Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-02 / 53. szám

. 1925. májas 2. Komáromi Lapok 5. oldal. MEINL GYULA KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL KAKAO, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. sének évfordulójához érünk. Hiszen alig van iini-olvasni iudó ember talán, aki gyermekkorában ne oivasda volna Robinson Crusoe történetét, Defoenek leghíresebbé vált regényét, — hiszen Defoe nem gyermekoivasmánynak szánta ezt az Írást: de megkurtitották, kerékbelörték, — épen úgy, mint egy másik angol Írónak, Swifínek az ugyan­csak nem gyermekeknek szánt — Írá­sait, Guliver utazásai'. Defoe sorsa, élete szomorúan tipikus irósors volt: az írásaiból a kiadói va­gyont szereztek, — ő pedig szépen végignyomorogta az életet, házalt a kiadóknál, előlegeket könyörgött és közben pedig állandóan dolgozott: irt és politizált. Az írásait nem fizették meg sehogy, a politikába való avatko­zással pedig csak annyit ért el, hogy többizben becsukták, — hiszen elége­detlen, forradalmár volt. Defoe alapi tóttá meg a legelső angol hírlapok egyikét, a Review et, de a nevét is­mertté az a regénye tette, amelyet a legnehezebben tudott eladni, mellyel végigházalta London összes kiadóit: Robinson Crusoe. Érdekes még megjegyezni, hogy a «gyermekirodalom“ három leghíresebb és legelterjedtebb regénye a „Don Qui­­jotte“, a „Guliver“ és a „Robinson“, komoly regénynek Íródott és csak ki vonalolt, elrontott kiadásban lett gyer­mekek olvasmánya A másik kedves gyermekolvasmá yf ma már a modern gyermek nem igen szereti. Mi öregek még könnyeket ka­cagtunk ki a szemeinkbe, amikor Don Quijottét olvastuk. A Guliver utazása csak az apró, pöttömnyi gyerekeknek tetszett a mi korunkban, de a Don Quihotte népszerű volt az egész vona Ion. Háromszázkilenc esztendő előtt halt meg Madridban a legnagyobb spanyol iró: Miguel de Cervantes Saavedra és háromszázhuszonegy esztendő előtt jelent meg a legtragikusabban emberi regények egyike: El ingenioso hidatgo dón Quijotte de la Mancha. (Az el- és nemes dón Quijotte de la Mancha.) A legtragikusabban emberi alak a dón Quijotte: groteszk és kémikus. Ez 'csak látszólagosan ellentét, mert vég­zetesen igaza van Shawnak, hogy a legfájóbb tragédia— komikusnak lenni. Ha nevetés fogadja azt, amit mi ko­molyan veszünk, ezerszeresen jobban fáj, ezerszeresen összezúz, mintha aka­dályok egész tömege tornyosulna aka­rásaink elé. A fájdalom pedig egyene­sen tragédiává szélesedik, ha a nevetés — jogos volt I És dón Quijotte törté • netében a szélmalom harcban, a Dut­­cinea iránti szerelmében, a disznó­­csorda megrohamozásában az általános emberi tragédia van megrajzolva és h3 mosolyra torzul a szájunk a nemes lo­vag történetén, a mosoly mögött ott rejtőzik a felismerése a tulajdon szél­malomharcunknak, Dulcinea keresése­inknek és nagy rohamozásainknak. Le­het, hogy Cervantes maga sem tudta, hogy mennyire általánosan emberi tragédiát irt, lehet, hogy csakugyan nem látott többet regényében, mint a „divatos lovagregények pefsziflázsát“, — amint munkáját az irodalomtörténe­tek skatulyázták, — de az, hogy a XVII. század Spanyolországa teljesség gél felzuduit ellene a dón Quijotte miatt, — ez azt mu'atja, hogy maga is többet akart adni, mint olcsó szatírát és azt is, hogy az akkori spanyol kö­zönség meg is értette, amit akart. Don Quijottenak az a tragédiája, hogy kinevették, nem vették komolyan és bizony kissé Don Quijottei sors ju­tott írójának, Cervantesnek is. Az em­bereknek irtózatosan borzalmas tragé­diáját irta meg, a nagy akarásoknak és telkesen tüzes vágyaknak komikus ágá­­lását rögzítette betűkbe és az emberek elvették a könyvet, átlapozták — és megmosolyogták, nem dón Quijotte, hanem Cervantes szélmatomharcát, a könyvét pedig megkurtitva, eltorzítva odaadták a gyermekeknek: nézzétek, milyen mulatságos! — Cervantes, a szegény naiv spanyol iró szúrásra szö­gezett gunylándzsával rohamozta meg az emberiséget és mikor a por elosz­lott, a vicsorgó ellenséges had helyén kscagó gyermeksereget látott: ha élne szegény Cervantes, milyen bús fanyal­­gással látná a maga hétségbeejtő dón Quijotteságát. És mennyire igaza van Anatole Francenek: „Nem is ember az, akiben nincs egy adagnyi dón Quijotte!“ — de mennyire fáj meglátni a dón Quijot­­teságot... Tatán mégis igazuk volt az embereknek, mikor Cervantes regényét odaadták a gyermekeknek és nem tö­rődtek a kegyetlen tükörre.’... , Boldog gyermekévek! Boldog gyer­mekálmok, hányszor visszasírunk utá­­natok ebből a sivár, rideg, vértől, köny­­től csepegő korból, amelynek gyermeke nem arról álmodik, hogy a Csendes óceán egyik elhagyott szigetén ültetvé­nyes legyen, hanem, hogy az édesapja megkapja-e az illetőséget vagy sem? — mert enélkül még a monostori sző lökbe való u'azá;ról se lehet álmo­dozni. Bérantó-járat. Tisztelettel értesítem Komárom és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy bérautó üzememet : egy modern 6 üléses autóval e a közönség kényelmére rendeztem be és kérem szives párfogását kiváló tisztelettel Deutsch Adolf § Bérautó vállalat. Ugyanott egy használt autó eladó. HÍREK. — Tanulmányi kirándulás. A komá­romi bencés főgimnázium két felső osz­tálya, a VII. és VIII. osztály, hétfőn kö­zel egy hétig tartó tanulmányi útra indul Prágába. A kirándulók hét­főn indulnak el dr. Bognár Cecil tanár vezetése alatt. A kiránduláson résztvesz a két osztály főnöke Biró Lucián és Hajdú Lukács tanár is. — Dr. Holota Jáno3 érsekujvári vá­­rosbiró gyásza. Súlyos csapás érte dr. Holota János városbirót. Édesanyja özv. Holota Jánosné sz. Kmetty Borbála 83 éves korában Érsekujvárott elhunyt. Temetése általános részvét mellett ápr. hó 28 án folyt le. A temetésen a város minden társadalmi rétege kép­viselve volt, köztük Érsekújvár gazda­­szervezetei teljes számmal. — A szociáldemokraták népgyüldsa» május elsején a Dózsa Vigadó emeletén folyt ie. A szónokok különösen kikellek a militarizmus, az egyházak és a tem­plomok ellen. Különös érdekessége a gyűlésnek az a kijelentés, hogy ők ma, t. 1. a szociáldemokraták, az igazi kom­munisták, mert a mostani kommunisták tulajdonképen bolsevisták. A pár száz hallgatóság között igen sok volta cseh­szlovák nemzetiségű is. — A ref. egyház harangjaira. (Folyta­tás) A komáromi fef. egyház beszerzendő harangjai költségeire újabban a követke­ző önkéntes adományok érkeztek. Kele­men Ferenc 800 K, Lakatos Károly 200 K. Tóth Lajos, özv. Szépe Pálné 100— 100 K, Luka Péter, Mézes Sándor, Bihary János, Viski István, Joachim Lajosné, Lakloth Józsefné, Fekete Zsó­fia, Wittek család, özv. Berecz Zsig­­mondné 50-50 K, Mészáros László, Süvegh Jánosné, özv. Metlesich Ká rolyné, N. N. 40—40 K. Nagy Ferenc Viola István, Salamon István, Söröss Lajos, Schisszer Józsefné, özv. Csonka Imréné, Salamon Julia 30—30 K. Ros­ta Mária, Rosta Erzsébet, Virágh Julia 25-25 K. Kiss Jánosné, Béták Ignác, Nagy Káolyné, Illés István, özv. Balahó Dénesné, Községi leányiskola, I. II. III. osztály, ief. növendékei, ifj. Bokrossy Lajosné, özv. Apró Györgyné, Szalai László, Losonczi Lajosné, Simon Sán­dor, Csefkó Ferenc, Gulyás Józsefné, özv. Tuba Istvánná, id. Édes József, özv. Szabó Józsefné, özv. Vöröss Zsig­­mondné, özv. Fülöp Gergelyné, özv. Kardos Istvánná, Lamparter Rezsőné, Nagy Gázáné, Mészáros Teréz, Lelkes Gáborné 20—20 K. Csépi Károly, Czucz Béla, Tóth István, özv. Szénássi Zsig­­mondné 15—15 K. Nagy Antalné, Pu­­zsér Endre, Péntek Sándor, Laklóth Jánosné, özv. Sáray Jánosné, Kremper­­ger Lajosné, özv. Besse Jánosné, id Szalai András, özv. Tuba Lajosné, Hra­­becz Istvánná, özv Hegedűs Sándorné özv. Kovács Józsefné, özv. Móroczné, Mády Lujza, özv. Szabó Andrásné, özv, Csukás Lajosné, özv. Nagy Józsefné. özv. Buda Sándorné, Mátyási Jánosné, Czuczor Julia, özv. Esztergomi Sándorné özv. Lajos Pálné, özv. Fekete Zsig­­mondné, özv. Mike Jánosné, özv. Nagy Vincéné, özv. Pap Ferencné, özv. Töl­tési Jánosné, özv. Galambos Lajosné, Rózsa Jánosné, Jádi János, Puhr Ká­­rolyné 10—10 K, özv. Galambos La­josné 8 K, özv. Csóka Lászlóné, 6 K. ifj. Czibor István, Tóth Ernő, Jakab Józsefné, id. Németh Gyula, Szabó Gyula Bájai János, Rózsa N., Gyenti János, ifj. Török Jánosné, Berinkey János, Berés Istvánná, Tóth Mikola József, özv. Mészáros Zsigmondé, Marton Jó­zsef, özv. Takács Dávidné, Herlik La­josné, özv. Szabó Gyuláné, özv. Fürjes Kálmánná, Berkes Lídia, Viski János, Goda Lajosné, özv. Malics Jánosné, Schier Györgyní, Szabó Lajos, Molnár Mihály, Szarvas Istvánná, Szenczy Já nosné, Gulyás Péterné, özv. Keszegh Jánosné, özv. Szabó Lászlóné 5—5 K. Kemenczky István, 4 K. Gulyás Sándor Berta József, Goda Sándorné, N. N., Szombati Mária 3—3 K. Vida Lajosné, Borsos Pálné, özv. Juhász Jánosné, Ráj­­nik Jánosné, özv. Gulyás Lajosné, Füssy Károly, 2—2 K. özv. Tóth Zsigmondné özv. Kiss Józsefné, és Sipőcz Andrásné 1—1 K, mely szives adományokét ez­úton fejezi ki hálás közönetét a komá­romi ref. egyház elnöksége. — Jóváhagyott alapszabály. A Mun­kások Rokkantsegélyző és Nyugdijegy­­letének alapszabályát a belügyminisz­térium folyó év január 16 án 1997/1925 szám alatt jóváhagyta. Ez az egylet 1921-ben alakult a régi magyarországi egyletek fiókjaiból és azóta várta a módosított alapszabályok jóváhagyását. Az egyletnek 20 000 tagja van és 2300 rokkantat, valamint 600 árvát segélyez. Mint önálló egylet eddig 2 és félmillió Ke vagyont gyűjtött. A Magyarországon lévő vagyonból 4 millió korona részre van igénye, melynek Csehszlovák érték­ben való átutalása iránt most folynak a tárgyalások. Az egylet anyagi mege rősödése révén, újabb segélyágazatokat vezetett be, igy temetkezési segélyt, balesetjárulékot és özvegyi nyugdijat is nyújt tagjainak, Románia, Jugoszlá­via és Magyarország területén lévő ha­sonló egyletekkel kölcsönösségi viszonyt tart fent. Működési körét az egész köz­társaság területére kiterjesztette. Tagjai részére közel 4 millió korona segélyt fizetett ki. A köztársaság területén 130 fiókja van. Központi irodáját Pozsony­ban Duna utcai 307a. sz. alatt levő saját házában rendezte be. Az alapsza­bályok jóváhagyása nagyban hozzájárul a fejlődéséhez, ami annál is inkább lehetővé van téve, mert a tagsági osz­tályban valamennyi munkával foglalko­zó egyén elhelyezkedhet. Kívánatos, hogy eme humánus és szociális intéz­ménynek mindenki tagja legyen, aki munkából él. — Bognár Cecil dr. előadása. Annak idejen már elmlitettük, hogy dr. Bognár Cecil egyetemi m. tanár, főgimnáziumunk tudós tanára az Enstein-féle relativitás­ról fog előadást tartani a Modern Mo­ziban, ahol ezzel kapcsolatban egy több kilométeres filmen is bemutatják ezt az uj és korszakot alkotó elméletet. A film a legszebb művészi felvételek hosszú láncolata. Komárom közönsége örömmel vette tudomásul e híradásunkat és igen sokan készültek megnézni ezt a szen­zációs filmet és meghallgatni dr. Bognár Cecil e népszerű előadó előadását. Akkor azonban a művészi film közbejött aka­dályok miatt nem érkezett meg a kellő időre. így sajnos az előadás elmaradt. Mint örömmel értesülünk, a film most már biztosítva van és az értékés és ér­dekes előadást május hé 11 én, hétfőn most már egészen biztosan megfogják tartani a Modern Moz ban. Két előadást fognak tartani aznap és pedig este fél 7 és fél 9 órai kezdettel. Az előadásra még visszatérünk. — Árvédelmi intézkedések. A szlo­venszkói vizitársulatok elnökeit és igaz­gató főmérnökeit Aj tics Horváth Dezső a vágbalparti ármentesitő társulat elnöke értekezletre hivta össze Érsekújvárra. Az értekezleten, mely a napokban tar­tatott meg, letárgyaltatott az esetleges áradások idején igénybe veendő katona­ság beosztásának terve, a társulati al­­kalmzottak betegsegélyezési ügye 8 a közeledő patkányhód veszedelem elleni intézkedés. A vizitársulatok szövetsége alapszabály tervezetének módosítása szintén szőnyegre került. Az értekezle­ten a városunkban székelő alsó-csalló­közi ármentesitő társulatod Bálint István műszaki tanácsos képviselte. — Speciális gyógyintézet. Rheuma, ischias, köszvény, szív-, ízület-, agy-, hátgerinc-, gyomor-, ideg-, bőr- ésnői­­betegségek stb. gyógykezelésére, beren­dezve Röntgen átvilágítási és besugár­zási gyógymódokkal, quarz-magaslati napkezelés, villanyos szerelési gyógy­módok, vibro-massage, pöstyéni iszap és compresspakkolásokkal, soványitó kúrákra, ellátva 20 Zandergéppel, or­topéd gyermektorna fölszereléssel, szén­savas fürdőkkel, kis és nagy hőlég és fényfürdőkkel, Diathermia és Franklin gép, inhalációs gépek, villanyos négy­­rekeszes fürdővel stb. a 12 év óta dr. Fischer vezetése alatt fennálló legjobban bevált „Fizikai gyógyintézet“ Bratislava, Stur-utca (Barossut) 6/b. Rendelés 9— 12 és 2—5 óráig. Telephon sz. 127. DEDAKYA,NA(^AiMA/.mES LANT NÉGY NEMZEDÉK) TmKTOLszmErre mindahány A KELENGYÉT. .FIAI BRATLMm ALAPIT TÄTQTÜWö. Ha felejthetetlen estélyt akar magának és gyermekeinek sze­rezni, okvetlen nézze meg az Teljes 2 órás színházi műsor. szenzációt keltő előadását ma szombaton este fél 9, i vasárnap d. u. 4, este fél 9 j órakor a Kultúrpalotában ! Jegyelővétel Spitzer paplrkereskedéséhen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom