Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-29 / 104. szám
4, oldal. Komáromi Lapok 1925. augusztus 29, Intézeti fehérnemű ÍJ}5S!S Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koron&baokkal szemben. Iliin irálaeTtÓb* flór és pamut, pat. harisnya. Esőeruyő,j JU5 VdiflöagÄ. utiböröndökt kosár. Klót és íüster-l kötény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír köppeny, törülköző, kötött kabát stb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-t61 a iegfinomabbig. 430 A Kínából kiszorított hunoknak ez két csoportját adja, míg a harmadik csoport lekerült Indiába, ahol hétszáz éven át birodalmat alkotott, amely birodalom igen nagy kuliurát fejlesztett ki magából. Nevük jüecsi vagy fehér hunok népe. A mohamedán előretörés. — Mohamed föllépésekor nagy belviszály volt a hunoknál, ami miatt aztán a nagy hun birodalmat könnyű volt megsemmisíteni. Ezeknek a hunoknak egyrésze később belekapcsolódott a kozák birodalomba és a kozák birodalmon keresztül hozzászegődöit Attila felbomlott birodalmának hunjaihoz, akik akkor fejlődtek ki egységes néppé az Ural kohójában. — Az Indiában maradt fehér hunok népe még ekkor is tizenkét birodalom fölött uralkodott Bombay környékén s ezek a fehér hunok adtak helyet a Perzsiából menekülő aveszla népnek. Részben az aveszta népből tevődött össze aparszinép. Az aveszta vallás az ősi hun pszihé terméke, amint ezt a németekkel szemben a komoly francia tudósok is elismerik. A hunak csak később olvadlak be az árjaságba és pedig akkor, amikor Cirusz elfoglalta lránt, amikor is az összes iráni népek beolvadtak a nagy árjaságba. Az aveszla vallást nemcsak megteremtették és kifejlesztenék a hunok, de még Indiába is ők vitték be,ahol egyébként sok nagy templomot is épiteltek. — Hangsúlyozni kell tehát, hogy a turáni ősvallás, amely egyik alapja a zsidók bibliájának is, nem a germán, hanem a turáni pszihé alkotása. s az ajtóhoz állt, éhes szemmel nézve Borát — Gazember! — kiáltotta az asz szony és öklével a legény arcába csapott. — Rászedtél, megcsaljál, tönkre juttattál s most még jó legyek hozzád ? Pusztulj el nyomorult, mint a hogy az én élelem elpusztítottad! S ott állt a tüzfényben, átokra fölemelt karral, mint az életté vált bosszú. — Hát pusztulj el boszorka, — kiáltotta a legény, kicsiholt, meggyujtotfa a csóvát s az futó csillagként repült a sötétségben a tetőre. Bora leült az ivóba. A legény észretért, hitta ki, biztatta. Szava egyre kérőbb, kövefelöbb leli, az asszony nem hallgatta, talán nem is hallotta. — Bora, ég a házad, jer ki, Bora, én megmentelek, Bora lelkem. Az asszony nem felelt, a tűz belekapott a tetőbe. Vince egy ugrással mellette termett, húzta, vonszolta kifelé. Az asszony heves mozdulattal kiszabadította magát s a legényt beiaszitva az ivó mélyébe, kirohant az udvarra. Egy pillanat s a nehéz tölgyfa-ajtó becsapódott, csikordult a zár, fordult a kulcs s az asszony rátolta a reteszt boldogsága megrontójára. Egyideig még hallatszott dörómbölése, azután a nádtető sisteregve, ropogva, óriási tűzijátékként ezer pattogó rakétát röpített a téli éjszaka sötét ege felé, minden egyéb zajt elnyomva. Az asszony önvádja mardosó kétségbeesésében, megsemmisülten vetette le magát a hideg, fagyos földre. A tűz ropogása lassan megszűnt, a tető beszakadt A földön át távoli csatazaj hatolt a füléhez. Magyarok harcoltak magyarokkal. Komáromi dolgok. (4 komáromi Attika. — Egy élelmes vállalkozó — Por és hamu vagyunk. — A Számum. — Táncoló szeméthalmok. — Mért nem öntöznek? — A vizpazarlók. — Nincs viz, nincs viznyomás. — Komárom veszedelme. — A közegészségügy issza meg a levét. — Építkezünk, csinosodunk. — Forgalmi akadályok. — Szenvedő házak. — Patkánytenyészíés Komáromban és más egyebek.) Bizony por és hamu vagyunk. A legrégibb magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd ezen szavai jutnak eszünkbe, ha Komárom szeles és poros utcáin végig kell mennünk. A Számum, a Sirokkó Kis Miska ahhoz a porfelhőhöz, amely állandóan végig táncol Komárom utcáin és terein. A Kossuth-íérre már egy élelmes válalkozó tett is a városnak ajánlatot, hogy mint európai Szaharát fogja mutogalni. Pár müpálmát fog elhelyezni a téren, ezek lesznek az oázisok, ahova a tikkadó vándor menekülni fog. A Kossuth-tér üzletei azonban nem örülnek, ennek az ingyen látványosságnak. Az összes árukat tönkre teszi az örökösen szálló por. Lakások szellőztetéséről szó sem lehet. A lakások levegője tikkasztó és fulladt, mert ha ablakot nyitnak, beröppen a Számum borzalmas homokjával. A Kossuth-téri lakók erős tüntetésre készülnek, hogy kicsikarjanak egy kis öntözést a várostól. Öntözéssel ugyanis lehetne segíteni a bajon. De erre nincs elegendő fogata a városnak és nincs elegendő vize. A városi vízvezeték annyira igénybe van véve a rettenetes vízpazarlás miatt, hogy a vízmüvek alig bírják a munkát. így egykét kút fúrása látszik szükségesnek. A víztoronyban sose tud tartalék viz összegyűlni, mert azonnal elnyeli a csőhálózat Akinek Komáromban egy pohár vízre van szüksége, az két akót elpazarol, hogy hideg vizet ihasson. Nagy baj az is Komáromban, hogy a kerteket is vízvezetéki vízzel öntözik. Pedig majdnem minden háznál van zöldséges vagy virágos kert és ezek rengeteg vizet elnyelnek. A lelkiismeretlen vízpazarlás sokkal nagyobb veszedelmet rejt azonban magában, mint első pillanatban gondolnék. A vízpazarlás miatt a viznyomás olyan gyenge, hogy tűz esetnél a tűzoltók tömlői nem visznek magasra és tető vagy emeleti tűznél bizony a vezetékek nyomása igazán nem használ semmit. Hogy ebben na >y veszedelem rejlik, azt sejtheti mindenki. Több lelkiismeretességet várunk a komáromiaktól és haszontalanul ne pazarolják a vizet. Vannak lakások, ahol állandóan nyitva van a vízvezetéki csap és folyik a drága víz. Tűzesetnél aztán lehetséges, hogy emiatt ég le a város nagy része. Komárom állandóan olyan szeles, hogy a tüzeset itt kétszeresen veszedelmesebb, mint másutt. Nehéz dolog itt igazságot tenni. Az tény, hogy a komáromi por rettenetes akkor is, ha lenn az utcán bokáig gázolunk benne, de valósággal istenítélet, ha a szél fölkapja és telehordja a járókelők szemeit, száját, orrát, fülét. A ruhájáról, kalapjáról, cipőjéről nem is beszélünk. Az utcaseprőktől összekapart szemétkupacok is erő- és hidroplánnak képzelik magukat az állandó szélben. Szárnyat bontanak és tovaszállnak. Az utca szemét, a papiros, a szalma és egyéb hulladék röpköd a levegőben, hogy azt még jobban megfertőzzék és a tüdőkbe jutva tegyenek tönkre sok-sok ifjú életet. Az üzletek nyitott ajtaján bejut a pultokra, az utcai árusok áruit pedig közvetlenül fedi be a szél az utca piszkos porával tele ragadós bacilusokkal és csirákkal. Senki se egyék gyümölcsöt megmosás vagy meghámozás nélkül. A péksüteményt árusítók pedig fedjék le az áruit valamivel, ne hogy vastag porréteget legyenek kényte enek a vevők a kiflivel, zsemlyével élvezni. A por, amely állandóan a levegőben szálldos, nemcsak utca szemét, hanem sok benne a száraz vakolat por. Mert örömmel szögezhetjük le, hogy Komárom ha nem is épül rohamosan, de rohamosan szépül és csinosodik. Az utcán elég a járókelőknek kikerülni a sok tetőjavitást, házvak olást, meszelést és egyéb tatarozást. Hol egy régi üzlet ajtóból csinálnak ablakot, hol az ablakot bővítik ki üzleíajtónak. Némelyik ház minden ne gyed évben átmegy ezen az operáción. Vannak Komáromban valósággal szenvedő házak, ha szólni tudnának bizonyára jajgatnának, hogy hagyjanak már nekem egyszer békét, egyszer lakószobát csinálnak belőlem, majd üzlethelyiséggé avatnak fel. Persze ezek mind forgalmi akadályok az utcán, de hát szívesen elviseli az ember, mert ez el jórészt csinosodik, szépül Komárom, amelyre igen nehezen akar ráilleni a Komáromi Kalendárium boríték versecskéjének a második sora: Evről-évre szépül ős Komárom [város, Nyáron már nem poros, télen mar [mm sáros. Szépülni szépül ugyan, de ami a nyári port és a téli sarát illeti, ahhoz még sok szó fér. A kellemetlen forgalmi akadályok, hogy Komáromban nem ügyeinek arra, hogy ha egy kocsi megáll az utca keresztezésnél, ne zárja el a gyalogosok elől az útat. Itt pont úgy állnak meg a kocsik, hogy a gyalogosnak kikeli kerülni az utca sarába. A kirakat rendezéskor kinyitott üvegajtók, fa és szén szállítások okozta szén- és fahalmok is a gyalogjáró forgalmi akadályai közé tartoznak, amelyeket szaporít a gyerek kocsik nagy száma, az ácsorgók, dülöngők, bámulok elzáró csoportja. Mindezt valahogyan csak ki lehet birni. Mielőtt végeznék e cikkel, felemlítem Komárom egy újabb nevezetességét, a patkánytenyésztést. Ne tessék azt hinni, hogy a tenyésztett patkányok bőréből kabátot készítenek, mert azt mondják, hogy abból igen szép bőrkabát készül. Hát szépnek szép lehet, de ember legyen, aki ráveszi annak az undok állatnak a bőréből készült kabátot. Komáromban nem nyúzzák meg a patkányokat, eléggé űzik ezt a mesterséget az adózó polgárokkal. Szóval a komáromi patkánytenyésztés semmi veszedelemmel nem jár a patkányokra nézve. De hát hogy jobban megértsenek bennünket, a patkány tenyésztés úgy történik, hogy a piacra behozott tejet, ha valami hiba van benne, vagy a tehén adott gyengébbet, vagy felvizeszték egy kicsit, könyörtelenül beleöntik a patkányok közé, a csa tornába. Különösen sok tejet kap így a rendőrség udvarán levő csatorna nyílás. Abból a nyílásból ki mászkáló patkányok kövérek is. Sajnos, hogy az illetékes körök nem gondolnak arra, hogy a felvizezett, vagy a zöld takarmány miatt gyengébb tejből is lehet aludtejet, túrót és savót csinálni. Mért ne lehetne ezt megmenteni az emberi élelmezés céljaira, miért öntik ezt a csatornába? Sok nyomorgó, éhező szegény család öröm' mel kapna rajta, mert ha kevesebb is, de túró mégis csak lenne belőle. Osszák ki az elkobzott tejet szegény nép között ingyen. Ez humánus cselekedet volna, de a patkönyok közé önteni, kissé visszatetsző dolog. Csallóközi — Vadászok ! A francia „ér«t>e/oí“-töltények a legjobbak. Mielőtt töltényt vesz, tegyen kísérletet a „Oevelot“-töltényekkel. Kaphatók Seifert József vadászati és sportfelszerelési üzletében, Bratislava—Pozsony, Halászkapu 4. &99 Áz arany rabjai. Kelet-Szibériában, az Aldan mellett, amely a Léna egyik mellékfolyója, újabban rendkívül gazdag aranytelepet fedeztek fel Azóta az elhagyott vidék, amely körülbelül 900 kilóméternyire van az Amur-vasuttó1, nagyon megélénkült. Az aranyra vágyódokat nem ijesztik el sem a kiterjedt mocsarak, sem a járhatatlan hegyek. Azokról a rettenetes tragédiákról, amelyek az Aldan-vidék őserdeiben játszódnak le, az Amurische Pravda sok részletet közöL A többi közt például elmondja a következő történetet: Az aranybányákban már hosszabb idő óta borzasztó éhínség pusztít. Körülbelül kétezer aranyásóra biztos halál vár, A jakucki köztársaság kormánybiztosa éppen ezért az Alaan-vidék minden falujában plakátokon kihirdette, hogy az aranyvidékre való e utazás a legszigoruáb büntetés terhe mellett tilos. Egy kis csapat aranyásónak a szigorú felügyelet ellenére is nemrégen sikerült az Aldan területére jutnia. Ezek azonban szerencsétlenségükre letértek az országúiról és eltévedtek a végtelen erdőségben. Nemsokára minden élelmiszerük elfogyott, végül már a szíjakat és a csizmaszárakat is elfogyasztották. Ebben a borzalmas helyzetben végre elhatározták, hogy megesznek egy kínait, aki végelgyengülésben meghalt. A halottnak kezét és lábát használták fel az irtózatos lakomara. Az undoródástói többen megbetegedtek, de azért az éhség mégis arra kényszeritette őket, hogy újra ehhez az irtózatos élelemhez forduljanak, amit az expedíció egy-egy résztvevőjének napról-napra való elpus íulása kínált. Egyszer azután megtörtént, hogy a ha ál egy napon kíméletes volt és a bajtársak egyike sem halt meg. Ekkor elhatározták, hogy sorsot vetnek, kinek az eletét áldozzák iei erre az állati lakomára. A sors egy Vjunov nevű öreg aranyásóra esett, akinek két fia hasztalan könyörgőtt kegyelemért. Végre mégis halasztást adtak egész estig. Ekkor Vjunov a sűrűségbe ment, hogy ott két társa áltai megölesse magát. Mindenki arra a pillanatra várt, amikor eldördül a haláitadó lövés, de e helyett egyszerre vad örömrivalgás hallatszott : a bokrok közt égy elhullott lóra akadtak. Az aranyásók rárohantak a kimúlt állatra és annak nyers rothadó húsával csillapították éhségüket. A csoport másnap szerencsére egy másik aranyásó társaságra akadt és igy megmenekült. Bár ezek a tragédiák napról-napra megismét ődnek, mégis állandóan uj tömegek mennek a szibériai aranyvidékre. A kormány hozzávetőleges számítása szerint az aranyterületen körülbelül 14 ezer púd, tehát 45 ezer font aranyat lehet kibányászni. A legáldottabb vidék a Resametnaja bánya, hol egy köbméter homokból 430 gram aranyat iehet kimosni. VÍZUMOT minden országba 24 Órán beiül 10 Kc-ért megszerez, uj magyar és román útlevelet, meghoszszabbitásokot, ki- és beviteli engedélyeket s mindennemű megbízásokat gyorsan és legjutányosabban elintéz Hilfsverein jüdischer Hochschüler aus der Siovakei Krá!odvoF8ka 15-17, Praha Postfach 820. Nyújtsatok munkaalkalmat 6é9 szegénysorsu egyetemi hallgatóknak! RATOPAX A MÉREGMENTES it lift IRTÓSZER. SS Eredmény garantálva 1 Kapható gyógyszertárakban és drogériákban üregenként lé Ké-ért - Szállítások vidékre postán naponta. Főraktár: Kovách Tihamér gyógyszertárában, Komárom, Klapka-tér.
