Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-06 / 120. szám

Rttgyvenhatodik évfolyam, 120. szám, Keddi 1925. október 6. POLITIKAI LAP. Szerkesxtöiég és kiadóhivatal. Nádor-u. 89. Megjelenik betenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ké. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. A költségvetés és a magyar kultúra. Komárom, —okt. 5. A parlamentben most tárgyalják a költségvetést és az ellenzék éles sortüz alatt tartja az egyes minisz­tériumok előirányzatát. Megemlé­keztünk már arról, hogy a költ­ségvetésnek közel egy ötödrészét a a nemzetvédelmi miniszter kiadá­sai teszik ki, ami megcáfolha­tatlan bizonyiték az állam elmili­­tarizálása mellett. Mert amely or­szágban az állami költségvetésnek olyan tekintélyes részét költik el a hadseregre és annak fejlesztésére, mint Csehszlovákiában, ott teljes jog­gal lehet az országot katonai állam­nak nevezni. Hogy ez a »béke« hetedik esztendejében mit jelent, feleslegesbővebben megmagyarázni. A hadügyi költségvetés mellett kirívóan csekély az az összeg, amelyet az iskolaügyi minisztérium számára irányoztak elő. Ez pon­tosan 890.850,176 koronát tesz ki, amellyel szemben tandíjak ci­­mén 17.439,908 korona bevételt vettek föl a költségvetésbe. A ki­adási tételek között a középponti igazgatás, az iskolák ellenőrzése és a főiskolák kiadása 140.000,000-ra rag, amiből természetesen egyetlen fillért sem fordítanak magyar kul­turális célokra, mivel magyar fő­iskolánk nincsen. A középiskolák kiadása 808 000,000, amelyből a szlovenszkói 6, részben magyar tannyelvű intézetnek összesen 1 .'670,000 korona jut, ami az egész összegnek százötvened része. Szak­iskolákra 101 milliót irányoztak . elő, ebből másfélmillió jut a po­zsonyi kereskedelmi és női háztar­tási és a kassai felsőipari iskolára. Népiskolák kiadásaira 213 és fél milliót vetlek föl, ebbői körülbelül öt miiliót fordítanak a magyar nép­iskolák fenntartására, vagyis az egész összeg egyne-gyvenedrészét. Ruszinszkó magyar intézeteire 283,417 korona jut, vagyis a ma­gyar kultúrára, hogyha hozzávesz­­szük az elemi iskolák költségeit is, mintegy 8 millió hétszázezer ko­ronát költ az állam. Ami az egész közoktatásügyi költségvetésnek egy­századrészét képezi. Hogy a költségvetés egyéb ada­taiban magyar kulturális tételek nem fordulnak elő, az természetes. Diákszociális intézmények, művé­szet, színház, zene, alapítványok, ' népművelés dolgában hiába kere­sünk magyar vonatkozású számo­kat. Annál nagyobb az állam bő­kezűsége azokkal az iskolákkal szemben, amelyeket mint »kisebb ségi iskolákat« szinmagyar vagy német területeken állított tel a csehszlovákok számára azzal az ismert célzattal, hogy az elnem­­zetietlenités munkája minél bizto­sabban haladhasson előre. Ezekre a „kisebbségi iskolákéra 61.000,000 korona esik, vagyis hétszer több, mint az egész magyar kultúrára. Erre van pénz bőven a németek és magyarok által is busásan be­fizetett adókból. Ezek a számok világosan be­szélnek, itt nem szükséges még külön más adatokat fölsorakoz­tatni a való tény bizonyítására, amely azt mutatja, hogy a cseh­szlovák államban a magyar nem­zeti kisebbség kultúrája halálra j van ítélve. A hadseregre és a vele ] Összefüggő intézményekre előirány- I zott közel két milliárddal szem- I ben a népoktatás még a kilenc- ’ százmilliót sem éri el, de ebből i az összegből is a legmostohább j módon bánnak el a magyar isko Iákkal szemben. Az az elfogult soviniszta törekvés, amely a kor­mány egész politikáját átfűti, a kultúra terén sem hagy alább, sőt ] céltudatossággal munkálkodik azon. j hogy a nemzeti kisebbségek kul- | túráját megsemmisítse. De hiába j mesterkedik, mert a történelem iga- j zolja, hogy egyetlen nemzetni sem r lehet megsemmisíteni, ha kulturájá­­hzo ragaszkodik. Különösen pedig akkor nem, hogyha az fölényt mu­tat. Már pedig a köztársaság nem­zeti kisebbségei törhetetlenül ra­gaszkodnak kultúrájukhoz és eb­ben a kérdésben nem alkudhat­nak és nem engedhetnek, ha az állam olyan szűkmarkú Í3 velük szemben, mint amilyen a cseh­szlovák köztársaság. * 2 = A biztonsági szerződ tartott a cseh sajtó képviselői elölt Benes dr. külügyminiszter expozét, amely­ben a külügyminiszter ismertette a mostani politikai helyzetet. Három főkérdés képezi a tárgyalások mag­­vát: 1. a francia-német-belga szer­ződés megkötése ezen államok kö­zölt a háború megakadályozására: 2. döntőbírósági szerződés megkö­tése egyrészt mint Franciaország. Belgium, Lengyelország és Cseh­szlovákia, másrészt Németország között; 3. Németország belépése a népszövetségbe. Ezzel kapcsolato­san jelentette Benes hogy a szer­ződés megkötése után Európa kény. télén lesz az orosz problémának szentelni magát. Csehszlovákia — Benes szerint — a legnagyobb ba­rátságot kívánja Lengyelországgal, de Oroszországgal is barátságos viszonyba akar jutni. Szóval a köz­társaság keleti orientálódásáról lesz a jövőben szó. A külügyminiszter egyébként hangoztatta, hogy tévedés volna azt hinni, hogy az eddigi fran­cia-csehszlovák szerződések és a kisanfant szerződései Locarnóban bármiképen gyöngülnének vagy, el­­értéktelednének. A népszövetség közbelépése és a demilitarizált zóna féfesitése semmiképen nem érinti Csehszlovákia érdekeit és jogait. = A Vadkán és Bsn*s dr. A cseh­szlovák kormány annak idején be­jelentene, hogy részéről a valikáni konfliktust elintézte és felhatalmaz­ta Benes dr. külügyminisztert, hogy a Szentszékkel való diplomáciai összeköttetés újra fölvétele céljából lépjen érintkezésbe a Vatikánnal. Benes erre azt a követelést állította föl, hogy a Szentszék nyújtson biz­tosítékot abban az irányban, hogy jövőben a Húsz ünnepségek ellen nem fog kifogást emelni. Egyben jegyzékében azt is leszögezte, hogy a konfliktus kitöréséért egyedül a Vatikán a felelős, a csehszlovák kormányt nem érheti semmiféle szemrehányás. Ez a jegyzék csak elmérgesitette a helyzetet, minek az lett a következménye, hogy a Szent­szék a várakozás álláspontjára he­lyezkedett és egyelőre nincs szán­déka új tárgyalások megkezdésére. A csehszlovák lapok azt írják Prá­gából, hogy Palliérdr. valikáni cseh­szlovák kövei véglegesen elhagyta Rómát és Bécsbe költözőit. Helyébe mindaddig nem fognak kinevezni senkit, amíg a Marmaggi ügyet vég­legesen el nem intézik. Mindeneset­re jellemző a demokratikus Cseh­szlovákiára, hogy Benes eljárását a petka is helyeselte. = A Kisgazdapárt Jelölései és a mendemonda. A komáromi kaszinóban kávéházakban és társaságokban a kö­zeli napokban sokszor esett szó arról, hogy az Országos Magyar Kisgazda. Földmives és Kisiparos Párt a közelgő választásokra már megejtette a nemzet­gyűlési képviselő és szenátor jelöléseit. Ezzel kapcsolatban aztán egy névsor került forgalomba. Minden ilyen hí­­resztelésekkel szemben, a párttól szer­zett információnk szerin*, ez a fGrga lomba került névsor annál kevésbbé fedi a valóságot, mert a párt egyálta­lában nem jelölt és a jelölést október 18 án Érsekújváron a legnagyobb nyil­vánosság bevonásával, a körzeti választ­mányi gyűlésen fogja megejteni, ahol nem egy szükebb bizottság, hanem az egész gyűlés fogja a jelölést megejteni = Ms«) a választások előtt rendszik az aíLmi alkalmazottak ügyét. Az egyik prágai cseh kp értesülése szerint az állami alkalmazottak illetményeit ren­delő törvényjavaslat még a választások előtt tárgyalásra kerül. Aliitóan kedden a parlament elé törjesztik a javaslata', melyet azonnal átadnak ez illetékes bizottságnak. A koalíció arra a meggyő­ződésre jutott, hogy az ügy elintézése nélkül nem indulhat neki az uj válasz tásoknak. = Kommunisták fenyegető lavslei a prágai magyar követhez. Mint isme­retes, Budapesten nagyszabású kom­munista szövetkezést leplezett le és telt ártalmatlanná a budapesti rend­őrség. A rendőrség letartóztatott hatvan kommunistát, köztük a szer­vezet fejét Rákosi Mátyást is. Ebben az ügyben a csehszlovák köztársa­ság kommunistái és megmozdultak és felhasználták az alkat naí, hogy Magyarország ellen a tőlük meg­szokott modorban, terrorisztikus esz­közökkel lépjenek föl. A prágai ma­gyar követhez több fenyegető leve­let írtak, melyek egyikében „Egy prágai magyar kommunista“ alá­írással — kijelentik, hogy ha Ráko­sinak valami bántódása esik, ugyan ez a sors fogja érni a prágai ma­gyar követség mindenkori vezetőjét. Az egyik kommunista gyűlés részt­vevői tüntetést akartak rendezni a magyar követség előtt, de a rend­őrség e szándékuk kivitelében meg­akadályozta őket. = A szociáldemokraták a vidókf i. A szociáldemokrata párt, amely a vá­rosokban teljesen felmorzsolódod, a f ii­­vakban próbál szerencsét. Vasára p Nagymegyer községben tartottak gyű­lést, mérsékelt érdeklődés mellett. A sorozaton Ekecs és Apácaszakállas fog következni jövő vasárnap. = Sóppyüiás, Az országos magyar kisgazdapárt szeptember hó 27-én Bögölypatonyban tartott gyűlést. A kiküldöttek Kalitza Sándor és Méhes Rudolf titkárok, a mai időkben való összetartás fontosságát fejtegették a hallgatóság egyhangú helyeslése mellett. 9z Ofsz. Magyar Kissazila éi KiiiDares Párt Mányi iáit. — Mikor tart jelölő gyűlést a párt ? — Az Országos Magvar Kisgazda, Föld míves és Kisiparos Párt komáromi kör­zeti választmánya f. hó 3-án Komárom­ban Bartal Ferenc elnöklésével ülést tartott, melyen a választásokra való előkészületeket tárgyalta.. lfj Koczor Gyula ügyv. elnök apárt és a magyarság feladatairól tartott elő­adást. Szent-Ivány József nemzetgyűlési kép­­vise.ő ismertette a politikai helyzetet és a párt politikai erejének kiterjesztése érdekében végzett munkáját, amit a választmány igaz örömmel és lelkese­déssel veit tudomásul. Baig Árpád, dr. Kmoskó Béla, dr. Holota János, és dr. Mohácsy János felszólalásai után, az ülés elhatározta, Bécsi bútor ' csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hefbauer Andor cégnél Homároju, Jénai ESés* utca 16. && v-- S'S&i- sül\ s-zr-zi ■ Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendei, Renesanse, Hollandai Bárok, Teleháló­­szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron« Speciális készítés bőrgarnitúrák , scheslon-, dí­vány- és matracokban.— Konkurencia nélkül! árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom