Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-11 / 96. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. au gesztus lí. nemzetiségre rákényszeritsék és mindez a brutális erőszak utján kísértetik meg. Ennek az államnak az élete nem egyéb, mint napról-napra megújuló élet-halál­­harc. Az előadó ezután a következő sza­vakkal fordult a hallgatósághoz: — Ti, angolok, legjobban tudjátok, milyen nehéz különböző fajú és vailásu népeket asszimilálni. Emlékezzetek csak arra, hogy Írország milyen hevesen állott ellent minden asszimilálási kísér­letnek. Lehetséges talán alacsony kuHur­­nivón álló népeket nemzeti jellegüktől megfosztani, nem lehet azonban ezt megtenni oly népekkel, amelyek hosszú utat tettek meg a civilizáció vágányán. A csehek nincsenek abban a helyzetben, hogy erős kulíuráju német és magyar lakosságukat megfosszák nemzeti jelle­gétől. A kényszerű asszimiláiás szük­ségszerűen a fegyveres ököl politikáját vonja maga után. Szabadságjogok nin­csenek és a parlament csak árnyéletet él. Ugyanezeket a tüneteket állapította meg Nitü Jugoszlávia, Románia és más államok tekintetében is. Nitti előadása végén a liberális eszme elhalványulá­sáért részben a szocialista irők túlzásait tette felelőssé. 4000 KcT hetnek havonta biztosítási képviselők hivatalnokok, tanitók, postamesterek stb. egy szen­zációs ujitásssal. Közelebbit UNGAR bankházában, Braiislavában, Ventur u. 20. 598 IIMM 1IÜI Az alábbi sorok közlésére kértek fel bennünket, amelyet az audiatur et altera pars elvénél fogva közlünk: A helybeli és bratislavai lapokban igen gyakran jelennek meg cikkek a komáromi munkásbiztositóról, melyek alapjában véve nem helyén valók, mivel nagy részükben alaptalan. Az illető, aki ezeket az újságcikkeket irja vagy rosz­­szul van tájékozva a munkásbizíositónál levő viszonyokról, vagy olyanoktól kapja a tudósításokat, akik szándékosait fekete színben akarják ezen hivatalt feltüntetni. Az olvasó közönség helyes tájékoz­tatása kedvéért a következőket hozom fel, ami egyedül irányadó és amiről bárki meggyőződhet, mert csak valói hozok fel, amit be is tudok bizonyítani: Nem igaz, hogy a munkásbiztositónál már csak egy magyar tisztviselő volna Hacker igazgató személyében. A pénz­tárnál nyolc szinmagyar alkalmazott van (névszerint: Hacker, Horváth I., Papp, Szapu, Szatmáry, Árvay, Horváth P és Meílesits K né), akik szlovákul vagy csehül egyáltalán nem tudnak. Nem felel meg a valóságnak, hogy a szlovákok és csehek magas fizetési osztályokba vannak besorozva és a magyarok csak napidijasok. A fentne­­vezett szinmagyar alkalmazottak mind képességüknek megfelelő (sőt 1..) fize­tési osztályokba vannak sorozva és éppen a szlovákok és csehek azok, akik már évek óta mint napidijasok vannak a pénztárnál alkalmazva. Van azonban olyan cseh alkalmazott is, aki már 5 éve van a pénztárnál alkalmazva és még a mai napig napidijas, dacára annak, hogy a munkáját rendesen elvégzi és ért hozzá. A helyes tájékoztatás ked­véért közlöm, hogy a szlovák és cseh alkalmazottak közül csak négyen vannak fizetési osztályba sorozva, a többi egy­­től-egyig mind kivétel nélkül napidijas. Nem helyénvaló az az állítás sem, hogy a pénztár alkalmaz oly hivatal­nokokat kizárólagosan, akik nem bírják a magyar nyelvet. A szlovák alkalma­zottak mind kivétel nélkül jól beszél­nek magyarul, a csehek közül három szintén jól bírja a magyar nyelvet a .többivel pedig úgy a tagok, mint a munkaadók meg tudják magukat értetni. Mellesleg megjegyzem, hogy a szlovák hivatalnokok legnagyobb része úgy bírja a magyar nyelvet, mint bármelyik magyar. Az ellen senkinek sem lehet panasza, hogy ha a pénztárhoz jön valamiért, nem tud a hivatalnokokkal beszélni, mert bármelyikhez fordul, bár­milyen nyelven, készséggel kap felvilá­gosítást a saját anyanyelvén. A Komáromi Lapok augusztus 8 iki számában vádolják „Mikast és társait“, hogy magas fizetési osztályokban van­nak. Mikas a pénztár külellenőre és mint napidije3 van már harmadik éve Intézeti fehérnemű f^JSXS Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koronabaukkai sx&mfsesa. ÖŰS Választok' é3 Pamul;, Pa*- karisnYa- Esőernyő, ..- utibeköndök, kosár. Klót és lüster­kötény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír köppsay, törülköző, kötött kabát síb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-tól a legfinomabbig. alkalmazva, tehát nincs egyáltalán fize­tési osztályba sorozva és nem vezető személy a munkásbiztositónál. A pénztár kizárólagos igazgatója Hacker Richárd, tehát a pénztárnak nincs semilyen állí­tólagos „csehszlovák igazgatója,“ amint azt egy másik újság irta. Továbbá Horváth István a pénztár könyvelője, (nem helydtesigazgaíó) nem 'lett a pénztártól eíbocsájtva, még mindig tel­jesít szolgálatot és csak a nyugdíjaz­tatását kérte, amely folyamatban van. Támadják továbbá ok nélkül Novotny Richárd kormánybiztost, aki ellen iga­zán senkinek nem lehet semmilyen kifogása, mert ami az ő személyét illeti, szigorúan ragaszkodik a (örvényes elő­írásokhoz és aszerint rendelkezik, akár előnyére, akár hátrányára van az illető félnek, tekintet nélkül a fél nemzetiségi voltára. Igazságos eljárását különben az egész járásban jól ismerik, miért fölöslegesnek tartom, azt fejtegetni, hogy a tagok a pénztárral szemben fennálló igényjogait a lehető legigazságosabban bírálja el minden körülmények között. Nem tudom megérteni azt, hogy ki adja azon információkat, hogy a pénz­tár a tagjait nem küldi fürdőbe I Hogy mennyire nem igaz ezen állítás, bizo­nyítja azon körülmény, hogy a pénztár ezidén körülbelül 20 tagot küldött el szanatóriumba. Természetesen a szana­tóriumba és fürdőbe való küldést a pénztár az anyagi viszonyaihoz mérten nyújthatja és csak oly tagoknak, akik­nél a szanatóriumi kezeléssel javulás érhető el, nem púdig, ahol már nem segít semmi, vagy ahol az már lukszus volna. Összeférhetőság és csak az igaz ál­lítása legyen a jelszavunk! Trizna M. h. igazgató. SPORTEMBEREK az első dij elnyerését csakis a világhírű ALFA MENTHOL- sósborszesz napi használatának köszön­hetik. Az erő, kitartás és minden időjárással szemben való ellenálló képesség, valamint az energia, mindezek a kitűnő és valódi ALFA Menthol sósborszesz napi haszná­latának bebizonyítható eredményei. E dolog természetében fekszik tehát, hogy egy „világos elme“ nem vesz más gyártmányt, mint a valódi ALFÁT 488 IV. Cserkészünnepély Komáromban. Már hetekkel ezelőtt lázasan folyt az előkészítés munkája a zsidó cserkészek zászlóavatási ünnepélyére. Az ügyesen megszervezett propa­ganda ás előkészítő bizottság, mely e célra a helyi sajtót is felhasználta, nem . 430 «mm | végzet! meddő munkát, mert a vasár­nap lefolyt cserkész zászlóavatás! ün­nepély úgy erkölcsileg, mint anyagilag a legfényesebben sikerült. A mindere kiterjedő figyelmes ren­dezőség az összes komáromi egyesüle­teket meghívta a szép. ünnepélyre, sőt messze vidék egyesületeit is. A szép látogatottság bizonyította, hogy az agilis rendezőség körültekintő figyelmé­nek meg is volt a kellő eredmé­nye. ígéri nagy számú közönség nézte végig a lelkes ünnepélyt, amelynek a legszebb idő is kedvezett. Az ünnepé­lyen nem kevesebb, mint 25 egyesület képviseltette magát, igen sok pedig levélben üdvözölte a zászióavaiő koma­­zomi „Hasomér“ zsidó cserkész egye­sületet. Vasárnap d. u. 1 órakor gyülekeztek a helybeli és a vidéki cserkészegyesü­letek a Gazd-utcai sporttelepen, ahonét szines csoportokban zászlók alatt zeneszó mellett végig vonultak a városon. Min­denhol méltó feltűnést keltve a szép felvonulás. Különösen tetszeti a komáromi és az érsekujvári leánycserkészek festői csoportja. Az érsekujvári lányok hal­ványkék blúzt és fehér guvrirozoít szoknyát viseltek és az összesnek bu­bifrizurája volt. A komáromi cserkész­lányok takaros csoportját Fried Hermin vezette. A menetben 11 cserkészcsapat vonult fel. Fétháromra visszaérkeztek a Gazda­utcai sporttelepre, ahol kezdetét vette a zászlóavatási ünnepély. A diszemel vány körül helyezkedtek el a csapatok. A zsidó cionista himnusz eléneklése után Milch Dezső diszelnök meleg szavakkal emlékezett meg a cser­­készrnozgalom fejlődéséről es nagy jövőjéről. Szines szavakkal hasonlította össze az ő korabeli ifjúság eleiét a mostaniévá!, amelyet bearanyoz a cser­kész intézmény szivet, telket, testei fel­derítő, meleg, derűs napja. Ulána Fried Jenő a komáromi zsidó hitközség elnöke lelkes szavakkal buz­dította az ifjúságot a minél nagyobb tudásra. Kifejezésre juttatta, hogy a zsidócserkésznek nem szabad különb­séget tenni fajok é3 vaiiások között, hanem minden embertársat egyformán kell becsülni és tisztelni. Majd Krausz Mór helyettes főrabbi áldotta meg & zász­lót, amely fehér alapszínnel bir kék hím­zéssel. Kívánja, hogy az ifjúság ne támad­­ja, hanem támogassa egymást. A szeretet üssön tanyát a szivekben. Azután dr. Eisler Gyula a szlover.szkói országos zsidó cserkész szövetség elnöke üdvö­zölte a megáldott zászlót. Majd a zászlóanya, Fried Jenöné kel­lemesen csengő hangon elmondott megható beszéd kíséretében adta át a zászlót a komáromi „Hasomer“ zsidó cserkész csapatnak, amelynek azt kí­vánja, hogy a békét, szeretetet, jóságot terjessze. Utána kezdetét vette a díszes zászló megszalagozá8a. Összesen 15 szalagot helyeztek el különböző jel­mondatokkal. Közben a zsidó egyházi énekkar Krausz Mór precíz vezetése alatt zsidó egyházi énekeket, himnuszo­kat adott elő szép betanulással. Majd a felszalagozott zászló előtt a cser­készcsapatok tisztelgő elvonulást ren­deztek. Úgy ennél, mint a délutáni fel­vonulásban különösen két cserkész­­csapat tűnt fel a katonás fegyelem és pompás mozdulatok folytán: a komáromi bencés főgimnázium Jókai cserkész csapata és az érsekujvári zsidó cserkész csapat. Majd kezdetét vette a torna és atlé­tikai verseny. Nagyon kedves volt, amikor a leánycserkészek zeneszó mel­lett ritmikus gyakorlatokat végeztek. Ára 5.58 He. F A nyitrai cserkészek különösen fed­tek a korlátgyakorlaíokban. Az ai eti­kai versenyek is nagy érdeklődés mel­lett folytak le. Különösen szép ered­ményi ért el Weisz Béla komáromi cserkész, ki több kitüntetést kapott. Ugyanis a sulydobásban (10 m. 75 cm ), a magasugrásban (160 cm.), a fávoiugrásban (550 cm.), a korláton és a nyujíón az első dijakat nyerte el. A 400 méteres futásban Löwinger Béla Kom űrömből (59 mp.), a 100 méteres futásban Griinhut Sándor (Dunaszer­­szerdahelyrői (12*5 mp.) lett az első. A cserkész gyakorlatoknál, cserkész munkáknál, a sátorütésnél fényes győ­zelmet amott a komáromi bencés főgimnázium Jókai cserkész csapata, mely a cserkészsátort bosszorkányos gyor­sasággal, ügyességgel 3 perc alatt föl­állította. Ezért aztán a zsűri a Jókai cserkész csapatot a legeiső dijjai, a Komáromi Koronabank ajándékával, az ezüst serleggel tüntette ki. Majd a jutalmak, érmek kiosztása után véget ért az pünnepéiy. Este jól sikerüli előadás, majd táncmulatság volt a Kultúrpalotában. A két vándor, drámai jelenetben Ehrenthal Rózsi, Kellner László, Scheiner Andor, Lö­winger Béla, Schwartz Imre.Weisz Bála, Egy pof, még egy pof bohózatban Weisz Zoltán és Weisner Aladár, a VII. Albert cirnti bohózatban Korai Ferenc, Korai Juci, Scheiner Andor, Schwartz Imre, Kertész György, Hacker István, Schvartz Sándor, Kertész Imre, Neuhauser Lajos, Kálmán Béla arattak meleg sjkerf. Pollák Rózsi kellemesen énekeli pár kedves dalt. Kellner László százesztendős jö­­vendőmondásai derűs hatást keltettek. A zongora kiséret :t Freistadtl László látta el igen ügyesen. A nőszereplősnek sok virággal ked­veskedett a figyelmes rendezőség. Majd kezdetét vette a tánc, amely világos reggelig tartott a legjobb hangulatban. Prágai sonkát kolMszárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gres árak! 417 Az ember és a természet. | Soha annyi viharos napunk nem volt emlékezetünk szerint, mint araennyi az I idén. De nem verte az embereket sem ? annyi lelki vihar, mint most. Gyilkosság, * öngyilkosság, C3aládirtás, rablás s a \ botrányok özöne hemzseg a rendőri | krónikában, — mintha megkavaría volna í valaki az emberek belső tartalmát s a [ rossz erkölcs került volna felülre, j Valamikor a tudomány bizonyára ki i fogja deriteni az összefüggést a íermé- i szeli és a lelki jelenségek között s \ akkor megtudjuk, hogy a világháború | sem volt egyéb, mint a természeti ha­tások szörnyű terméke. Ezekről a hatásokról szemléltető példákat ad az állatok élete is, mert hiszen tudvalevő, hogy a viharokat megelőző légnyomás az állatokat is izgatottá, ingerlékennyé teszi. Annál mélységesebb, de még ki nem derített | hatású lehet az emberi idegzet bonyo- I lult gépezetére a légköri tüneményeknek, a villamos feszültségnek, a szeleknek, de még a levegő ama titokzatos tar­talmának is, amelyből a legkülönbözőbb hangulatokat szivjuk be. A halál és az élet megannyi csirája tartózkodik a le­vegőben, mikről még talán csak felületes fogalmain« vannak. Kétségtelen, hogy a melegben, esőben, napsugárban mi­nőségi különbségek is vannak s azoknak különböző foka, ereje és egymásutánja I érvényesül a föld termésében is, amely- I bői aztán a szervezet táplálkozik. így

Next

/
Oldalképek
Tartalom