Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-06 / 120. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1925. október 6. mmmmmmmmmmmmmmmmwmtmmwmn n m iinnm—wmim whiimhii mir mii i uw iinw« ír i n ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrás „ELBERT“ divatáruháza Komárom» Nádor-utca 19» Koronabankkal szemben. Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabőr keztyil téli béléssel 40'—, női és férfi trikókeztyü 8'50, női harisnya hátul varrott 10 —, férfi Jäger ing 30‘—, Zephir ing 2 gallérral 30-—, férfi svetler 35—45, bokavédő 25—35, női kabát, jó minőség 120'—, 1 tucat la. férfi zsebkendő 36 K. Dús raktár szőrme boa, női és férfi mellény, szőrme­­di8z, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. Gyermekkocsi gyári raktár 75 Kc-tól feljebb. ország ellenségeinek, amelyek pedig egyáltalában nem barátai a kommu­nizmusnak és mindent elkövetnek, hogy a saját portájukon a kommu­nista eszmék gyökeret ne verjenek. Mivel azonban tudják, hogy a kom­munizmus újra felforditaná Magyar­­országon a rendet és az országot gyöngitené, hát a legmesszebb menő támogatásban részesítik Magyaror­szág ellenségei az ottani kommunista Eropagandát. Nekik ugyanis érdekük, ogy az amúgy is gyenge ország még gyengébb legyen és megsemi­­stíljön és ez a nagy magyar gyűlö­let elnyomja bennük a józan ész szavát, hogy nem jó a tűzzel ját­szani, mert te is meggyuladhatsz tőle. Ezek előre bocsátásával rátérhe­tünk a kommunisták vasárnapi ko* máromi gyűlésére, melyet pár száz ember jelenlétében tartottak meg a Kossuth téren. A gyűlést Steiner Gábor nyitotta meg. A beígért dr. Gáti nemzetgyű­lési képviselő nem jött el, helyette szónokolt egy prágai nyomdász, Zamek. Egészen fiatal gyerek ember még, akinek vajmi kevés élettapasz­talata és tudása lehet arra, hogy meglett, tapasztalt munkásokból álló tömegeknek szónokoljon. Agyon csé­pelt bázisokból állt egész beszéde, Szidta természetesen a tulsóoldalt mint akár egy emigránsok által szer­kesztett és kormány által támogatott lap. Nem rég tette ezt Esztergályos János magyarországi szoc. dem. kép­viselő is. Persze amiatt odaát nem lett kutyabaja se. Próbálná meg azonban valaki innét Komáromuj­­városban szidni az itteni állapotokat egy népgyülésen; bizonyára nem kapna érte dicséretet. Zamek kije­lenti, hogy Csehszlovákiában boldo­gabb a munkás, mint a „fehérterror­­országban". De aztán hamarosan el­feledkezik a főtételről és nagyon szomorú szinekkel festi az itteni munkássorsot. A munkás nem kap itt földet, mondja a szónok. — De igen! — Kint a temetőben! — jegyzi meg egy közbeszóló nagy tetszés között. Buzdítja a munkásságot, hogy az odaát elfogott Rákosi Mátyásról ve­gyenek példát, akit a magyarországi szoc. demokraták árulásai juttatták rendőrkézre. Élesen kikel a kér. szocialisták, az innenső és túlsó ol­dali szoc. demokraták ellen. Az it­teniek fejére olvassa, hogy megsza­vazták a rendtörvényt, az agrárvá­mokat stb. Steiner Gábor megállapítja, hogy a munkásság sorsa itt se jobb, mint odaát. Majd követeli a túlsó oldal­tól Rákosi Mátyás szabadon bocsá­tását. Egy sürgönyt olvas fel, ame­lyet a prágai magyar követséghez küldenek» amelyben szintén ezt kö­vetelik. A sürgöny szövege Horthy kormányzót gyilkosságra való fel­­bujtással vádolja és Bacsó és So­mogyi gyilkosainak szabadlábon lé­tét rója fel. Szóval a sürgöny min­denre jó, csak békés elintézésre nem. Amelyik ország az ilyen ki­hívó és sértő hangú sürgönyre rea­gálna, az a legnagyobb gyengeségét árulná el. A sürgöny szövegének elfogadása után a gyűlés véget ért. Harpogon. — Vadászok! használjátok ki »belga franc jelenlegi alacsony árfolyamát ég vásároljatok olwó ás kiváló minőségű belga fegyvereket gstfert József puskamüfesnél, Bratislava- Poaaony, üalágzkapu 4. 699 mentsük meg a komáromi törvényszéket. Ne nézzük összetett kézzel. — Váro­sunk idegenforgalma még inkább csök­kenni fog. — Érsekújvár bizakodó han­gulata. Egy rövidke hir került a kezünkbe, amely amilyen nagy örömet kelt Érsekújváron, éppen olyan nagy szomorúságot okoz Komáromban A rövitke hir így szól: Érsekúj­vár képviselőtestületi ülésén a vá­­rosbiró több kisebb ügy letárgya­­lása után bejelentette, hogy a kezei között levő 1926. évi állami költség­­vetésben az Érsekújváron építendő törvényszék I. részlete címén egy millió korona fel van véve s igy e cimen a közmunkaügyi minisztéri­umnak már 1.600,000 korona áll rendelkezésére. Ezzel a ténnyel te­hát a törvényszék építkezése Ér­sekújváron befejezettnek tekinthető. Ebben a rövidke hírben mennyi öröm Érsekújvár részére és mennyi fájdalom, szomorúság Komárom számára. A szűkszavú hírből ugyanis kimaradt, hogy az Érsekújváron fel­építendő törvényszéki palotában nem egy új törvényszéket helyeznek el, hanem a komáromit viszik oda. Ez­zel Komárom visszafejlesztése me­gint előre halad egy hatalmas lé­péssel és az adók százféle fajával agyon terhelt iparosok és kereske­dők még jobban megfogják érezni az idegenforgalom hiányát. Össze­­facsarodik szivünk, ha visszatekin­tünk Komárom történetében, nem is olyan nagy időre, csak a nagy vi­lágösszeomlás előtti évekre, mek­kora idegenforgalma volt az ősi Komáromnak és mekkora van most? Az egyetlen magyar törvényszéket is el fogják innét vinni Érsekújvárra, adó, ahol a mesterséges betelepi lések és az egyéb, eléggé ismert eszközökkel csökkentett magyarság számaránya sokkal kedvezőtlenebb lesz és majd az áthelyezést követni fogja a törvényszék magyar jellegé­nek még jobban való megnyirbá­lása és a végleges megszüntetése. A magyar jelleg megnyirbálása már itt Komáromban megkezdődött, ma­gyar feleknek, a szinmagyar Komá­romban a kéthasábos (magyar és csehszlovák nyelvű) végzések, idé­zések és Ítéleteket csehszlovák nyelven adják csak ki, amelyet a legtöbb fél nem ért. Mivel az iratok ajánlottlevélben érkeznek, a címzett­nek nincs módjában a kézbesítőtől megtudakolni, hogy mi is van hát abban az iratban, s nincs módjá­ban az általa nem értett iratot visz­­szaadni a kézbesítőnek azzal, hogy magyarul is kéri az irásf. A hivatalok egész hosszú sorát elvitték már Komáromból és ezzel az idegen és pénzforgalom mini­mumra csökkent. A mi még meg­maradt, azt megfogja semmisíteni majd az a szomorú tény, hogy a törvényszéket is elviszik innét! Ha nincs idegenforgalom, meg­szűnik Komárom ipara és kereske­delme, megszűnik igen sok adó­alany. A komáromi kikötő építésé­vel nagy garral hirdetett eljövendő nagy forgalom az utópiák országá­ba való mese. A lassú visszafejlesztésre, sorva­dásra, halálra Ítélték Komáromot, hogy a szinmagyar városok száma ismét eggyel kevesebb legyen. E szivet facsaró gondolatok ha­tása alatt felhivjuk Komárom min­den társadalmi osztályát, különösen Komárom iparosait, kereskedőit, hassanak oda, hogyha már a ko­máromi törvényszéket nem lehet megmenteni, a törvényszék elviteli terminusának kitolását eszközöljék ki. Memorandumok, küldöttségek, feliratok, interpellációk mind igény­be vehetők. Foglalkozzék ez életbe vágó kérdéssel Komárom város és a járási bizottság közgyűlése. írja­nak fel a kormányhoz, a köztársa­sági elnökhöz, járjanak el olt sze­mélyesen, küldölfségileg, a képvise­lők interpelláljanak, szóval használ­janak föl minden megengedhető eszközt, hogy a törvényszék minél tovább Komáromban maradhasson. E mozgalomba bele kell vonni Ko­márom környékén levő községek lakosságát is. A törvényszék elvi­tele Komáromból különösen súlyo­san fogja érinteni a csallóközi köz­ségeket. Ezeknek is evidens érdeke, hogy a törvényszék minél tovább itt maradjon Komáromban. Komárom iparosai és kereskedői gondolják meg, miből fognak meg­élni, ha a törvényszék is elkerül innét és az ügyes-bajos emberek elkerülik Komáromot. Ki fog akkor megrendeléseket csinálni és vásá­rolni Komáromban? A mentési akciót minél előbb el­keli kezdenünk. HÍRADÓ kapható és házhoz szállításra MEGRENDELHETŐ a S PI T Z E R-féle könyvesboltban KOMín. liM-ITM 29. U. A uajnipaiti antiiÉit A Komáromi Lapok eredeti tudósítása j Paris, 1925. szept. 28. | A lassan hömpölygő Szajna ] mindegyik pariján végig-végighosz- j szu sorban húzódik egy csodálatos, | látszólag igénytelen bibliothéka. j Régi, lapos faládák vasvereltel, lom- l hán pihennek a magas kőkorláton, \ tetejük feltámasztva valami piszka- 1 vassal, mélyükön rejlik ezernyi | kincsüket, öreg nénik, bácsik ren- 1 dezgetik áruikat, szinte becézve a { régi holmikat, törülhetnek, rákos- J gatnak, szeretettel piszmognak bi- 1 rodalmukban. A régi, kedves Páris | itt felejtett figurái: az antiqáriusok, f A modernság felé rohanó idő el- j tüntette Páris romanlikus életét, a j múlt bevonult a múzeumokba, a ? százados templomokba és a pe- f nészszagu ódon könyvtárakba, de j ittmaradtak egy letűnt világ kedves I emlékeként a Szajnapartl ócska könyvárusok. A sok mesét látott vén Szajna hízelkedve csókolgatja partja mes­terséges korlátáit, melyen szerényen pihennek régi ismerősei: a ládák. Hajdanában, amikor még a Quar­tier Latin volt a város szive, talán történelmet láttak ezek az ócska könyvsorok. A francia századok nem egy Diogénese, bölcse nevel­kedett Isten nevében az anliquariu­­sok kincsein, tudományán... azután már az ő uj tudományuk is ott po­rosodott a szuos faládákban. A régi antiquáriusok kihaltak, unokáik szeretettel űzik a régi mes­terséget. Cjak is jöttek, mind meg­férnek a Szajnaparton. Beszédbe egyeledlem egy öreg bácsival, büszkén mesélte, hogy még az ükapja is antiguárius volt. Generációkon keresztül öröklődött némely láda s minden utód szereti foglalkozását. Tudomány is kell ah­hoz. Tudni kell az öreg holmik tör­ténetét. Némelyik öreg céhbeli való­ságos tudós, ismeri teljesen könyv­tárát, évek hosszú során át kita­nulta tudományát. Körülbelül három kilométernyi hosszúságban tartja itt nyílt vásá­rát a nyomtatott betű, a régiségek s a krajcáros vacak. Egy egy egész nap szórakozásának kevés lenne mindazt végignézni Szépirodalom, zeneirodalom, társadalom, termé­szettudomány, hiftudomány, filozófia, filológia, temérdek ponyvatermék és a jó Isten a megmondhatója még mi más bölcs és élvezetes dolgok bújnak meg egymásmelleit várva jó vevőre. Amott meg régi ereklyék gondo­san elzárva üveg alatt álmodoznak az elmúlt idők dicsőségén. Van ott rozsdás mordály kard, tőr, csákó, fakult zászlófoszlány. Talán Napo­leon vezette alatla seregét hős csa­tára? — Öles templomkulcsok, zá­rak, szegek, kapcsos Imakönyvek, gyeríyatartók, lámpák vastagon rozs­dával, zöldes patinával. Elefántcsont nippek, kedves bronzszobrocskák, a biedermayer és rokokó művésze­tének százféle emlékei,kedvességei. Képek. Festmények, ceruzarajzok, metszetek, ócska vásári szinnyo­­mat, a XVIII. és XIX. század tréfás gúnyrajzai pompás egyetértésben. Itt történelmet ül egy nagyteremben a sötéfarcu konvent, amott III. Na­poleon mártja hosszú orrát boros üvegébe. Minden darabnak százféle meséje, mit vénasszonyok hadarással susog­nak élénk gesztusokkal az ócská­­sok. Szinte lálják a múltat, amint csillogó szemekkel, örömmel me­sélnek kedvelt holmiikról. Délfelé jár az Idő, mozgalmas az élet az antiquáriusoknál. Emberek jönnek, mennek, keresgélnek, tur­kálnak; a ládák mélyén vannak az Igazi kincsek. Itt nem rakják rek­lámul a javát legfelüire, kit érdekel lenni Is megtalálja Szabad könyv­tár, olvasni is lehet. Kinek mi tet­szik, kiveszi, olvassa. Másnap foly­tatja, igy gyarapodik a tudomány, senki sem háborgatja az ingyen közönséget. Régi jó szokás ez iiten I Kopottas, emberek, diákok, asz­­szonyok kézitáskával hozzák az uj anyagot, szükségükben hirtelen kell pár garas. Szinte szemlesütve gyor­san adják potom áron oda meg­mentjüknek, a jó antiquáriusnak. Néha megáll egy-egy autó is. Régiséggyűjtők. Válogatnak, vesz­nek, elrobognak. Magasan áll már az őszi nap, színjátszó pompával sugaraz be mindent. A Nofre-Dame ban delet üt az óra és egy órára becsukódik az itt felejtett múlt. Windisch Lajos. fon! Jön! ALBERTINA a világhírű olasz he^edűmű vésznő egyetlen Komáromban a kultúrpalotában 19^5. október 7 A zongora kíséretet Kosa György zongoraművész látja el. A műsoron: Mendelssohn, Vieux­­temps, Zandonai, Csaikovszky Hubay művei szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom