Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-22 / 114. szám

■•gyve it hatodik évfolyam. 114. szám. Kedd« 1925. szeptember 22. Elflliietési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kő. Egyes szám árat 80 filfér. POLITIKAI -LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. SM Bili mii. Komárom, — szept 21, Hodzsa „apánk“ gyönyörűséges földreformja, amellyel torkig van a respublika minden pártja, elérke­zett ahhoz a stádiumhoz, amikor nevetség tárgyává kezd lenni. így egészen komikusai! hat az a rneg állapítás, hogy ötvenezer kérvény van bent a földhivataloknál mara­dékbirtokért, amihez eddig elég volt a szociáldemokrata pártveze­tőségek ajánló levele. Ami ezzel a földreformmal történik, az igazán az arcába kergeti az embernek a vért és ökölbe kényszeríti a keze­ket, az egész egy óriási és helyre­hozhatatlan bűn, melynek tudata arra fogja kényszeriteni a követ­kező parlamentet, — am-iitó! ennyi objektivitást igazán nem várhatunk, — hogy a földreformmal fö'dnöz juttatott maradékbirtokosok tói a földet elvegye, mert csak a gaz­dálkodást kompromittálják és azt a leggyalázatosabban folytatják al­bérletbe adással és a földnek ki­­uzsorázásával. A statisztika megállapította, hogy a földreform áldásai következtében a termelés hány millió métermá­zsával csökkent, vi-zont a gabona­import mennyivel emelkedett, de nem állapította meg azt, hogy a földönfutóvá lett gazdasági cselé­dek és földmunkások közül Hodzsa Mapánk“hánynak juttatott földet vagy kenyeret. Statisztika nélkül is tud­juk, hogy a maradékbirtokokba kik csücsültek bele, mindenféle szociáldemokrata párítitkár, sógor­koma és kézláb elvíárs, jó keresetű vendéglős, kereskedő és háztulaj­donos, aki mindenhez ért, kivéve a földmivdést. Hodzsa »apánk € & megmondhatója, hogy miért kap­nak éppen ezek maradékbirtokot és miért nem kapnak a földmive­­sek és íö dmives napszámos mun­kások, akik értenek a fö'dmiveiés­­hez s akik az igényléseknél száz számra jelentkeznek. 50000 vállalkozó akad maradék­­birtokra. Ha ez a koalíció például száz évig élne, akkor bizonyára mind ki >8 lenne elégítve. Csakhogy ezek a derék korcsmírosok, gép­­ügynökök és vegyeskereskedők, akik oy ötletesen felfedezik ma­gokban uz eddig lappangó gazda talentumot, mind a Csallóközben és M a szinmagy&r vidéken akar­nak földet, nem pedig a vadregé­nyes Árvában, túl a nagy Krivánon. Mi igazán meg kell, hogy köszön­jük ezt a nagy ragaszkodást ehhez a földhöz, melyet a magyar ősök karddal és buzogánnyal foglaltak el, ők pedig biciklivel és egy kis sze­rény kézitáskával akarnak birtokba venni, amelybe szocialista párt­programot csomagoltak. Ezt az ötvenezer akarnokot és műgazdát, aki korábban csak a maga, legtöbbször azonban a más zsebére gazdálkodott csak úgy le­hetne kielégíteni, hogy Szlovenszkó minden magyar birtokát állami tu­lajdonná változtatnák át és elosz­tanák ötvenezerfelé. Ez volna a legideálisabb földreform és a nem­zeti állam kérdését is egy csapásra megoldaná. Mert ma mi azt vitat­juk, hogy ez a nemzetiségi állam nem nemzeti állam. Hodzsa »apánk« az ellenkezőjét állítja, azt, hogy nemzeti állam, tehát a végcélja az, hogy egy uralkodó nemzet legyen benne idővel. De hát egy kis ha­ladékot mégis csak kérnénk tőle ma még élő nemzetiségek, legalább arra, hogy végrendelkezhessünk. Azt hisszük, ez elég szerény kí­vánság. Azután jöhet az ötvenezer, akik úgy látszik, nem fogynak el, hanem szaporodnak, mint a mar­salai ezerek. = Mikor lösznek a választások? Egyik prágai cseh lap szerint fenn­forog az a lehetőség, hogy a vá­lasztásokat el kell halasztani. A vá­lasztások napját még nem határoz­ták meg, de alig hihető, hogy no­vember 22-ike előtt lennének. Per­sze, ez a nap sem biztos. = Az 1926. óvl költségvetés. A képviselőház költségvetési bizottsága megkezdte az 1926 rőt szóló költség­­vetést. Mindenekelőtt Bec:ka pénzügy­­miniszter expozéját hallgatták rí eg, melyben utalt a miniszter arra, hogy az önálló gazdálkodás nyolcadik évé­ben elérte az állam a költségvetés egyensúlyát De amint a korona érték­­viszonyának fentartása nagy áldoza­tokba került, úgy a költségvetés egyensúlyának fenntartása is nagy áldo­zatokat követel. A nagy áldozatokkal elért egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani s amint a köztársaság mai ve­zetői, úgy a következő utódok is csak a megkezdett úton haladhatnak előre. A pénzügyminiszter reméli, hogy az államkiadásait nemsokára csökkenteni lehet, viszont alkalmas szervezettel növelni kell a bevételeket is. A költ­ségvetést ismertette ezután az előadó; a költségvetés egybeállításában annyi­ban történt változás, hogy a nem pro­duktiv beruházásokat az egyes reszor­tokba illesztették be. A rendes kiadások 7.279 000000 K-t tesznek ki, vagyis 254 millióval többet, mint az előző évben. A rendkívüli kiadások 243 millióval 2 millióra 790 millióra emelkedtek. A rendes bevételek 9 537.000.000 K-t tesznek ki, a rendkívüli bevételek 547 000.000 K-t, e két tételnél 346 millió plus mutatkozik. A költségvetés 15.400000 felesleggel zárul, ez azonban a pénzügyminiszter matematikai műve­letével állott elő, amit csak úgy lehetett elérni, hogy a beruházások tényleges összegéből, mely 870.990.000 K, csak 51.460 350 K-t állítottak be a költség vetésbe annak törlesztési hányada és kamat cimén, míg az előző években mindig a beruházások egész összegét vették föl. Ha az előbbi alapelvek szerint készítették volna el a költség­vetést, akkor nem felesleg, hanem 804048577 K. hiány mutatkoznék. == A zsidópárt önálló fellépése. Már írták a lapok, hogy a zsidópárt vezetői arra törekednek, hogy a párt a vá­lasztásokon mint önálló párt menjen a küzdelembe. Mint értesülünk, a zsidó­­pártnak önálló jelölése már befejezett tény és állitóan a zsidóság minden komoly tényezője helyesléssel fogadja a zsidók ezen állásfoglalását. A zsidó­párt el van határozva, hogy minden kerületben önálló jelöitet fog feláliitani és a párt vezetősége ebben az irány­ban már meg is tette a szükséges in­tézkedéseket. — Magyar- csehszlovák kereskedalmi szerződés. Többször irtunk már ar­ról hogy Csehszlovákia és Magyar­­ország között tárgyalások folynak egy kereskedelmi szerződés meg­kötése iránt. A tárgyalásokat még a multévben kezdték meg, azonban többizben abba hagylak. Most is szünetelnek a tárgyalások. Minthogy a két bizottság eredményt elérni nem íudotf, hírlapi közlések szerint fölmerült egy ideiglenes szerződés megkötésének terve Is, ez azonban, mint Budapestről Írják, nem képezi célját a tárgyalásoknak. A magyar kormány nem tett kezdeményező lé­pést ilyen szerződés megkötésére nézve és nem is várható, hogy a közel jövőben tenne ilyent Hivatalos részről nyert információ szerint Ma­gyarország részleges kereskedelmi szerződést igyekszik elérni és semmi oka sincsen, hogy ideiglenes szer­ződés megkötését vegye tervbe A magyar kormány a legközelebb meg­kezdődő tárgyalásokon a kereske­delmi összeköltetés végleges ren­dezésére fog törekedni. Új orientációra kell törekedni a csehszlovák külpo­litikának, — ez a vezérmotivuma a miniszterelnök lapja egyik cikkének, amely erősen támadja Benes dr. külpolitikáját és rámutat arra a ve­reségre, amely Csehszlovákiát a biz­tonsági szerződés kérdésében érte. Mert igy fogja föl a „Venkov" ezt a dolgot, amely semmiképen sem előnyős a köztársaságra nézve és nem kíméli cikkében Franciaorszá­got, a nagy protektort sem, amely egyszerűen megfeledkezett Cseh­szlovákiáról, s oiyanképen ir, hogy a nyugati hatalmak ki akarják nul­lázni a keleti szövetségeseket. Franciaország, a hírek szerint be­leegyezett abba, hogy a biztonsági szerződésben Németország egyelőre csak a nyugati határok biztonságát garantálja, a keleti határok kérdésé­ről majd később lesz szó. Hát biz ez egy kis csalódás és meg lehet érteni a miniszterelnök lapjának el­keseredését, amelynek hangot ad, mert az biztos, hogy a garanciális szerződés tárgyalását Csehszlovákia távoliétében fogják megtartani, ami elég világosan megérteti mindenki­vel azt a tényt hogy ebben a nagy horderejű kérdésben nem törődnek vele. Mert jelentéktelen, hogy a francia lapok egy külön keleti kon­ferencia összehívásáról beszélnek, erre Lengyelország sem ad semmit, mert mihelyt felismerte, hogy Fran ciaországnak inkább fekszik szivén Németország és Oroszország, amire az rögtön átorienlálódott Oroszor­szág felé. Ez az! Benes külpolitikája eddi­­gelé teljesen Franciaország óhaja és rendelkezése szerint igazodott, minden elhatározást és cselekedetet a nagy protektor hozzájárulásától tettek függővé egyrészt, másrészt pedig Csehszlovákia szinte szervilis vaksággal teljesítette mindazokat a parancsokat, amelyeket a Szajna pariján kiadtak. Most azután, mikor nagy érdekei forognak kockán, leg­főbb pátronusa részéről kell mel­lőzésben részesülni. Önkéntelenül is fölmerül a kérdés, hogy szüksé­ges volt-e Benesnek minden politi­kai kérdésben Franciaország szerint igazodni, nem lelt volna-e jobb, ha másfelé is orientálódik, mert ime, most keserves csalódás! éri meg?... Benest nagyvonalú politikusnak szokták a cseh sajtóban nevezni. Most azonban kitűnik, hogy politi­kájának sikerei mitől függtek. A nagyvonalúság csak üres frázis volt, amit csak addig lehetett hangoz­­talni, míg Páris érdeke Csehszlo­vákia érdekeivel egyezett, mihelyt valamelyes változás állott be, már könnyen megfeledkeztek a köztár­saságról. Franciaországnak nyugati határai fontosak s ha Németország­gal e tekintetben megegyezik, bi­zony nem gondol keleti szövetsé­geseire. Ha a csehszlovák külügy­miniszter céltudatos politikát folyta­tott volna eddig, ha a közvetlen körülötte fekvő szomszédos álla­mokat meg kísérelte volna nyerni egy, a közős gazdasági érdekek együttes előmozdítására, akkor nem .esnék olyan zokon, ha nyugaton mellőzik Is Csehszlovákiát Benes senkit mást nem ismert, csak egye­dül Franciaországot, mini a bálvány körül, úgy forgolódott a nagy párl-Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hefbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Blér utoa 19. az« £ óriási válassték hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző «tűben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandul Bárok, Teíeháló­­•zooák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző azobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák , sehest on-, dí­vány- és matracokban.—Konkurencia nélküli árak. .Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom