Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-01 / 105. szám

Komáromi Lapok 5. oldal. Ion. E levelek azonban az ügyész­ség kezébe kerültek. Kihallgatták Legét Józef a 68 éves búcsi postamesternőt is» akit egé­szen beteggé tett a csalás okozta izgalom. Folyton azt hangoztatta, hogy még ezt is meg kellett érnie, hogy a bíróság elé kerül. Vigasz­talták, hogy hiszen csak, mint tanút hallgatják ki, de azért sírva felelt a kérdésekre. Daraynak rendes pósta titkári igazolványa volt, amelyet Soós Budapesten hamisított. A vádlottak­ban felismeri az álpóstatitkárt és Schifert, aki előzőleg a csekket fel­adta. Tamasov pozsonyi ügyvéd, vé­dence Korányi érdekében a bizo nyitás kiterjesztését kérte, de a bí­róság a kérelmet elutasította. Ekkor dr. Soós Imre, a büntető ta­nács elnöke a tárgyalást d. u. 3 órára halasztotta, amikor a vád és véd beszédekre került a sor. Moesz Géza dr. vezető állam­ügyész azzal kezdte beszédét, hogy a háború romboló hatása nyilvánul meg e bűnesetben. A vádlottak mind szép képzettséggel bírnak, az érett­ségin kívül még más diplomájuk is van. Az egyik katonai akadémiát is végzett A rossz gazdasági viszo­nyok áldozatot követeltek. Meg volt a diploma, de nem volt állásuk, nem volt kenyerük. Az erkölcsi alap kez­dett bennük meginogni. Pénzt akar­tak szerezni. Súlyosbító körülmé­nyeknek tartja, hogy többször el követték a csalást, hogy nincs rá re­mény, hogy a kár 374 ezer K. meg­térüljön. Kéri a bűnösök megbüntetését. Dr. Kállay Endre komáromi ügy­véd Daray, Schifer, Bokrossy védője hatásos beszédben festi azt a szi­­vetfacsarő helyzetet, mely Darayt és társát a bűnbe sodorta. Daray a Világháború hős katonája volt és nagy kitüntetések diszitették mellét, íüdőlövést kapott. Daray és a töb­biek nem is a háborúnak az áldo­zatai, hanem a békeszerződésnek, amely Magyarország hadseregét le­­szereltette. Sok ezer ember vesz­tette kenyerét. Daray, mint hadirok kant évi 6000 magyar korona nyug­dijat kapott. Ez Budapesten egynapra se elég. A békeszerződés rombolá­sának itt még nincs vége. Jött a B. listás tisztviselők elbocsátása, (Schi­fer is ilyen B. listás), még több ember lett állás nélkül,még nehezebb volt állást, munkát, kenyeret kapni. Belekeveredtek a Soos és Berger társaságába. Azok csábították a bűnre. Ők gyávák voltak elkövetni, más bőrét Hitették a vásárra. De Daray nem állt kötélnek azonnal, három hétig főzték, s mikor már utolsó ingét is eladta, akkor lépett a bűn útjára Enyhe büntetést kér, hiszen még fiatalok (24—27 évesek) a vádlottak és férfiasán bevallottak mindent, amivel a vizsgálatot simává tették, sohase kerteltek, sohase változtat­ták meg vallomásukat. Tekintse a bíróság, hogy ők már erkölcsi ha­lottnak tartják magukat az ő társa­dalmi osztályuk részére. Daray sú­lyos tüdősebe nem bírja ki a hosz­­szú fogházbüntetést, mert az neki halált jelent. Tamasov Bertalan pozsonyi ügy­véd Korányi védencét tartalmas be­szédben védte. Majd a fővádlóit Daray szólal meg és könnyes szemekkel adja elő, hogy a legkétségbeejtőbb helyzet sodorta a bűn útjára, amikor már éhezett, s az utolsó ingét is eladta, állást sehol se kapott, akkor enge­dett a csábításnak. Kéri a bíróságot, hogy legyenek irgalommal, a hosszú büntetés neki halál, hiszen fél tüdője hiányzik, a 7 hónapi vizsgálati fog­ságban 91 kilóról 60 kilóra sová­­nyodott le. Hadd kezdhesse újra az életet A bíróság ítélethozatalra vissza­vonult és a következő ítéletet hozta: I. Darayt 2 és félévi, II. Schifert 1 év és 6 havi, III. Korányit 1 évi, Bok­­rossyt 2 havi fegyházra ítélték. A vizsgálati fogságot beszámították. Ezenkívül az ügyész indítványára a két elsőrendű vádlottat, mint ma­gyarországi illetőségüeket a bünte­tés kitöltése után kitiltják Csehszlo­vákiából. 1025. szeptember í. Az ügyész a büntetés súlyosbí­tásáért, a védők és a vádlottak eny­hítésért megfellebbezték az ítéletet M egérkeztek az őszi és féli női és leányka kabát újdonságok, szőrme boák. Elképzelhetetlen nagy választékban KeríészJ.Jenö 161 áruházában Kon, iösHdca 25. m az Otthon kávéházzal szemben. Meg­tekinthető vételkötelezettség nélkül. Közggiazíiajssigg. íÉmttí Mutti Miié. Az angol kereskedelmi minisztérium jelentései Az angol kereskedelemügyi minisz­térium kiadásában most jelent meg a prágai kereskedelmi titkár hivatalos je­lentése a csehszlovák köztársaság mu!t­­évi gazdasági viszonyairól. A jelentés megállapítja, hogy a cseh ipar fokozott erőfeszítéseket fejt ki az elvesztett piacok visszahóditása érde­kében. Uj módszerekkel készítik elő a jj cseh gyarak mozgalmukat, amelynek jj az a célja, h gy Középeurópa és Dél- I keleteurópa piacain megvédje uralmu­­j kát. Noha ilyen módon a kivitel íerje- 1 delme meggyarapodott, mégis egyetlen \ termelési ág sem érte ci teljes mérték- I ben normális termelését, j A cseh textilipar helyzete igen su- 3 lyos. A szénbányászat is nagy bajokban 1 szenved. Az üvegipar megsínyli a né­­\ met versenyt. A legnagyobb cseh üveg- 1 gyáraknak egyik eladási szervezetét I 1924-ben föf kellett számolni. A fém- I ipar tekintetében a jelentés megemlíti, j hogy a 27 kohó közül 1924-ben mind­­j össze 10 kohó volt üzemben. Újabban l a német verseny is erősen érezhető. i A jelentés ezután nyomatékosan han­­j goztatja, hogy az ország ipari termelése > attól függ, vaj ion tadja-e majd Cseh­­| Szlovákia a volt osztrák-magyar vám­­l unió piacait a maga számára biztosí­tani. Magyarországgal idáig még nem kötöttek kereskedelmi szerződést. A tár­gyalások most abba a szakaszba jutot­tak, amikor mindegyik delegáció meg­­formuiázza saját követeléseit. Jó időnek kell még tehát elmúlnia, amig a szer­ződést megköthetik. Ez idő alatt a cseh gyáripar nélkülözni fogja a magyar piac előnyeinek jó részét. A népszövetség beavatkozása következtében Magyar­­ország most már stabil valutával ren­delkezik, úgy hogy a kereskedelmi koc­kázat úgyszólván a háború előtti mini­mumra csökkent. A magyar piac ezért ebből az okból is igen értékes lenne Csehszlovákia számára. A múlt évben a kivándorlók száma 49.534 főre emelkedett. Túlnyomó nagy részük — több mint 33.000 ember — ISzlovenszkóból vándorolt ki. A Kana­dába és Argen’inába igyekvő kiván­dorlók száma állandóan nő. Szlovenszkóról külön jelentés szól, amely megállapítja, hogy még ott sokkal . erősebb pmzhiány uralkodott. A múlt ; évi rossz aratás, valamint a felvidéki ipar korábbi piacainak elvesztése, a i szlovenszkói pénzintézeteket súlyos heiy­­: zetbe sodorták, úgy hogy körülbelül I húsz bank volt kénytelen vagy felszá­molni, vagy pedig nagyobb bankokkal í összeolvadni. Az elmúlt évben] a cseh földhitelbank fiókintézetet nyitott Po­zsonyban, hogy a szlovák parasztoknak mezőgazdasági hiteit nyújtson; az in­tézet azonban olyan magas jelzálogot követel, hogy jóformán semmiféle üz­letet nem csinált. A szlovenszkói ipar termelése alig 40—50 százalékát érte el a békeszin­­vonalnak Az egész szlovenszkói iparnak alig 15 százaléka használja ki teljes termelési képességéi. A múlt év kez­dete óta a fakereskedelem teljes pan­gásba jutóit. A gyapotipar kénytelen * termékeinek legkevesebb 60 százalékát exportálni. A normális piacok azelőtt Magyarország, Románia és Lengyelor­szág voltak. Magyarországgal a keres­kedelmet a behozatali engedélyek rend­szere akadályozta. A román kereskedők hosszúlejáratú hitelt kívánnak, ami az oltani legutóbbi tapasztalatok szerint igen migas kockázat lenne. A lengyel piacot védővámok zárják el. A szlovenszkói malmok a maguk termelési képességének mindössze 23 százaléka erejéig dolgoznak. A malom­ipar rossz kilátásai következtében a múlt évben 459 malmot leszereltek, mig 637 malom időnkint szüneteltette üze­mét. A serfőzők különösen nehéz évre te­kinthetnek vissza. A rossz aratás miatt a nyersanyagok ára emelkedett, ezzel szemben azonban a sör eladási árát a kormány olyan szinvonalon tartotta, ami állítólag minden hasznot kizárt. Másfelől a cseh serfőzők versenye rend­kívül éles volt. A bányászipar tekintetében a jelen­tés kiemeli, hogy egyedül az iglói ipar­vidék 1913 ban több mini 8000 embert foglalkoztatott és 14 millió aranykoro­nánál nagyobb értékben állított elő kü lőnböző ércíerméket. Ez most teljesen megszűnt. Az egyedül számottevő ko­­rompai vasöntőt 1922-ben leszerelték és azóta a vasércet exportálják. Az egész szlovenszkói termelés 1923 óta évenkiní mindössze 4 millió métermá­zsát tesz ki. A szepesi terület ércét Sziléziába küld'ék, ahol a svéd verseny­től szenved; a gömöri kerület ércét I* Magyarországra, Óidra vitték, ahol a bosnyák érccel kell versenyeznie. Csehszlovákia exportja. Hivatalos kimutatás szerint a cseh kivitel i július havában 1467 millió tonnára I emelkedett, vagyis 80 millióval több j mint a megelőző (1924) év július í havában. Januártól júliusig a kivitel ! 10368 millió tonnát tett ki, mig a | megelőző év megfelelő időszakában I a kivitel 9143 millió tonna volt. A * főbb kiviteli cikkek: gyapjuáruk, ] íüzelőanyagok, gyapoiáruk, cukor-, í vas-, üveg-, gépek és lenáruk voltak. S A vásárlók — részesedésük sor­­| rendjében — a következő országok I voltak: Németország, Ausztria,Nagy- I briltania, Magyarország, Lengyel- I ország Románia, Észak-Amerika, l Jugoszlávia, Olaszország, Svájc, I Franciaország és Hollandia. | £}ze:rl£. üzenetei*. i (j __ j Flgyslmeztaté8. Ha valaki nincs jelen a tár- 5 saságban, nem szokás urazni, vagy urhölgyez­­j ni, nagyságosasszonyozni! Egyszerűen a nevén nevezzük. Ebben nincs semmi illetlenség, vagy jj sértés! Sőt bizonyos komikus hatást kelt az, • ha a jelen nem lévőt uraz, urnőz valaki. A j nagyon függő viszonyban levő egyén szokta I címezni a jelen nem levőt. Például a 'szoba­­j lány szokta az úrnőjéről mondani, hogy a ( nagyságos asszony, az inas az uráról, hogy a $ nagyságos ur. Akik azonban nincsenek füg­­j gőviszonyban, nevetségessé teszik magukat, ha Í’ a jelen nem levőket cimezgetik. Sőt a szoba­lány, az inas se vét a jó Ízlés ellen, ha csak | nevén emliti az uraságot, az asszonyát. Rég volt... Aa első strófa elég jól sikerűit. A többiről azonban sajnos ezt nem mondhat­juk el. Kérünk jobbakat A szerkesztésért a főszerkesztő a eleiős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. JEtirdLetüsel*. Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy lonárémban, Kossuth-tér 12. sí. alatt rrt nyitottam. Az összes idevágó munkálatok, mint műfogak, szájpadlás nélküli fogsorok, arany­koronák és hidak, stb., stb. elsőrangú kivitelben, a legol­csóbb árban, a bevált amerikai, berlini és prágai mintára készít­tetnek. Havi fizetésesek (államiak is) és munkások részére előny­árak. Foghúzás és blombirozás a lehetőség szerint fájdalom nélkül. Teo SCHARF vizsgázott fogtechnikus. Eredeti hollandi Jácint, Tulipán, Nárcis és más virághagymák­ról kérjen ajánlatot Berghoffer János magkereskedS cégtől. Pozsony, Köztársaságtér 13. lel. 24-15. 123 Apró hirdetések» Biztos sikerre vezet hirdetése, ha a »Ko­máromi Lapok»-ban hirdet. Csomagoláshoz alkalmas makulatur pa­pír olcsó áron kiárusittatik. (Jim a kiadóban. Állami sorsjegyek részletre való eladá­sára ügynökök felvétetnek Dr. Fischer és Társa bankházában Bratislava, Justilände 5. 673 § Megérkezett fehér fűzős női cipó'k minden számban Ke 19 — azonkívül isslzolás cipők; 88 25-28 számig 29-34 számig 35-38 számig 29.— Ke 39.— Ke 49.— Ke Ílíitit 632 r>j ol o| ©I ol o HEEHEI in

Next

/
Oldalképek
Tartalom