Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-27 / 103. szám

legyvenhafodik évfolyam» 103 »zám.______________________CafitSrtSk, 1928. augugitu» 27, POLITIKAI-LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. Egyes szám ára j 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. 1 alia is! Kómáról), — aug. 27. A Tribunát, a kormányhoz oly közel álló cseh iparospárt lapját Ugyan ki vádolhatná magyar ba­rátsággal? A Tribuna bizonyára nem lett magyarónná, csak a jobb belátás kerekedett felül benne, amely folyamat a cseh nacionalis­ták agyában és lelkében még egyre késik. A Tribuna sürgeti a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés megkötését és konstatálja, hogy a két ország egymásra van utalva és Magyarország mezőgaz­dasági termékeire Csehszlovákiának, az itteni ipar gyártmányaira pedig Magyarországnak van szüksége. Kolumbus tojása. Négyszáz esz­tendeje igy van, de eddig a Tri­buna is tagadta és aki erről a ter­mészetes okosság és belátás hang­ján mert nyilatkozni: ha cseh volt, lemagyarónozta, ha pedig magyar volt, akkor leirredentázta. Mi ezzel az ostoba jelszó politi­kával sohasem törődtünk, mert tudtuk, hogy a túlzott nacionaliz­mus gőze egyszer mégis csak el­párolog a mámoros agyvelőkből és ráeszmélnek maguktól is az igaz­ságra. A Tribuna kezdi el és azt kérdi, miért húzzák szándékosan a Magyarországgal megkötendő kereskedelmi szerződések tárgyalá­sait ? Évek óta sürgetjük ezt mi is határszéli magyarok, akikre ezért az irredentizmus vádját kia­bálták a soviniszta csehszlovákok; ezeknek egy szálka sehogy se tud kimenni a szemükből, ez a kis, területében, lakosságában, vagyo­nában, termelésében lecsökkenteti orsság az ő szomszédságukban lé­legzetet venni és az élet jeleit ta­núsítani meri. Igen, mi is sürgősnek találjuk a kereskedelmi tárgyalásokat Magyar­­országgal, mellyel a közvetlen érintkezést kívánjuk felvenni az ipari és kereskedelmi élet egész vonalán. Az elzárkózás benesi koncepciója nem bizonyult élet­képesnek és a lomtárba kerül. A cseh szövőipar egy héten csak három napot dolgozik, munkabér címén egy teksztiímunkás ilyenfor­mán százharminc koronát kereshet. Az üvegárukat a raktárakban pók­háló lepi be é3 a szénbői az osztraui bányavidéken nagy he­gyeket halmoznak össze, a kül­föld nem keresi. Mindezeknek eddigi piaca Magyarország volt. Ez a piac lassanként megszűnt, mert a magyar kereskedelem oly nehéz­ségekkel találkozott itten, hogy le kellett mondania a csehszlovákiai viszonylatról. Eleinte a magyar üzletembereket is irredenta recept szerint kezelték és a prágai nacionalizmus ebbe az érintkezésbe is belevitte drót­­sövényes politikáját és Nyugat­­európában már komikusán hatni kezdő duzzadó önérzetét. Azután a szerződések „hálózata“ létesült Chilével, Kínával, Urugay-al és a többi közeli államokkal, csak Magyar- és Németországra nem esett a kereskedelempolitikai tevé­kenységnek egy tekintete sem. Működnek ugyan — negyedik éve — delegációk, amelyeknek tagjai évente felváltva hol Buda­pesten, hol Prágában bemutatkoz­nak egymásnak és beszélgetnek az időjárásról és osztályozzák a ta­nácskozás anyagát. Ez a delegáció az amerikázást fényesen megta­nulta, aligha a maga jószántából, hanem felsőbb utasításokra. Az angol és újabban a francia sajtó is sürgeti a dunai államok gazda­sági szövetségét, de egyes prágai körök, mikor erről van szó, süket­séget színlelnek. Már pedig az el­zárkózás struccpolitikáját büntetle­nül sokáig folytatni nem lehet. Magyarországnak ezek után be kell rendezkednie ipari állammá is és szükségleteit belföldön fedeznie, hogy kereskedelmi mérlege ak­tívvá legyen. A kisantant bekerítő politikája gazdaságilag is térdre akarja kényszeríteni azt a kis or­szágot. Azonban a nagy nemzetek­nek már kinyílott a szeme és át­látnak a mesterkedéseken, gán­csokon, okveteilenkedéseken és a drőtsövény rendszer egész oktalan politikáján. = A kér. szoc. párt új elnöke. Az országos kereszfényszociálisfa párt kedden tartott ülése a párt egész életére kiható fontosságú döntést hozott, amennyiben hosszú vajúdás és válság után megválasztotta új el­nökét. Az elnökválasztás azonban nem ment simán. A kisebbségben levő Lellei-párt egy kis obstrukciót rendezett, sót időnként heves vihart támasztott de végre is négy és fél órai hadakozás után délután fél 3 órakor rátérhetett az országos párt­vezetőség a napirend tárgyalására. A pártvezetőség ülését Palkovich Vik tor nemzetgyűlési képviselő, az ide­iglenes elnökség tagja vezette, aki megnyitójában Szent-Ivány József­nek az egységes magyar párt ideális harcosának ezen törekvéséről is megemlékezvén, kijelentette, hogy az eszme annyiban nem szerencsés, mert megnehezíti más nemzetiségek elhelyezkedését az egységes magyar pártban. Szerinte a kér. szoc. párt­ban elhelyezkedhetik a kisgazdapárt is, a zsidóság is, csak az utóbbinak rá kell helyezkedni a keresztény er­kölcsi alapra. A kér. szoc. párt nem tesz különbséget ember és ember között Végül rámutatott arra, hogy nem szabad tűrni sem a pártban, sem a szervezetekben a hibákat, a szabálytalanságokat és visszaélése­ket és azt a reményét fejezti ki, hogy az új elnök megválasztása a belső békét fogja jelenteni. Majd a zárt ülésben hosszadalmas napirendi vita után Leilei próbálkozott mosakodni a lapokban megjelent cikkek alól, Fedor Miklós azonban nagy fölény­­nyél intézte el a volt vezér szarvas­okoskodásait. Majd mikor az elnök­­választásra került volna a sor a ' Lellei-klik annak hat hónapra való elhalasztását javasolta, aminek oka az volt, hogy előre látták biztos ve­reségüket. Sok hiába való beszéd után Leszkay Sándor javaslatára 86 szóval 50 ellenében Sziillö Géza drt válasziofták meg a párt elnökévé. A ruszinszkóiak a szavazástól tar­tózkodtak. = Ismét egy új párt alakult. A cseh lakosság legszélesebb rétegei­ben megnyilatkozik az a törekvés, hogy az eddigi pártok helyébe, amelyek hang­zatos programjukból semmit sem vál­­lottak be, uj pártokat hozzanak életre. Ez ugyan immár tultengése a pártala­­kitásoknak és talán maguk az alapítók sem igen tudnák megmagyarázni, hogy szükség van-e az uj pártokra, azonban rendkívül élesen világítanak rá ezek az esetek arra, hogy a mai kormány és pártjai a legteljesebb mértékben elvesz­tették még a saját nemzetük előtt is a bizalmat. Az „elégedetlenek pártja“ és ! az „uj emberek közössége“ nevű párt után most ismét szárnyat bont egy uj cseh párt, amely főképen a hivatalno­kokból, alkalmazottakból és a „haladó“ intelligenciából szervezetnék. Az ala­pításra irányuló munkálatok már any­­nyira előrehaladtak, hogy az uj párt kezdeményezői szeptember elején kü­lön heti folyóiratot fognak kiadni „Na­­rodni Práce“ (Nemzeti munka) címen. A párt neve „cseh nemzeti munkapárt“ lesz és Csehszlovákia egész területén nagy szervezkedés folyik alapításának sikeres előbbrevitelén. = Új szószéki törény a nem­zetgyűlés előtt? A kultúrharc, amelyet a kormánynak katolikus ellenes eljárása robbantott ki a köz­társaságban, újabb fejleményekhez jutott. Benes lapja teljesen kizártnak tartja Prága és Róma között a bé­két és követeli, hogy a kormány az érvényben levő törvények szerin járjon el a püspökök ellen. Függessze fel azokat a privilégiumokat, ame­lyeket nyújtanak az egyháznak. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy bűnvádi eljárást kell indítani, azon papok ellen, akik a szószéket arra használják fel, hogy onnan gyűlésre hívják össze az embereket és tün­tetést rendeljenek a kormány ellen. Meg kell vonni a papi kongruát azoktól a lelkészektől, akik a gyű­léseket rendezik. Majd azt követeli a lap, hogy állítsák bíróság elé a püspököket, akik szintén kihívóan léptek fel a köztársaság elnök sze­mélye ellen. A lap arról értesül, hogy a kormány új szószéki törvényt szándékozik a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amelyben a legszigorúb­ban megtiltják, hogy a papok másról prédikálhassanak mint egyházi és vallási vonatkozású dolgokról. Ezzel szemben a cseh katolikusok lapja a Prazsky Vecerník kijelenti, hogy a püspököket nem lehet semmiféle szószéki törvénnyel elnémítani s ha kell a püspökök a börtönbe is men­nek, de vissza nem indulnak. Az V-ik Duna vásárt vasárnap nyitották meg Pozsonyban a kormány képviselőinek jelenlété­ben. A vásáron külön küldöttség képviselte az osztrák kereskedőket, helyesebben Bécs kereskedőit és ezeken kívül nagyszámú érdeklődő is jelen volt a megnyitáson. Az ün­nepi hangulat felébresztésére a vá­sár rendezősége megfelelő keretről gondoskodott és az ünnepi szóno­kok egész sorát szólaltatta meg, akik között a teljhatalmú miniszter és a kereskedelmi miniszter is résztvett. A vásárt az idén is Stodola Kornél, a Duna vásár diszelnöke nyitotta meg, akinek agyában született meg állítólag a vásár gondo­lata, amely a csehszlovák ipar nemzetközi kapcsolatának megerő­sítését van hivatva előmozdítani és fogyasztó piacok megteremtésére hathatósan közremunkálni. Stodola úr minden vásár alkalmával el­mond egy beszédet, amelyben rá­mutat Szlovenszkó iparának fejlő­désére, a vásár jelentőségére és azokra a szép auspiciumokra, ame­lyek belőle a jövőre nézve fakad­nak. Közben azonban el nem fe­ledkezik arról, hogy, amikor a kor­mányt az ő ipar és kereskedelmi politikájáért melegen megdicséri, föl ne idézze a múltat, nevezetesen a háború előtti időket és ne rúgna egyelt a magyar rezsimen, amely egészen “elhanyagolta“ a régi Felvi­déket Stodola, mint sok társa gyűlöli a magyarokat, amit nyilatkozatai sem cáfolnak meg, de a gyűlölethez még tájékozatlanság is jár, ami annál jobban kiélestii azután a helyzetet. Mert csak erre lehet következtetni Szenzációs lesz az 583. számú Stand a pozsonyi Duna vásáron Hofbauer Andor Komáromi áruházamban állandóan 50 különböző szobaberendezés raktáron. Bécsi bútor! Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon és uriszobákban. Ebédlők kü­lönböző stylben u. m. üpendel, Renesance, Hollandi Bárok. — Telehálószobák: habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom stb. stb. Saját készítményül bőrgarnitúrák, seslon, dívány és matracok. 'Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom