Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-28 / 64. szám

Megyvenhatodik évfolya 64 szám. Csütörtök, 1925. május 28, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ka. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29 Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. SM tti tahiin. Komárom, — május 27. Az utcasarkokon falragaszokon hirdetik a szlováknyelvü ovoda, elemi és polgári iskola megnyitá­sát és felhívják a közönséget cseh­szlovák és magyar nyelven is, hogy gyermekeit írassa be ezekbe az is­kolákba A magyar gyermekeket azzal biztatják, hogy itt megtanul­ják az államnyelvet. A plakát hangja nem olyan, mint az érsek­­újvári plakáté, mely a magyarokat gyalázta és politikai szempontokat visz a kulturális szempontok közé. Itt számolnak a magyarság érzelmi világával és nem provokálnak ben­nünket. Mi is tárgyilagos alapon adjuk elő nézeteinket a szlovák iskolák kérdéséről. Hogy az itt lakó és egyre szaporodó cseh és szlovák lakosság részére nemzetiségi isko­lát állítanak fel, ez ellen kifogá­sunk nem lehet, mert a nemzeti­ségi államokban, amilyen a cseh­szlovák köztársaság is, a kisebbsé­gek iskoláinak joga — legalább papí­ron — biztosítva van. Itt Komárom­ban a csehsz’ovák elem kisebbség és iskolái tanulóik nagy részét mohón toborozták a magyar szülők gyer­mekei közül. Ide erőszakolták pél­dául az összes magyar állami al­kalmazottak gyermekeit, hivatal­nokokét, vasutasokét és jól tudjuk, hogy az itt levő elhagyott gyer­mekeknek is a szlovák iskolába kellett beiratkozniok állami kény­szer folytán. Megannyi jogtalanság, törvény telenség és világos elnemzetietle­­nités. Mi nem hívunk és nem csábí­tunk, legkevésbbé erőszakolunk egyetlen cseh vagy szlovák gyer­meket se a mi iskoláinkba. Ha egy-egy odatéved, tanfelügyelő, fő­igazgató izgatottan leveleznek, vizs­gálatokat indítanak, szülőket hall­gatnak ki, mintha valami rettenetes diplomáciai esemény történt volna. Pedig talán csak arról van szó, hogy egy-egy szülő arról győződik meg, hogy a magyar iskola jobb és azért adja oda gyermekét. A kisebbségi iskolákat mi is kö­veteljük. Az állami költségvetésben kisebbségi iskolákra felvett összeg­ből, mint a komáromi példa is mutatja, magyar vidékeken szlovák iskolákat állítanak fel De a saint­germaini béke rendelkezéseit a ki­sebbségekre nézve meg sem kísérlik végrehajtani. Nemcsak húsz szá­zalékos magyar községek, de 80 — 100 százalékos magyar lakosú községek se jutnak kisebbségi is­kolához. Guta, Somorja elég nagy községek, még sincs polgári isko­lájuk, pedig törvény szerint is kö­teles volna a kormány azt felállí­tani a lakosság számához képest. Komáromban egy tiz^d- vagy egy­­huszadrész annyi csehnek és szlo­váknak ellenben állítanak iskolákat. Buzgó tanítóink és tanítónőink a csehszlovák nyelvet olyan ered­ményesen tanítják a szinmagyar községekben, hogy az már-már a ma­gyar nyelv rovására megy, mert an­nak sem tuduak annyi időtszentelni a mai tanterv szerint. Az iskolaügyi politika elsorvasztó hatással van a magyarnyelvű oktatásra, ezt hat év eredményeiből leszűrhetjük. Hogy magyar kisebbségi isko­láink helyett a mi adófilléreinkből cseh és szlovák iskolákat állítanak fel magyar területen, ez jellemzi a kormány nemzetiségi politikáját és a nemzeti állam szemeik előtt lebegő ideálját, amit Hodzsa le­egyszerűsítve igy fejez ki: tiz év múlva nem lesz magyar kisebbségi kérdés. = Újabb terminus. Hogy mekkora idegesség és ezzel együtt bizonytalan­ság honol a koalícióban, annak a leg­jobb fokmérője a választás kérdése. Ez a Damokles kardként a politika leve­gőjében függő kérdés uralja állandóan a helyzetet, erről tanácskoznak, erről nyilatkoznak úgy a kormánylapok, -mint a koalíciós pártok s az örökös tslálga tások napról-nepra uj terminusát kor­­poltálják a választásoknak. Legutóbbi hírek szerint a jövő tavaszra tervezték a választások kiírását, most ismét arról van sző, hogy még az idén végbemennek és pedig vagy ok­tóberben, vagy novemberben fog­nak a vá’asztók az urnához járulni. A választási törvény novelláját mindjárt az őszi ülésszak elején tárgyalás alá veszik és vele együtt az új zsupatör­­vényt is letárgyalják, úgy hogy a vá­lasztások még az ősz folyamán meg­tarthatók legyenek. Ha nem volna nyil­vánvaló, hogy a kormány és koalíciója között milyen éles ellentétek állanak fönn, akkor ebből az örökös válasz­tási határidő kitűzésből is arról kellene meggyőződni, hogy a pártok között sem található fel már a szükséges egy­értelműség és csak az az egy látszik döntő módon elkerülhetetlennek, hogy a képviselőházat mielőbb fel kell oszlatni. = Több cselekedetre ás kevesebb pártprogramra van szükség. Abból az alkalomból, hogy a kassai megyés-I püspök temetésén Szent Ivány József is megjelent, a Kassai Napló igy ir Szent- Ivány Józseffel folytatott interjuvjáról: Szent Ivány ma a szlovenszkói magyar politikai éiet kétségkívül legérdekesebb egyénisége, akinek a neve nemcsak, hogy teljesen összeforrott a magyarság itteni harcával, de egyben jelenti a szélesebb látókörű és a leggyakorlatibb lehetősé­geket kereső evolúciós felfogást is, amelyre Szlovenszkón valóban nagy szükség van. Különös figyelemmel for­dult feléje Szlovenszkó magyarsága akkor, amikor a keresztényszocialista párt vál­sága kirobbant s ő, mmt legegészsége­sebb fejlődési megoldást, az egységes magyar párt megalakításának gondolatát a köztudatba vetette. Most, a keresztény­­szocialisták pozsonyi és az ellenzéki pártok pöstyéni gyűlése után beállott helyzetben különös súlya van Síent- Ivány József minden szavának Legelőbb is Fischer-Colbrie Ágoston elhunytéval foglalkozott. A püspök halála súlyos veszteséget jelent a szlovenszkoi magyar­ságnak. Nem mint pártembernek volt neki szerepe, hanem mint párton felül álló egyéniségnek, akiben nagy szeretet élt mindenki iránt, A pofi lkai helyzetlel kapcsolatban arra a kérdésünkre, hogy hogyan látja a pozsonyi és pöstyéni gyűlések után a belpoiitisai helyzetet, kijelentette, hogy nem látja alkalmasnak az időtarra, hogy részletes fejiegetésekbe bocsátkozzék, amennyit azonban el mondhat, arról szívesen nyilatkozik A helyzet tisztult, az eddig felmerült nehéz­­zégek és személyi kérdések akadálya megoldást nyertek. A politikai élet újabb fejezetének ideje érkezett meg. A pöstyéni gyűlés határozata ismeretes. Úgy határoztunk, hogy egy nyolc tagú bizottságot bizunk meg az egységes párt gondolatának felmerülésével szűk séges lépések előkészítésére. — Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a keresztény-szocialista párt és az egysé ges párt egysége közötti ellentéteket elsimítsa. Az egységes párt alakulásáról Szent-Ivány kitérően feleit, mert — mint mondta — ma még nem nyilvánosság elé való ennek a kérdésnek részletesebb megvilágítása. — Nem akarok — úgymond -r- elébe vágni a fejlemé­nyeknek semmiféle nyilatkozattal a közvélemény előtt és nem akarok addig semmiféle agitációt kifejteni. Ezért nem beszélhetek részleteket. Csak annyit mondok, hogy az én el­gondolásom az, hogy itt több cseleke­detre és kevesebb programra van szűk ség. Szent-íványi József, aki jelenleg teljes egészségnek és akcióképességnek örvend, a nyilatkozat után még a pénteki nap folyamán elhagyta Kassát. = Pártgyülós Nagykáinán. Az Or­szágos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt sikerült pártgyülést tar tott vasárnap Nagykáinán. A gyűlést Utbán András nyitotta meg, utána Szabó S. Zúgmond lévai főtitkár mondott nagyhatású beszédet, melyben ostorozta azokat, akik elveiket napról-napra vál­toztatják. A kormánynak azokat az ele meket kellene megbecsülni, akik nyíltan vallják meggyőződésüket. Bazsó Kornél körzeti titkár a párt megalakulásának kö­rülményeivel és szükségess égérő' beszélt lendületesen, Kalicza Sándor titkár pe­dig a magyarság jogait fejtegette. Bein­­rohr Dezső lévai titsár a földreform végrehajtása körül tapasztalt anomáliá­kat bírálta. Mielőtt a pártgyülést bezár­ták volna, Urbán elnök javaslatára a kálnai pártszervezet meleghangú üd­vözletei kü'dött Füssy Kálmán nemzet­­gyűlési képviselőnek. Vármegyei- is községi nyugdíjasok ügye. A vármegyei és községi nyugdíjas tisztviselők öt év óta hátralékban levő nyugdijuknak sürgős kiutalása érdekében az alábbi tartalmú kérvény átadására kérték fel az ellenzéki pártok képviselőit. A kérvénynek személyesen való át­adását megkísérelték, de sajnos ered­ménytelenül, amennyiben a kabineti iroda főnökének értesítése szerint kérel­mek és panaszok a köztársasági elnöki irodához címezve csak írásban adha­tók be. A beadott kérvény tartalma a kö­vetkező : „Köztársasági Elnök Ur! Alulírot­tak, a volt Komárom vármegyének és községeinek nyugdíjasai azon alázatos és tiszteletteljes kérelemmel járulunk Elnök ur magas szine elé hogy a már közel öt év ó:a húzódó nyugdijunkat a lehető legsürgősebben kiutaltatni ke­gyeskedj tk. Szolgalatunk után megérdemelt és felettes hatóságunk, valamint a legfel­sőbb közigazgatási birósíg állal jóvá­hagyott nyugdij kifizetése egyre késik. Amint azt az ide mellékelt kimutatás fel'ünteíi, kapunk ugyan nyugdij címen havonta 120—220, sok esetben 10—63 koronát, de ez nem nyugdij, ez nem dija annak a nyugalomnak, a melyet a köz érdekében kifejtett, sok sok évi munkánk fejében megérdemeltünk. Minden lörekvésünk, hogy nyugdi­junkhoz a törvény által előirt formák beiariasa me lett hozzájussunk, hajó törést szenvedett, ezért vagyunk végső kétségbeesésünkben arra kényszerítve, hogy kérelmünket Elnök úrhoz közvet­len intéz/ük Éőszóval, magunk szereltük vo'na kérelmünket előteijeszteni, de a vasúti költség mellen hiányzik a megfelelő rulta is és dobra ülni nyomorúságunkat szégyenle'tük. Ké elmünket Írásban terjesztettük elő, de hisszük és tudjuk, hogy ha Elnök ur kérvényünket olvassa, lelki szemei­vel maga előtt fogja látni a nyugdíjas tisztviselők nyomorgó táborát és hallani fogja kérő szavát Elnök ur atyai szive népéiért és népeinek boldogulásáért dobog, kell hogy fájdalmunkat érezze, panaszunkat hallva akkor is, ha ben­nünket nem is lát és szavunkat nem is hallja. Bűnt nem követtünk el és mégis bü itetteíünk, de hogy miért és miért éppen mi, akik a nemzet napszámosai voltunk csupán, miért éppen mi ítél­tettünk halálra, azt nem tudjuk! Nem kérünk kegyet, csak azt és annyi irgalmas belátást, amely bennünket és Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mór utca 16» sí» Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u m. Cipendei, Renesanse, Hollandai Bárok, Teleháló­­szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dí­vány- és matracokban.— Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom