Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-14 / 32. szám

1926. márci» j4. “ásán, hogy a történelmi regény alapvonásai­én igaz. Nincs kezeim között msga -• de ia Gutay Thadeus 1763 ban monaia ki a vég­zetes átkot Malárdy alispán fejére, akkor Gutay tiszteletes nem lehetett az Alapi Gyula által megnevezett Péczeiy József tudós ká vinista pap, mert ő 1750-ben született és igy- még csak 13 éves volt abban az időben. Talán nem csalódom, ha azt állítom, hogy Jókai Mór Az elátkozott család c rrü regényé­hez az alapgondolatot a városi levéltár ugyan­azon régi kézirataiból mentette, mint amelyek­ből ezelőtt 30 évvel komáromi káplán korom­ban én is lemásoltam néhányat, melyek kö­zölve voltak a „Dunántúli Protestáns Lap“ 1902. évfolyamában. Ezen történelmi adatokat ha összehason­lítjuk Az elátkozott család alapgondolatával, időrendjével, lehet-e azt állítani, hogy nincs a regénynek történeti háttere, nincs történeti «tagja ? Lett légyen akárki azon időben a kálvi­nista lelkész, szinte természetesnek találjuk, hogy ha Istennek büntető ostorát kérte vallá­sának, híveinek fő üldözőjére. Dr. Alapi Gyula a regény ismertetésében azt is kutatja, hogy ki lehetett Malárdy alis­pán? Megállapítja, hogy „1762—1790 közt az el6Ő alispáni széket az Otdódy, NedtC2ky, Csúzy és Bossanyi családok tagjai töltötték be. A földrengés maga Otdódy Péter konziliáriust találta az alispáni székben Akár erre, akár arra gondolt a köl.ő, aki őt hivatali tisztében felváltotta, Nedeczky Andrásra, Malárdy alispán Jellemzése egyikre sem illik rá.“ Malárdy jellemzése nem illik Oídódy Pé­ter azon időbeli alispánra, de annál inkább rá­ülik helyettesére, Nedtczky József főszolgabíróra. Ezt meg a kamocsai ref. egyház régi jegyzöKönyvéből bizonyítom, ahol szóról-szóra ez van feljegyezve: „Anno 1762. Elvégeztetett a templom te­teje ée, padiásoiása jut., aug. hónapokban Kiss János predikátorságában, de mely sok bajára es költségére leve az ekklézsiának. Annak re­­vi6iója tek. Nedeczky József ur és egyéb vár­megye tisztjei csak jártán járták reánk és vizs­gának a renovátiót. Sokat találtak benne az engedelem ellen. Végre elunván a sok diurnu­­mot az esküdt uraknak fizetni, meg kerestük tek. viceispán Ordódi Péter urat és inslálíuk, hogy renovúltutott oratóriumunkat revideálja maga. El is jött Kamocsára es meglátva ezt mondotta: Senki többet nem fogja ezt revideálni. Ugyan­ezen esztendőben okt. 9 ig napján Kamocsára jővén ord. szolgabiró Nedeczky József ur, a bíró hazához hivatván Kiss János prédikátort, keményen megtiltotta, hogy az apostaláknak semmi szolgálatot ne tenne." Erről a Nedeczky főszolgabíróról még több szomorú adat van feljegyezve a kamocsai ref. egyház direktoriáiis könyvében, azért nem csoda, ha 1763. évből ez is feljegyeztetett, hogy „Az Isten kegyesebb indulatu szoigabirót rendelt az oratórium oszlopainak megvizsgálására.“ ^ Ismerve az azon korban lejátszódó vérig sértő, megalázó vallásőidözést, ismerve a kálvi­nista magyarok lélektanát, véralkatát, részemről azt se tartom oiyan lehetetlenségnek, hogy a külső nyomás miatt összetartó protestánsok Bajcsy András urat, a nemes csizmadia céh atyamesterét választották meg alispánnak. Ilyen csodák a legújabb korban is megtörténnek! Boross Kálmán igen t. barátom fenti cik­kére a szerkesztőség szives figyelméből a követ­kező megjegyzés! teszem: Hogy Az elátkozott család mennyiben nem történeti regény, azt annak idején Gyulai Pál, Pélerfy Jenő és utóbb Beöthy Zsolt is megálla­pította, akiknek Ítéletében mind a ketten meg­nyugodhatunk. A történeti regény történeti magot kíván és történeti alakokat: ilyen a regényben •nincsen. Gűtay Thadeusra — bár jóval később élt — mégis aligha nekem nincsen igazam, hogy Péczelyt rajzolja benne, mert más költő-szer­kesztő pap nem élt a komáromi parókián, cs^k Péczeiy, a franciás iskola feje, a komáromi tudós társaság vezetője, a Mindenes Gyűjte­mény szerkesztője, bár a jellemzése egyáltalán nem illik Péczelyre a jámbor és gyöngédlélkű emberre. Ami Bajcsy András uram alispánságát »Komáromi Lapok« 7 oldal. illeti, ezen már nem lehet vitatkozni, mert an­nak fellevése naivitás. Jókai is érzi ezt, mikor a regény utószavában igyekszik megokolni ezt a történeti lehetetlenséget. A. Gy. Nem hiúság vezérli Önt, hogyha a kitűnőnek ismert ALPA MENTHOL SÓSBORSZESZT naponként használja. MINDEN NŐ korkülönbség nélkül kötelezve van arcát bacillus infektiók ellen védeni. Ennek folytán minden p aktikus nö vegye a legjobbnak elismert ALPA MENTHOL-SÓSBORSZESZT. Ezen törv. védett név kezeskedik a felül­írni hatat.an minőségről és ezért lett a nőknek kedvenc náziszere. Mindenütt kapható. Ára 5.50 Ke ! 3» P I Előadások, mulatságok. * I Március 14. Gyurtsy Margit operaánekesnő hangversenye Papkovách KLvira közreműködésével a kul­túrpalotában. Március 16. Az Aranyember (du. 3 órakor) utolsó előadása a kultúrpalotában. Március 21. A zsidó cserkészek kabareestélye és tánc­­mulatsága a kuiturpalotaban. — Hangverseny. Ma este lesz a már ál­talunk többször jelzett hangverseny a kultúr­palotában, melyen Gyurtsy Margit ének- és Papkovách Elvira zeneszerző művésznők lép­nek fel. A nagy érdeklődés, mely a hangver seny iránt megnyilatkozik, sikerekre enged Következtetni. A gazdagon összeállított zene­számokon kívül meg Schwac Imre fog szavaim. A műsor a következő: 1. PapkováchE. „Varázs­erő“ c. szövegtelen operájából részletek. Énekli Gyurtsy M. Az operát röviden ismerteti és zongo­: ran kíséri a szerző. 2. Híidach: Mein liebster ist : ein Weber. Papkovách E.: Panasz Müdalok, énekli: Gyurtsy Margit, zongorán kiséri: Pap­­; kovácli Elvira. Szünet. 3. Maillart: ln der Märznacht, MűJal. Énekli: Gyurtsy Margit, ; zongorán kiséri: Papkovách Elvira. 4. „A nagy ' mesemondó“ Melodráma Jókai emlékére. Szöve­gét és zenéjét szerezte: Papkovách Elvira: Szavalja: Schvartz Imre, főgimn. VII. oszt. tanuló. Zongorán kiséri a szerző 5. Mux Reger. í Mária bólcsödala. F. Mendelssohn: A dalnak I lenge szárnyán Müdalok. Énekli: Gyurtsy | Margit, zongorán kiséri: Papkovách Elvira. ! Jegyek a Sphzer-féle könyvkereskedésben kap­­; natók. — Heiyárak: 1—IV. sor 12 50J-5-— (vigalmi adó) Ke, V —X. sor 10 + 3 Ke, XI — XIII. sor 7 50 -f 2 25 Ke, XVI. sor 6 + 1 80 Ke, erkélyüies 7 50 -f- 2 25 Ke, állóhely 3 -f­­—•60 Ke. Kezdete 8 órakor. — Vallásos oatóly. A komáromi Ref. If jusági Egyesület holnap, vasárnap 6 órai kez­dettel a Kollégium nagyte rűében változatos műsorral vallásos estélyt rendez. Előadást tart Zsemlye Lajos és Galambos Zoltán, zongorá­zik Nagy Mariska, hegedülnek Farkas Béla és Spácsek Imre, szaval Baribal Gyula és Chepy Karoly, énekel jaksa Balázs, a zongorakiséretet ellátja Petróczy Ida. Hdyszámok a Kollégium­ban d. u. 3 órától kaphatók. — Az arany ember utolsó díszelőadása iránt igen nagy az érdeklődés, amint azt előre is sejteni lehetett. A holnapi, vasárnapi előadás lesz ugyanis Az arany ember ünnepi előadásának utolsó megismétlése. Siet tehát mindenki, hogy Jókai Mórnak ezt a klasszikus alkotását lássa abban a pompás előadásban, amelyet a Jókai Egyesület kiváló műkedvelő gárdája nyujFs amely minden tekintetben kiállja a versenyt a hivatásos színészek játékával. A rendezés, a diszletezés, a korhű jelmezek pedig a nagy kő­­színházakat is felülmúlják. Az előadásra szóló jegyek 8, 7, 6 és 4 K árban Spitzer Sándor Nádor utcai könyvkereskedésében válthatók előre, ma szombaton este 6 óráig és holnap, vasárnap d. e. 8—10 óráig. Az előadás délu­tán pontosan 3 órakor kezdődik, pénztárnyitás délután 2 órakor, a kultúrpalota emeletén levő színházi pénztárnál. — Gyász. Mélyen lesújtó gyász érte Z$r­­dek Mihályt, a kam. elemi fiuisKoia igazgatóját és csaladját. Mint igaz részvéttel értesülünk hőn szeretett hitvese Zsidek Mihályné szül. Szabó Vilma, életének 53 évében hosszas és kínos szenvedés után március 12 én d. u. 2 órakor elköltözött az élők sorából, vigasztalhatatlan gyászba borítva szeretteit. A megboldogult min­taképe volt a csiládja és gyermekeiért önfelál­dozó édesanyáknak, akineK korai elköltözése pótolhatatlan veszteséget jelent lesújtott férjére és gyermekeire. Kihűli poirészeit ma, szomba­ton délután 4 órakor, a helybeli r. kaih temető kápolnájából helyezik örök pihenőre. A gyasz­­baborult család iránt városszerte őszinte, nagy részvét nyilvánul. Legyen áldott emlékezetei — lakai ünnap Kornjroínujva<osoan. A kotnáromuj városi ref. ifjúsági egyesület holnap, vasárnap március 15 én, d. u. 6 órakor a ref. iskola imatermében Jókai ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Hubei: Fonász (egye­sületi énekkar), 2. Dr. Tóth Zsigmond egyesü­leti elnök megnyíló beszedet mond. 3 Tóth Zs.: Jókai. Szavalja Szediák Anita. 4 Falu végén Kurta kocsren (egyesületi énekkar). 5. Jókai hagyatéka címen emlékbeszédet mond Győry Elemér püspöki titkár. 6 Grand Caféban (egyesü éti énekkar), 7. Kozma Andor: Kart­hágói harangok, szavalja Csizmadia Dániel s. j lelkész. 8. Himnusz. Az egyesületi énekkart i Sulacsik Ltjos p Ü. számvevőségi főtanácsos, ) egyesületi karnagy vezeti. — Az Ujfoldasur agyatlan és utolsó int át­lósé a főgimnáziumban e hó 15-én, vasárnap délután fél 4 órakor lesz. Az Uj földesur gyö­nyörű jelenetei, amelyek minden eddigi alka­lommal zsúfolásig megtöltőt.ék a főgimnázium j dísztermét és melyek mélyen vésődtek bele a 5 nézők szivébe, már csak egyszer gördülnek le J a szemlélő előtt, azután már csak mint színes | álmok élnek tovább lelkűnkben kitörölhetetlenül. | Még egyszer megszólal, megjelenik mindaz, ami a főgimnáziumi előadásokat olyan páratlanokká teszi: szivünk kapuját kinyitja Strauss János zenéje, ritmusa meglendíti lelkünk bölcsőjét, hogy álmodni tádjunk szép, fshér álmokat. Azután felgördül a függöny és nem tudjuk, hol vagyunk. Mintha a vasárnapi ebédet, az ebéd­­utánt a valóságban foiytatnók. Este lesz, az árnyékok hosszabbodnak: az éj leple alatt egy tapasztalatlan leány merész útra lép. Majd egy revolverező fiskális irodájában vagyunk, nevet­nünk kellene, de nem merünk, mert rettegünk attól a pillanattól, mikor megtudja s becsületes Ankerschmidt, hogy a bécsi kémiroda egyik tagja szöktette meg és vette el feleségül. És jön egy tavaszi nap. A hó és jég elolvad, a patak megárad, a föld a vizet már nem tudja befogadni Mi is tele vagyunk fájó könnyel: a megtérő Hermin porba hull szigorú atyja etőtt, lázálmok gyötrik. U^y szeretnénk rajta segiteni, úgy szeretnők, ha újra kivirulna, mint a gyümölcsfa tavasszal ezer meg ezer rózsa­színű virággal. De szive nem bírja a rettegést — megáll örökre. — A vihar elállt, csak tá­voli morajlás hallik. Felnézünk a keletű égre : az esőcseppes, a párás, a könnyes égbolton ott ragyog, ott mosolyog, ott biztat a szivárvány! Egyik vége alatt Erzsi áll, a másik alatt Aladár A hídja alatt egymásra borulva áll a régi és az uj födesur. És ha elbágyadok ennyi szépség látásától, felüdülök egy uj szépségtől: a gyer­mekhang csengő énekétől. Véremet moz­gásba hozza a pompás cigánybanda, hol anda­lító, hol lázba ejtő muzsikája. A gimnázium díszterme nem hangversenyterem, nem szín­ház, hanem a legbájosabb, a legmele­gebb otthon, családi kör. Világit benne gyenpekmosoly, amely még a legsötétebb arcra is fényt hint. Meg van ott az, ami az életből hiányzik: a szív kinyílhatik itten, mint a virág kelyhe, melyet a nap mele^ csókja illet. Ab szereti a szív nemes örömeit és gyűjti a szép emlékeket, térjen be a gimnáziumba vasárnap 1 délután.

Next

/
Oldalképek
Tartalom