Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-01 / 105. szám

Komáromi Lapok 1925. szeptember l. 2. oldal. Győződjék meg az 766 ANITA pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. előtt, akkor ez csak azt jelenti, hogy úgy a cseh nemzeti demokraták, mint a cseh nemzeti szocialisták az államfő széke felé komolyan töre­kednek. Igaz ugyan, hogy a köztársaság elnökének minden pártok felett álló­nak kell lennie, legalább alkotmá­nyos államban ez így szokás, mégis azok között folyik a legnagyobb tü­lekedés, amelyek a sovinizmus és nacionalizmus lege’vakultabb elemeit foglalják magukban. Ebből az idő­előtti korteskedésből aligha fog va­lami üdvös származni a köztársa­ságra. Úgy Benes, mint Kramár a legszélsőbb nacionalista irányzat képviselői és ha bőven van is mind­kettőben egyéni ambíció, abból még nem következik az, hogy az állam népei ebben a nagyon is exponált kérdésben épen ő mögéjük sorakoz­nának. A köztársaság mai elnökében olyan határtalan bizalom összponto­sul a tisztelettel, hogy legalább is ildomtalan dolog időelőtt arról beszél­ni. hogy a majd 1927-ben esedékessé váló elnökválasztáskor kit fognak a pártok választani. Előbb csak hadd jöjjenek a képviselőválasztások, majd eldől az is, hogy a következő politi­kai rendszer milyen irányt fog föl­venni és a régen áhított uj rendszer meg fogja teremteni azt a férfiút is, aki az állam élére méltó lesz és aki a törvényes szavazatot meg fogja kapni. Addig azonban hiábavaló minden előzetes mesterkedés. VÍZUMOT minden országba 24 Órán belül 10 Ke-ért megszerez, uj magyar és román útlevelet, meghosz­­szabbitásokot, ki- és beviteli en­gedélyeket s mindennemű megbízáso­kat gyorsan és legjuiányosabban elintéz Hilfsverein jüdischer Hcchschűler aus dar Slowakei Kráietívoraka 15-17. Praha Postfach 620. Nyújtsatok munkaalkalmat 649 szegénysorsu egyetemi hallgatóknak 1 Magyar iparos a kisiparért és kereskedelemért. Dosztál Jakab kamarai kiküldött nagy­hatású felszólalása a kamaránál. * Komárom, — aug. 31. Midőn Dosztál Jakab v. ipartestü­leti alelnököt, méltányolva hosszú évtizedek óta a kisiparosság érde­kében kifejtett közhasznú tevékeny­ségét, a kereskedelemügyi minisz­ter, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara elnökségi tagjává kine­vezte, jóleső biztatás volt ez a ko­máromi ipari és kereskedelmi érde­keltségek számára, hogy ügyeiket gerinces, szakavatott képviselő fogja megvédeni ott, ahol arra a véde­lemre szükség mutatkozik. Dosztál Jakab kamarai elnökségi tagnak a kamara ülésén való első részvétele uj hangot, uj irányokat vitt a kamarai ügymenetbe és fel­szólalása egy eddig hiába panaszlott sérelem orvoslását érte el: a kama­ránál ma már magyarul is tárgyalnak. A komáromi kiküldött felszólalása során rámutatott arra, hogy hiába neveznek ki magyar embert a ka­mara vezetőségébe, ha azt hallga­tásra kárhoztatjuk, mert előtte isme­retlen nyelven tárgyalnak rólunk és valósággal nélkülünk s igy felesleges a magyar kiküldöttek megjelenése. A pozsonyi, már évek óta a kama­ránál szereplő érdekképviseleti ipa­ros és kereskedő tagoknak ez eddig, jó 6 évig nem jutott eszükbe! A ko­máromi iparosok közül Dosztál Jakab gerinces, és a törvényekkel szemben loyalis magatartása mellett is önér­zetes magyar viselkedése az összes magyar iparosok és kereskedők ja­vára szolgál, mert az előadott sé­relmek suiya csakis a magyarokra nehezedik, arra a magyar kisiparra és kereskedelemre, amely Szlo­­venszkó dezindustriálása következ­tében ma már kínosan kapkod le­vegő után. A kereskedelmi és iparkamara a kereskedők és iparosok érdektes­­tülete és fenntartására az iparosok és kereskedők adót fizetnek, igen természetes tehát az a kívánság és tagadhatatlanul jogos, hogy ez a sa­ját erejéből, anyagi hozzájárulásával fenntartott intézmény a magyar ipa­ros és magyar kereskedőnek is tá­mogatója legyen. A magyar iparosokat és kereske­dőket érintő sérelmek egész sorát tárta Dosztál Jakab a kamara elnök­sége elé s hogy a panaszok igazak, legjobban bizonyítja, hogy az elnök­ségi ülésen nem akadt senki, aki azokat megcáfolni tudta volna. Dosz­tál Jakab előadása érintette a leg­életbevágóbb s rendezetlen kérdé­seit az iparos és kereskedő társa­dalomnak, célja lévén a felszólalás­sal, hogy a jogos sérelmek orvoslása által egészségesebb és biztosabb talajra helyeződjék az állam egyik legfontosabb gazdasági rétegének megélhetése s ezzel sok százezer egzisztencia fennmaradása és erősö­dése biztosittassék. Őszinte elismerés kiséri Dosztál Jakab, komaromi iparos, kamarai elnökségi tagnak nagy hatást keltett felszólalását és örömmel fogadja ezt különösen a komáromi iparosság és a kereskedők tekintélyes tábora, amelynek érdekeit odavaló, gerin­ces képviselője védi. Dosztál Jakab a következő ügye­ket terjesztette a kamara közgyű­lése elé. 1. Iparosok részére a komáromi Dunahidon állandó átkelési engedély kiadása, mindazok részére, akiket a Komáromi Járási Általános Ipartár­sulat javasol a komáromi államren­­dőrségnek. Odaát munkaalkalmak vannak, amelyekre az itteni rossz kereseti viszonyok miatt a komáromi iparosság nagyon is rászorul. 2. Eddig a postán portóbérked­­vezmény volt, akként, hogy a tes­tület tagjaival is bérmentesen leve­lezhettek, sőt a helybeli tagokkal is, E tekintetben felirt a társulat már a kamarához, de végleges elintézést nem kapott. Ez fontos kérdés, mert a társulat 24 községre terjed és fontos ez a többi iárási társulatokra is, amelyek nagy taglétszámuk miatt postakedvezmény megvonása folytán nagy anyagi megterhelést szen­vednek. 3. A kamara, mint a múltban, adja ki üléseinek jegyzőkönyveit a társu­latoknak magyar nyelven is, mert itt csak magyarul értenek, és erre az alkotmány törvény és a becikkelye­­zett alaptörvények alapján joga van. 4. A kamara tájékoztassa a tár­sulatot minden ipari és kereskedelmi ügybeq, küldje meg magyarul a ren­deleteket, amelyek az iparosokra és kereskedőkre nézve adó, illeték s egyébb tekintetekből fontosak, 5- Mint a múltban, állítassák vissza a kamara autonómiája és mint a múlt­ban neveztessenek ki kültagok az ipartársulatok jelölése alapján. Az iparosok és kereskedők fizetik a kamarai illetéket, ezzel szemben semmiféle beleszólást a jelenlegi időben számukra nem biztosítanak. 6. A nemzetközi vásárokon bizto­sítsanak az anyagiakkal nem redel­­kező kisaparosoknak ingyen kiállí­tási helyeket és kedvezményes szál" litási dijakat. A megcsappant lakos­ság létszám mellett kisiparosainknak felvevő piacra van szüksége. 7. A legsürgősebben fejezzék be a kereskedelmi tárgyalásokat a szom­széd államokkal, különösen Magyar­­országgal, amelyre rászorulunk, mert piacunk az ipari produktumaink szá­mára nincs; különösen a határszéli városok érzik a kereskedelmi szer­ződés hiánya okozta sérelmeket. 8. Illetőségi kérdés rendezése. Ez igen fontos, mert rengeteg egzisz­tencia megy tönkre, míg e kérdés rendeződik. Évtizedek óta Szlo­­venszkó területén lakó iparosok, kereskedők — illetőségük rendezet­lensége miatt — ki vannak annak téve, hogy itt üzleteiket, műhelyei­ket egyszerűen letiltják. Humánus szempontból, de igazság szempontjá­ból is halaszthatatlan ennek a kér­désnek egyszer már végleges rende­zése, 9. A turócszentmártoni iparpártoló intézmény terjessze ki iparpártoló működéséi az egész Szlovenszkóra, mert pld. Komáromban a nevéről tud­nak csak ennek az intézménynek, de támogatását még nem érezték. 10. Az uj ipartörvénynek vannak részei, amelyek módosítást kíván­nak. É tekintetben vegye figyelembe a kamara azokat a véleményeket, amelyeket a társulatok beküldenek; mert hiába kérnek véleményt, ha a törvények alkotásánál azokat a vé­leményeket semmibe nem vették eddig. 11. Tanoncképzés a vidéken, gondos­kodás történjék arról, hogy a közsé­gekben a tanoncok szaképzettségi tárgyakból (szakrajz stb.) oktattassa­­nak. A községek anyagi támogatást nyújtsanak e tekintetben, mert a fa­lusi tanoncok képzettsége messze áll a városi tanoncok képzettségétől, 12. Szigorú utasítás adassék ki, hogy a tanoncok a szakszerveze­tekbe be ne léphessenek. Eddig is figyelmeztették a tanoncokat erről, de a komunista agitáció folytán ser­­dületlen tanoncok vonatnak be po­litikai mozgalmakba. Mert az nem igaz, hogy a szakszervezet csak gazdasági szervezet; a tanoncképzés hátrányára van ez az állapot. 13. Közszállitások a kisiparosok ré­szére. Hiába ígérik e sérelem javítá­sát. Tessék az összes közszállitáso­­kat a társulatoknak megküldeni, mert igy lehető lesz, hogy a kisipa­rosok esetleg többen összeállva tesz­nek eleget a megrendelésnek, A legnagyobb sérelmek egyike ez. Az adókat egyformán vetik ki, de ke­reseti alkalomról lemaradnak a kis­iparosok. A kamarai ülésen megjelentek leg­teljesebb egyetértéssel fogadták az előadott kívánságokat, Stodola Kor­nél kamarai elnök nyomban magya­rul ismertette az általános gazda­sági helyzetet és ígéretet tett, hogy a Doszíüi Jakab komáromi kiküldött által felhozott sérelmek illetve kí­vánságok orvoslása iránt a minisz­tériumnál sürgősen intézkedik. Az ígéretekből kapott már az ipa­rosság és a kereskedő társadalom eleget, remélni merjük, hogy az ille­tékes helyre adresszáit felszólalás­nak most márSa kívánt eredménye meglesz, az a fontos csak, hogy a további kamarai üléseken is az­zal az ügybuzgalommat álljon a ko­máromi kiküldött úgy a helybeli, mint az összes iparosság és kereskedők érdekeinek megvédésére. ME1 MLHYULA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 3 KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. (XV. jubiláns előadás zsúfolt ház előtt aug. 30-án.) Megvádolták Komárom városát kulíurátlansággal. maradisággal, nyárspolgáriassággal, — Megkapták már a K. L. hasábjain a kis kutya módjára messziről rágalmazó urak a méltó választ. — De mégis úgy szerettük volna, ha a világot oly hamis hírekkel telekürtölő trombi­tások pl, vasárnap is eljöttek volna a tőlük annyira félreismert és rosz­­szul ismertetett Komáromba s néz­ték volna a nagyszámú közönséget, mely törtetett kielégíteni magyar kultur szomját, hogy dúsan termő magyar és kulturális téren a Le­gényegyletben immár tizenötször előadott Nóíás kapitány előadásán. — Kell a közönségünknek igenis a kultúra, de csak az, ami magyar s ami tényleg kultúra. — Ezt bizo­nyítja az a diadal út, melyet meg­járt a Nótás kapitány, ezt a tizen­ötödik búcsúelőadás túlzsúfolt háza, ezt a minden igényt kielégítő lelki­­ismeretes s kitűnő előadás. Zsúfolt ház előtt szólalt meg már tizen­ötödször a csengő s szinte ünne­pélyes csend, meghatottság vett erőt a lelkes közönségen, mi­kor dr. Mayer Imre apátplebános egyesületi elnök lépett a színpad erkélyére, hogy méltányolja tőle megszokott ékesszóíással a nap jelentőségét s mondjon köszönetét a darab rendezőjének Király József­nek, R. Moly Margit művésznőnek, a darab lelkének, Lohner Józsefnek, a zene szolgáltatásáért, az összes szereplőknek kilartó lelkes fárado­zásukért és a lelkes közönségnek odaadó áldozatkészségükért és pár­tolásukért. Szűnni nem akaró tapsban üdvö­zölte a közönség a Legényegylet atyját közvetlen szavaiért. Kellemes meglepetésül szolgált a homályból elöcsillanó babérkoszo­­rus 15-ös szám s a szívvel lélekkel felharsanó: Királyhágó. Megérdemli a lelkes gárda, hogy nevét soká koszorúzza a hervadhatatlan babér s kívánjuk, hogy a jövőben még nagyobbra növelje azt. Felszökik függöny, meleg taps fo­gadja Pacal (Pataky) Miskát „a kö­zönség kedvence“ partneréval a zu­gó tapsoktól szinte szóhoz jutni nem tudó Boriskával (Czirja /?.) együtt. — Az öröm könnycsepjei csillogtak a szemekben R. Moly Margit művésznő belépőjén s a kö­zönség meleg hálája, köszöneté is szállott, hullott, reá a váratlanul megeredt virágesöben, ama felejt­hetetlen estékért, melyeket ő szerzett elsősorban nagy tudásával s végtelen kedvességével. I M llÉf iüiitii

Next

/
Oldalképek
Tartalom