Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-09 / 82. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. jolius 9. Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a kiváló POLIO mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 2 ■ __—a vezetőség megbízza az elnökséget és a főtitkárságokat, hogy a legközelebbi pártvezetőség ülésére egy teljesen kidolgozott részletes javaslatot tegyenek. A pártvezetőség elhatámzza továbbá, hogy felhívja az összes pártszervezeteket, hogy teKintettel a közeledő választásokra minden helyi szervezet létesítsen egy választási alapot, amelyből a párt választási költségeit fedezni f >gja. A pártnaptár kiadására vonatkozó javaslat kidolgozásával a párívezetőság megbízza a közp titkárságot. A sajtó kérdésben a pártvezetőség a Prágai Magyar Hírlappal szemben oly értelmű állást foglal, hogy a lapot minden tekintetben támogatja, azonban annak vezetésében és szellemi irányításában megfele'ő részt követel, miután a Prágai Magyar Hírlap az ellenzéki pártok közös sajtóorganuma. Több tárgy nem lévén az elnök megköszönte a pártvezetőség tagjainak megjelenését s a munkában való részvéteiét s az országos pártvezetőségi ülést berekesztette. A pártvezetőségi ülést társas ebéd követte, amelyen számos felköszöntő hangzott e! s amely a legjobb hangulatban ért véget. Nem keli a fővárosba menni!! li s 9 & mikor * 0. 5 N * CB POLLÁK JULISKA i 1 ► utódánál » Komáromban, Nádor-utca 17. sz. & &-a olcsóbban beszerezhetők a leg-3 X a « a újabb és kényelmes gummi és •< halcsont nélküli hasfüzők és mell< £ •0 .c tartók orvosi rendeletre is. X « 0» Ha Bőrkeziyűk nagy raktára 1 Kéz* ©, BT a-fi tyűk tisztítása és javítása! Selyem 5" 9 * és flór harisnyák nagy válasz-II tékban 1 i H52 1 magyar tini MizioiiáMii. (4 gönyüi szigetország útvesztőjében eltévedt magyar tisztek) Minden viz mellett lakó igyekszik a nyári meleg, tikkasztó hőséget enyhíteni azzal, hogy testét minél többször lehűti. A magyar oldalon levő Gönyü du namenti községben időző pár magyar tiszt is ezt cselekedte. Két csónakba ültek r egy-egy közlegényt is vittek magukkal mindegyik csónakban, akik az evezést, kormányzást látták el. A csónak ide-oda cirkált a Dunán és a benne ülők levetkőztek és elkezdték a fürdést, úgy a tisztek, mint a legények. A Duna sodrai által vitt csónak körül úszkáltak, lubicskoltak, amikor a gönyüi Dunaág sok-sok apró szigetek, átvágások, lagúnák útvesztő jébe tévedtek. A dolog azonban nem látszott veszedelmesnek, sőt az apró szigetek buja. tropikus vidékre emlékeztető növényzete, a partról a vízbe hajló ágak, a zizegő, suttogó nádasok között elhaladni, fürdeni nem tartozott a mindennapi élvezetek k'izé. A magyar tisztek és a legények hát hagyták magukat vitetni e megkapó lagúnák között, részint a csónakban ülve, részint a csónak mellett úszkálva. A szigetek útvesztőjében tájékozódni csak a gyerekkoruktól ott lakó gönyüi emberek tudnak. Annál kevésbbé tud tak a nem odavaló tisztek és legények. Fogalmuk se volt, hogy merre járnak. Majd csak végeszakad a szigetek hosszú láncolatának, gondolták magukban ás akkor szépen kimennek a partra. Így uszkáltak egy füzes part mellett el, lefelé haladva, szüntelen azt hitték — mondották, — hogy megint egy sziget partja mellett vannak. De mennyire csalódtak. Az ár már a csehszlovákiai part mellé sodorta őket. Ezt onnét vették észre, hogy a partról két csehszlovák finánc fegyvert szegezve rájuk, megállásra szólították fel őket. Aminek természetesen eleget is tettek. Nyomban felöltöztették őket és a két finánc a magyar tiszteket és legényeket nagy diadallal, mint a legveszedelmesebb spionoka*, kémeket szállították be Komáromba, ahol most hallgatják ki őket. Szóval a vidám fürdés e nem várt kellemetlenséggel végződött. Kelim munkák készítését jutányos áron vállalok. Cint a klódéban Veszedelem a salai Hűi. (A gőzhajó állomás hajója összetörött.) Olvasóink bizonyára emlékeznek a szombat délutáni orkánszerü viharra, * mely Komárom poros és öntöző kocsi után áhítozó utcáin és terein a Szahara sivatagra emlékeztető Számumot juttatta eszünkbe, a Dunán pedig 1—2 méteres tarajos hullámokat korbácsolt fel A kikötött gőzhajók, uszályok láncai bömbölő Eolharfaként sivitottak a nagy viharban. A hajók recsegtek, és valósággal nyögtek és jajgattak a tarajos hullámokon. A hajógyár partjához közel, hogy a szélvihartól védve legyen, gyorsan siklik tovább egy motorcsónak két urasával. Egyszerre kiér a csónak a sarkantyúnál a nyilt Dunára. A két utas csak itt látta teljes borzalmában a bősz hullámokat. A másfél méteres hullámok oldalt kapják a csónakot. A helyzet veszedelme növekszik, mert abban a pillanatban megjelenik előttük pár méternyire a hatalmas személyszállító hajó, az Erzsébet királyné, amely derékon kettészelésse! fenyegeti a csónakot. Az orkánszerü vihartól felkorbácsolt hulámosaf kétméteresekre növeszti meg a hatalmas gőzhajó hullámverése. Ebben a kritikus pillanatban a motort lekellett állítani, mert a hullámverés a vízbe akarta sodorni az egész gépet. A gőzhajó a n3gy szélviharban nem tud ura lenni a helyzetnek. Az evezőre kapott vakmerő csónakosok helyzete még kritikusabb lesz, mert a nagy erőlködésben az evezők kettétörnek. Már-már elkerülhetetlen a borzalmas katasztrófa, amikor az utolsó pillanatban a csónaknak sikerült a hatalmas gőzhajó orra elől elsiklani és sistergő habok bömbölő tombolása között be kanyarodott a gőzhajó a Kisdunára. A két vakmerő csónakos így megmenekült a biztos haláltól. Az újra megindított motor gyorsan tova röpítette a csónakot a tajtékos hullámokon a becsapódó hullámoktól bőrig ázott két utasával. Az Erzsébet királyné pedig az orkánszerü szélle! küzdve közeledett a hajóállomás felé. A nagy viharban azonban alig tudott kikötni, mert lehetetlenség volt szépen odausznia a kikötő hajójához, mert ahhoz minduntalan odavágódott. Egy ilyen odavágódás aztán teljesen összezúzta a kikötő hajóját, ami nagy riadalmat keltett úgy a hajón ülők és a parton állók között is. Mindenki ezt hitte, hogy az Erzsébetkiráiyné is megsérült az összeütközéskor. Az összezúzott kikötő hajón keresztül az utasok behajózása igen nagy nehézségekkel ment. Végre az orkánszerü vihar alábbhagyott és az utasoknak sikerült a hajóra szállniok és másféiórai késéssel úszhattak csak tovább A hajóállomás kijavítására megtettek minden intézkedést. „hl Újság“ helyett „Újság.“ PMH. vasárnapi közleménye szerint a B^niczky ügyben sulykát elvetett „Az Újság“ megszűnik s „Újság“ címen uj iap gyanánt indul meg. „Az Újság“ megjelenését betiltó végzést tehát nem vonják vissza, ellenben a kiadók engedélyt nyerhetnek uj lap megindítására, azzal a’föltétellel, hogy az uj hp nem lehet a régi beíiitott lap folytatása, egyetlen sorral sem utalhat erre és megjelenése után nem foglalkozhatni „Az Újság“ betiltásával. A régi kiadók és szerkesztők helyett Keszler József lesz az uj lap felelős szerkesztője. Ha színtelen emberrel akarták szimbolizálni MEINLCrYUZi KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. a fenegyerek- lap irányváltozását, keresve sem találhattak volna erre alkalmasabb embert Keszlernél. A 79 éves Keszler ezután kevesebbet fog forgolódni az irodalom berkeiben, a művészet tanyáin, a színházak tájékán. A mint ott sem zavart sok vizet, bizonyára a színtelen marad a politikában is, a mellyel, ha csak suba alatt nem, sohasem foglalkozott. Ezzel a változással megszűnt az a lap, melyet a komáromi születésű Gajári Ödön alapított, az erősebb poliúkai hang tölcséréül. Hát ez születési hiba volt és csak azon tehet csodálkozni, hogy miért nem lett halálos bajjá korábban. Az erősebb politikai hang után az élesebb támadás, azután a kíméletlen hajsza s végűi a türelmetlen érvényesülési vágy orgánuma lett a igy a lap arculatján mu.atkozó szépséghiba iassankint a belső baj árulójává lett s utóbb kifakasztotta sebét, melybe belepusztult. Ezzel a változással a magyar irodalomból egy idegenszerü cim, nyelvünk természete elten alkotott ujságcim veszett el. A német ész- és nyelvjárás szerint helyes Die Zeitung, Der Tag stb szolgai fordnasa „Az Újság“ s a napnak egyes szakaikan megjelent „A Reggel“, A Dél, Az Est s az egész A Nap. A ki ezeket a lapcimeket kitalálta, regisztrálta es engedélyezte, nem tudott magyarul, vagy ha tudott is, nem volt erzeneny a nyelv széliemén ütött sérelem korrigálására. Az a szellem, mely idegen hatást kritika nélkül elfogad, nyilatkozott meg a címben is, nem tudott magyarul; később a lap irányában is, nem érzett magyarul. Egy kis pont, alig látható, jelenik meg a barack külsején, azutan egy kis feketeség, csúcsa a mag felé tartó rothadást kúpnak. Az ember akkor lathatja csak, hogy rothadt a barack, ha ieszakitolta vagy feltörte. SORSJEGYEKET 338 mindenki csak GASPIERI& & TÁRSA bankházában, a csszl. osztálysorsjáték íöeiárusitó helyén vásárol, Bratislava, Városház-u. Telefonok 1920 és 2366. Képviselők kedvező feltételek mellett felvétetnek. 111 Irt Jffl K. i . — — Tőrvényszünef a komáromi törvényszéken a f. évben július 15 auguszj tus 20 ig rendelte ei a törvényszék elnöke a törvény szünet megtartását, > amikor a tárgyalások szünetelni fognak. — A hauikofcsonük MKVtdala&a. A prágai pénzügyminisztérium t. e. jumus ’ 27 en közzeteáe dömeset, melynek érl leimében azokat a nadikölcsonöaer, melyeket valamilyen okból jumus 3ü-áig nem jelenteitek oe becserélésre vagy jegyzésre, legkésőbb i. e. juiius 31-eig mint értéKteieneket oe ken szolgalmim a pénzügyi igazgatásnak. — Atnelyezss. A cunaszerdaheiyi járási főnökségtől Sár mer Józsefet felettes Hatósága juiius elsejével Gaigocra i helyezte at. Heiyene Ga.gOcroi Uuuaí szeruaheiyre Andódi József icu aihe; fyezve. ? — Szlovákok kontra oaehek. Röviddel j ezelőtt a köztársaságban járt í. H. ‘ Rosny, a hires francia regényíró és a > történelmi országok meliert meglátogatta Sziovenszkót is. Prágái búcsúzásakor kijeientette, hogy a sziovats kultúra és a cseh civilizáció nagy meglepetéssel töltöttek ei, majd igy folytatta : — »ugy látom, mintha a szlovákok lealacsonyítva éreznék magukat, mivel a civilizációt illetőleg a csehekkel nem lehet összehasoniitani őket. .fin mondottam a szlovákoknak, hogy örüi| jenek, hogy meg oiy fiatalok, amíg a * szegény csehek már az érett férfikort Csóplőgéptulttjdonosolí figyelmébe! ? Mentoszekrényeket Laliit: „IDEAL“ PARFÜMÉRIA NŐVÉ ZÁMKY, STEFANIK-UTCA 9. SZ.