Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-26 / 63. szám

Negyvenhatodik évfolyam. 63. szám. Kedd« 1925. május 28? Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétfttildéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, begyedévre 20 K. - Külföldön 160 Kő. Egyes <tzám ára s 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. 1 !IiÉ IÉ®S. Komárom, — május 25. A prágai parlament gépezete is­mét munkába kezdett. Egy kicsit nyikorog a rozsdától, mely beleette magát a hosszas pihenésekben, de a kormány olajozgatja, így mostan az önálló keresettel birók, tehát a gazdák, iparosok, kereskedők szo­ciális biztosításáról szóló javaslatot dobta bele a gépbe, mely recseg, ropog vele, de mégis meg fogja emészteni és ujaob gyári alkotás lepi meg a világot egy szép regge­len, ajándék a polgárság részére, amelyet az fanyar kedvvel fogad. Hiába fog ékeskedni az uj gyárt­mányon a felirat, e védjegy: made in Cechoslovakia, a csehszlovák lakosságnak nem telik nagy öröme ebben a javaslatban, amely csak meg fogja nehezíteni a közteher­viselő lakosságnak amúgy is súlyos anyagi helyzetét. A munkások szociális biztosítása révén olyan terhet viselnek a mun­kaadók, mely az ipari termelés költségeit és igy azok drágulását fogja előidézni, az önálló keresettel bíróké pedig mai formájában az egész érdekeltség elienmondásával fog találkozni, mert ez a gyakor­latban megvalósítható nem lesz. Sajátszerü a törvény előkészítés módja ebben a köztársaságban. A világ minden államában megkér­dezik az érdekelt köröket és a ké­szülő javaslat tárgyalásába bevon­ják. Ez itt következetesen nem történik meg. Itt a gazda, iparos, kereskedő csak akkor tud a tör­vényről, melyet róla hoztak, mikor annak végrehajtása során terheit viselni kénytelen. Más államokban az érdekkép­viseletek bevonásával ankéteket rendeznek, ahol az érdekeltség is kifejtheti véleményét és kívánsá­gainak kifejezést adhat. Itt egy­szerűen befejezett tények elé ál­lítja a szociális állambölcsesség, mely a kormányköröket orákulum­­szerű csalhatatlansággal tölti meg, ami ellen nincs appelláta e földi* életben. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, a polgárok százezreiből hihetetlen pénzeket fog elvonni az állam egy uj és természetesen tizenhárompróbás szociáldemokra­táktól vezetendő intézet részére, ahova a kormányférfiak már ideje­; korán, bukásuk előtt gondosan le­rakják szocialista petéiket. J)e a gazda és iparos, aki élete alkonyáig, hatvanöt éves koráig fizeti a magas járulékokat, csak úgy tarthat igényt a szociális- biz­tosításra, ha a jövedelme nem ha­ladja meg a hatezer boronát. Szó­val egész életén át fizetheti a já­radékot és annak eredményeiben nem részesedik. Miféle szocializ­mus az, amely ilyen irányelveket visz bele egy korszakos reformba. Megint a más zsebében kotorászó kezek elvei érvényesülnének a tulajdon és a munka eredményei és jogai ellen. Ha a biztosítás diját valaki megfizeti egy életen át, miért ne viselné a pénztár annak minden kockázatát is. A szociális elv az, hogy mindenki, kivétel nélkül részesedjék egy visszterhes intézmény minden előnyében is. Kategóriák megvonása sem nem igazságos, sem nem megokolt. Mert hogy jut a dolgozó és mun­kájával vagyont gyűjtő iparos és gazda ahhoz, hogy munkája ered­ményeitől és gyümölcseitől agg­korára megfosszák! Ez destrukció és minden destrukció az állam ellensége. = A nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés május 22-én újra összeült, de csak egy napig volt együtt. Az ülésen a kor­mány többféle javaslatot terjesztett elő, melyek között fontosabbak a szerzői jogról szóló törvény kiegészítéséről, a Görögországgal, Dániával és Lengyel­­országgal való kereskedelmi viszony ideiglenes rendezéséről, a kár- és élet­biztosításról szóló magyar kereske­delmi törvény egyes rendalkezéseinek módositásáról szóló javaslatok. Az al­kotmányjogi bizottság előadója jelen­tést tett arról a javaslatról, amely fel­hatalmazza a kormányt, hogy a határ­vidéken megváltoztassa a kerületi, já­rási beosztásokat. Fölsorolja azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik, hogy meghosszabbítsák a kormány erre vonatkozó meghatalmazását. A legkö­zelebbi ülésre Írásban hivják össze a képviselőket. — Az őszinte Hodz93. A magyar­­gyűlölő fóldmivelésügyi miniszterről senki sem áliiihalja, hogy a magyar nép barátja, amiről Hodzsa Milán nyi­latkozatai,, és tettei a legérthetőbben szólnak. Ő maga sem tagadja magyar­­gyűlöletét, sőt mintha kérkedne vele, időnként kifejezésre is juttatja. így az egész Szlovenszkó magyarsága előtt ismeretes az a kijelentése, amely sze­rint a fóldmivelésügyi miniszter bzfos abban, hogy „íiz év múlva nem lesz magyar kisebbségi kérdés“, ami, vilá­gosabban szólva, azt jelenti, hogy tiz év múlva nem lesz magyar kisebbség a csehszlovák köztársaságban. Most egy magyar újság, a Nemzeti Újság prágai tudósítója kárt tőle intervjut a köztársaság mezőgazdasági helyzetéről és a bukaresti kisantant konferencia határozatairól, ezzel kapcsolatban pedig a magyar—csehszlovák viszonyról. Töb­bek között sz újságíró kifejezte, hogy a fóldmivelésügyi miniszterről az az álta­lános nézet, hogy magyargyiilölő, amire Hodzsa Milán nyomban válaszolt, mondván: — Tudom, hogy ilyen híremet költik Magyarországon és nekem a mi mai belpolitikai viszonyaink között semmi érdekem sem fűződik ahhoz, hogy eze­ket a híreket megcáfoljam. Hodzsától ezt a nyilaikozalot egye­nesen várni lehetett, mert hiszen min­den épelméjű magyar tisztában van azzal, hogy a csehszlovák kormány ez egyik legsovinisztább tagjának magyar gyűlölete határtalan és ha csupán tőle függne, a köztársaság területén már egyetlen egy magyar sem volna. Az el­­nemzetietlenités legfőbb apostolának a földreform kérdésében tanúsított eljá­rásáról csak a vakok és süketek nem vehettek eddig tudomást. = Beterjesztik az adóreformot. A kormánylapok híradásaiból arról érte­sülünk, hogy a régóta készülő adóre­formra vonatkozó javaslatot még ebben az ülésszakban beterjesztik a képvi­selőháznak. Az egész adóreform két törvényen alapszik : az egyenesadókról szóló, továbbá az autonóm testületek pénzügyeiről szóló egyes rendelkezé­sek módosítását célzó törvényen. Az arra vonatkozó két javaslat már elké­szült és mindkettőhöz terjedelmes in­dokolás van csatolva. A javaslatokat a tizes adóbizottság közreműködésével a pénzügyminisztérium dolgozta ki s az egyenes adók reformjáról szóló javas lat egyik legjelentékenyebb törvény­hozási munka, mely 404 szakaszból áll. Egyébként, hogy az adóreform meny­nyire fog az adósok terhein könnyí­teni, azt az eddigi szűkszavú kommü­nikékből nem igen tehet világosan meg­állapítani. Állitóan a javaslat az adó­­terheknek évekre elosztott fokozatos megkönnyítését célozza. = A némát nép egysége. Síresemann dr német birodalmi külügyminiszter a Németség Házának felavatási ünnepé­lyén beszédet tartott, amelyben a németség szellemének hódolva, követ­kezőket mondotta: Nekünk semmi okunk sincs arra, hogy Iehorgasztott fővel járjunk a világban. Ránk nem nehezedik többé morális bűn súlya, mint bárme­lyik más népre. Könnyen meglehet, hogy súlyos helyzetünk csak még job­ban összekovácsol bennünket. Ä kül­földi németeknek joguk van a mi vé dalműnkre. Ez a védelem nem páncél­öltözék, az erőszak ellen nem véd meg. Erre nem vagyunk képesek. A német hazával való összetartozandóság érzése mindazonáltal lelkileg rendkívül sokat jelent. A német egységbe semmilyen csapás nem tudott éket verni s ez mu­tatja, hogy politikailag mennyivel éret­tebbé vált a német nép. A világ nem gázolhat át egy kilencven milliós népen. „Ilyen aiatla az eilisnek." Irta: dr. Alapy Gyula, a kersioc. párt komáromi körzetének elnöke. A keresztényszocialista párt háborgó vizeiről azt hittük, hogy lecsendesedve megtérnek medrükbe és a kisebbség, mely eddig többségnek látszott, meg­nyugszik a pártvezetőség fölényes több­séggel hozott határozataiban. Csalód­tunk. A Népakarat, mely eddig a ke­resztényszocialista párt orgánuma volt, ma egy politikailag teljesen éretlen kis társaság kezében van, ameiy mögötte elbariikádozta magát és onnan lövöl­dözi a genfi konvenció szabályai elle­nére mérgezett nyilait a párt többsége felé és elég vakmerő a pártvezetőség­nek, tehát gazdájának ülését „gyász­napénak nevezni. Ekkora adag szemérmetlenség után minden más pártból kifordított szűrrel távoznának, akik magukat ilyesmire mernék ragadtatni. A keresztény türe­lemnek a határai azonban, úgy látszik, határtalanok. Eddig készakarva nem reflektáltam ennek a lapnak személyemmel foglal­kozó piszkolódásaira és én is a ke­resztényi türelemhez tartva magama*, arra vártam, hogy majd beleunnak ebbe a. kedvtelésükbe. Ezt a párt elnöke kezdte meg a komáromi körzet márc. 31-én hozott határozata után, mely elsőnek mondta ki, hogy a párt békéje érdekében szükségesnek látja dr. Lelley Jenő távozását az elnöki székbő'. A párt elnöke ekkor nyilt levélben a páríhűség megszegése gyanúját sütötte ki reám és a kongresszus elé állítani fogadkozott. Rendben. Ott leszünk. Húsvéti ajándékul külön támadással tisztelt meg valami (—y) ur, amelyre pár heti távollétem után nem tartottam szükségesnek válaszolni a közelgő párt vezetőségi ülésre való tekintettel. A Népakarat legutóbbi számában is­meretlen valakik név szerint aposzt­rofálnak, hogy „hónapon át való fel­szólítás dacára“ adós vagyok az elszá­molással „közpénzekről“. Csak annyit jegyzek meg erre a gálád piszkolődá8ra, hogy nem igaz a hóna­pokon át való felszólítás. Sem én, sem a komáromi páríkörzet egyetlen felszó­lítást sem kapóit a pártközpont részé­ről. Hogy a célzat milyen alávaló, az ki fog derülni, de hogy a keresztény pártból valaki ilyen aljas szerep e vállalkozzék, azon igazán meg kell döbbenni mindenkinek. Ugyebár ez a burkolt gyanúsítás közpénzek el nem számolásáról csak arravaló, hogy a tömegek előtt diszkreditáljon, akik ismernek és amely ezeket a des­­perádókat még, sajnos, nem ismeri eléggé. Talán itt volna ideje annak, hogy ezeket a fekete lobogó alatt vitorlázó pártkalózokat mégis csak ártalmatlanná kellene tenni. Az ismeretlen sajtó kalóznak csak annyit válaszolok: hogy nem jó helyen kereskedik. A pártköz­ponttól felvett összegről nem én szá­molok, hanem a pártszervezet, amely azt kapta. Elszámol róla a párt pénz-Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mór utca 16» 8?. Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Teleháló­­szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dí­vány- és matracokban.—Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom