egyet venni. Az egész világ lakossága cca 1200 millió lélek, ezzel szemben a 15-ik fokon 1.073 mil­lió és 741 ezer, a 18-ik fokon pedig 4294 millió 964 ezer 096 jegyet kellene elhelyezni; vagyis több, mint három­szorosát a világon élő összes emberek- i nek. — Mindezek az adatok a 2. '/• , alatt csatolt mellékletből kitűnnek, i Komárom, 1925. julius 7. Tisztelettel N. j. Egy kis tájékozás. jegy 1. fok 4 2. ff 16 3. 4. 90 99 64 256 Ennél a fok­áéi ayert 5. 99 1024 ember 6. 99 4096 1 7. 99 16384 4 8. 99 65 535 16 9. 99 262 144 64 10. *• 1048 576 256 11. 99 4194 304 1024 12. 99 16 777.216 4096 13, ff 67108.864 16384 14. 99 268 435 457 65536 15. tv 1.073 741.024 262144 16. 99 4.294.964 096 1048576 Ezek a legjobb nyerési esélyek, vagyis csak akkor nyernek ilyen „sokan", ha minden a legynagyobb rendben megy és a jegyek eladása sehol sem akad meg 1 — Csépiéit mázsakönyv kap­ható Spitzer Sándor könyvkereskedé­sében Komárom, Nádor-utca 29. Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a Piai Heíi üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros áraid 4l7 Arcképleleplezés a komáromi vendéglősöknél. Prantner Lipótot, a „Komáromi ven­déglősök és kávésok iparegyesületének*, valamint a „Vendéglősök jég- és szik­­vizszövetkezeíének“ érdemes elnökét elnöki minőségben eltöltött húsz éve­­évfordulója alkalmával a komáromi vendéglősök kedves ünneplésben rés szesitették. Portraitját Basilides Sándor földjük­kel, az ifjú festőmfivésznemzedek egyik legkiválóbb tagjával megfestették és a kép leleplezését diszes ünnepség kere­tében a jelentékeny számban megjelent szaktársak részvételével folyó hó 7-én tartották meg a vendéglősök szikviz­­gyárának tanácstermében. Az ünnepi ülést Maliz Rezső kávé­háztulajdonos, ipartársulati másodelnök nyitotta meg, köszöntvén a megjelente­ket, méltatta a nap jelentőségét, majd vázolván azon küzdelmeket, melyeket a vendéglösszövetkezetnek jeles elnökével együtt végig kellett küzdeni, megadta a jelt a lepel eltávolítására, mire a le­pel a képről lehullott. Ezután Goldschmid Vilmos szövet­kezeti pénztárnok emelkedett szólásra. Az iparegyesület és szövetkezet nevé­ben átvette a képet. Kijelentette, hogy a képleieplezés tényét, valamint az el­nök érdemeit mintegy okulással és pél­daadás céljából az utódoknak, jegyző­könyvbe iktatják azon figyelmeztetéssel kapcsolatban, hogy ezen képet, mint a polgári kötelességtudás szimbólumát mindenkor híven megőrizzék. Majd fld­­j vözölte a kitünően sikerült k-p mega!- 1 kólóját Basilides Sándor festőművészt !és szerencsét kívánt neki további al­kotásaihoz. ÍJ Majd dr. Virág Mór iparegyesületi titkár szólalt fel és méltatta az elnök érdemeit. Az ő elgondolása szerint ha­ladt — úgymond — az ipartársutat és } érte el azt a közmegbecsülést, melyben | ma része van, ugyancsak az 6 tervei szerint alakult és fejlődött a Vendéglő­sök jég- és szikvizszövetkezete és vált ma már Komárom város kereskedelmi életének jelentős tényezőjévé. Végül az elnök éltetésével fejezte be beszédét. Prantner Lipót elnök a beszédekre reflektálva hálás szavakkal köszönte meg az ünneplést, ö mindig szivén viselte — mondá — valamennyi szak­társa érdekeit és ha a legutóbb történt iparmérési jogelvonások elhárítása és kireparálása körül nem járhatott el azon eredménnyel, ahogy ő szerette volna, : annak távolabbi okai vannak, amelye­ken az ő törekvése megtört. Egyébként amint a múltban úgy a jövőben is áll­hatatosan fog küzdeni az iparegyesilet, Ia szövetkezet, valamint az összes szak­­társainak életbevágó érdekeiért. i Beszéltek ezután még Basilides Sán­dor festőművész, Nádor Ernő, Nagy András, Wallenstein Ignác és Blnm Simon vendéglősök. A beszédek elhangzása után követ­kezett a lakoma, melyre Lévai Dezső ^VÁROSI^MOZI^J Fényes rendezés! Művészi kiállítást Don ftamiiró« a halott lakodalmi vendég Szombaton és vasárnap, julius hó II én és 12-én Filmballada 5 felvonásban, Preiss Jenőtől. Heine Don Ramiroja után. — Magyar filmszereplőkkel! — A főbb szereplők József, Don Romiró a hős és győztes: Neufeld MAX, az udvari bolond: Ehmann Károly. A király: Reckt

Next

/
Oldalképek
Tartalom