Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-17 / 112. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 18*25. szeptember 17. Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a klválé ,POLIO' B ti mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. í—— •ft-ij.Liii—• ■ irrni.— Tttns-'-f-irrrffiyi i * szerzőket is képviseli-e, s ha nekem kedvem szottyanna ezt nyilvánosan előadatni, kell-e nekem a Szerzők Egyesülete révén az uj-zélandi szerző részére a szerzői dijat lefizetni? Tegye közzé a Szerzők Egyesü­lete, hogy milyen országok, s mi­lyen szerzők jogait képviseli ? Nem szabad ugyanis a zene elter­jedése elé akadályokat gördíteni, mert az káros hatással lesz a szer­zőkre is. Ha minden szálloda, étterem, ká­véház tulajdonos nyakába olyan nagy bírságot sóznak, mint a pös­­tyéni fürdői gazgatóság nyakába, ak­kor sztrájba állnak, s nem lesz zene, nem lesz cigány, nem kell kotta, a kiadócégek becsukják boltjaikat és ez a szerzőknek is kárt jelent. A Szerzők Egyesületének keresni keli az arany középutat, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. Azoknak a szerzőknek a jogát, akik erre felhatalmazták, vagy ame'y országok szerzőit képviselik, azok anyagi érdekeit védje az egyesület, de nem gondolnám, hogy a földke­rekség összes szerzői erre felkérték volna. Szlovenszkóban most az az eljárás, hogy rendesen a rendőrségi inspek­­ciós dijakkal együtt szedik be a szerzői dijakat. így megtörtént az az eset, hogy egy szerző a saját darabja után is fizetett szerzői dijat, hiába mondta, hogy ő a szerző, ö elengedi önmagának a szerzői dijat. Le kellett fizetnie és majd a Szerzők Egyesü­lete utján megkapja a saját pénzét. A szerzők érdekeit védeni kell, csak nehéz dolog ám erre a közön­séget márol-hónapra rászoktatni. Olyan mint a vadcsikó, ha ostort kap, megvadul, jobb azt inkább si­­mogatással rászoktatni. Ezek előre bocsátásával itt köz­löm a Szerzők Egyesületének két komminíikéjét. Mind a kettőt azzal adjuk közre, hogy tartsa be min­denki, akit illet, nehogy úgy járja­nak, mint a Pöstyén-fürdő tulajdo­nosa, illetve bérlője. Az egyik igy szól: Zene a nyilvános helyiségekben. Mindazon egyesületeket, vendég­lőket, étterem és kávéház tulajdono­sokat, ahol zene kerül előadásra, a következőkre figyelmeztetjük: Már tavaly közhírré lett téve, hogy az 1884, évi szerzői jog szerint zenei előadások után szerzői illetékek fi­zetendők, melyeket a szerzők egye­sületének pozsonyi felügyelősége (Kecske utca 19.) szedi be Ez az egyesület Európa majdnem (!) összes zene művészeinek Szerző jogát védi. Aki nem fizeti ezen illetékeket úgy büntető, mint polgári jogilag üldöz­hető, nagy kellemetlenségei lehetnek, rendszerint a múltért is illetékeket kell fizetni. Tehát saját érdekük, hogy önként fizessék a járulékokat, mert azzal, hogy a szerző jog vé­delmi szövetség engedelme nélkül zenéltetnek, büntetendő cselekményt követnek el. Hogy a fenti figyelmeztetés nem­csak puszta rémitgetés, azt mutatja az alábbi hir. Marasztaló Ítélet szerzői dij meg nem fizetése miatt. A nyítrai törvényszék a napokban elítélte a pőstyéni fürdő­igazgatóságot — három évre vissza­menőleg — 12.525 K szerzői dij, annak 5%-os kamatja és 1029 K perköltség fizetésére. Egyben 2000 K pénzbüntetés vagy 100 napi elzá­rás terhe alatt megtiltotta a fíirdő­­gazgatóságnak szerzői jog által vé* dett zenedarabok előadását. A Szer­zői Egyesületnek aktiv legitimációja van és bebizonyította, hogy az osztrák és magyar törvények, vala­mint a genti megállapodások szerint minden drámai zenemű és általában minden szöveg vagy szövegnélküli zenemű kizárólagos előadási joga a szerzőt illeti. Az alperes nem volt a Szerzői Egyesület előadási enge­délyének birtokában. Az a kifogás, hogy a zenemüvek a színpadon kí­vül előadhatók a Szerzői Egyesület engedélye nélkül is, ellenkezik az idézett törvények rendelkezésével. Törvény szerint a szerző kártérítést követelhet mindenkitől, aki a szer­zői jogot szándékosan eltulajdonítja. Az alperesnek azt a kifogását, hogy a zenéből nem volt bevétele, nem vették figyelembe. — A zsolnai já­rásbíróság ugyanezen alapon egy zsolnai szállótulajdonost Ítélt el. Szóval a szerzői dijak lefizetésé­nek elmulasztása súlyos következ­ményekkel jár. Tisztelettel Zenebarát. A fenti sorokhoz csak azt a meg­jegyzést füzzük, hogy a zeneszerzés, mint minden szellemi munka, mél­tán és jogosan elvárhatja a díjazást, tehát a Szerzők Egyesületének kö­vetelése jogos és törvényen ala­­pu’ó. Hogy az egyesület emellett méltányos is lehet, ez csak termé­szetes és az egymásra való utalás miatt bizonyára az is lesz. Megérkeztek az őszi és téli női és leányka kabát újdonságok, szőrme boák, Elképzelhetetlen nagy választékban KertészJ.Janö 161 áruházában HOiiárora, ü dor-uíca 25. szám az Otthon kávéházzal szemben. Meg­tekinthető vételkötelezetlség nélkül. Biti lilái üii tili. — .4 világ éter problémája. — Newton, a tömegvonzás felfedezője megpróbálkozott a fény mibenlété­nek megmagyarázásával is. Szerinte igen apró golyócskák repülnek rop­pant sebességgel a világitó testek­ről a térbe s ezeknek szemünkbe ütközése okozza a fény érzését. Az egyenes fénysugarakat szépen meg is lehet ezen az alapon érteni, de a fénytörés már nehézségeket okozott, az „interferencia“ (fénytalálkozás) jelensége elölt pedig teljesen érthe­tetlenül állt meg a Newton-féle emisszió elmélet. Mindamellett más­fél évszázadig tartotta éleiben New­ton roppant tekintélye a tehetetlen hipotézist. Nem csoda, hiszen aki a tömegvonzással megalapította a csil­lagászat elméletét, a mozgástörvé­nyekkel pedig az egész fizika alap­jait rakta le, csalhatatlannak látszott Kortársai, különösen az angolok előtt. (Nem úgy, mint nálunk, ahol senki se próféta a saját hazájában.) Lassanként azonban annyira hal­mozódtak a kísérleti és elméleti adatok a rezgéselmélet mellett, hogy azok súlya alatt évszázados küzde­lem után ősszeroppant az áramlási hipotézis. Ma már a fizika ábécéjé­hez tartozik, hogy a fény — rezgés. Ennek a rezgésnek a legnagyobb pontossággal meg tudjuk mérni a terjedési sebességét, hullámhosszú­ságát erősségét, rezgési irányát, slb. Csak egyet nem ismerünk ma sem: azt az anyagot, amely a rez­géseket végzi. Mert mi sem termé­szetesebb, mint hogy ha rezgés van, kel! lenni rezgő anyagnak is. Ez a kérdés Hí a Földön nem okoz ne­­, hézségef, mert hiszen mindenütt van elég anyag, igaz, hogy a hang elmé­letéből tudjuk, hogy a levegő nem lehet fényregzések hordozója, Az 6 speciális rezgésfaja a hang, amit gyökeres külömbségek választanak el végtelenül finom rokonától. No, de itt a sok anyag között rejt üzköd­­hetik olyan is, ami a fényt vezeti. De mit kezdjünk a világűrrel? A Napról, 159 millió kilométer távol­ságról, mérhetetlen energiák özön­lenek hozzánk fényrezgések alak­jában. Minden, ami a Földön él és 1 mozog, ezeknek köszönheti létét. A | feneketlen, hullámzó tenger, a fel­hőbő] lezuhogó zápor, a bömbölő j vízesés, az évmilliókról elraktározott j meleg: a kőszén energiája mind : fényrezgés alakjában érkezeit a ! Földre. De nemcsak innen a szomszédból, hanem a billiószor távolabb levő idegen csillagzatokról is gyengülés j nélkül érkezik hozzánk a fény. \ Micsoda titokzatos anyag közve­­( fiíi ezeket az energiákat? Felelni j erre ma se ludunk. Csak nevet ad f tunk neki: fényéter, világéter, rövi den éter. Í Furcsa valami ez az éter. Anyag­nak nem is szabad tulajdonképpen neveznünk, meri hiszen hiányzanak ; az anyag jellemző tulajdonságai: le* I hetellenség, áthataflanság, szin, súly stb. Akadály nélkül átmegy rajta minden lesi. A legnagyobb sebes­ségű csillagokon évszázadok alatt nem tudtunk tizedmásodpercnyi ké­­, sést megállapítani. Sőt, a csillagok­nál ezerszer nagyobb sebességű, parányi elektronok se látszanak sur­­lódni az éterhez Tehát valami ki­­| mondhatailanul hig anyagnak kell í lennie, ami úgy szűrődik ál a tes­teken, mint a levegő a riika halászó i hálón. Viszont ezzel szemben szi- i lárdabbnak kell lennie a legkemé- I nyebb acélnál, mert hiszen a hul- I lámzás terjedési sebessége a szi­­\ lárdságtól függ, a 300,000 kilométe­res fénysebesség pedig mindenem béri képzeltet meghalad. És még ’ valami., ennéi is fontosabb: a rezgé­­| sek kizárólag a fénysugárra merő­­■ leges irányban történnek, vagyis ke­­\ resztrezgések. Ez pedig csakis szi­lárd helyesebben összenyomhatat­lan {esteliben lehetséges. Levegőben ,j pl. nem. Szilárdság és rugalmas­­| ság, szemben a minden anyagon j átszürödő végtelen higsággai, lát­­\ szóiag kiegyeniithetetlen ellentétek. | Az elméleti fizika azonban lassan­­\ kint kezdte kibogozni a gordiuszi I csomót. Kiderült, hogy összenyom­­< hatatlan, tökéletesen rugalmas és ■ súrlódásmentes folyadék úgy köz­­: vetíti a rezgéseket, mint a fényéter. ; S a mellett akadály nélkül engedi \ magán áthatolni a gömbalaku ies- I leket. Sőt a hidrodinamikának egy j váratlan értékes eredménye volt, jj hogy a súrlódásmentes folyadékban : keletkező örvények nem pusztulnak el, hanem akár örökké is elélheínek s épp úgy vonzzák és taszítják egy- i mást, mint a mágnesek. Csábitó gondolat, megmagyarázni ezzel az j atomokat Eddig azonban nem si­­| került, még Kelvin lord lángelméjé­­j nek se. Mert hiszen a gravitáció j lényegesen különbözik a mágnes­­l séglöl. IA legszebb reményekkel haladt az élerkérdés tanulmányozása, ami­kor lecsapott egy érthetetlen ellen­mondás. Felmerült a kérdés, viszi-e magával a mozgó anyag az étert, vagy nem? Már Foucault, aki elő­ször mérte meg laboratóriumban a fény sebességét, végzett erre nézve kísérleteket. Üvegfallal végződő U alakú csövön vizet folyatott igen | gyorsan, s vizsgálta a két ellenkező irányban haladó vizoszlopon átmenő ■3s Md mul1 4* Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és kőldóksérvnél a mi tökéletesített togínélkSíI sérv­­köíőíiSt, mely éjjel is hordható. íí in­­dsnfóle bandázs operáció után, lógó haä, gyomor- és anyaméhsülyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Flanelt has-, és mellmelegitS. JlEiT kitailMz BUTIM, Düna-Ö. 51 Rendelő orvos: dr, K'toh ft. F. egy, m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még az nap elintéztctnek. í fényt. Ha az áramló víz magával | ragadja az étert, akkor az egyik cső­­] ben gyorsabban kell a fénynek ter­­; jedni, mint a másikban. Meri hiszen j az egyik szárban a fény sebessé­géhez hozzáadódik, a másikban le­­! vonódik a vízzel együtt mozgó éter sebessége. Azt találta, hogy a viz , magával ragadja az étert, ha nem is a saját teljes sebességével. Mint a i levegőben gyorsan mozgó szita, vonja ugyan magával a levegőt, de ennek nagyobb része átszürödik és elmarad. lehat az igy keletkező szél sebessége kisebb, mint a szitáé. Így a haladó anyaglömegek is éter­szelet vonnak magukkal. Ezeket az eredményeket elkönyvelte a tudo­mány, amikor jóit a nagy meglepe­tés: Michetson amerikai fizikus a Főid nagy sebességét akarta föl­használni az éterszéi megvizsgálá­sára, gondolva, hogy a Főid 30 kilo­méteres sebessége nagyobb ered­ményt fog adni, mint Foucault leg­följebb 100 méteres vizsebességeí. Nagy előkészülettel indult a munka. Kőtömbbe vájt medencét higannyal töltöttek meg, ezen úszott már­ványkorongon a készülék. ; (Vége kör,) ________ Ujj Gyula. ÉJJEL. Éjfélkor néha haikan rejtve koppan Szobádnak ablakán S álmodban hallasz zengő, méla han- Az égből jön talán. [got, Az édes álmot, melynek tünde fátyla Elrejti a jelent, Reggel ha ébredsz, hallgasd el s ne Hogy álmod mit jelent. [kérdezd, De ha bősz álmok örvényébe bukva Rémít egy szörnyű vész, Repülnél, futnál, haj, de egy varázslat Lenyűgöz, megigéz. S rémkép űzötten felriadva - ámulsz A halk meghitt s óban, — — Feledd e képet s adj hálát az Hogy álom volt csupán. [Égnek, Nézd ismerősöd : szék, szekrény S egyéb bútordarab [meg asztal Füledbe súgja mind vigasztalóan, Hogy hozzád hü marad. Tik-tak az óra biztatón ketyegve Szobádat zengi át: „Ne félj az éjtől“ mondja halk sza­­„Isten vigyázz reád“ Jvával Komáromi Koboz. lön! jön! ALBERTINA a világhírű olasz hefadőmüvésznő egyetlen i Komáromban a kultúrpalotában 1925. október 7, ■ A zongora kíséretet Kosa György zongoraművész látja el. \ A műsoron: Mendelssohn, Vienx­­í temps, Zandonai, Csaikovszky, Hubay művei szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom