Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-07 / 55. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. május 7. Első pozsonyi kaptafa és sámfakészitő műhely. Árusítási és m e g r e n d e 1 é si iroda: Hermann és Weisz bőrke.eskedés 16Q Bratislava, Dunajská-u. 43. kaptafákat, sámfákat, ' ványoló deszkát, méret, rajz, gipszöntvény és a 1 e g d ivatosabb modellek szerint. Gyors és pontos kiszolgálás! Rendelések a komáromi fióknál (Jókul Mór-u. 24.) is felvétetnek hordják magukon. A numerusz kiauzusz semmiképen sem egyeztethető össze a demokráciával, mert a tan szabadság elvébe ütközik és így olyan emberi jogot sért, amelyet a felvilágosodás mai századában különösen tiszteletben kellene tartani. A kormány javaslatát azzal indoko ja, hogy azért szükséges az egyetemekre és főiskolákra tóduló ifjúság számát korlátozni, mert ezek nagy része nem bírja a csehszlovák nyelvet és igy elhelyezkedésében nagy akadályok merülnek fel előtte.Mert az államnyelv tudása az értelmiségi pályán legelső feltétele az érvényesülésnek. Ezért a kormány az egyetemekre és főiskolákra beiratkozó ifjaktól felvételi vizsgát akar követelni, mert e vizsgán már eleve meg ak3r győződni arról, hogy a felvételre jelentkező hallgató birtokában van e az államnyelvnek. Igen nagy naivitás kellene ahhoz, hogy az első pillanatra meg ne látnók a tendenciáját annak a tervnek. A numerusz klauzusz elsősorban a nem zeti kisebbségek ellen irányul és ezek között is legelsősorban a magyar kisebbséget akarja a kormány azzal sújtani, amelyet a magasabb tanulmányok megszerzése elől el akar zárni és az értelmiségig pályán való boldogulásnak feltételéül olyan vizsgát követel, aminek elbírálásánál a nemzetiségi kérdés és a sovinizmus fog főszerepet játszani. Magasabb képzettségre tehát a csehszlovák egyetemeken nem tehet szert a magyar ifjúság, nemzetsége miatt onnan is száműzni fogják. A kormány javaslalára a prágai német egyetem elutasító választ adott, a cseh szlovák egyetem válasza még ismeretlen, de feltehető, hogy az is e: utasító lesz. Mindez azonban még nem biztosítja a sérelmes kérdésnek napirendről való levételét. Hiszen annyi példa van arra hogy a koalícióban felvetett tervek a leghivatottabb szakkörök véleménye ellenére törvénnyé lettek. Azonban azt joggal elvárhatják a nemzeti kisebbségek, hogy ez a kérdés az egész ellenzék közvéleményének ellentdllásával fog ta lálkozni és úgy a nemzetgyűlésen, mint a szenátusban az ellenzék teljes súlyával fog állást foglalni a numerusz klauzusz ellen. Sok mindenen keresztülmentünk már hat év óta ebben a demokratikusnak reklamált köztársaságban, de az eddigi keserű tapasztalatok után sem mertük volna föltételezni azt, hogy a kormány ilyen tervvel is foglalkozzék. Azonban ha már ennyire jutottunk, akkor mi is kénytelenek vagyunk figyelmeztetni a kormányt arra, a köztársaság alakulásának idején többlzben ünnepélyesen tett ígéretére, hogy a magyar nemzeti kisebbség részére egyetem és főiskola lesz fölállítva, amelyekben a magyar ifjúság magasabb tudományos kiképzése biztosítva leend. A numerusz klauzusz behozatala szükségessé teszi, hogy a magyar nemzetiségnek a kisebbségi törvényekben és az alkotmány alaptörvényben bizíositott eme joga haladék nélkül érvényesíttessék! romi kedden d. e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében tartotta meg rendes havi jegyzőiének ülését Novotny Richárd járási főnök elnöklete alatt. Az előadói teendőket Soltész Pál és Fodor Adolf szolgabirák és Prausz Hugó látták el. Az elnök megnyitván a gyűlést, a tárgysorozat első pontjaként tárgyalták a határmeníi községek határainak rendezését. A komáromi járás területén e tekintetben k^t községről van szó, Komáromcsicsó és Komáromfüss községekről. Ezek határaiban ugyanis vannak olyan földek, melyek a magyarországi oldalon fekvő Kisbajcs, Szögye és Vének községekhez tartoznak kataszteriieg. Megkérdezték a két érdekelt községet, Csicsót és Füst, egyik községnek sem volt kifogása az ellen, hogy a kisbajcsi, véneki, szögyei földek kataszterileg hozzájuk csalhassanak és pedig a kisbajcsi, szőgyei Csi csőhöz, a véneki Füsshöz. Mészáros Károly bizottsági tag aziránt kér felvilágosítást, hogy e kataszteri átcsatolás nem érinti-e a tulajdonjogot? E kérdésre adott megnyugtató válasz után a bizottság hozzájárult a kataszteri átcsatoláshoz. Ekel és Megyercs községek újonnan alkotott szervezeti szabályrendeletét jóváhagyta a járási bizottság. Majd Nagymegyer község vásárszaporitási kérelme került tárgyalásra. E törekvő és szépen fejlődő nagyközség 1 a meglévő vásárai mellé még egyet kér j és pedig március hóban. A község és j környékének rohamos fejlődése indo \ kolttá tevén e kérelmet, a járási bi- | zottság pártolólag járult a kérelemhez, I miután Mészáros Károly bizottsági tag í azon kérdésére, hogy a szomszédos és j vásárjoggal biró községek nem tettek-e j ez uj vásár ellen kifogást, megnyug- ! tató választ kapott. « j Majd Keszegfalva község ügye került sorra. Neiiány keszegfalusi lakos az érték- j szaporulati adó készpénzben való lefizetése helyett a községnek átadandó ingatlannal akarják az adójukat kielé- j giteni. Dr. Mhiácsy János és Vöröss \ Ede felszólalása után kimondották, hogy a fölajánlott földterületeknek túl- \ magas a felajánlott vételára és aztán I kérdéses, hogy Keszegfalva községnek szüksége van-e e területekre ? Nem j volna e célszerűbb pénzben felvenni j azokat az adókat és a községi adók ! csökkentésére fordítani. Az ügyet visz- \ szateszik Keszegfalva községhez. Majd a komáromi ház- és telek- ! tulajdonosok egyesületének fellebbezése j következett. Komárom város ugyanis i löbb városi lámpagyujtogatót nyugal- j mázott. A fenti egyesület ezeket a nyugdíjazásokat megfellebbezte azzal a kifogással, hogy a városi nyugdijszabályzat érlelmáben a lámpagyujtóknak nyugdij nem jár. A város súlyos anyagi j helyzete pedig nem engedi meg, hogy a szabályrendelet ellenére nyugdijakat folyósítson olyanoknak, akiknek ez nem jár. Az ügyet átteszik a városhoz Ismeretes, hogy a községi jegyzők államosításával a jegyzők elestek a községi földek haszonélvezetétől. E földek használati joga visszaszállt a községekre. Amelyik község szerelte a jegyzőjét, úgy oldotta meg a kérdést, hogy nagyon, olcsó bérösszegért igyek szik a földeket továbbra is meghagyni a községi jegyző további használatában. Ilyen eset került jóváhagyás végett a járási bizottság elé, Nagykeszi község is visszakapta rendelkezési jogát 8 hold községi föld felelt, amelyet eddig a községi jegyző mint természetbeni járandóságot birt, A község úgy akarta kifejezni szeretetét, ragaszkodását jegyzője iránt, hogy a 8 hold főidet évi 50 K-ért adta oda A járási bizottság nagy zavarban volt e kérdés tárgyalásánál Érezték, hogy a falu szeretetét, ragaszkodását nem szabad megtépázni, de viszont az alacsony haszonbér ellenke zik a község érdekeivel. A határozatot megsemmisítették és értesítették a községet, hogy nyilvános árverésen adja ki a 8 hold földet. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezáría. A gyűlés után a bizottsági tagoknak az eddig ki nem fizetett napidiját utalták ki. I 1 ■ II J Nem kell a fővárosba menni!! mikor II K i* Bt N N W « POLLÁK JULISKA Hí T ft> > utódánál s g b a Komáromban, Nádar-utca 17. sz. ft ft K fl X ö S 0 fl u olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is. 3 | 3 < 9». ti m P N M KQ fed I! Bőrkeztyűk nagy raktára ! Keztyűk tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy választékban 1 H* r cr* V 0 1 I | 52 ü pusztíts siializis. Lappangó harc az ipar és kereskedelem ellen. POLIO szappan es osópo a legjobb mosószerek! Gyártja: POCSATKÓ TESTVEREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. S A napokban hozta egy magyarországi lap a hirt, hogy Budapest székesfőváros üzemeinek tultengése komolyan veszélyezteti az ipar és kereskedelem fejlődését. Valósággal üzleti konkurencia fej ődik ki az egyes községi üzemek között is, amely körülmény eléggé bizonyítja, hogy maguk ezek az üzemek is a kereskedelmi üzletek haszonkalku láciőivai rendezkednek be s terjesztik ki karjaikat a fogyaszló közönség felé. Tagadhatatlan, hogy vannak egyes munkák, amelyek ez egész község lakosságának egyetemes érdekében a község mint vállalkozó által végzendők. Helyesebb, ha azt mondanék, hogy főleg vannak bizonyos idők, midőn a községnek magának kell kezébe venni polgárai fontos szükségletei kielégítő sének eszközeit, A háborús gazdálkodás idejére gondolunk, midőn a termelés lehetőségeinek szükebb határoltsága tartama alatt a fogyasztás mérvének is bizonyos korlátok közé való szorítását követeli az egyetemes érdek. A községre háruló ez a gazdálkodási kötelezettség, mely alatt nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari és közvetítői tevékenység is értendő, csak e szükségesség idejére kell, hogy határolva legyen, mert a községi gazdálkodásnak, (természetesen az állami gazdálkodás legalsó foka lévén) a nyugalom idejére való kitolása és fejlesztése lulajdonképen az államot fenntartó szabad foglalkozásbeliek gyors pusztulását vonná maga után. Számtalan példát láthattunk magunk körül is, hogy az önálló, tehát egyedül civilizáció- és kulturképes, egzisztenciák közül hány száz és ezer került a háború és háborús gazdálkodás miatt is a nyomor és önállótlanság sülyesztőjébe, ahonnan legfeljebb csak az oly forradalmi kitörések „menthetik“ meg, amelyek közj ben az egész világ keservesen kiépített kultúráját és civilizációját is megsemmisítik, mielőtt jobbat, emberiesebbet, magasabbértéküt, megnyuglatóbbat még csak tervezni is megpróbáltak volna. A községi üzemeknek ezt a lultengését különösen tapasztaljuk ma az Í úgynevezett „demokrata“ kűrmányú államokban. Aki csak emlegetni hallotta Engels, : Lassalle és Marx neveit, ha'lott valamit ■fr Mis nil Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldökoérvnél a mi tökéletesített rugénél.-; üti sérvkötőnk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedégnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitő. JYÜIEA“ kötszirbáz BRATISLAVA, Duna-u. 51 Rendelő orvos: dr*. Koch K. F. egy. m.t. Árjegyzék ingyen. i A vidéki felek még az nap elintéztetnek. selypíteni az erfurti programmról, s különösen akiknek ritkán tekert agyában Krcpatkin és Bakunin forradalmi- - sága összekapott Tolstoj szelíd, arisztokrata szocializmusával, s akik aztán ezekkel együtt megálltak s egy tapodtat sem akarnak se előre, se hátrább menni, véli meggyőződésük csökönyösségbe fulladt fanatizmusával esküsznek a szocializált állam és igy a szocializált község fantomjára. Sokaktól e gondolkozás körben mozgók közül nem lehetne megtagadni a jóhiszeműséget, a jóakaratot, de ez a lelkiismereti jóakarás veszedelmes pusztítója lett éppen napjainkban minden oly magánvállalkozási törekvésnek, ameiy az állam, a község lakosai egyetemének válhatott voína hasznára. Á községi munkálatok a község lakosainak szükségletei áltat igényelt munkálatok. Ezeket a munkálatokat tehát a község lakosai által kell végeztetni. Ha az állam a maga legfőbb hatalmával a társadalmi és gazdasági rend érdekében, társad dmi és gazdasági tevékenységeket korlátok közé szőrit s e korlátokon belül éppen ennek a társadalmi s gazdasági rendnek érdekében engedélyeket ad és szab, s ez engedő yek alapján végzendő munkák után az állam egyetemes érdekében adót szed, csak azt bizonyítja, hogy a különböző tevékenységekre rászorul s legfőbb feladatát, az összeség érdekeit, a munkalehetőségek, tehát kereseti lehetőségek szaporítása által teljesítheti. Az iparos, a kereskedő, a tanult, képzett, tehát a maga műveltségével magát védelmezni ludó iparossegéd (mellékes, hogy gyári vagy kisüzemi alkalmazott) a társadalmi jólét egy bizonyos fokára szorgalmával, (udásával, tehát munkájával jutott. A szocializálásra törekvő demokraták éppen ezt a legjobb társadalmi kulíuranyagot lennék tönkre, ha a községi üzemek további fejlesztését s minden u. n. közmunka elvégzését községi vállalkozás keretei között erőltetnék. Oly hdalmas tábort érint a szo. cializálás e tempája, hogy megdöbbent) heli a nyugodt szemlélőt az a gyermeki vakmerőség, amellyel tüzön-vizen szociális demokratáink a szocialista államot és igy a községet kiépíteni akarják. Az állam még jó hosszú ideigazokban a gazdasági és társadalmi formákban fogja életnyilvánulásait végezni, amelyekbe a jelen generáció született és él, és a mai államnak, tehát az állam valamennyi lakosának egyenkint és öszszesen közös érdeke, hogy egyenkint Is megélhetése, boldogulása és sokat hangoztatott szociális jóléte bizíosittassék. Az államnak, tehát a községnek is, sőt a községnek első sorban kell arról gondoskodnia, hogy állampolgári kötelezettségekkel (adózás, katonai kötelezettségek stb.) sújtott s megélhetésének feltételeit is korlátok között élvező munkás kereskedő és iparos a szabad forgalomnak megfelelően munkaalkalomhoz s ezzel állampolgári kötelezettségei teljesítéséhez elegendő anyagi s ezzel együtt kulturális erőhöz jusson. Ivánjy Qéza. Gutától nick Karterig (A kis betörökirály. — A mozi és a detektivregények, mint betörőiskolák.—Még „munka*-közben is rémregényekkel szórakozott.) Nagy sürgés-forgás volt a közelmúltban egy különben csendes gútai házban. A család szemefényét, kedvencét búcsúztatták. A kis vézna, sáppadt gyerekkel életpályát választattak. A család úgy döntölt, hogy a kereskedői pálya a legjobb, amelyek között választani ieher.
