Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-01 / 105. szám
Komáromi Lapok 1925. szeptember l. 2. oldal. Győződjék meg az 766 ANITA pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. előtt, akkor ez csak azt jelenti, hogy úgy a cseh nemzeti demokraták, mint a cseh nemzeti szocialisták az államfő széke felé komolyan törekednek. Igaz ugyan, hogy a köztársaság elnökének minden pártok felett állónak kell lennie, legalább alkotmányos államban ez így szokás, mégis azok között folyik a legnagyobb tülekedés, amelyek a sovinizmus és nacionalizmus lege’vakultabb elemeit foglalják magukban. Ebből az időelőtti korteskedésből aligha fog valami üdvös származni a köztársaságra. Úgy Benes, mint Kramár a legszélsőbb nacionalista irányzat képviselői és ha bőven van is mindkettőben egyéni ambíció, abból még nem következik az, hogy az állam népei ebben a nagyon is exponált kérdésben épen ő mögéjük sorakoznának. A köztársaság mai elnökében olyan határtalan bizalom összpontosul a tisztelettel, hogy legalább is ildomtalan dolog időelőtt arról beszélni. hogy a majd 1927-ben esedékessé váló elnökválasztáskor kit fognak a pártok választani. Előbb csak hadd jöjjenek a képviselőválasztások, majd eldől az is, hogy a következő politikai rendszer milyen irányt fog fölvenni és a régen áhított uj rendszer meg fogja teremteni azt a férfiút is, aki az állam élére méltó lesz és aki a törvényes szavazatot meg fogja kapni. Addig azonban hiábavaló minden előzetes mesterkedés. VÍZUMOT minden országba 24 Órán belül 10 Ke-ért megszerez, uj magyar és román útlevelet, meghoszszabbitásokot, ki- és beviteli engedélyeket s mindennemű megbízásokat gyorsan és legjuiányosabban elintéz Hilfsverein jüdischer Hcchschűler aus dar Slowakei Kráietívoraka 15-17. Praha Postfach 620. Nyújtsatok munkaalkalmat 649 szegénysorsu egyetemi hallgatóknak 1 Magyar iparos a kisiparért és kereskedelemért. Dosztál Jakab kamarai kiküldött nagyhatású felszólalása a kamaránál. * Komárom, — aug. 31. Midőn Dosztál Jakab v. ipartestületi alelnököt, méltányolva hosszú évtizedek óta a kisiparosság érdekében kifejtett közhasznú tevékenységét, a kereskedelemügyi miniszter, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara elnökségi tagjává kinevezte, jóleső biztatás volt ez a komáromi ipari és kereskedelmi érdekeltségek számára, hogy ügyeiket gerinces, szakavatott képviselő fogja megvédeni ott, ahol arra a védelemre szükség mutatkozik. Dosztál Jakab kamarai elnökségi tagnak a kamara ülésén való első részvétele uj hangot, uj irányokat vitt a kamarai ügymenetbe és felszólalása egy eddig hiába panaszlott sérelem orvoslását érte el: a kamaránál ma már magyarul is tárgyalnak. A komáromi kiküldött felszólalása során rámutatott arra, hogy hiába neveznek ki magyar embert a kamara vezetőségébe, ha azt hallgatásra kárhoztatjuk, mert előtte ismeretlen nyelven tárgyalnak rólunk és valósággal nélkülünk s igy felesleges a magyar kiküldöttek megjelenése. A pozsonyi, már évek óta a kamaránál szereplő érdekképviseleti iparos és kereskedő tagoknak ez eddig, jó 6 évig nem jutott eszükbe! A komáromi iparosok közül Dosztál Jakab gerinces, és a törvényekkel szemben loyalis magatartása mellett is önérzetes magyar viselkedése az összes magyar iparosok és kereskedők javára szolgál, mert az előadott sérelmek suiya csakis a magyarokra nehezedik, arra a magyar kisiparra és kereskedelemre, amely Szlovenszkó dezindustriálása következtében ma már kínosan kapkod levegő után. A kereskedelmi és iparkamara a kereskedők és iparosok érdektestülete és fenntartására az iparosok és kereskedők adót fizetnek, igen természetes tehát az a kívánság és tagadhatatlanul jogos, hogy ez a saját erejéből, anyagi hozzájárulásával fenntartott intézmény a magyar iparos és magyar kereskedőnek is támogatója legyen. A magyar iparosokat és kereskedőket érintő sérelmek egész sorát tárta Dosztál Jakab a kamara elnöksége elé s hogy a panaszok igazak, legjobban bizonyítja, hogy az elnökségi ülésen nem akadt senki, aki azokat megcáfolni tudta volna. Dosztál Jakab előadása érintette a legéletbevágóbb s rendezetlen kérdéseit az iparos és kereskedő társadalomnak, célja lévén a felszólalással, hogy a jogos sérelmek orvoslása által egészségesebb és biztosabb talajra helyeződjék az állam egyik legfontosabb gazdasági rétegének megélhetése s ezzel sok százezer egzisztencia fennmaradása és erősödése biztosittassék. Őszinte elismerés kiséri Dosztál Jakab, komaromi iparos, kamarai elnökségi tagnak nagy hatást keltett felszólalását és örömmel fogadja ezt különösen a komáromi iparosság és a kereskedők tekintélyes tábora, amelynek érdekeit odavaló, gerinces képviselője védi. Dosztál Jakab a következő ügyeket terjesztette a kamara közgyűlése elé. 1. Iparosok részére a komáromi Dunahidon állandó átkelési engedély kiadása, mindazok részére, akiket a Komáromi Járási Általános Ipartársulat javasol a komáromi államrendőrségnek. Odaát munkaalkalmak vannak, amelyekre az itteni rossz kereseti viszonyok miatt a komáromi iparosság nagyon is rászorul. 2. Eddig a postán portóbérkedvezmény volt, akként, hogy a testület tagjaival is bérmentesen levelezhettek, sőt a helybeli tagokkal is, E tekintetben felirt a társulat már a kamarához, de végleges elintézést nem kapott. Ez fontos kérdés, mert a társulat 24 községre terjed és fontos ez a többi iárási társulatokra is, amelyek nagy taglétszámuk miatt postakedvezmény megvonása folytán nagy anyagi megterhelést szenvednek. 3. A kamara, mint a múltban, adja ki üléseinek jegyzőkönyveit a társulatoknak magyar nyelven is, mert itt csak magyarul értenek, és erre az alkotmány törvény és a becikkelyezett alaptörvények alapján joga van. 4. A kamara tájékoztassa a társulatot minden ipari és kereskedelmi ügybeq, küldje meg magyarul a rendeleteket, amelyek az iparosokra és kereskedőkre nézve adó, illeték s egyébb tekintetekből fontosak, 5- Mint a múltban, állítassák vissza a kamara autonómiája és mint a múltban neveztessenek ki kültagok az ipartársulatok jelölése alapján. Az iparosok és kereskedők fizetik a kamarai illetéket, ezzel szemben semmiféle beleszólást a jelenlegi időben számukra nem biztosítanak. 6. A nemzetközi vásárokon biztosítsanak az anyagiakkal nem redelkező kisaparosoknak ingyen kiállítási helyeket és kedvezményes szál" litási dijakat. A megcsappant lakosság létszám mellett kisiparosainknak felvevő piacra van szüksége. 7. A legsürgősebben fejezzék be a kereskedelmi tárgyalásokat a szomszéd államokkal, különösen Magyarországgal, amelyre rászorulunk, mert piacunk az ipari produktumaink számára nincs; különösen a határszéli városok érzik a kereskedelmi szerződés hiánya okozta sérelmeket. 8. Illetőségi kérdés rendezése. Ez igen fontos, mert rengeteg egzisztencia megy tönkre, míg e kérdés rendeződik. Évtizedek óta Szlovenszkó területén lakó iparosok, kereskedők — illetőségük rendezetlensége miatt — ki vannak annak téve, hogy itt üzleteiket, műhelyeiket egyszerűen letiltják. Humánus szempontból, de igazság szempontjából is halaszthatatlan ennek a kérdésnek egyszer már végleges rendezése, 9. A turócszentmártoni iparpártoló intézmény terjessze ki iparpártoló működéséi az egész Szlovenszkóra, mert pld. Komáromban a nevéről tudnak csak ennek az intézménynek, de támogatását még nem érezték. 10. Az uj ipartörvénynek vannak részei, amelyek módosítást kívánnak. É tekintetben vegye figyelembe a kamara azokat a véleményeket, amelyeket a társulatok beküldenek; mert hiába kérnek véleményt, ha a törvények alkotásánál azokat a véleményeket semmibe nem vették eddig. 11. Tanoncképzés a vidéken, gondoskodás történjék arról, hogy a községekben a tanoncok szaképzettségi tárgyakból (szakrajz stb.) oktattassanak. A községek anyagi támogatást nyújtsanak e tekintetben, mert a falusi tanoncok képzettsége messze áll a városi tanoncok képzettségétől, 12. Szigorú utasítás adassék ki, hogy a tanoncok a szakszervezetekbe be ne léphessenek. Eddig is figyelmeztették a tanoncokat erről, de a komunista agitáció folytán serdületlen tanoncok vonatnak be politikai mozgalmakba. Mert az nem igaz, hogy a szakszervezet csak gazdasági szervezet; a tanoncképzés hátrányára van ez az állapot. 13. Közszállitások a kisiparosok részére. Hiába ígérik e sérelem javítását. Tessék az összes közszállitásokat a társulatoknak megküldeni, mert igy lehető lesz, hogy a kisiparosok esetleg többen összeállva tesznek eleget a megrendelésnek, A legnagyobb sérelmek egyike ez. Az adókat egyformán vetik ki, de kereseti alkalomról lemaradnak a kisiparosok. A kamarai ülésen megjelentek legteljesebb egyetértéssel fogadták az előadott kívánságokat, Stodola Kornél kamarai elnök nyomban magyarul ismertette az általános gazdasági helyzetet és ígéretet tett, hogy a Doszíüi Jakab komáromi kiküldött által felhozott sérelmek illetve kívánságok orvoslása iránt a minisztériumnál sürgősen intézkedik. Az ígéretekből kapott már az iparosság és a kereskedő társadalom eleget, remélni merjük, hogy az illetékes helyre adresszáit felszólalásnak most márSa kívánt eredménye meglesz, az a fontos csak, hogy a további kamarai üléseken is azzal az ügybuzgalommat álljon a komáromi kiküldött úgy a helybeli, mint az összes iparosság és kereskedők érdekeinek megvédésére. ME1 MLHYULA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 3 KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. (XV. jubiláns előadás zsúfolt ház előtt aug. 30-án.) Megvádolták Komárom városát kulíurátlansággal. maradisággal, nyárspolgáriassággal, — Megkapták már a K. L. hasábjain a kis kutya módjára messziről rágalmazó urak a méltó választ. — De mégis úgy szerettük volna, ha a világot oly hamis hírekkel telekürtölő trombitások pl, vasárnap is eljöttek volna a tőlük annyira félreismert és roszszul ismertetett Komáromba s nézték volna a nagyszámú közönséget, mely törtetett kielégíteni magyar kultur szomját, hogy dúsan termő magyar és kulturális téren a Legényegyletben immár tizenötször előadott Nóíás kapitány előadásán. — Kell a közönségünknek igenis a kultúra, de csak az, ami magyar s ami tényleg kultúra. — Ezt bizonyítja az a diadal út, melyet megjárt a Nótás kapitány, ezt a tizenötödik búcsúelőadás túlzsúfolt háza, ezt a minden igényt kielégítő lelkiismeretes s kitűnő előadás. Zsúfolt ház előtt szólalt meg már tizenötödször a csengő s szinte ünnepélyes csend, meghatottság vett erőt a lelkes közönségen, mikor dr. Mayer Imre apátplebános egyesületi elnök lépett a színpad erkélyére, hogy méltányolja tőle megszokott ékesszóíással a nap jelentőségét s mondjon köszönetét a darab rendezőjének Király Józsefnek, R. Moly Margit művésznőnek, a darab lelkének, Lohner Józsefnek, a zene szolgáltatásáért, az összes szereplőknek kilartó lelkes fáradozásukért és a lelkes közönségnek odaadó áldozatkészségükért és pártolásukért. Szűnni nem akaró tapsban üdvözölte a közönség a Legényegylet atyját közvetlen szavaiért. Kellemes meglepetésül szolgált a homályból elöcsillanó babérkoszorus 15-ös szám s a szívvel lélekkel felharsanó: Királyhágó. Megérdemli a lelkes gárda, hogy nevét soká koszorúzza a hervadhatatlan babér s kívánjuk, hogy a jövőben még nagyobbra növelje azt. Felszökik függöny, meleg taps fogadja Pacal (Pataky) Miskát „a közönség kedvence“ partneréval a zugó tapsoktól szinte szóhoz jutni nem tudó Boriskával (Czirja /?.) együtt. — Az öröm könnycsepjei csillogtak a szemekben R. Moly Margit művésznő belépőjén s a közönség meleg hálája, köszöneté is szállott, hullott, reá a váratlanul megeredt virágesöben, ama felejthetetlen estékért, melyeket ő szerzett elsősorban nagy tudásával s végtelen kedvességével. I M llÉf iüiitii
