Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-06 / 120. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1925. október 6. mmmmmmmmmmmmmmmmwmtmmwmn n m iinnm—wmim whiimhii mir mii i uw iinw« ír i n ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrás „ELBERT“ divatáruháza Komárom» Nádor-utca 19» Koronabankkal szemben. Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabőr keztyil téli béléssel 40'—, női és férfi trikókeztyü 8'50, női harisnya hátul varrott 10 —, férfi Jäger ing 30‘—, Zephir ing 2 gallérral 30-—, férfi svetler 35—45, bokavédő 25—35, női kabát, jó minőség 120'—, 1 tucat la. férfi zsebkendő 36 K. Dús raktár szőrme boa, női és férfi mellény, szőrmedi8z, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. Gyermekkocsi gyári raktár 75 Kc-tól feljebb. ország ellenségeinek, amelyek pedig egyáltalában nem barátai a kommunizmusnak és mindent elkövetnek, hogy a saját portájukon a kommunista eszmék gyökeret ne verjenek. Mivel azonban tudják, hogy a kommunizmus újra felforditaná Magyarországon a rendet és az országot gyöngitené, hát a legmesszebb menő támogatásban részesítik Magyarország ellenségei az ottani kommunista Eropagandát. Nekik ugyanis érdekük, ogy az amúgy is gyenge ország még gyengébb legyen és megsemistíljön és ez a nagy magyar gyűlölet elnyomja bennük a józan ész szavát, hogy nem jó a tűzzel játszani, mert te is meggyuladhatsz tőle. Ezek előre bocsátásával rátérhetünk a kommunisták vasárnapi ko* máromi gyűlésére, melyet pár száz ember jelenlétében tartottak meg a Kossuth téren. A gyűlést Steiner Gábor nyitotta meg. A beígért dr. Gáti nemzetgyűlési képviselő nem jött el, helyette szónokolt egy prágai nyomdász, Zamek. Egészen fiatal gyerek ember még, akinek vajmi kevés élettapasztalata és tudása lehet arra, hogy meglett, tapasztalt munkásokból álló tömegeknek szónokoljon. Agyon csépelt bázisokból állt egész beszéde, Szidta természetesen a tulsóoldalt mint akár egy emigránsok által szerkesztett és kormány által támogatott lap. Nem rég tette ezt Esztergályos János magyarországi szoc. dem. képviselő is. Persze amiatt odaát nem lett kutyabaja se. Próbálná meg azonban valaki innét Komáromujvárosban szidni az itteni állapotokat egy népgyülésen; bizonyára nem kapna érte dicséretet. Zamek kijelenti, hogy Csehszlovákiában boldogabb a munkás, mint a „fehérterrorországban". De aztán hamarosan elfeledkezik a főtételről és nagyon szomorú szinekkel festi az itteni munkássorsot. A munkás nem kap itt földet, mondja a szónok. — De igen! — Kint a temetőben! — jegyzi meg egy közbeszóló nagy tetszés között. Buzdítja a munkásságot, hogy az odaát elfogott Rákosi Mátyásról vegyenek példát, akit a magyarországi szoc. demokraták árulásai juttatták rendőrkézre. Élesen kikel a kér. szocialisták, az innenső és túlsó oldali szoc. demokraták ellen. Az itteniek fejére olvassa, hogy megszavazták a rendtörvényt, az agrárvámokat stb. Steiner Gábor megállapítja, hogy a munkásság sorsa itt se jobb, mint odaát. Majd követeli a túlsó oldaltól Rákosi Mátyás szabadon bocsátását. Egy sürgönyt olvas fel, amelyet a prágai magyar követséghez küldenek» amelyben szintén ezt követelik. A sürgöny szövege Horthy kormányzót gyilkosságra való felbujtással vádolja és Bacsó és Somogyi gyilkosainak szabadlábon létét rója fel. Szóval a sürgöny mindenre jó, csak békés elintézésre nem. Amelyik ország az ilyen kihívó és sértő hangú sürgönyre reagálna, az a legnagyobb gyengeségét árulná el. A sürgöny szövegének elfogadása után a gyűlés véget ért. Harpogon. — Vadászok! használjátok ki »belga franc jelenlegi alacsony árfolyamát ég vásároljatok olwó ás kiváló minőségű belga fegyvereket gstfert József puskamüfesnél, Bratislava- Poaaony, üalágzkapu 4. 699 mentsük meg a komáromi törvényszéket. Ne nézzük összetett kézzel. — Városunk idegenforgalma még inkább csökkenni fog. — Érsekújvár bizakodó hangulata. Egy rövidke hir került a kezünkbe, amely amilyen nagy örömet kelt Érsekújváron, éppen olyan nagy szomorúságot okoz Komáromban A rövitke hir így szól: Érsekújvár képviselőtestületi ülésén a városbiró több kisebb ügy letárgyalása után bejelentette, hogy a kezei között levő 1926. évi állami költségvetésben az Érsekújváron építendő törvényszék I. részlete címén egy millió korona fel van véve s igy e cimen a közmunkaügyi minisztériumnak már 1.600,000 korona áll rendelkezésére. Ezzel a ténnyel tehát a törvényszék építkezése Érsekújváron befejezettnek tekinthető. Ebben a rövidke hírben mennyi öröm Érsekújvár részére és mennyi fájdalom, szomorúság Komárom számára. A szűkszavú hírből ugyanis kimaradt, hogy az Érsekújváron felépítendő törvényszéki palotában nem egy új törvényszéket helyeznek el, hanem a komáromit viszik oda. Ezzel Komárom visszafejlesztése megint előre halad egy hatalmas lépéssel és az adók százféle fajával agyon terhelt iparosok és kereskedők még jobban megfogják érezni az idegenforgalom hiányát. Összefacsarodik szivünk, ha visszatekintünk Komárom történetében, nem is olyan nagy időre, csak a nagy világösszeomlás előtti évekre, mekkora idegenforgalma volt az ősi Komáromnak és mekkora van most? Az egyetlen magyar törvényszéket is el fogják innét vinni Érsekújvárra, adó, ahol a mesterséges betelepi lések és az egyéb, eléggé ismert eszközökkel csökkentett magyarság számaránya sokkal kedvezőtlenebb lesz és majd az áthelyezést követni fogja a törvényszék magyar jellegének még jobban való megnyirbálása és a végleges megszüntetése. A magyar jelleg megnyirbálása már itt Komáromban megkezdődött, magyar feleknek, a szinmagyar Komáromban a kéthasábos (magyar és csehszlovák nyelvű) végzések, idézések és Ítéleteket csehszlovák nyelven adják csak ki, amelyet a legtöbb fél nem ért. Mivel az iratok ajánlottlevélben érkeznek, a címzettnek nincs módjában a kézbesítőtől megtudakolni, hogy mi is van hát abban az iratban, s nincs módjában az általa nem értett iratot viszszaadni a kézbesítőnek azzal, hogy magyarul is kéri az irásf. A hivatalok egész hosszú sorát elvitték már Komáromból és ezzel az idegen és pénzforgalom minimumra csökkent. A mi még megmaradt, azt megfogja semmisíteni majd az a szomorú tény, hogy a törvényszéket is elviszik innét! Ha nincs idegenforgalom, megszűnik Komárom ipara és kereskedelme, megszűnik igen sok adóalany. A komáromi kikötő építésével nagy garral hirdetett eljövendő nagy forgalom az utópiák országába való mese. A lassú visszafejlesztésre, sorvadásra, halálra Ítélték Komáromot, hogy a szinmagyar városok száma ismét eggyel kevesebb legyen. E szivet facsaró gondolatok hatása alatt felhivjuk Komárom minden társadalmi osztályát, különösen Komárom iparosait, kereskedőit, hassanak oda, hogyha már a komáromi törvényszéket nem lehet megmenteni, a törvényszék elviteli terminusának kitolását eszközöljék ki. Memorandumok, küldöttségek, feliratok, interpellációk mind igénybe vehetők. Foglalkozzék ez életbe vágó kérdéssel Komárom város és a járási bizottság közgyűlése. írjanak fel a kormányhoz, a köztársasági elnökhöz, járjanak el olt személyesen, küldölfségileg, a képviselők interpelláljanak, szóval használjanak föl minden megengedhető eszközt, hogy a törvényszék minél tovább Komáromban maradhasson. E mozgalomba bele kell vonni Komárom környékén levő községek lakosságát is. A törvényszék elvitele Komáromból különösen súlyosan fogja érinteni a csallóközi községeket. Ezeknek is evidens érdeke, hogy a törvényszék minél tovább itt maradjon Komáromban. Komárom iparosai és kereskedői gondolják meg, miből fognak megélni, ha a törvényszék is elkerül innét és az ügyes-bajos emberek elkerülik Komáromot. Ki fog akkor megrendeléseket csinálni és vásárolni Komáromban? A mentési akciót minél előbb elkeli kezdenünk. HÍRADÓ kapható és házhoz szállításra MEGRENDELHETŐ a S PI T Z E R-féle könyvesboltban KOMín. liM-ITM 29. U. A uajnipaiti antiiÉit A Komáromi Lapok eredeti tudósítása j Paris, 1925. szept. 28. | A lassan hömpölygő Szajna ] mindegyik pariján végig-végighosz- j szu sorban húzódik egy csodálatos, | látszólag igénytelen bibliothéka. j Régi, lapos faládák vasvereltel, lom- l hán pihennek a magas kőkorláton, \ tetejük feltámasztva valami piszka- 1 vassal, mélyükön rejlik ezernyi | kincsüket, öreg nénik, bácsik ren- 1 dezgetik áruikat, szinte becézve a { régi holmikat, törülhetnek, rákos- J gatnak, szeretettel piszmognak bi- 1 rodalmukban. A régi, kedves Páris | itt felejtett figurái: az antiqáriusok, f A modernság felé rohanó idő el- j tüntette Páris romanlikus életét, a j múlt bevonult a múzeumokba, a ? százados templomokba és a pe- f nészszagu ódon könyvtárakba, de j ittmaradtak egy letűnt világ kedves I emlékeként a Szajnapartl ócska könyvárusok. A sok mesét látott vén Szajna hízelkedve csókolgatja partja mesterséges korlátáit, melyen szerényen pihennek régi ismerősei: a ládák. Hajdanában, amikor még a Quartier Latin volt a város szive, talán történelmet láttak ezek az ócska könyvsorok. A francia századok nem egy Diogénese, bölcse nevelkedett Isten nevében az anliquariusok kincsein, tudományán... azután már az ő uj tudományuk is ott porosodott a szuos faládákban. A régi antiquáriusok kihaltak, unokáik szeretettel űzik a régi mesterséget. Cjak is jöttek, mind megférnek a Szajnaparton. Beszédbe egyeledlem egy öreg bácsival, büszkén mesélte, hogy még az ükapja is antiguárius volt. Generációkon keresztül öröklődött némely láda s minden utód szereti foglalkozását. Tudomány is kell ahhoz. Tudni kell az öreg holmik történetét. Némelyik öreg céhbeli valóságos tudós, ismeri teljesen könyvtárát, évek hosszú során át kitanulta tudományát. Körülbelül három kilométernyi hosszúságban tartja itt nyílt vásárát a nyomtatott betű, a régiségek s a krajcáros vacak. Egy egy egész nap szórakozásának kevés lenne mindazt végignézni Szépirodalom, zeneirodalom, társadalom, természettudomány, hiftudomány, filozófia, filológia, temérdek ponyvatermék és a jó Isten a megmondhatója még mi más bölcs és élvezetes dolgok bújnak meg egymásmelleit várva jó vevőre. Amott meg régi ereklyék gondosan elzárva üveg alatt álmodoznak az elmúlt idők dicsőségén. Van ott rozsdás mordály kard, tőr, csákó, fakult zászlófoszlány. Talán Napoleon vezette alatla seregét hős csatára? — Öles templomkulcsok, zárak, szegek, kapcsos Imakönyvek, gyeríyatartók, lámpák vastagon rozsdával, zöldes patinával. Elefántcsont nippek, kedves bronzszobrocskák, a biedermayer és rokokó művészetének százféle emlékei,kedvességei. Képek. Festmények, ceruzarajzok, metszetek, ócska vásári szinnyomat, a XVIII. és XIX. század tréfás gúnyrajzai pompás egyetértésben. Itt történelmet ül egy nagyteremben a sötéfarcu konvent, amott III. Napoleon mártja hosszú orrát boros üvegébe. Minden darabnak százféle meséje, mit vénasszonyok hadarással susognak élénk gesztusokkal az ócskások. Szinte lálják a múltat, amint csillogó szemekkel, örömmel mesélnek kedvelt holmiikról. Délfelé jár az Idő, mozgalmas az élet az antiquáriusoknál. Emberek jönnek, mennek, keresgélnek, turkálnak; a ládák mélyén vannak az Igazi kincsek. Itt nem rakják reklámul a javát legfelüire, kit érdekel lenni Is megtalálja Szabad könyvtár, olvasni is lehet. Kinek mi tetszik, kiveszi, olvassa. Másnap folytatja, igy gyarapodik a tudomány, senki sem háborgatja az ingyen közönséget. Régi jó szokás ez iiten I Kopottas, emberek, diákok, aszszonyok kézitáskával hozzák az uj anyagot, szükségükben hirtelen kell pár garas. Szinte szemlesütve gyorsan adják potom áron oda megmentjüknek, a jó antiquáriusnak. Néha megáll egy-egy autó is. Régiséggyűjtők. Válogatnak, vesznek, elrobognak. Magasan áll már az őszi nap, színjátszó pompával sugaraz be mindent. A Nofre-Dame ban delet üt az óra és egy órára becsukódik az itt felejtett múlt. Windisch Lajos. fon! Jön! ALBERTINA a világhírű olasz he^edűmű vésznő egyetlen Komáromban a kultúrpalotában 19^5. október 7 A zongora kíséretet Kosa György zongoraművész látja el. A műsoron: Mendelssohn, Vieuxtemps, Zandonai, Csaikovszky Hubay művei szerepelnek.
