Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-15 / 7. szám

•egyventiatodik évfolya 7. szám> CifltfirtSk, 1925. Január 15 Elitwtttl 4; ras»k-**l0T *». ürlSkBe» i Mtlybw ét vidékre jiMta! szMkildtMel: érre 80 IC, félévre 40 K, serryedévre Sfl S* Külföldöm 160 ¥«. Eyyu nán ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszarkasztő; GAÁL GYULA dr Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF ár. Szerkeutóség ét kiadóhivatal: Nádor-n 28 , hová agy a lap ixellemi részót illető közlemények, ata ..a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kflldeoJSk Kéziratokat nem adunk vissza. Híg jelűik beteskiot háieaszsr: karié«! csitörtákú ét awWii Bevált-e a oaeyinegyerendszer ? Komárom, — január 14. Egy esztendeje a nagymegyerendszer életbeléptetésének, egy esztendei gyakorlat áll előttünk, amelyből Ítéletet formálha­tunk arról, hogy mit ér ez a rendszer. A centralizmus mindenhatósága hívta életre és oktrojálta rá az évszázados jog­fejlődés félrelökésével csak azért, hogy hatalma teljes legyen és minden ellen­mondást kizárjon. Most már tudjuk, hogy az ügyek intézése hihetetlenül lassú lett, lassúbbá, mint volt és a nagymegyén az ügyek hónapokon át hevernek elintézetlenül, különösen a felebbezések. Az a közigaz­gatás pedig, amely lassú, nem ér semmit. Ez a közigazgatás nem is elfogulatlan, mert nem a közönség javát és érdekeit nézi, hanem csak a kormány szempont­jait. A második baj, hogy lehetetlenül drága. A régi ötszázalékos megyei pót­adók, amelyek mellett állami támogatás­sal a közigazgatás menete, ha nem is kritikán felüli, de kielégítő volt, vis3za­­hozhatatlanul eltűntek és 60, 80, 100% megyei pótadókkal kell számolni. Ezek nagy részét állítólag az utakra költik el, mi azonban nem látjuk, hogy az utak állapota olyan igen javult volna. A nagymegyében az összes intézke­dések a járási hivatalokon keresztül tör­ténnek. A nagymegye nem levelez a köz­ségekkel. A járási hivatalokban azután az ügyek megüllepednek és a községekhez hónapok múlva kerülnek. Ez a rendszer tehát a közönségre nézve káros és annak érdekei ellen való. Azután a nagymegye ügyeit intéző képviselőtestület, mely 36 választott és 18 kinevezett tagból áll, csak arravaló, hogy ott a kormány akaratát keresztül­hajszolja minden demokrácia megcsúfolá­sával. A közönség akarata az közömbös, hiába küldi oda választás utján a több­séget Ez a képviselet dönt igen fontos kérdésekben, ríielyekheZ a kulturális ügyek is tartoznak. De hát hallott-e már valaki arról, hogy kulturális és szociális ügyek­ben, amelyre a súlyos pótadőkat beszedik, valami történt volna, a nagymegye költ­ségvetésének százezreiből egy fillér is ide érkezett volna? Hát hiszen annak a magyarázatát mindenki tudja, miért nem kapunk épen nai ebből a költségvetésből és miért nem jut épen nekünk a támogatásból. A köz­­igazgatásunk sokkal rosszabb és megbiz­­hatlanabb, mint volt azelőtt. Ez * reform csak a kormánynak válhatott be, a nép­nek nem. Egész szerkezete nélkülözi' a demokráciát és azt a kormányhatalom merev alkalmazásával véli pólolhatónak. Nekünk nem jelszó-demokráciára van szükségünk, hanem igazira, mely csak­ugyan a nép uralmát jelenti és biztosítja. =? Lesz-e választás ? A mostani politikai helyzet telje* tan hatatlanság át buunyitja az új választói ok kérdőének állandóan felsiio.n tartása. A >bó', hog; a mostani politikai r^nd­­sz-r kiélte magát, még a kormányt támogató pártok sem csinálnak titkot, atonlan a hata­lom birtoklását mind nek fölé h ly»zik és min d«nt elköv-tn k, ho«y azt; továbbra i* mg­­tartsál*. A küiöübő'ö kormánypárti sajtóor** numok állandóan foglalkoznak a választások­kal, de n*m nagy kedvet matatnak arra, hogy a választások kiírását sürgessék. Az id ges kapkodás, amely a politikai körökben ész­lelhető, eléggé igazolja, hogy a hatalom bir­tokosai is érzik m-alki dósuk végének közeledé­sét. J llennö hogy Sveula miaiszk-r»loök annak idejében kereken megcáfolta az aj választáiok hírét, de pártja, a cs-b agrárpárt, ép-n ebben az időben bocsátott ki egy bizalmas köröz vényt a párt tagjaihoz, amelyben feihivta őket a készülődésre, nehogy m g’ep-tésnek legyenek a pártszervezetek kitéve. Ebből egész világo­san kö etkezteth-tö, h gy nem szabid a.hiva­talos politikai körök nyilatkozatait, v-gy cál fola ait komolyan venni, hanem készen k«U lenni minden percben a választásokra, amely­nek eredménye nem lehet kétséges. = Az állampolgárság rendezése. A „Nőve S overeko* cimti tap arról számol be, bogy a kormány Szlovenazkón és Baszinszkón az ál­lampolgárság revízióját készíti elő. Ez az akció legalább 150 000 egyént fosztana meg állam­­polgárságától, akik kellő okmányokkal nem rendelkeznek. Most beavatott politikai forrás­ból azt adják hírül, hogy nem az állampolgár­ság revíziójáról van szó, hnem a k D*ror beterjesztéséről, mely az állampolgárság és illetőség kérdését nj alapokra fektetné. Az nnifikációs minisztériumban a javaslat teljesen ki van dolgozva. Ezen a javaslaton kivill a parlament legközelebb m-gkezdi tárgyalásait a külföldiek naturalizációjáról. akik Sdovensz­­kón állandó letelepüléssel bírnak. Ez a tör­vényjavaslat rövid utón biztosítaná azon ide­gen, vagy kétes állampolgársága egyéneknek az állampolgárság megszerzését, -.kik Í91Q után költöztek SzloveBszkóra. = Munkaprogram a képviselőházban. A prágai képvjgelóház nemsokára ismét megnyí­lik és ezt megelőző n megkezdődnek a politi­kai tanácskozások. A kormányhoz közel áiló lapok már közük a képviselőhöz munkaprog­ramját, amely szerint 39 tö; vényjavaslat ke­rül tárgyalásra. 32 a n**m;ietgyülésen és 7 a szenátusban, amelyeket még husrét előtt kell elintézni. El kell intézni elsősorban a külföldi kötelezettségek elévüléséről, a lombardkö’csö­­nök kamatai elévülési batáridejének meghosz­­izabbitá áról, a munkaviszonyok rendezéséről, a fegyvergyskorlatokról stb. szóló javaslatokat. Az egyházi ünnepek reformjáról, az egyenes adókról, a megyebeosztásröl, a választási rend novellájáról szóló törvényjavaslatokat egy­előre még nem terjesztik a képviselőház elé. A pénzügyminiszternek egy izgalmat keltő ja­vaslatáról is szó van a munkaprogramban. E javaslat azt akarja, hogy a. 40 százalék erejéig munkaképesnek talált hadirokkantáknak rok­kantsegélye beszüntettessék. E kérdésben a népjóléti minisztériumban már folynak a bi­zalmas tanácskozáiok és s kérdéssel kapcso­latosan az 1925. évi költségvetésbe 170 millió­val kevesebbéi állítottak be, mint 1924 ben. Hí ez a javaslat a parlament elé kerül, igen elénk és izgalmas ülésekre van kilátás. A nemzttvéd mi minirzur, a katonai igazságügyi szolgálat reformjáról készített törvényjavaslatot, amelyet síintéu a következő ülésszakban fog­nak benyújtani. Nagy Komárom. Komárom U/városban 400 uj ház épül. _A lakásínség »ömdesen megszűnik. — Szöny utolsó házáig ér Komárom város föuttája. Nagy Komáiornon ne tessék valahogyan ezt a mi sz-reuesétlen, Komámévá elkeresz­telt Komáromunkat ért-ni. Biz’ ez a jelgö a in aóparti Komárom Újvárosra vonatkozik, arne yuek természetes fej ődésében, úgy látszik, minden» megvan. Magvan már a területe is, amely addig hiányzott. A város vezető*ége megszerezte a szönyi uradalomtól az Újvárosból Seőny felé vezető, országú két olda'fn elterülő telkeket ház­helyekül és ebből 400 házat pare llázott ki olcsó áron Ez-knek a telkeknek a tu!ajdo­­hosai kezdik el az építkezést a tavaszon. A házak mellett szép kerti terület ia Van és otí háztartási szükségletük zö dség termesztvé­­nyoit kitermelhetik. Ez az uj ntca mely három kilométernél hosszabb, Komárom Újváros sneárutja lesz és u'ol ó házát Szöny község utolsó házától alig 400 méter választja e<ak el. Rövid pár éy keidé«« csak, hogy Komárom Újváros össze­épül Szönnyel. Nagyszeiű perspektíva nyílik meg a vá­ros f j 5d "*e előtt, A lakásínség az építkezés­sel varóz ü é-re megszűnik. Az építkezés a város gazdasági vérkeringésébe pezsgést visz belő és annak jólétét nagyban emelni fogják Nyomon fogják • zt követni magának a vá­rosnak kösepikezäsei is. A házak építésére vonatkozólag a város vezetősége most tárgyal bankkölcsön beszer­zése iránt, melyből az építés végrehajtható lesz Mivel a forgalom és a lendület az építési kedvtói függ, a városra nézve ennek jó hatá­sai e maradni nem fognak. A mai gyárak mellé bizonyosan* újabbak létesülnek mihelyt a lakásviszonyok javulni fogoafe. Ez mostmár csak rövid idő kérdése. Szomorúan állapíthatjuk meg mi, óváro­siak, bogy bizony vetünk ez alatt a hat esz­tendő alatt so-nki sem törődött. Itt nem épí­tettek, csak Je pitettek. E« azután még most is tart. A közhivatalok legnasyobbrészét már elvitték, hirtpotdón&k hagytak itt egyet kettőt! Iparunk, keresed lmunk a válságos években tönkrement. A visszafejlődést csak a vak nem veszi észr-. 0 lakosságnak egyre fogy, az ide­gen bevándorlás egyre nő. Hat év alatt egyet­len emeletes ház épült, az is vasutasok részéréi Rendőr, csendőr, finánc, katona matatja csak a város lakosságának a szaporodását, de mi ez annak megfogy ásához képest! ^ négyezer lakosa Uivárosban ma már tízezer lélek él, mi pedig húszezerről lefogytunk tizen­ötre. Ezek a számok mindennél hangosabban beseéln k. — A Jókai centennáriumra. A Jókai Cen­­tennárium javára egy irod&lombarát, aki.névte­lenül kíván maradni, egy Napoleon aranyat adományozott, melyért hálás köszönetét nyilvá­nítja dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület ügy? elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom