Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-13 / 71. szám
■egyvenhatodfk évfolyam« 71 szám Szombati 1925. juniut 13 KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. Egyes szám ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29 Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — jún. 12. Az események igazolták, hogy az úgynevezett békeszerződések, amelyeket a francia gyűlölködés diktált, a világ békéjét nem hozták létre. Franciaország azóta is óriási hadsereget kénytelen tartani, mert fél a béke következményeitől. Most tehát arra törekszik, hogy az eddigi igazságtalan és tarthatatlan békéket kiegészítse és alátámassza az úgynevezett garancia szerződéssel. A két antant hatalom, Anglia és Franciaország állítólag már mégis egyezett volna ebben és a garanciaszerződésbe Németországot is bevonják. Anglia ebben a szerepben a döntő biró szerepét játszana és belép a kontinentális hatalmak sorába, mivel a szerződés értelmében megvédi tengeri és szárazföldi haderejével Franciaországot egy esetleges német támadás ellen és viszont Németországot is egy francia támadás ellen, ha — az ok nélkül történik. Franciaország nem kap jogot arra, hogy szövetségesei, Csehország és Lengyelország védelmére akár a semlegessé teendő rajnai zónán, akár pedig magán a Német birodalom testén átvonuljon. Az átvonulás csak egy esetben lehetséges, ha a Népszövetség Franciaországot büntető expedícióra hatalmazná fel, valamely állam ellen. Ilyen büntető expedíciót pedig csak a Népszövetség tanácsának egyhangú határozata alapján lehet indítani. Már pedig, ha Németország belép ( a Népszövetségbe, tagja lesz a népszövetség tanácsának is és ellene szavazhat az átvonulásnak. Nagyon érdekes kísérlet ez a versaillesi szerződésnek, amely úgy látszik, mégsem bizonyult olyan erősnek, mint a győztes antant hitte, az alátámasztásra. De még érdekesebb az, hogy Franciaország szövetségesei, Csehszlovákia és Lengyelország a paktumból kiesnek, mert Németország a keleti határoknak a meg változtatására törekszik. A francia orientáció ezentúl tehát nem Kelet, hanem Nyugat felé mutatja az irányt és a kisantant, amely egyik lábával Franciaországra támaszkodott, kénytelen lesz a saját lábán megállani. A kisantanttal szemben egyébb ként a helyzet más oldalról is kritikus fordulatot vesz. Ezt a népszerűtlen és erőszakos politikai alakulatot, mely teljesen elvesztette azt a szerepkört, amelybe beleilleszkedni próbált, genfi veresége után újabb vereség fenyegeti Olaszország részéről. Olaszországnak a francia-angolnémet garancia paktumból semmi néven nevezendő haszna nincsen, mert nem szomszédja neki Németország. Neki új területei szempontjából Ausztriával kell garancia paktumot kötni, valamint Franciaországgal. Olaszország azonban a szláv veszedelem ellensúlyozására ebbe a garanciális szerződésbe Romániát és Magyarországot is bele akarja vonni. Ez utóbbiakat a Németországhoz való csatlakozás gondolatának ellensúlyozása céljából, így Olaszország a jugoszláv szomszédság ellen kiadósán védhetné meg érdekeit. A kisantant tehát két tűz közé kerül a közel jövőben, mert egyrészt a francia protektorátus szálai kezdenek erősen bomlani, másrészt az olasz külpolitika az, amely Romániát a magyar barátságon keresztül biztosítani kívánja a szláv érdekektől való különválásra. A világ szeme Németországon függ, mely ismét sorsdöntő órákat él. Nem lehet tagadni azt, hogy világtörténelmi napokat élünk ismét és hosszú időnek békéje forog szóban a mostani tárgyalásokon. Most már az a kérdés, hogy Németország hajlandó lesz-e magát arra lekötni, hogy keleti halárait is lekösse a garancia paktumban ? És a kérdés itt komplikálodhalik. Anglia itt érdektelen, de viszont Franciaország van cseh és lengyel szövetségeseinek lekötelezve Franciaország tehát a versaillesi szerződés teljes és változatlan végrehajtásához ragaszkodik, amire azonban egyetlen német polgárt sem tud megnyerni a garancia szerződés gondolatának. Franciaországnak elképzelhetlenül nagy és fontos érdekei fűződnek ehhez a garanciális szerződéshez. Pénze veszedelmesen gurul le a lejtőn és deficitje elérte a négy milliárdot. Ezen csak a teljes katonai leszerelés segíthetne, ami azután a gazdasági téren is jobb viszonyokat teremtene, mivel ma százezrekre menő idegen munkásokkal tudja fentartani ipari üzemeit. A francia pénzügyek egyensúlya a leszereléstől függ A leszerelést pedig a Németországtól való félelem akadályozta eddig. Ezért követel ma Németországtól lehetetlenségeket, gyárai elpusztítását, amibe Németország soha beleegyezni nem fog. A garancia paktum foglalkoztatja mostantól kezdve a világ közvéleményét. Az bizonyos, hogy a mai békeszerződések tökéletlen művek és kiigazításra szorulnak. Meg vagyunk arról győződve, hogy ezek a paktumok csak látszólag erősitik meg a békét, mert a legyőzött nemzetek, amelyek területeket és ezzel lakosaik jelentékeny részét elvesztették, nem garanciaszerződéseket akarnak, hanem békereviziót. Minden garancia szerződés mellett is megmarad a kisebbségi kérdés, mely minden győztes államban a feszítő erőt képviseli. A kisebbségi kérdés gyökeres és igazságos rendezése az egyetlen feltétel, amely a békének nem csak papiros garanciáit, hanem lelki feltételeit is megteremtheti. Amig Európa országaiban elnyomott nemzeti kisebbségek lesznek, addig a garancia szerződések hiábavalóknak bizonyulnak, mert azt megakadályozni nem tudja, hogy a szétdarabolt nemzetek és fajok szolidaritása paktum nélkül is egyre erősebbé ne váljék. = A kere82tóny8zooiafista párt nagygyűlése. A komáromi körzet keresztényszocialista pártja jövő vasárnap délelőtt 11 órakor nagygyűlést tart, melyen dr. Jabloniczhy János, a párt kiváló kép viselője is megjelenik és meglarlja beszámolóját. Dr. Jabloniczky a magyar kisebbségi képviselők e szerény, de nagy tudásu és tehetségű tagja, mint szónok a világos logikájú és meggyőző érvelésű politikusok sorába tartozik és beszédei mindenkor politikai eseményt jelentenek. A pártnak több neves tagja fel fog szólalni a nagygyűlésen, ahol a párt jelenlegi helyzetére vonatkozólag is több fontos kijelentés várható. = Program nélkül. A 'nemzetgyűlést elnapolták, mert a kormány munkaprogramja kimerült. Egyébként is oly kevés érdeklődést mutattak a képviselők a nemzetgyűlés ügyei iránt, hogy az elnök kénytelen volt többizben felfüggeszteni a nemzetgyűlést, mert határozatképtelen volt. A kormány most uj munkaprogramot állít össze, de több mint valószínű, hogy a kópviselőház tavaszi ülésszakát még júniusban berekesztik és az őszi ülésszakig szüneteltetni fogják a nemzeigyülést. A kormánynak mnnkája különben is meg van bénítva, mert a szocialista miniszterek még nem tudják, hogy az agrárvámok miatt bent maradhatnak-e továbbra is a kormányban Ezt a szociáldemokraták országos kongresszusától teszik függővé. Egyébként pedig a nyár is itt van a küszöbön és a képviselő uraknak a borzasztó sok munka után édes a pihenés ... = Nem lesznek időelőtti választások. A nagy idegesség és kapkodás között, amely a kormányt és pártjait mostanában uralja, a német félhivatalos idegcsillapitó cikket közöl, amely arra van szánva, hogy a koalíciós nyugtalanságot enyhítse. Ez a cikk foglalkozik azokkal a hírekkel, amelyek a koalíció különböző sajtóorgánumaiban az esetleges választásokról szólnak s amelyek ezt a kérdést állandóan napirenden tartják. A Prager Presse szerint szó sem lehet időelőtti uj választásokról, arra pedig, hogy ugyanakkor megtartsák a szenátusi választásokat egyáltalában semmi ok sem forog fenn. Minthogy az ügy időszerűtlen (?), még nem történt döntés a jövő évben megtartandó választások határidejére nézve. A képviseiőház működési időszaka hat évvel megalakulása után, azaz 1926. május 22 én végződik. Az alkotmány értelmében az uj választásokat 60 nappal ennek a határidőnek letelte után kell megtarlani; ez legkésőbb 1926. julius 22 én volna. Mivel azonban a választási törvény úgy rendelkezik, hogy az állandó választási jegyzékeket minden félévben 14 napon megtekintésre kell bocsátani, vagyis január 1—15-ig és julius 1—15-ig, ezért az alkotmány idevonatkozó rendelkezésének jogi magyarázatával el kell dönteni, hogy a 60 napos határidő alatt csak a választások kiírását vagy keresztülvitelét is kell-e érteni. A félhivatalos közlemény ugyan eloszlatni véli az aggodalmak "felhőit a koalíció horizontjáról, azonban erre könnyen rácáfolnak a politikai események, amelyek a legnagyobb következetességgel érlelik meg az időt arra, hogy a választásokat mielőbb elrendeljék. = A választási törvény és a választói jog módosítása. Politikai körökben nagy feltűnést keltett a Venkov minapi vezércikke, amely a választási törvény módosításáról írva, a titkos választójog esetleges megváltoztatását helyezi kilátásba. Svehla miniszterelnök e lapja ugyanis többek között a következőképen elmélkedik : „A titkos választójog az embert rosszra vezeti. Igazságos dolog e az, ha az állam alkalmat ad a kísérletezésre? Politikai illendőség-e az a demokratikus köztársaságban, hogy a polgár eltitkoljon valamit? Azokban a városokban, ahol a lakosság két-háromféle nemzetiségű, ez értheiő. Milyen értelme van azonban a titkos szónak ott, ahol száz cseh szavazó van? Aki köztársasági érzelmű, miért titkolja ezt.? Haladást jelent- e a titkos választójogé Támogatja-e ez a szavazás a polgár őszinteségét és nyíltságát ? Megerösiti-e a titkosság a fiatal állam biztonságát és államalkotó erejét? Úgy e, hogy nem. A kormánynak tehát ezt a szempontot is figyelembe kell venniha a választótörvény módosításáról szóló javaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszti.“ A miniszterelnök félhivatalosának ez a cikke érthető megütközést keltett a demokrácia elvét zászlójukra irt pártok között és a megütközés a szociálisták orgánumában éles hangon jutott kifejezésre. A Bohémia, a német ellenzék lapja, bizarr ötletnek tartja a Venkov cikkét, de nem kételkedik abban, hogy a titkos szavazás eltörléséről szóló javaslat mégis a ház elé fog kerülni. A kormánypárti cseh sajtó egyelőre tartózkodik vélemény nyilvánítástól, de a Tribuna örül a tervnek és üti a vasat mellette. Azzal érvel, hogy az államnak érdeke a választók politikai orientációjának megismerése. = Olasz lap a kisantant diszkredltáló hadjáratáról. A kisantantnak Magyarország elleni minden lalpraálláat meghiúsítani törekvő állásfoglalásáról a világsajtóban sok figyelemre méltó cikk jelent meg, amelyek mind elitélik a kisantant diskreditálni akaró törekvéseit. Éhgyomorra fél pohár SGHMIDTHAUER-féle Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserű vízzel. keserűviz jő őtirőcjysi'ti kelle mes közérzést ée m unka kedvet biztosit. I
