Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-15 / 111. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. szepíátaber 15 Győződjék meg az 76S ANITA pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyárt ja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. házi elsó énekkar adott elő egy éneket, mely után a beiktatott uj lelkész lépett a szószékre, hogy megtartsa az ünnepi istentiszteletet. Pál apostolnak a Kolossébeliekhez és Timótheushoz irt második leve­léből vett szent igék alapján elmél­kedett a gyülekezetnek vallásossá­gáról és az Anyaszentegyházhoz való hűséges ragaszkodásáról, vala­mint a lelkésznek az. ő egyházában való hivataloskodásáról és műkö­déséről. Mély bölcsességen felépí­tett, gondolatokban gazdag beszé­dében megragadó szavakban adott hálát a nagy Istennek, hogy a ko­máromi gyülekezet lelkipásztorává rendelte és áldási kért egyházára, hogy az fölvirágozzék. A mély be­nyomást kelteit beszéd után szívből fakadó imában fohászkodott az Ur segítségéért és áldó kegyelméért. Majd az egyházi gazda énekkar éneke után a XC. zsoltár első ver­sének (Te benned bíztunk eleitől fogva..) magasztos hangjaival ért véget a lélekemelő ünnepély. Üdvözlő küldöttségek a Kollégiumban. A beiktatást délelőtl 11 órakor az üdvözlő küldöttségek fogadása kö­vette a Kollégium nagytermében, ahol a papi palástban fogadó lelki­­pásztor elátt elsősorban is a komá­romi ref. egyház presbitériuma és egyházi énekkarai jelentek meg. Zsemlye Lajos h. lelkész üdvözölte magvas és tartalmas beszédben az új lelkészt, eléje tárva mindama nehéz feladatokat, amelyek az egy­ház mai helyzetében reája várnak. Az izsai ref. leányegyház presbité­riumát Böjthe János praeoráns tanító — vezette, aki igen meleg­hangú beszédben üdvözölte Ga­lambos Zoltánt A ünnepély kimagasló részét ké­pezte a két helybeli testvéregyház küldöttségének üdvözlete, amely a krisztusi szeretetnek és testvéries­ségnek adott az ünnepélyhez mél­tóan megragadó alkalmat. A róm. kaíh. egyház küldöttsége élén Mayer Imre dr. apátplebános, miután ben sőséges szavakkal üdvözölte az uj lelkésztestvért, rámutatott Ta gore és Ghandi, India e két po gány vezérének ama állítására, hogy Európában a kereszténységből édes­keveset láttak a lelkekben és az ezekből fakadó intézményekben. A két tudós szerint is a kereszténység lényege a szeretet, a testvériség, vagyis az a mentalitás, amely édes testvért lát mindenkiben és azért amit a maga számára óhajt, ugyan ezt tevékenyen munkálja embertársai számára is vallásfelekezeti különb­ség nélkül. A müveit Nyugat barba­rizmust és imperialista egoizmust mutat — mondja a Kelet két vezető tudósa. És a müveit keresztény Nyu gat tudósai, szinte fájdalmasan állapítják meg a világháború rette­netes hatását, amelyről Romain Ro land is azt Írja, hogy „a világháború megmutatta a civilizációnak sátáni természetét; a közerkölcsnek min­den törvényét összezúzták a győz­tesek az erény nevében. Isten tízpa­rancsolatát lábbal taposták! Európa nem keresztény! A Mammontimádja!“ S ugyanígy nyilatkozik a német W Frester és az ólasz Giovanni Papini A kereszténység veszélyben van, legszebb ékessége: a szeretet kezd a szivekben kihalni. Ha tehát azt akarjuk — úgymond a szónok — hogy a szent kereszténység dia démja a régi fényben tündököljön, akkor az édes testvéri szeretetet Pap-Rovásh Elemér pedig a meg* jelent vendégeket köszöntötte fel, Zsemlye Lajos h. lelkész mélyen szántó beszédében a történelmi egyházak megjeleni képviselőit él­tette. Felköszöntökef mondották még Boldoghy Gyula, Mandula Imre, Ke­­nessey Kálmán dr és mások. A társaság, a Ref. Ifj. Egyesület ügyes zenekarának szép játéka mel­lett a legbaráíságosabb hangulatban a késő délutáni órákig maradt együtt meleg ünnepléssel véve körül a püspököt és az új lelkészt. nemcsak ajkaikkal kell hirdetni a keresztény vallásfelekezetek papjainak, hanem át kell ültetni a gyakorlati életbe és bele kell plántálni a hívek szivébe is. És ha ezt a szeretetet magyar zo­mánccal vonjuk be, ha egymást mind­nyájan őszinte magyar testvéri szere­tettel ölel fűk át: akkor majd felriad ránk egy szebb, egy boldogabb ma­gyar jövő hajnala! Majd rámutatva arra a nehéz pályára, amelyen a lelkésznek haladnia keli, az Isten áldását kérte az uj lelkész lelki­­pásztori működésére. A beszéd megragadó hatással volt a teremben összegyűlt nagy­számú közönségre, mely az apát­­plebánost igen melegen megélje­nezte. fánossy Lajos evang. esperes­lelkész a helybeli evang. egyház küldöttsége élén hasonlőszellemü szép beszéddel üdvözölte a testvér­egyház uj lelkipásztorát, áldást kér­ve az egyháza javára kifejtendő munkálkodására. Az izr. hitközség nevében Fried Jenő hitközségi elnök üdvözölte Galambos Zoltánt fordulatos rövid beszédben, mely után a világi kül­döttségek következtek. Meleg, ben­sőséges szavakkal üdvözölték az új lelkipásztort a Komáromi Járási Ipartársulat nevében Boldoghy Gyula elnök, a Protestáns Jótékony Nő­egylet nevében Pap Kovách Elemér­­nú elnök, a Komáromi Jókai Köz­művelődési és Muzeumegyesület ne­vében Szíj) Ferenc dr. ny. polgár­­mester ügyv. elnök, a Ref. Leány­­egylet nevében Salamon Juliska le­ányköri elnök és végül a Ref. Ifjú­sági Egyesület nevében Móroce Péter egy. vál. tag íz új lelkész minden egyes üd­vözlésre külön válaszolt és szép beszédekben mondott köszönetét a küldöttségek köszöntéséért. Az ifjú lelkipásztort az egyház hívei és jó ismerősei is tömegesen keresték fői a beiktatás ünnepe alkalmával, hogy kifejezzék előtte szerencseki­­vánatukat.Boross Kálmán ref. lel­kész, Füssy Kálmán nemzgy. kép­viselő táviratban üdvözölték az új lelkészt. Társasebéd a Vigadóban. A Dósa-féle Vigadó nagytermében délután 1 órakor társasebédet ren­deztek, amelyen 120-an veitek részt. A ref. egyház híveiből és a helyi társadalom vezefőférfiaiból álló tár­saságban a Prot. Jótékony Nőegy­let öt tagjával foglalt helyet. Az ebéden számos felköszöntő hangzott el, melynek sorát Galam­bos Zoltán vezette be meleghangú köszöntőjével, Balogh Elemér püspök egészségére ürítvén poharát. A lel­kes óvációban részesített püspök ismert szeretetreméltó kedves mo­dorában köszönte meg az üdvözlést és a komáromi ref egyházat éltette. Fülöp Zsigmond népbanki igazgató, a ref. egyház főjegyzője, a gyüleke­zet nevében Galambost éltette és az egyházi életben szükségessé váló új közszellemnek megteremtésére hívta följaz új lelkipásztort,akinek működé­sére és éleiére a Gondviselés áldá­sát kérte. Galambos Zoltán a gyüle­kezet békéjére és egymás megérté­sére emelt poharat. Lakatos Károly megkapó beszédében az új lelkész szüleire, Galambos László rétéi lel­kész az egyházra, Álapy Gyula dr. alapos történelmi visszapillantással a komáromi ősi református egyház dicső múltjára, mély hatást keltő beszédében egymás megértésére és a felekezeti békére ürítette poharát, ! 4* Itta sirat <§> ' Egyetlen biztos védelmet iyiÉ a lágyék, here, comb és köláőkaémi« a mi tökéletesített rugónélkilil sérv» Wtőnk, mely éjjel is hordható. Mm­­í denféle bandázs operáeié után, lege ' has, gyomor- és aoyamihsfllyeäfoHSÄ. v Szabadalmazott lúdtalpbetét ?iaa»S hu-, és mell melegít 3, JfffilEft“ Uftzirlíz BUTISUn.. «■» n ; Rendelő orvos: dr. Koch K. F. sgy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 Ä vidéki 'elek még az nap etíméikóMé, ALBERTINA a világhírű olasz heged ü mtivémsenő egyetlen Komáromban a kultúrpalotában 1935., október 7. A zosgora kíséretet Kosa György zongoraművész látja el. A műsoron Mendelssohn, Vienx­­temps, Zandonai, Csaikovszky, Hubay művei szerepelnek. Mm isis tűi a rali vezeti at lenHozáia. Komárom, szept. 11. E lapokban sokszor esett szó a Gazda-utcának teljes rendbehozá­sáról, amely halaszthatatlan teendője a város képviselőtestületének. Az ezen útvonalon lebonyolódó nagy forgalom szükségessé teszi, hogy ez végre teljesen és véglegesen megoldást nyerjen és épen azért nem vagyunk hívei semmiféle félmegol­dásnak, amilyennek tartjuk az. úttes­ten levő gödröknek kifoltozását. En­nek hatása jó lehet egy*két hónapra, azonban télen, a nagy esőzések és sarak idején a kocsik ismét csak felvágják az utat és a gödrök javí­tott és bővített kiadásaiban bukdá­csolnak a szekerek és a kocsik. Mivel a leghelyesebb megoldás­nak látszik az úttestnek kővel való burkolása, lépéseket kellene tennie a városnak, hogy a szükséges bur­koló anyagot beszerezze, ha kész­pénzben nem képes, úgy hitelben és erre a célra még kölcsöntől sem szabad visszariadni. A kölcsön fe­dezetére leköthetné a kocsiknak a vasúttól kezdve szedendő kövezet­vámját, de ehhez a katonai kincs­tár hozzájárulását is igénybe kell venni, mert az úttest leromlása talán kilencven százalékban a katonai teherautók müve, amelyek állandóan meg nem engedett menetsebesség­gel haladnak, illetve száguldnak az utcákon. Az élelmes Pozsony város mérnöki hivatala most adott be egy tekintélyes számlát a katonaságnak utak rongálása címén. Nem lehet azon még vitatkozni sem, hogy a katonaság ezzel köteles és arra szükség esetén jogi eszközök igénybevételével is kényszeríthető. A Gazda-utca a városnak legfor­galmasabb utcája lelt és igazán szégyenkeznünk kell az idegenek elölt, hogy a városba ilyen út vezet be A télen félméter és annál is mélyebb gödröket vájtak a kocsik, melyeket a katonai autók kiszélesí­tettek és kimélyitettek. Ezek a göd­rök megtelnek esővízzel és az út­vonalon ilyen sáros tengerszemek képződtek, ha a kocsi azokba téve­­; désböl belehajtott, az utasok tengeri betegséget kaptak, vagy ha beszél- I íek, elharapták a nyelvüket egy-egy ! nagyobb süledezőnél. Ezt az állapotot tovább törnie nem szabad a város közönségének. Ha a városi tanács szükségesnek tartja a gőzfecskendő beszerzéséi, mi a Gazda-utca kikövezését tart­juk sokkalta szükségesebbnek. Kér­dezzék meg a fuvarosokat, a bér­kocsisokat, hogy mennyi anyagi ká­ruk van a kocssaikban amiatt az utca miatt. Szóval ez az állapot tűr­hetetlen. Semmivel sem jobb a vasaira vezető út sem, amely szintén hepe­hupás és gödrös. A gyalogjáró is igen rossz karban van. A vasúti ál­lomás főnökét mindenki mindenkor szolgálatkész embernek ismeri és bőségesen rendelkezik salakkal is, amellyel igen jól lehetne ezen a bajon segíteni. Mindössze csak ar­ról volna szó, hogy vasúti napszá­mosokkal az úttestre hordássá a salaknak darabos részét, az apraját pedig a gyalogúton téríttesse el. Ez igazán nem kerül sok költségbe. Meg vagyunk arról győződve, hogy a városi tanács udvarias megkere­sésére az állomás főnöke- ez! az kis szívességet mégis fogja tenni. A Komáromba érkező idegennek a városról, beérkezése után, különö­sen, ha az kocsin történik, a leg­rosszabb fogalmai vannak. A kör­nyék, a kisér rendezetlen, mocsaras, a beérkező! a kertek egyhangú ia­­palánkjai fogadják, majd a gázgyár és környékének abszolúte nem fi­nom illata, azután a place de la Tehénállás sártengere és* a Me­­gyercsi utca egy kis mutatvány sza­kasza után a Gazda utca huilámva­­sutjába kerül, ahol hegy, völgy, szá­raz- és viz vállakozik a Magyar utca elejéig. Szégyenletes állapot, ame­lyet városunk jó hírneve érdekében mielőbb meg kell szüntetni vagy legalább is megjavítani. Megérkeztek az őszi és téli női és leányka kabát újdonságok, szőrme boák. Elképzelhetetlen nagy választékban i Kertészt. Jeni 161 áruházában Komárom, BááoMitca 25. ti*. az Otthon kávéházzal szemben. Meg­tekinthető vételkötelezettség nélkfcla. Prágai sonka, naposa­ként friss sirstli, finom* felvágottak« — Sajtoké Trappista, Roquefort, SSignsn sib,, szardíniák és mindennemű külön­legességek legjobban és legolcsóbban a Jrágai I és esem« Hentesáru vásárolhatók, Komárom Kiapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417

Next

/
Oldalképek
Tartalom