Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-26 / 116. szám
4, oldal-. Komáromi L&pok iöáő. szeptember 21» Szombaton én vaaárnap. S eptember hó 26-ánj és 27-ér, Nordisk Sláger! Nugy szociáldráma, izgalmas és baláíos ufceí nagy hascok a nép pel 6 felvonásban., VÁROSI MOZI Figyelem I Egy érdek«* és »gal *W»S fii® ! ampa vagy a nagyon forró nap főének helyi összpontosításával a test yes részeit, például & fejet igen magas fokra felheviteni. Megfelelő napfény sugároztatással könnyen fe! lehet viieni az egész testet. A tulhevitést ónban gondosan kerülni kell. Mint ilier megállapította, az Alpesekben ;vsin-ben) a hüs szabad levegő és a •íegdéli napfü'dő elsőrangú gyógyító fással van a csont stb tuberkulózisra, krónikus tüdőbaj eseteit viszont óvni II a hevítéstől és csak a hűvös reggeli pnak, vagy a hüs környezet mellet, lalmazott ivlámpák fényének szabad enni. Tényleges lázzal járó bajokat aiában csak nagy óvatosság mellett abad a fénnyel kezelni. Minimális lagolásban például nem a napnak, nem az égboltnak a sugárzását hasalva fel é* inkább hüs lágfürdőkkei ívő csarnokokban (verandákon). Izü- i lob esetei viszont igen jótékonyan folyásolhatók a meleg és az ibolyánli sugarak együttes hatásával Amint háború is bebizonyította, a sebek és ezek áltat okozott láz csodamód ógyulnak a' sz»badban. Már az eddigi tapazztalatokból is hatázottan ievonh dó az a követelés, hogy kórházakat ezentúl ne építsék téglából, I legyenek többé nagy kő- és téglalületek az egészségügy szolgálatában, inem fából és nádból készült szeliős fiák, légjárta faiakkal, verandánkat, kélyekkel és tetőnélküli nyílt udvaiokil, amely körül az ágyakat az időjárás érint elhelyezni, ki és brguritani lehet, régi szerkezetű tégiahórházak építőnek folytatása a városokban ma már elet múlt, meghaladott és fenn nem thaíó helytelen eljárás volna. \z embereket meg keli tanitanuak r«j, hogy szokjanak le a túltengő ihányzásról viseljenek kevesebb ruhát i engedj'k, hogy a fény és levegő inéi szélesebb körben érje bőrüket, a az emberek megfogadják ezt a taícsot s ha ehhez a városok igazgatása ozzájárul azzal, hogy csökkenti, vagy )p teljesen eltereli a gyárak vastag liftjét, fokozatosan kiirtja a keskeny és vegőtlen utcákat, az egészségnek olyan eg javulását fogjuk elérni, amilyenről iá nem is álniadunk. A nők azzal, hogy mélyen kivágott u fókat, rövid szoknyákat és vékony ,cm selyemharisnyákat viselnek, biz? : ák magukat, hogy több ibolyántúli rg’rat kapnak, mint a férfiak, akiknek Untén meg kellene változtatniuk öliőz Jdésüket s el kellene hagyniok a iukött kemény gallért és a hosszú adrágot. Meg kell azonban jegyezni, hogy ami« fen előnyös az egészségre enyhe hőlérsékletü évszakokban a láb alsórétét kitenni a hüs levegőnek és fénynek, nnyira veszedelmes ugyanez a téli hideg iőjárásban, amikor számos bajt okozat. A fiziológiai ismeretek és a divat gyüttesen kell hogy szabályozzák az ItőzkSdést. Nagyon érdekes volt azután a psziolőgiai és ideggyógyászati szakosztályán Hutchinson Róbert dr. előadása az Imatlanságról. Az álmatlanság eseteit ét osztályba sorozta. Úgymint elsődlees és másodlagos esetek osztályába, i másodlagos eseteket valamely fizikai áltozás, például fájdalom, láz, köhögés kozzák, mig az elsődleges esetek okai íbbnyire mentális zavarok, vagy az zokra való emlékezés. A fizikai zavarok Ital okozott álmatlanság gyógyításának zükségszerüen igazodnia kell az illető avart’okozó bajnak a gyógykezeléséhez. a elsődleges esetekben a beteg leg Jbbször valószínűen túlcsigázza a saját ondolátaiban az álmatlanság követsezlényeit s ez aztán csak súlyosbítja a •ajt. Meg kell magyarázni nekik, hogy emmi veszedelem sincs abban a tekinetben, hogy meg fog halni az álmatsnságban, vagy hogy megbolondul tőle. Egyidejűleg rá kell mutatni arra, hogy jó egészséghez sokkal kevesebb alvás zükséges, mint amennyit a legtöbb mber annak tart és hogy a teljes nyugalom és az izmok természetes elernyeA N E F FIAI azonkivftl Ä felvouásos burb sík Hím, dése igen nagy ménekben alkalmas az aivás pótlására. Ha a pácienst rá lehet venni, hogy bajával szemben ezt agon dolati magatartást elfogadja ez;el már egy nagy lépést tettünk előre az álmát lanság gyógykezelésében, mert az elsőosztályba tartozó eseteknél Ifgyakrabban autcszuggeszcóra vezethető vissza. A beteg nem tud aludni, mert azzal tér nyugvóra, h 'gy nem lesz képes elaludni Ha sikerül ezt a többé kevésbé mcgokolatian rettegést leküzdeni, a baj megvan gyógyítva. ALBERTINA a világhírű olasz hegedűművéBznő egyetlen u Komáromban a kultúrpalotában 19^5, októbar 7. A zongora kíséretet Kosa György zongoraművész látja el. A műsoron: Mendelssohn, Vienxemps, Zandonai, Csaikovszky Hubay művei szerepelnek. II ItsBáioBti keieuíénynocialuta pártkönet Síül Mu mellett. Komárom. —szept. 25. A komáromi Keresztényszoclatisía körzet pártvezetösége csütöriökön Palkovicn. Viktor nemzetgyűlési képviselő vezetése alait ülést tartott, melyen az elnöklő képviselő a párt legutóbbi eseményeit ismertette és vázolta, hogy a párt válsága^ rövidesen megoldási nyer. Az előadást feszült figyelemmel hallgatta a pártvezetőség és általános helyeslés fogadta. Majd Alapy Gyula dr. körzeti ügyvezető elnök Szüllő Géza országos pártelnök levelét olvasta fel, amelyben jelenti, hogy a párt elnökségét elfogadja és a párt vezetését átveszi. Alapy Gyula dr. vázolta Szüllő Gézának egész közpályáját, aki negyedszázadon át tagja volt a magyar parlamentnek és parlamenti iskolája a legkiválóbb. Majd ecsetelte Szüllőnek a magyar nemzeti kisebbség küzdelmei ügyében a külföldön végzett tiszteletreméltó munkáját, melyet a kisebbségi ligák uniójában Münchenben, Bécsben, Prágában, Budapesten, Varsóban, Párisban, Hágában, Genfben, Rómában fejtett ki, ahol mindenütt ráirányította a külföld figyelmét a magyar kérdésre. Hogy a külföld mértékadó tényezői ma már tudnak a magyar nemzeti kisebbségek kérdéséről és azt ismerik, ez Szüllő érdeme. Szüllő nem vicinális politikát kíván folytatni, hanem országos viszonylatokba akarja azt beállítani. Ebben a munkájában kötelessége támogatni őt a pártnak. Ma már azok az elemek is, akik megtévesztve, a párt külön frontját akarták megalkotni, Szüllő Géza köré tömörülnek és a pártbontók munkájától félreállnak, érezve a történelmi felelősség súlyát, mely reájuk nehezedik. A pártvezetőség egyhangú határozatban üdvözölte az uj országos elnököt, és kimondta, hogy munkájában támogatja és mellé sorakozik. A pártvezetöség meleg ovációban részesítette Dosztiíi Jakab komáromi pártvezetőségí elnököt kitüntető megbízatása és a pozsonyi iparkamarában történt erélyes felszólalása alkalmából, ahol az iparosság érdekeit oly hathatósan vette védelmébe az onnét eddig száműzött magyar nyelv jogaival együtt. A pártvezeíőség kimondotta hogy a pozsonyi szept 27-i nagygyűlésen, melyet a pártbontók hívtak össze gazdasági kérdések ürügye alatt, részt nem vesz és erre a szervezeteket is felhívta. Ellenben résztvesz a Kassán okióher 4-éré őszszehivott országos kongresszuson, mely a pártnak kizárólagos legitim szerve Végül az országos pártközpont felhívására a nemzetgyűlési választásokra a jelölések kérdésével foglalkozott és azokra nézve javaslatait megteszi fan lÉtttt 3 A földrészek aszó kéregdarabok. Föltétien bizonyossággal mondhatjuk, hogy mihelyt az ember képet tudott macának alkotni a Föld szilárdkérgének egyes darabjairól, kezdetben bizonnyal csak kisebbnagyobb szigetekről, s csak jóval később a kontinensekről, — azonnali kutatni kezdte, vájjon mi volt az oka létrejöttüknek, s vajon milyen erők munkáltak közre kiformálásukban. S ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban okvetetlenül fölvetődött az a kérdés is, vájjon a szárazulatok ősidők óta megtartották e helyüket és alakjukat, vagy pedig hosszú idők folyamán ezek is változásoknak vannak alávetve. Atlantiszról, az elsülyedt világrészről szóló ősrégi hagyományok bizonyifják legvilágosabban, hogy a földrészek változásáról már a történelmi kor legelején is volt fogalma az embernek. Sőt éppen az Atlantiszról ránk maradt adatok azt is megvilágítják, hogy egész kontinensnek hirtelen való elsülyedését is lehetünek tartották. S mindjárt itt jegyezhetjük meg, hogy máig vallott álialános fölfogás szerint a tengermedencék ilyen földség beszakadásoknak köszönik eredetüket Az eddig vallott, — s mondhatjuk: igen mély gyökeret vert fölfogással legújabban Wegener Alfréd, hírneves geográfus professzor és Grönlandkutató száll szembe. Igen nagy fába vágta tehát fejszéjét, de el kell ismernünk, hogy a szárazulatok és tengermedencék kialakulását megvilágító Wegener-féle magyarázat a zsenialitás renden bélyegét magán viseli. Kétségtelenül meglepő uj adatok birtokába jutott a tudós kutató, s ezeket szinte kápráztató ügyességgel, s a meggyőződésnek oly szuggesztiv erejével rótta össze szerves egésszé, hogy ma már, — kivált az ifjú geográfus gárda — tüzönvizen át is hajlandó követni körülrajongott mesterét A laikus közönség általában semmi komolyabb jelentőséget nem szokott tulajdonítani a jéggel boritok sarkköri tájak vagy a forróövi lakatlan homoksivatagok kutatói munkájának. Főképpen azért, mert ennek gyakorlati jelentőséget nem tulajdonit. Pedig Wegener is Grönland örök jégpáncéllal borított kietlen vidékeinek tanulmányozása közben bukkant olyan jelenségre, amely legújabban oly nagy feltűnést keltett, s amely végeredményben nagyon sok gyakorlati kérdésre nézve is döntő fontosságú lehet. Grönland keleti partvidékén végzett pontos mérések, illetve csillagászati helymeghatározások alapján az a tény derült ki, hogy ez a nagy sziget folytonosan távolodik Európától. A mérési adatok szerint ez az eltávolodás 1823—1870-ig összesen 420 méternyi volt, az évi átlag Nordisk Sláger! Főszerepben: 3 leghíresebb Dán színészek Olaf Ffians I és Ewfea Thomson! W«i5 ülik fás df. «bécsi orthcpédklÍBlka(Larenztaudr) veit orthopédoperatőrje lUltlIMntfi iiii 51. S. ÉH. Rendelés: lábelyörbiiíések, Ó- és X létbak, vek’síSíetett csipoficamodás, befelécsavart *. «, dongalabsk. bénulások utáni elferdülésak, láb- és kézfájdalmak, csont- és isfiletá mephefneedérek, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartása, valamiül egészséges gyermekek számira is, individualizálva (egyenkénti és csoportkezeié«). Ortopéd ' pparatusek, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, villamos kezelés, diatermia, kvwefény (mesterséges magaslati napfény), bfitég és arsonvai kezelés. 568 :l?j IHM.13-s-ü Telefon i 25—96. tellát mintegy 9 méter. Még feltűnőbb az, hogy az eltolódás 1870—1908ig kereken 1200 méterre rúgott, ami évi 32 m. átlagnak felel meg. S ezeket a grönlandi megfigyeléseket egy északamerikai csillagvizsgáló a Cambridge obszervatórium is megerősítette. Az itt végzeít csillagászati mérésekből az tűnik ki, hogy Észak Amerika szárazföldje a greenwichi 0 délkörtől évi átlagban 3.5 méterrel távolodik. Ez annyit jelent, hogy Észak- Amerika 1 miláó esztendő alatt aszta meg a távolságot (3500 km ) Európa, illetve Afrika nyugati partjaitól mostani helyéig. Ezt az eltávolodást ugyanis a szé szoros értelmében „uszás“-nak fogja föl Wegener és iskolája, s a kővetkező módon világítja meg. Különösen a Föld sarkainak belapuitsága bizonyíték arra nézve, hogy bolygónk nem merev, hanem bizonyos fokig átalakuló tömeg, Legalább is annyira formálható, mint a viasz, vagy a fölmelegitett pecsétviasz. De ez a plasztikus anyag csak bizonyos mélységien van meg. A fölszinen, mintegy 100.000 méter vastag tömegek, a földségek láthatók, amelyek merev, s egyutfal könynyebb fajsúlyú kőzetekből állanak. Ez utóbbi körülmény következtében tehát valósággal úsznak a Föld mélyebben fekvő, igen sűrű, de mégsem szilárd ősanyagán További föltevés az, hogy a geo-lógiai ókorban, sőt még a középkorban Is az összes mai szárazulatok egyetlen összefüggő föld letet alkották. Ennek az ősi, nagy kontinensnek mintegy magva mai Ázsia, Egy időben aztán ezen a kontinensen több repedés támadt. Ezek a repedések, illetve törésvonalak szabták meg főbb vonalaikban a mai kontinensnek alakját. Legnevezetesebb törésvonal pedig az az északi-déli irány», amely a mai Európa és Afrika nyugati parijain fut végig, s amely egyúttal Észak- és Dél-Amerika keleti partvonalát is megszabta. A törés-vonal keletkezése óta indok meg Amerika eltávolodása, eluszása az ősi szárazulattól. Ennek, a sok tekinfelbe megkapó és tetszetős magyarázatnak bizonyos bizarr jellegét nem lehet eltagadni. Viszont azonban azt sem szabad felednünk, hogy ez a bizarrság önmagában nem lehet ellenérv s hogy annak idején Galilei—Copernicus— Keppler Napközponti fölfogását is bizarrnak minősítették. Egyébként pedig Wegener az említetteken kívül még sok igazat bizonyító adatot tud fölsorolni. Itt csak a elentösebbeket említhetjük. Legelsősorban valósággal megkapó egyfelől Európa—Afrika, másfelől Észak és Dél-Amerika szemben álló partvonala rajzának hasonlósága. Az afrikai Guineai-öböt, mintha egyenesen Bazilia kiszakadása következtében alakult volna ki A szenegáli
