Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-15 / 7. szám
•egyventiatodik évfolya 7. szám> CifltfirtSk, 1925. Január 15 Elitwtttl 4; ras»k-**l0T *». ürlSkBe» i Mtlybw ét vidékre jiMta! szMkildtMel: érre 80 IC, félévre 40 K, serryedévre Sfl S* Külföldöm 160 ¥«. Eyyu nán ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszarkasztő; GAÁL GYULA dr Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF ár. Szerkeutóség ét kiadóhivatal: Nádor-n 28 , hová agy a lap ixellemi részót illető közlemények, ata ..a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kflldeoJSk Kéziratokat nem adunk vissza. Híg jelűik beteskiot háieaszsr: karié«! csitörtákú ét awWii Bevált-e a oaeyinegyerendszer ? Komárom, — január 14. Egy esztendeje a nagymegyerendszer életbeléptetésének, egy esztendei gyakorlat áll előttünk, amelyből Ítéletet formálhatunk arról, hogy mit ér ez a rendszer. A centralizmus mindenhatósága hívta életre és oktrojálta rá az évszázados jogfejlődés félrelökésével csak azért, hogy hatalma teljes legyen és minden ellenmondást kizárjon. Most már tudjuk, hogy az ügyek intézése hihetetlenül lassú lett, lassúbbá, mint volt és a nagymegyén az ügyek hónapokon át hevernek elintézetlenül, különösen a felebbezések. Az a közigazgatás pedig, amely lassú, nem ér semmit. Ez a közigazgatás nem is elfogulatlan, mert nem a közönség javát és érdekeit nézi, hanem csak a kormány szempontjait. A második baj, hogy lehetetlenül drága. A régi ötszázalékos megyei pótadók, amelyek mellett állami támogatással a közigazgatás menete, ha nem is kritikán felüli, de kielégítő volt, vis3zahozhatatlanul eltűntek és 60, 80, 100% megyei pótadókkal kell számolni. Ezek nagy részét állítólag az utakra költik el, mi azonban nem látjuk, hogy az utak állapota olyan igen javult volna. A nagymegyében az összes intézkedések a járási hivatalokon keresztül történnek. A nagymegye nem levelez a községekkel. A járási hivatalokban azután az ügyek megüllepednek és a községekhez hónapok múlva kerülnek. Ez a rendszer tehát a közönségre nézve káros és annak érdekei ellen való. Azután a nagymegye ügyeit intéző képviselőtestület, mely 36 választott és 18 kinevezett tagból áll, csak arravaló, hogy ott a kormány akaratát keresztülhajszolja minden demokrácia megcsúfolásával. A közönség akarata az közömbös, hiába küldi oda választás utján a többséget Ez a képviselet dönt igen fontos kérdésekben, ríielyekheZ a kulturális ügyek is tartoznak. De hát hallott-e már valaki arról, hogy kulturális és szociális ügyekben, amelyre a súlyos pótadőkat beszedik, valami történt volna, a nagymegye költségvetésének százezreiből egy fillér is ide érkezett volna? Hát hiszen annak a magyarázatát mindenki tudja, miért nem kapunk épen nai ebből a költségvetésből és miért nem jut épen nekünk a támogatásból. A közigazgatásunk sokkal rosszabb és megbizhatlanabb, mint volt azelőtt. Ez * reform csak a kormánynak válhatott be, a népnek nem. Egész szerkezete nélkülözi' a demokráciát és azt a kormányhatalom merev alkalmazásával véli pólolhatónak. Nekünk nem jelszó-demokráciára van szükségünk, hanem igazira, mely csakugyan a nép uralmát jelenti és biztosítja. =? Lesz-e választás ? A mostani politikai helyzet telje* tan hatatlanság át buunyitja az új választói ok kérdőének állandóan felsiio.n tartása. A >bó', hog; a mostani politikai r^ndsz-r kiélte magát, még a kormányt támogató pártok sem csinálnak titkot, atonlan a hatalom birtoklását mind nek fölé h ly»zik és min d«nt elköv-tn k, ho«y azt; továbbra i* mgtartsál*. A küiöübő'ö kormánypárti sajtóor** numok állandóan foglalkoznak a választásokkal, de n*m nagy kedvet matatnak arra, hogy a választások kiírását sürgessék. Az id ges kapkodás, amely a politikai körökben észlelhető, eléggé igazolja, hogy a hatalom birtokosai is érzik m-alki dósuk végének közeledését. J llennö hogy Sveula miaiszk-r»loök annak idejében kereken megcáfolta az aj választáiok hírét, de pártja, a cs-b agrárpárt, ép-n ebben az időben bocsátott ki egy bizalmas köröz vényt a párt tagjaihoz, amelyben feihivta őket a készülődésre, nehogy m g’ep-tésnek legyenek a pártszervezetek kitéve. Ebből egész világosan kö etkezteth-tö, h gy nem szabid a.hivatalos politikai körök nyilatkozatait, v-gy cál fola ait komolyan venni, hanem készen k«U lenni minden percben a választásokra, amelynek eredménye nem lehet kétséges. = Az állampolgárság rendezése. A „Nőve S overeko* cimti tap arról számol be, bogy a kormány Szlovenazkón és Baszinszkón az állampolgárság revízióját készíti elő. Ez az akció legalább 150 000 egyént fosztana meg állampolgárságától, akik kellő okmányokkal nem rendelkeznek. Most beavatott politikai forrásból azt adják hírül, hogy nem az állampolgárság revíziójáról van szó, hnem a k D*ror beterjesztéséről, mely az állampolgárság és illetőség kérdését nj alapokra fektetné. Az nnifikációs minisztériumban a javaslat teljesen ki van dolgozva. Ezen a javaslaton kivill a parlament legközelebb m-gkezdi tárgyalásait a külföldiek naturalizációjáról. akik Sdovenszkón állandó letelepüléssel bírnak. Ez a törvényjavaslat rövid utón biztosítaná azon idegen, vagy kétes állampolgársága egyéneknek az állampolgárság megszerzését, -.kik Í91Q után költöztek SzloveBszkóra. = Munkaprogram a képviselőházban. A prágai képvjgelóház nemsokára ismét megnyílik és ezt megelőző n megkezdődnek a politikai tanácskozások. A kormányhoz közel áiló lapok már közük a képviselőhöz munkaprogramját, amely szerint 39 tö; vényjavaslat kerül tárgyalásra. 32 a n**m;ietgyülésen és 7 a szenátusban, amelyeket még husrét előtt kell elintézni. El kell intézni elsősorban a külföldi kötelezettségek elévüléséről, a lombardkö’csönök kamatai elévülési batáridejének meghoszizabbitá áról, a munkaviszonyok rendezéséről, a fegyvergyskorlatokról stb. szóló javaslatokat. Az egyházi ünnepek reformjáról, az egyenes adókról, a megyebeosztásröl, a választási rend novellájáról szóló törvényjavaslatokat egyelőre még nem terjesztik a képviselőház elé. A pénzügyminiszternek egy izgalmat keltő javaslatáról is szó van a munkaprogramban. E javaslat azt akarja, hogy a. 40 százalék erejéig munkaképesnek talált hadirokkantáknak rokkantsegélye beszüntettessék. E kérdésben a népjóléti minisztériumban már folynak a bizalmas tanácskozáiok és s kérdéssel kapcsolatosan az 1925. évi költségvetésbe 170 millióval kevesebbéi állítottak be, mint 1924 ben. Hí ez a javaslat a parlament elé kerül, igen elénk és izgalmas ülésekre van kilátás. A nemzttvéd mi minirzur, a katonai igazságügyi szolgálat reformjáról készített törvényjavaslatot, amelyet síintéu a következő ülésszakban fognak benyújtani. Nagy Komárom. Komárom U/városban 400 uj ház épül. _A lakásínség »ömdesen megszűnik. — Szöny utolsó házáig ér Komárom város föuttája. Nagy Komáiornon ne tessék valahogyan ezt a mi sz-reuesétlen, Komámévá elkeresztelt Komáromunkat ért-ni. Biz’ ez a jelgö a in aóparti Komárom Újvárosra vonatkozik, arne yuek természetes fej ődésében, úgy látszik, minden» megvan. Magvan már a területe is, amely addig hiányzott. A város vezető*ége megszerezte a szönyi uradalomtól az Újvárosból Seőny felé vezető, országú két olda'fn elterülő telkeket házhelyekül és ebből 400 házat pare llázott ki olcsó áron Ez-knek a telkeknek a tu!ajdohosai kezdik el az építkezést a tavaszon. A házak mellett szép kerti terület ia Van és otí háztartási szükségletük zö dség termesztvényoit kitermelhetik. Ez az uj ntca mely három kilométernél hosszabb, Komárom Újváros sneárutja lesz és u'ol ó házát Szöny község utolsó házától alig 400 méter választja e<ak el. Rövid pár éy keidé«« csak, hogy Komárom Újváros összeépül Szönnyel. Nagyszeiű perspektíva nyílik meg a város f j 5d "*e előtt, A lakásínség az építkezéssel varóz ü é-re megszűnik. Az építkezés a város gazdasági vérkeringésébe pezsgést visz belő és annak jólétét nagyban emelni fogják Nyomon fogják • zt követni magának a városnak kösepikezäsei is. A házak építésére vonatkozólag a város vezetősége most tárgyal bankkölcsön beszerzése iránt, melyből az építés végrehajtható lesz Mivel a forgalom és a lendület az építési kedvtói függ, a városra nézve ennek jó hatásai e maradni nem fognak. A mai gyárak mellé bizonyosan* újabbak létesülnek mihelyt a lakásviszonyok javulni fogoafe. Ez mostmár csak rövid idő kérdése. Szomorúan állapíthatjuk meg mi, óvárosiak, bogy bizony vetünk ez alatt a hat esztendő alatt so-nki sem törődött. Itt nem építettek, csak Je pitettek. E« azután még most is tart. A közhivatalok legnasyobbrészét már elvitték, hirtpotdón&k hagytak itt egyet kettőt! Iparunk, keresed lmunk a válságos években tönkrement. A visszafejlődést csak a vak nem veszi észr-. 0 lakosságnak egyre fogy, az idegen bevándorlás egyre nő. Hat év alatt egyetlen emeletes ház épült, az is vasutasok részéréi Rendőr, csendőr, finánc, katona matatja csak a város lakosságának a szaporodását, de mi ez annak megfogy ásához képest! ^ négyezer lakosa Uivárosban ma már tízezer lélek él, mi pedig húszezerről lefogytunk tizenötre. Ezek a számok mindennél hangosabban beseéln k. — A Jókai centennáriumra. A Jókai Centennárium javára egy irod&lombarát, aki.névtelenül kíván maradni, egy Napoleon aranyat adományozott, melyért hálás köszönetét nyilvánítja dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület ügy? elnöke.