Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-19 / 113. szám

6. oldal. Komáromi Lapok 1925. szeptember 19. Előadások kezdete hétköznap este 7 és 9 irata in TISZTI PAVILLON Előadások kezdete $ vasár* és ünnepnapi É.II. 5,7699.1 Szombat és vasárnap, szeptembeí 19-én és 20-án, össi Oswald» s COLIBRI Paul Frank Milliók könyvéből ismert, világsikeres és páratlanul mulattató komédiája. Címszerepben a bűbájos Ossi Oswalds, ___________partnere a daliás Bmno Kastner. Hétfő és kedd: Szombat éjjel Cecils de Müle a 10 paran­csolat alkotójának slágerdrámája Leatrice Joe a 10 parancsolat és Conrad Nagel a 3 hét bires szereplőivel. múlva másodmagával jelent meg, egy államrendőr kíséretében és most hárman nagy eréllyel követelték, hogy vegye át az ismeretlen tartalmú Írást és mikor a fenyegetéseknek sem engedett, az illető iparos bolt­jában felakasztották az iratot és otthagyták. Ez az eljárás teljesen jogtalan és a városi kézbesítők — mert -azok vitték ki az iratot — nem ismerik kötelességüket. Allamrendörnek pedig nincs semmi keresnivalója az üzletben, mert annak a közrend fenntartása a dől ga. A rend ellen ilt a kézbesítők vétettek, nem az illető iparos, aki lörvényadta jogával akart csupán élni. Az ügynek, mini éríesiilünk folylatása lesz a városi közgyűlésen is és egyéb helyen is. — Adományok a Diákmenza részére: Cserepes Péter Naszvad 70 kg para­dicsom és 60 kg. burgonya, Komárom Vidéki Hitelbank 500 K, Rettich Ká­roly gazdatiszt Bátorkeszi 50 K, dr. Trebitsh Mór ügyvéd Ógyalla 200 K, dr. Selye Hugó orvos Komárom 150 K, Weisz Pál kereskedő Komárom 50 K, Spitzer Béla kereskedő Komárom 50 K, Raáb /\rmin földbirtokos Ekel 20 K, Kiirthy István földbirtokos Kolta 500 K. A nemes szivü adakozóknak ezúton is igen hálás köszönetét mond a Diákmenza vezetősége és egyúttal kéri a nagy közönséget, hogy jóságos pártfogását és támogatását ne vonja meg a szegény középiskolai tanulók ezen intézményétől, — Hölgyek f igyelmébe l Bubi és Cow-Boy, filc formákat min­den színben készít. Bégi filc és welür kalapokat tisztit, fest és átalakít a legdivatosabb formákra Czibor kalapos Komárom, Jókai Mór- u. V. és Párkány, Rákóczi»u. 44. Gyári árak ! Női kalaposok­nak árengedmény. 578 — Figyelem! Ameddig a készlet tart, 1 pár férfi kutyabör téli bélelt keztyli 40 Ke, női 42 Ke csak Elbert divatáruházában, Nádor- u. 19. — Tanoncok felszabadulása. Minden iparjog osiivány tulajdonos, akinek tanoncainak ideje lejárt vagy e hó végéig fog lejárni, figyelmeztesse tanoncát, hogy az október havi fel­szabadításhoz e hó 25-ig adja be a társulat irodájába tanoncszerződését, iskolai bizonyítványát, születési bizo­nyítványát és a tanonctartó munka­adó által kiállított bizonyítványt. Ez utóbbi nyomtatvány a társulat iro­dájában kapható. — A megyére«! tpsriársolati köriét megalakult. Németh Lajos társulati választm. tag elnöklete alatt megala­kult a társulat megyercsi körzete s működését meg is kezdte. — Újra forszomba jöttek a régi Mária Tsrézla-tal'érok. Mintegy hatvan évvel ezelőtt nagyon kedvelt pénz­nem voltak a Mária Terézia-tallérok, Keleteurópában, sőt Afrikában a kereskedők ezt a pénznemet fogad­ták el legszívesebben. Most újra fel­éledt ezeken a földrészeken a Mária Terézia-tallérok kedveltsége. Török­ország, Macedonia, Albánia, Kisázsia, Tunisz, Algier, Marokko és Abissina kereskedői ismét kapkodnak e tallé­rok után, melyeket az osztrák ál ami pénzverő intézet állít elő nagy meny­­nyiségben. Havonkint egy millió két­százezer darab kerül ki az osztrák pénzverőből Egy tallérnak az értéke 4'30 schilling', körülbelül 20 cseh­szlovák korona. A talléiokat a régi formában verik 1870. évszámmal. Ausztriában e tallérok nem használ­hatók mint forgalmi pénz, de bár­mely bankban beválthatók. Steier­­marki parasztok is előszeretettel vásárolják és gyűjtik ezt a régi divatú pénznemet. — Alkalmazottak nóvjs^yzékének ve­zetésére ismételten figyelmezteti a társulat elnöksége a munkaadó ipa­rosokat és kereskedőket, mert ez hatósági ellenőrzés alatt áll. A tár­sulat irodája (Komárom, Nádor-utca 67.) bármikor a hivatalos órák alatt adja ki a névjegyzék vezetésére szolgáló nyomtatványt, _____ Weil Hiklés di*. a bécsi orthopédklinika (Lorenz tanár) volt orthopédoperatőrje EI3Ü3V3, üiijl-lll 51. U. Slőtt. Rendelés: lábelgörbülések, Ó- és X lábak, veleszüle­tett csipcficamodás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rosst testtartási!, valamint egészséges gyermekek számára is, indivi­dualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd rppirátusok, gipszkötések és bandázsok készítése,műtéti kezelés, villa­mos kezelés, diatermia, kvarcfény (mes­terséges magaslati napfény), hőlég és arsonval kezelés. 563 Eenitii ölük:! 8.10-12-ig, 111 3-5-lg Telefon i 25—96. Sssap- és Sápkánypusstai tea vaj. — ©vári kötiér sajt (idénjf hűi emlegessen.) Leg- L" rt «3 ret £ Isi? kát páti máfna­­eserp. Bc-seer-t íj ©»fos* Kök. — Terta- és ©styslepok. —­­Olaj©» és kenserv halak, rák, kaviár, francia sxardí­­r.iák't valamifif ss Ifpfino* mi bi francia Olíva oisj. Hoi*> ni in n» angol é& ©ross teák. üreí-í fc külföldi ru«?|!£kiís*ki?*» Idnfcgességek. Asztali és Pfefugsray feíberok. Psssgök. Ä leiifincmaki» f»jkávéb na­ponta frissen pöckölve kap­ható. BERGER F. VILMOS csemegeSzletében Komárom, Városház-u'oa, — Öseglptomí lelet. A karnaki csa­tornázási munkálatoknál ráakadtak Echraton király szobrára. Echraton a 12. dinasztiából származik és körül­belül 2000 évvel Krisztus előtt ura1- kodoit. Alatta Egiptom virágzásának uj korszaka kezdődik, melyet nagy­szabású építkezések jellemeznek. Karnakban, mely a Niius jobb part­ján fekszik, szemközt a régi Thebe romjaival, van az Ammon istennek szentelt eléggé jókarban fenmaradt és szerencsésen kiásott templom, a Fáraók legnagyobb alkotása és a vi­lág- legnagyobb épülete. A templom egy 5000 négyzetméter területre ki­terjedő oszlopos termet foglal magá­ban, me’ynek egyik falában történeti szempontból nagy értékű királylajst­rom van befalazva. . — Vadászok! használjátok ki abelga franc jelenlegi alacsony árfolyamát és vásároljatok olcsó és ki váló minőségit belga fegyvereket geifert József puskámüvésnél, Bratislava- Pozsony, Halászkapu 4, 699 m — Alkalmazóitok be és kijelentése. Mindenki aki önállóan vagy bérlőként bármily ipart űz (kézműipart, keres­kedést) tartozik alkalmazottait be, illetve kijelenteni. A bejelentési kö­telezettséget 8 nap alatt kell telje­síteni az alkalmazott személyében beállott változás időpontjától. — Harienbad lefoglalása európai szégyen. A marienbadi fürdőtelep tulajdonosának, a teplí apátságnak, mint ismeretes, pere volt a telepet bérlő társasággal. A legfelsőbb bíró­ság ezen perből kifolyólag a bérlő­társaságot kötelezte a fürdő átadá­sára. De a'ijr vette át a tulajdonos a telepet, a birtokhivatal beavatko- j zott a dologba és teljes jogtalanul j lefoglalta a fürdőt. A Prágában ! megjelenő „Cecil" c. erős nemzeti ér- j zésü lap a lefogla'ásról a következő- I két irja: Minden igaz köztársasági jj embernek meg kell hajolnia a leg- I felsőbb bíróság határozata előtt, j Ennek a határozatnak mintegy gúny- j jára a birtokhivatal lefoglalta az j apátság telkeit. Ez kész foradalom { a legfelsőbb biróság határozata ellen, j mely minden más államban egysze- j rüen lehetetlen volna. A birtokhiva- j tál jogellenesen járt el, eljárásával I a legfelsőbb közigazgatási bíróságot i nevetségessé tette és határozata nem- f Ízeti szempontból legkevésbé sem j indokolt, A birtokhívatal eljárása a I mi köztársaságunkra nézve európai 1 szégyen. Marienbadba a külföld ezrei I jönnek, akik most elbeszélhetik, mily j Ijog és törvényellenesen járt el a \ birtokhivatal!" Menyasszonyi ! jjyák és wásxaaaíáiirii szűk« { ■ ségfefévei is s x & 1 o m siti m i I fctnguSjo'ia a kSsíistnőPi « EhrenfipeiiniiS Jsü5 fehér® InemSké^itS oéghet; Gra­tis?« wa, 7« ms, (Mfeit Fridas főherceg utca ) I— Bezárják a mozikat. A csehszlo­vákországi mozitulajdonosok egyesüle­tének megbízottjai a napokban Prágá­­j ban gyűlést tartottak és elhatározták, !■ hogy őszkor bezárják a mozikat, mert minden közbenjárás a kormánynál hiába Ivaió volt a tekintetben, hogy a mozi tulajdonosok 30 különféle adót fizetnek és azonkívül a kormány mindig újabb rnoziiicerciákaí engedélyez, ami annál | súlyosabbá teszi a moziiulajdonosok jj helyzetét. A Jókóí Egyesület zenekedvelőinek (mtáfya A Jókai Egyesület zeneked velőinek osztálya hétfőn dr, Szijj Fe­renc elnöklete alatt megalakult. Ennek az osztálynak lesz a feladata a komá­romi zenei élet kereteinek megszerve­zése és a hangverseny programok ki­dolgozása. Mint halljuk, a komáromi zenekedvelők körében igen rokonszen­ves fogadtatásban részesült ez a gon­dolat. A zenekedvelők csoportjába minden külön tagdijkötelezettség nél­kül szívesen veszi az uj tagok jelent­kezését az egyesület és ez irányú szándékát mindenki dr. Szijj Ferenc elnöknél jelentheti be. Az uj zeneked­velő csoport szeptember 23 án, szerdán d. u. 5 órakor tartja legközelebbi ülését a kultúrpalota tanácstermében, ahol az egyesület vezetősége szívesen látja a város zenekedvelőit. — A gőafgcskemlő. A városi íanács által megszavazod gőzfecskendő ügyében Csizmazia György városbiró és Höltzl Gyula járási lüzfeliigyelő a napokban Pozsonyba ufaznak, ahol tájékozódni fognak a beszer­zendő gőzfecskendő ára és a be­szerzés módozatai felől. — Eígázolá?. Palasi András bősi napszámos 2 éves László fiát elgá- ( zolta Boti Imre bősi földműves ko- | csija, melyet Kun István kocsis haj­tott. A lovak nem messze a bősi malomtól megbokrosodtak egy csép­lőgép bugásától, de a után lecsende­sedtek és az üres kocsi lassan haladt tovább. A kis gyermek nem volt se­hol látható és érthetetlen, hogy ke­rült a kocsi alá. Valósúnüleg az egész nap tartó forgószél által elő­idézett porfelhő volt a baleset oko­zója. A kis fiú súlyos sérüléseket szenvedett és belső elvérzés követ­keztében 2 óra múlva meghalt. Hogy kit terhel a felelősség, azt a vizsgálat lesz hivatva felderíteni. Irodalom- Csöndes jubileumok. 1850-1925. VII. Népdalok. Arany János nemcsak irf népda­lokat, hanem meg is zenésifeffe né­hány dalát. 1850-ből vaió két népdala, mely oly friss, eleven, mintha valódi nép­dal módjára, a nép ajkán keletkez­ve, főbb nemzedékről-nemzedékre szállva, csiszolódon volna formássá. Az egyik: Kondorosi csárda mellett Gulya, ménes ott delelget. Csárdabeli szép asszonynál Bort iszik az üreg-bojtár. öreg bojtár, kis-számadó, A főcsikós után való Leányokért él6-ha!ó, Menyecskék kedvére való. Hej, korcsmáros, hova lett kend ? Furcsa rovás megy odabent; Hiba van a kréta körül; Egyet l'elir, kettőt törül. Ilej kocsmáros, eb az ingét! Elszeretik a menyecskét.. . El van az már réges-régeu, A felől már alti a tik ken’... A másik pedig a gyorsa: Hej! iharfa, juharfa, Patyolaling kivárná; Tudod pajtás ki varrta, Az a kis lány, Az a kis lány A barna. Patyolating, jegykendő, Muiik az ó esztendő, Karácsonykor hirdetnek tlnnep után Ünnep után Esketnek. Verje meg a bubánat, Ki elszólja babámat! Jár a világ rossz szája; Ne hajts rózsám, Ne hajts rózsám Reája. Arany László feljegyzéseiből tud­juk, hogy Arany János gitárt pen­geíve szokta megtestesíteni a lelké­ben termő dallamokat. Később öre­gebb éveiben, mikor a testi sok baj, betegség elvették erejét és otthon­­ülővé tették, csak elő-elö vette gitár­ját és vagy régi népdalokat penge­tett rajta, vagy saját dallamai keltek életre ujjai alatt. Többnyire egyházi zsolozsmákra emlékeztető, kis hang­­terjedelmű, csöndes dalok ezek, melyeket Bartalus Istvánnak sikerült „leírni“ és később Arany János ha­lála után ki is adla őket. Arany János öreg korában egy szép, hangulatos költeményt is irt gitárjáról „A tamburás öreg ur“ cinviif. Az öreg urnák van egy tamburája S mikor az ihlet g unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt S mulatja magát vele négy fal közt, Ez a gitárja emlékeztette őt a régi időkre. „Nem olyan szerszám ez“ — irja róla, hogy „deli hallgatóság“ figyelhetne reá — hiszen a „divatja is óság“ — de azért szerelte, gon­dozta, újjal fel nem cserélte volna — „nem tűri meg rajta a port, hi­szen emlékezés neki minden accord.“ Népdalai és az ö idejebeli, vagyis az ifjú korában hallott és énekeit népdalok jutnak eszébe és csendül­nek fel a „rozzant kopogó eszköz" húrjain. Az akadémia nagy palotájá­ban lakolt akkor, mint az akadémia főtitkára, de éltének napja már leha­­nyatlóban volt, azonban utolsó per­cig minden nap elővette kedves muzsikáló szerszámját. Az öteg ur igy dalai közt élve, Emlékszik időkre, helyre, személyre, Kitől, mikor és hol tanulta, dalolta ? Ezt is, amazt is, gyermek kora óta. Néha egy uj dalt terem önként húrja S felejti legott, már ő le nem irja; Később, ha megint eszébe ülődik; Álmodía-e, vagy hallotta? — tűnődik. „A tamburás öreg ur“ — azonban ha emlékezőtehetségben nem is, de humorban a régi, fiatal Arany ma­rad és kedves öngunnyal, meleg mosollyal mondja : Sokra bizony már alig viszi dolgát; 0 is minden nap feled egy-egy nótát; Nem is a művész babérja hevíti, Csak gémberedő ujját melegíti. Kis Péter Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom