Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-29 / 104. szám

4, oldal. Komáromi Lapok 1925. augusztus 29, Intézeti fehérnemű ÍJ}5S!S Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koron&baokkal szemben. Iliin irálaeTtÓb* flór és pamut, pat. harisnya. Esőeruyő,j JU5 VdiflöagÄ. utiböröndökt kosár. Klót és íüster-l kötény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír köppeny, törülköző, kötött kabát stb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-t61 a iegfinomabbig. 430 A Kínából kiszorított hunoknak ez két csoportját adja, míg a harmadik csoport lekerült Indiába, ahol hét­száz éven át birodalmat alkotott, amely birodalom igen nagy kuliurát fejlesztett ki magából. Nevük jüecsi vagy fehér hunok népe. A mohamedán előretörés. — Mohamed föllépésekor nagy belviszály volt a hunoknál, ami miatt aztán a nagy hun birodalmat könnyű volt megsemmisíteni. Ezeknek a hu­noknak egyrésze később belekap­csolódott a kozák birodalomba és a kozák birodalmon keresztül hoz­­zászegődöit Attila felbomlott birodal­mának hunjaihoz, akik akkor fejlőd­tek ki egységes néppé az Ural ko­hójában. — Az Indiában maradt fehér hu­nok népe még ekkor is tizenkét bi­rodalom fölött uralkodott Bombay környékén s ezek a fehér hunok adtak helyet a Perzsiából menekülő aveszla népnek. Részben az aveszta népből tevődött össze aparszinép. Az aveszta vallás az ősi hun pszihé terméke, amint ezt a németekkel szemben a komoly francia tudósok is elismerik. A hunak csak később olvadlak be az árjaságba és pedig akkor, amikor Cirusz elfoglalta lránt, amikor is az összes iráni népek be­olvadtak a nagy árjaságba. Az avesz­la vallást nemcsak megteremtették és kifejlesztenék a hunok, de még Indiába is ők vitték be,ahol egyéb­ként sok nagy templomot is épiteltek. — Hangsúlyozni kell tehát, hogy a turáni ősvallás, amely egyik alapja a zsidók bibliájának is, nem a ger­mán, hanem a turáni pszihé alkotása. s az ajtóhoz állt, éhes szemmel nézve Borát — Gazember! — kiáltotta az asz szony és öklével a legény arcába csapott. — Rászedtél, megcsaljál, tönkre juttattál s most még jó legyek hozzád ? Pusztulj el nyomorult, mint a hogy az én élelem elpusztí­tottad! S ott állt a tüzfényben, átokra fölemelt karral, mint az életté vált bosszú. — Hát pusztulj el boszorka, — kiáltotta a legény, kicsiholt, meg­­gyujtotfa a csóvát s az futó csillag­ként repült a sötétségben a tetőre. Bora leült az ivóba. A legény észretért, hitta ki, biztatta. Szava egyre kérőbb, kövefelöbb leli, az asszony nem hallgatta, talán nem is hallotta. — Bora, ég a házad, jer ki, Bora, én megmentelek, Bora lelkem. Az asszony nem felelt, a tűz belekapott a tetőbe. Vince egy ugrással mel­lette termett, húzta, vonszolta kifelé. Az asszony heves mozdulattal ki­szabadította magát s a legényt be­­iaszitva az ivó mélyébe, kirohant az udvarra. Egy pillanat s a nehéz tölgyfa-ajtó becsapódott, csikordult a zár, fordult a kulcs s az asszony rátolta a reteszt boldogsága meg­­rontójára. Egyideig még hallatszott dörómbölése, azután a nádtető sisteregve, ropogva, óriási tűzi­játékként ezer pattogó rakétát röpí­tett a téli éjszaka sötét ege felé, minden egyéb zajt elnyomva. Az asszony önvádja mardosó két­ségbeesésében, megsemmisülten ve­tette le magát a hideg, fagyos földre. A tűz ropogása lassan megszűnt, a tető beszakadt A földön át távoli csatazaj hatolt a füléhez. Magyarok harcoltak magyarokkal. Komáromi dolgok. (4 komáromi Attika. — Egy élelmes vállalkozó — Por és hamu vagyunk. — A Számum. — Táncoló szeméthalmok. — Mért nem öntöznek? — A vizpazar­­lók. — Nincs viz, nincs viznyomás. — Komárom veszedelme. — A közegész­ségügy issza meg a levét. — Építkezünk, csinosodunk. — Forgalmi akadályok. — Szenvedő házak. — Patkánytenyészíés Komáromban és más egyebek.) Bizony por és hamu vagyunk. A leg­régibb magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd ezen szavai jutnak eszünkbe, ha Komárom szeles és poros utcáin végig kell mennünk. A Számum, a Sirokkó Kis Miska ahhoz a porfelhőhöz, amely állan­dóan végig táncol Komárom utcáin és terein. A Kossuth-íérre már egy élelmes válalkozó tett is a városnak ajánlatot, hogy mint európai Szaha­rát fogja mutogalni. Pár müpálmát fog elhelyezni a téren, ezek lesznek az oázisok, ahova a tikkadó vándor menekülni fog. A Kossuth-tér üzletei azonban nem örülnek, ennek az in­gyen látványosságnak. Az összes árukat tönkre teszi az örökösen szálló por. Lakások szellőztetéséről szó sem lehet. A lakások levegője tik­kasztó és fulladt, mert ha ablakot nyitnak, beröppen a Számum bor­zalmas homokjával. A Kossuth-téri lakók erős tüntetésre készülnek, hogy kicsikarjanak egy kis öntözést a vá­rostól. Öntözéssel ugyanis lehetne segíteni a bajon. De erre nincs ele­gendő fogata a városnak és nincs elegendő vize. A városi vízvezeték annyira igénybe van véve a rette­netes vízpazarlás miatt, hogy a víz­müvek alig bírják a munkát. így egy­két kút fúrása látszik szükségesnek. A víztoronyban sose tud tartalék viz összegyűlni, mert azonnal elnyeli a csőhálózat Akinek Komáromban egy pohár vízre van szüksége, az két akót elpazarol, hogy hideg vizet ihasson. Nagy baj az is Komáromban, hogy a kerteket is vízvezetéki vízzel ön­tözik. Pedig majdnem minden háznál van zöldséges vagy virágos kert és ezek rengeteg vizet elnyelnek. A lelkiismeretlen vízpazarlás sokkal nagyobb veszedelmet rejt azonban magában, mint első pillanatban gon­dolnék. A vízpazarlás miatt a viz­nyomás olyan gyenge, hogy tűz eset­nél a tűzoltók tömlői nem visznek magasra és tető vagy emeleti tűznél bizony a vezetékek nyomása igazán nem használ semmit. Hogy ebben na >y veszedelem rejlik, azt sejtheti mindenki. Több lelkiismeretességet várunk a komáromiaktól és haszon­talanul ne pazarolják a vizet. Vannak lakások, ahol állandóan nyitva van a vízvezetéki csap és folyik a drága víz. Tűzesetnél aztán lehetséges, hogy emiatt ég le a város nagy része. Komárom állandóan olyan szeles, hogy a tüzeset itt kétszeresen vesze­delmesebb, mint másutt. Nehéz dolog itt igazságot tenni. Az tény, hogy a komáromi por ret­tenetes akkor is, ha lenn az utcán bokáig gázolunk benne, de valóság­gal istenítélet, ha a szél fölkapja és telehordja a járókelők szemeit, szá­ját, orrát, fülét. A ruhájáról, kalap­járól, cipőjéről nem is beszélünk. Az utcaseprőktől összekapart sze­métkupacok is erő- és hidroplánnak képzelik magukat az állandó szélben. Szárnyat bontanak és tovaszállnak. Az utca szemét, a papiros, a szalma és egyéb hulladék röpköd a leve­gőben, hogy azt még jobban megfer­tőzzék és a tüdőkbe jutva tegyenek tönkre sok-sok ifjú életet. Az üzletek nyitott ajtaján bejut a pultokra, az utcai árusok áruit pedig közvetlenül fedi be a szél az utca piszkos porával tele ragadós bacilu­­sokkal és csirákkal. Senki se egyék gyümölcsöt meg­­mosás vagy meghámozás nélkül. A péksüteményt árusítók pedig fedjék le az áruit valamivel, ne hogy vas­tag porréteget legyenek kényte enek a vevők a kiflivel, zsemlyével élvezni. A por, amely állandóan a leve­gőben szálldos, nemcsak utca sze­mét, hanem sok benne a száraz va­kolat por. Mert örömmel szögezhet­jük le, hogy Komárom ha nem is épül rohamosan, de rohamosan szé­pül és csinosodik. Az utcán elég a járókelőknek kikerülni a sok tető­­javitást, házvak olást, meszelést és egyéb tatarozást. Hol egy régi üzlet ajtóból csinálnak ablakot, hol az ab­lakot bővítik ki üzleíajtónak. Né­melyik ház minden ne gyed évben át­megy ezen az operáción. Vannak Ko­máromban valósággal szenvedő há­zak, ha szólni tudnának bizonyára jajgatnának, hogy hagyjanak már nekem egyszer békét, egyszer lakó­szobát csinálnak belőlem, majd üz­lethelyiséggé avatnak fel. Persze ezek mind forgalmi aka­dályok az utcán, de hát szívesen elviseli az ember, mert ez el jórészt csinosodik, szépül Komárom, amelyre igen nehezen akar ráilleni a Komá­romi Kalendárium boríték versecs­­kéjének a második sora: Evről-évre szépül ős Komárom [város, Nyáron már nem poros, télen mar [mm sáros. Szépülni szépül ugyan, de ami a nyári port és a téli sarát illeti, ah­hoz még sok szó fér. A kellemetlen forgalmi akadályok, hogy Komáromban nem ügyeinek arra, hogy ha egy kocsi megáll az utca keresztezésnél, ne zárja el a gyalogosok elől az útat. Itt pont úgy állnak meg a kocsik, hogy a gyalo­gosnak kikeli kerülni az utca sarába. A kirakat rendezéskor kinyitott üvegajtók, fa és szén szállítások okozta szén- és fahalmok is a gya­logjáró forgalmi akadályai közé tar­toznak, amelyeket szaporít a gyerek kocsik nagy száma, az ácsorgók, dü­­löngők, bámulok elzáró csoportja. Mindezt valahogyan csak ki lehet birni. Mielőtt végeznék e cikkel, felem­lítem Komárom egy újabb neveze­tességét, a patkánytenyésztést. Ne tessék azt hinni, hogy a tenyésztett patkányok bőréből kabátot készíte­nek, mert azt mondják, hogy abból igen szép bőrkabát készül. Hát szép­nek szép lehet, de ember legyen, aki ráveszi annak az undok állatnak a bőréből készült kabátot. Komáromban nem nyúzzák meg a patkányokat, eléggé űzik ezt a mesterséget az adózó polgárokkal. Szóval a komáromi patkánytenyész­tés semmi veszedelemmel nem jár a patkányokra nézve. De hát hogy jobban megértsenek bennünket, a patkány tenyésztés úgy történik, hogy a piacra behozott tejet, ha valami hiba van benne, vagy a tehén adott gyengébbet, vagy felvizeszték egy kicsit, könyörtelenül beleöntik a patkányok közé, a csa tornába. Különösen sok tejet kap így a rendőrség udvarán levő csa­torna nyílás. Abból a nyílásból ki mászkáló patkányok kövérek is. Sajnos, hogy az illetékes körök nem gondolnak arra, hogy a felvize­zett, vagy a zöld takarmány miatt gyengébb tejből is lehet aludtejet, túrót és savót csinálni. Mért ne lehetne ezt megmenteni az emberi élelmezés céljaira, miért öntik ezt a csatornába? Sok nyo­morgó, éhező szegény család öröm' mel kapna rajta, mert ha kevesebb is, de túró mégis csak lenne belőle. Osszák ki az elkobzott tejet szegény nép között ingyen. Ez hu­mánus cselekedet volna, de a pat­­könyok közé önteni, kissé vissza­tetsző dolog. Csallóközi — Vadászok ! A francia „ér«t>e/oí“-töltények a legjobbak. Mielőtt töltényt vesz, tegyen kísér­letet a „Oevelot“-töltényekkel. Kaphatók Seifert József vadászati és sportfelszerelési üzletében, Bratislava—Pozsony, Halászkapu 4. &99 Áz arany rabjai. Kelet-Szibériában, az Aldan mel­lett, amely a Léna egyik mellékfo­lyója, újabban rendkívül gazdag aranytelepet fedeztek fel Azóta az elhagyott vidék, amely körülbelül 900 kilóméternyire van az Amur-va­­suttó1, nagyon megélénkült. Az arany­ra vágyódokat nem ijesztik el sem a kiterjedt mocsarak, sem a járha­tatlan hegyek. Azokról a rettenetes tragédiákról, amelyek az Aldan-vi­­dék őserdeiben játszódnak le, az Amurische Pravda sok részletet kö­­zöL A többi közt például elmondja a következő történetet: Az aranybányákban már hosszabb idő óta borzasztó éhínség pusztít. Körülbelül kétezer aranyásóra biztos halál vár, A jakucki köztársaság kormánybiztosa éppen ezért az Al­­aan-vidék minden falujában plakáto­kon kihirdette, hogy az aranyvidékre való e utazás a legszigoruáb büntetés terhe mellett tilos. Egy kis csapat aranyásónak a szigorú felügyelet el­lenére is nemrégen sikerült az Aldan területére jutnia. Ezek azonban sze­rencsétlenségükre letértek az ország­úiról és eltévedtek a végtelen erdő­ségben. Nemsokára minden élelmi­szerük elfogyott, végül már a szíjakat és a csizmaszárakat is elfogyasztot­ták. Ebben a borzalmas helyzetben végre elhatározták, hogy megesznek egy kínait, aki végelgyengülésben meghalt. A halottnak kezét és lábát használták fel az irtózatos lakomara. Az undoródástói többen megbete­gedtek, de azért az éhség mégis arra kényszeritette őket, hogy újra ehhez az irtózatos élelemhez forduljanak, amit az expedíció egy-egy résztve­vőjének napról-napra való elpus íu­­lása kínált. Egyszer azután megtör­tént, hogy a ha ál egy napon kímé­letes volt és a bajtársak egyike sem halt meg. Ekkor elhatározták, hogy sorsot vetnek, kinek az eletét áldoz­zák iei erre az állati lakomára. A sors egy Vjunov nevű öreg aranyá­sóra esett, akinek két fia hasztalan könyörgőtt kegyelemért. Végre mégis halasztást adtak egész estig. Ekkor Vjunov a sűrűségbe ment, hogy ott két társa áltai megölesse magát. Min­denki arra a pillanatra várt, amikor eldördül a haláitadó lövés, de e he­lyett egyszerre vad örömrivalgás hal­latszott : a bokrok közt égy elhullott lóra akadtak. Az aranyásók rárohan­tak a kimúlt állatra és annak nyers rothadó húsával csillapították éhsé­güket. A csoport másnap szerencsére egy másik aranyásó társaságra akadt és igy megmenekült. Bár ezek a tragédiák napról-napra megismét ődnek, mégis állandóan uj tömegek mennek a szibériai arany­vidékre. A kormány hozzávetőleges számítása szerint az aranyterületen körülbelül 14 ezer púd, tehát 45 ezer font aranyat lehet kibányászni. A legáldottabb vidék a Resametnaja bánya, hol egy köbméter homokból 430 gram aranyat iehet kimosni. VÍZUMOT minden országba 24 Órán beiül 10 Kc-ért megszerez, uj magyar és román útlevelet, meghosz­­szabbitásokot, ki- és beviteli en­gedélyeket s mindennemű megbízáso­kat gyorsan és legjutányosabban elintéz Hilfsverein jüdischer Hochschüler aus der Siovakei Krá!odvoF8ka 15-17, Praha Postfach 820. Nyújtsatok munkaalkalmat 6é9 szegénysorsu egyetemi hallgatóknak! RATOPAX A MÉREGMENTES it lift IRTÓSZER. SS Eredmény garantálva 1 Kapható gyógyszertárakban és drogériák­ban üregenként lé Ké-ért - Szállítások vidékre postán naponta. Főraktár: Kovách Tihamér gyógy­szertárában, Komárom, Klapka-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom