Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-27 / 103. szám
1926. augusztus 27. Komáromi Lapok 3. oldal. Intézeti fehérnemű legolcsóbban Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Dús választék: ........... utiborondok, kosár. Klót és lüsterkötény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír köppeny, törülköző, kötött babát stb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-tól a legfinomabbig. 480 rctettel és a hivatott vezér éleslátásával kormányozta az elmúlt évben az egyházmegyét. Köszönettel veszi tudomásul a közgyűlés Galambos Lászlónak 1000 K, Tóthkárolyi La jósnak 500 K és Márton Gyula nemssoroszi tanitönak 100 K adományát az egyházmegyei lelkész özvegy és árva gyámolda javára. A kaik. püspöki kar pdsztorlevele. Számadások, jelentések stb Mielőtt a tárgysorozat további pontjaira tért volna a közgyűlés, foglalkozott a csehszlovák kath. püspöki karnak nemrégiben kiadott pásztorlevelével. Az augusztus 24-én tartott leikészértekezlet behatóan foglalkozott a pásztorlevélnek a protestantizmusra nézve sértő részével és egy javaslatot szerkesztett az irányban, hogy tiltakozzék a pásztorlevélnek a protestánsokra sérelmes kitételei ellen. A lelkészértekezlet javaslatához többen szóltak hozzá, a vita minden szenvedelmességtől mentesen, a legtárgyilagosabb alapon folyt le és Mórocz Mihály, Boross Kálmán, Vágó Ede és mások felszólalásai után a közgyűlés egyhangúan tiltako zott a püspöki pásztorlevélnek a protestantizmust séítő kitételei ellen. A közalapi és közpénztári számadásokat, valamint a lelkésznyugdijintézeti és a gyámolda zárószámadásait a közgyűlés elfogadta és helybenhagyta A számvevőségeknek az egyházak számadásairól és költségvetéseiről szóló jelentését a közgyűlés tudomásul vette, hasonlóképen a tanügyi bizottság jelentését is. Az esperesnek azon jelentését, hogy a különböző egyházmegyei pénztárakat időközben megvizsgálta és rendben találta, tudomásul vették. Nagyobb vitát keltett Csepy Dániel és Soós Károly komáromi egyházi elöljárók azon fellebbezésének tár-R yalása, amelyben a komáromi egyázköxségnek f évi iúlius hó 26-án tartott közgyűlésén hozott összes határozatoknak megsemmisítését kérték. A felebbezök az egyházi törvények illető rendelkezésére hivatkozva, azt vitatták, hogy a közgyűlés már megalakulásánál fogva nem volt törvényes, mert azon a kettős elnökség betöltve nem lett, minthogy az egyház fögondnoka a közgyűlésen részt nem vett. A törvény ott, ahol fögondnok Is van, a gondnoknak jogait külön határozza meg és a törvény a rendelkezésében a 'ögondnoknak gyűléseken való elnöki helyettesítéséről egyáltalában nem rendelkezik. Már pedig |a kettős elnökség megköveteli, hogy a lelkész és főgondnok együttesen gyakorolják az elnöki jogokat. Az előadó javaslata ezzel szemben hivatkozott a gyakorlatra és a törvény azon rendelkezésére, mely azt írja elő hogy .a gyűlés lelkész nélkül nem tartható," de azt nem Írja elő, hogy főgondnok nélkül nem lehet ütést tartani. A távollevő főgondnokot a kérdéses közgyűlésen jelenlevő gondnok jogszerűen helyettesítette és igy törvényes lévén a közgyűlés megtartása, a felebbezés elutasítását kívánta. A megindult vitában Boross Kálmán, ifj. Kür Géza az előadói javaslatot támogatta, Pap Elemér és Zsindely Ferenc a törvény hézagos voltát mutatta ki. amely a legkülönbözőbb felfogásoknak és magyarázatoknak nyújt tág teret. Végül is a közgyűlés Gyalókay László esperes felszólalása után az előadói javaslatnak adott helyt és a felebbezést elutasította. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel az elnök a közgyűlést délután 3 óráig felfüggesztette. A délutáni ülés. A közgyűlés düs tárgysorozatának fele délutánra maradt, amikor is 3 órakor az esperes újra megnyitotta a közgyűlést. Elsőnek a hetényi lelkészi állás betöltésének ügye került tárgyalásra. A hetényi presbitérium egyhangú határozatában kimondotta, hogy nem kívánja még más lelkésszel betölteni a Csehszlovákiából 1923-ban foganatosított represzália folytán kiutasított Győry Elemér helyét, akit ma is megválasztott lelkészének tart. A hetényi helyetles lelkész által egybehívott közgyűlés pedig 47 szóval 3 ellenében a lelkészi állásnak más lelkésszel való betöltését mondotta ki, de itt meg kell jegyezni, hogy ez a határozat úgy jött létre, hogy az eddigi helyzet fentartását kívánó tulajdonképeni többség a közgyűlésről eltávozott. Az esperes levélben is fölhívta Győry Elemért, hogy mondjon le állásáról és igy segítse elő a hetényi egyház mai nehéz helyzetének megoldását. — Győry Elemér válaszában kijelentette. hogy ő a hetényi lelkészi állásáról le nem mondhat, mert ezzel elismerné a csehszlovák kormány nak azon jogát, hogy törvényesen megválasztott és beiktatott, hivatalában kötelességét hűen teljesilö bármely ref. lelkészt minden törvényes ok nélkül megfoszthat állásától. Az egyházmegye ebben a rendkívül kényes ügyben nehéz probléma elé állíttatott. Tény az, hogy Győry Elemér itteni működésével egyáltalában nem szolgált arra, hogy kiutasítsák, az is tény, hogy egyik legképzettebb lelkészét veszítette el vele az egyházmegye. Az előadó tekintettel a rendes lelkészt nélkülöző egyház híveinek érdekeire, javaslatában azt kérte, hogy állapítsa meg a közgyűlés a törvényből azt a szakaszt, amely szerint az ügynek egyházi bíróság utján való elintézése lehetséges volna. Az ügy hosszas vitát keltett és többféle vélemény nyilatkozott meg. Csiba Imre ellenezte az előadó javaslatának elfogadását, hasonlóképen Mórocz Mihály és Zsindely Ferenc is, ifj. Kúr Géza pedig mellette emelt szót. Gálffy Géza szerint addig nem lehet az egyházmegyének állást foglalnia, még az itteni polgári hatóság nem döntött. Ezért azt javasolja, hogy tegyen lépéseket az egyházmegye a kormánynál Győry kiutasításának visszavonása érdekében és ennek eredménye szerint járjon el az egyházmegye az ügyben Erdélyi Pál dr. gondnok, Balogh Elemér püspök felszólalása után Gyalókay esperes terjesztett elő egy javaslatot, mely szerint a közgyűlés bízza meg az elnökséget, hogy ebben az ügyben 1925. március végéig a Jszükségesnek látszó lépéseket tegye meg és ha a dolog addig el nem dőlne, intézkedjék a törvényszerinfi eljárással a hetényi lelkészi állás betöltése iránt. A közgyűlés többsége az indítványt azzal fogadta el, hogy a kitűzött határnapig a Gálffy-féle javaslat szerinti eljárás is foganatosittassék. A cs.-aranyosi egyház presbitériumának Czirók János 93 éves lelkészének a megválasztandó új lelkész terhére leendő nyugdijazásáravonatkozó határozata felett is széles vita indult meg és végre is úgy határozott a közgyűlés, hogy felkérte a presbitériumot arra, hogy az agg lelkésszel a nyugdíjazásra nézve kössön előzetes Írásbeli egyezséget és ezt az okmányt terjessze be az egyházmegyéhez. A még hátralevő idő alatt a kisebb jelentőségű ügyeket gyorsabb tempóban intézte el a közgyűlés, amelyet délután fél hat órákor imával zárt be Gyalókay esperes. Megjelent az uj ipartörvényhez a I, része. Kapható a SPiTZER-féie könyvesboltban KOMÁROMBAN. Bolti ára 30 korona, postai szétküldéssel 31 K. «^EHaMMHMHaaKT mtisä&iawmmmt Mp» Thiers a leghíresebb francia államférfiak egyike, midőn őt Lajos Fülöp francia király, mint külügyminiszterét elbocsátotta s helyébe Mólét tette, — aki hivatalát a „király inasa“ szerepéig sülyesztette le, — az ellenzék vezére lett azonnal. Mint ilyen, hivatalbeli utódát: Mólét támadva, s egyszersmind a királyt oktatva, definiálta „az alkotmányos monarchia“ alkotmányosságának fundamentomát a monarcha szerepkörének ebben az igen érdekes kifejezésében: „a király uralkodik, de nem kormányoz“ („le roi régne, il ne gouverne pás“). Ez a mondat bejárta a világot, s Th ers-re, mint hajdan a gordiusi csomót ketté vágó Sándorra, úgy nézett a világ, mert az egész Európát egy félszázadon át foglalkoztató kérdést: a trónnal összeházasított alkotmányos államrendnek és életnek kérdését oldotta meg ezen szállóigévé lett mondatával. Ettől az időtől (1836.) még egy század sem múlt el napjainkig és megváltozott minden. A monarchiák respublicákká alakultak át, s ehez képest értéktelenné vált a Thiersféle direktion is, mert ma az „alkotmányos republika" alkotmányossága fundamentomának kérdése foglalkoztatja az elméket. Thiers előtt az uralkodóknak nem mindig nemescélu törekvései, sokszor pedig hebehurgya kotnyeleskedései, illetve ezekből folyóan a kormány és ennek szervei szerepkörébe volt alkotmány ellenes beavatkozásaik adták meg annak az általános véleménynek az alapját, hogy t i.: a monarchiák betegek. Thiers mondata hivatott orvosság lett volna a betegséget alaposan kigyógyitani, s bizonyára nem ő az oka, hogy nem vették be az orvosságot. Ma a „népfelség“ államában, ahol egyeduralomról álmodozni törvénybe ütköző cselekedet, ahol csak a „felséges nép" által kreált kormányról, s ennek a szükséghez képest alkotott szerveiről lehet beszélni csupán: a miniszterektől lefelé az utolsó falusi jegyzőségi írnokig, mindenki monarchának képzeli magát, akit nem köt a törvény, de saját szakállára megteheti mindazt, ami az ő nagyobb, vagy kisebb királysága polgárainak lelkén vivisectiot jelent bár, de az ö zsarnoki kitöréseinek jólesik. És ismétlődnek a királyok absolutismusának tettei: a megfelelő, de nem tetsző elemeknek, mint láb alatt levőknek illetőségtől való megfosztása, másoknak útlevéltől való eltiltása, szóval: zár alá tevése. Jönnek a vallások szabadsága elleni törekvések: megakadályozása annak, hogy ezek maguknak papot és tanitót nevelhessenek. Jönnek a ■ nemzetek megfojtására irányuló tet| tek: cseh iskolákban az elnemzet\ leniesedést célzó politikának keresz; tülhajtásával, a községekben a pol| gárok között egyrészt a terrornak, : másrészt a kecsegtető ígéreteknek : alkalomszerű elhelyezésével. Mindezek, amig egyrészről meghazudtolják a „népfelséget“, s ezzel I szemben azt bizonyítják, hogy nem a nép a kormányt, de a kormány kreálná a népet, másrészről a legegyszerűbb emberi elmében is megérlelik a republika bajának hitét, s általánosságban foglalkoztatják a lelkeket a baj orvosságának keresésével. Vájjon Thiers receptje a mai álla- i potok szerint módosítva nem nyujtaná-e a biztos gyógyszert ? ! 1 Hiszem, vallom, hogy ha „a kor| mány és szervei kormányoznak, de nem i uralkodnak“ „az alkotmányos repub. lika“ alkotmányosságának kérdése l meg lenne oldva! j Ámde ki veszi be az orvosságot ? I ■; S ha nem veszik be, ki adhatja be f nekik?! Parvus. i \ ■■■ , | .11,1 ii. i ..IMII l ■ —. fimm m Prág síi sonka, naponként friss virslii, fin um felvágottak, — Sajtok t Trappista, Roquefort, Mignon stb., szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban a |rágai Hentesáru fi és csemegekereskedésben vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417 HÍREK. ; — Személyi hír. Balogh Elemér pozsonyi ref. lelkész, a dunáninnent egyházkerület püspöke, a komáromi egyházmegyei közeyülés alkalmából l két napot töltött Komáromban, ; I — Ä Rozália templom restau \ rálása. A pestis emlékére 1844-ben . épült.sl905-ben renovált Rozália-templomon is meglátszik az idő vasfos gánek romboló munkája. Most, hogy j a sz. András templom restaurálása í folyamatban van, a Rozália téren és környékén lakó kath. hívek, akiknek j ez kedves templomuk, különösen j amióta dr. Majer Imre apátplebános j bevezette ott a vasárnapi isteni tisz| teletet sz. beszéddel; — ismételten j azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy az ő kedves templomuk is Isten házához méltó külsőt kapjon. Az apátplebános a buzgó lelkek eme kívánságát méltányolva, már megtette a szükséges előkészületeket arra nézve, hogy úgy a Rozáliatemplom, valamint a vele kapcsolatos Kálvária még ez év folyamán renoválva legyen s ha nem merülnek fel leküzdhetetlen akadályok, remélhető, hogy mire a sz. András templom elkészül, a Rozália-temp'om is díszes külsőt fog kapni. E templomban mutatta be néh. Vaszary Kolos bíboros hercegérsek és prímás első szent miséjét 1885. junius 3-án ! s 1905-ben pedig félszázados áldo- zárságának emlékére fejedelmi bőkezűséggel „hálás lélekkel megujittatta és ékesittette“ — mint azt a főoltár mellett a templom falába illesztett márvány emléktábla hirdeti. Azóta elmúlt 20 év, s ezen idő alatt a templom erősen megrongálódott s restaurálása valóban szükséges. — Szabadságról. Ifj. Koczor Gyula, az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt komáromi körzetének ügyvezető elnöke, aki súlyos betegségen esett át, üdüléséből egészségesen hazaérkezett és átvette hivatalának vezetését.
