Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-02 / 53. szám

Megyvenhatodik évfolyam. 53 szám Szombati 1925. május 2. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. Estyes szám ára ; 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29-, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — má/'us 1. A német birodalmi elnökválasz­tás egyelőre elterelte a figyelmet minden egyéb politikai eseményről Nemcsak Európa, de az egész vi­lág azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy Hindenburg megválasztása következtében milyen változás áll­hat be a külpolitikában. Noha az előzetes választási küzdelem után nem lehetett nagy meglepetés a tábornagy megválasztása, mégis az antant sajtója sietett kifejezni ag­godalmát a németországi esemé­nyek felett, sőt a kisantant lapjai gyűlöletük mérgét hatványozott erővel és épen rém választékos szavakban öntötték ki a németek ellen. Hindenburg igazi államférfim bölcsességre valló újabb nyilatko­zata után a nagyhatalmak majd­nem kivétel nélkül megnyugodtak és ma már reményteljesebb jövőt jósolnak a nemzetközi politikának. Ez a nagy világpolitikai esemény egyidőre elvonta a figyelmet a ki­sebb jelentőségű dolgokról, pedig a politikában minden eseményt figyelembe kell venni, különösen most, amikor uj orientációkra nyí­lik alkalom A kisantant, mely megalakulása óta minden évben kétszer megszokta erősíteni a fegy­verbarátságot, az idei avaszi konfe­renciáját, többsz ri halogatás után végre e hónap elején okvetlenül megtartja Bukarestben, amikor is a hármas szövetség külügyminisz­terei újra megvizsgálják az álta­lános politikai helyzetet és revide­álják a három szövetséges államnak egymáshoz való viszonyát. Ha nem tulajdonítanának a kis­antant kormányai a konferenciá­nak nagyobb fontosságot, akkor nem kellene három napot kitűzni a kérdések megvitatására és még­­egyszer elhalasztanák azt kedve­zőbb időre. De a kisantantnak nagy oka van arra, hogy ezt a konferenciát megtartsa, oly nagy a tárgyalási anyag, hogy azt to­vább halasztani nem lehet. Hiába, az utolsó félesztendő nem járt szerencsével a kisantantra. A Ma­gyarország és Ausztria ellen meg­kötött szövetség részeseinek csa­lódva kellett tudomásul venniök, hogy a szövetség atyjának Ben s urnák remek müve, a genfi jegyző­kön yv,lekerülta napirendről saz ab­ban szép diplomata nyelven lefekte­tett tervek megbuktak és az uj terv, amely a hatalmas Angolország ré­széről sokkal életképesebb formá­ban került felszínre: a biztonsági szerződés, nagyobb jövőt jósol Eu­rópa és a világ békéjének. Azután ott van a másik kérdés, mely már a kisantant megszüle­tésekor felvetődött: Lengyelország­nak a szövetségbe való bevonása, az is megfeneklett a tervek zátonyán s hasztalan Benes min­den igyekezete, Lengyelország nem lép be ebbe a szövetségba. Hiába kötötte meg Csehszlovákia Len­gyelországgal a gazdasági szerző­dést, hiába akart Benes személyes megjelenésével különös súlyt adni a két állam közeledésének, Len­gyelország olyan szövetségbe, amely Magyarország ellen irányul, nem hajlandó belépni, ezt a lengyel la­pok is világosan megírták. A vas­­gyürüből tehát, amellyel a szét­­szakgatott országot teljesen körül akarják zárni, ez az erős kapocs hiányzani fog. De az sem utolsó dolog, hogy magának a három szövetségesnek egymáshoz való viszonya sem tel­jesen tiszta. A románok nem csi­nálnák titkot abból a sejtelmükből, hogy abban az esetben, ha Orosz­ország az elvesztett Besszarábia visszaadásáért lépéseket tenne, Ro­mánia aligha számíthatna Prága és Belgrád támogatására. Minthogy pedig ezt nemcsak a románok sej­tik, de mások meg egészen jól tudják, nem igen sok értelme lehet majd annak a deklarációnak, ame­lyet a májusi konferencia után is egész biztosan közreadnak, bogy a kisantant államai között minden kérdésben a legteljesebb egyetértés uralkodik. Egyben elhisszük, hogy egyek: Magyarország és Ausztria elleni álláspontjukban. De ez az álláspont kezd már komikus lenni mikor az egész világ tudja, hogy ezeknek a szétmarcangolt orszá­goknak elsősorban gazda ságilag kell talpra állaniok, semhogy egyébre is gondolhatnának. S végül mindezek tetejébe itt van a német birodalmi elnökvá­lasztás, amely ugyancsak súlyos gondot okoz a kisantantnak. Ezek az okok eléggé fontosak arra, hogy a bukaresti konferencia magára vonja a figyelmet, mert megtör­ténhetik, hogy a tanácskozó álla­mok között újabb orientációk me­rülnek fel, amik az európai kon­szolidációnak hátrányára válhat­nak. A kisantantnak az utóbbi időben nem megy valami kifogás­talanul a dolga és kétséges, hogy a májusi tanácskozások el tudják oszlatni azokat a felhőket, amelyek a kisantant egén sötétlenek. = A „csehszlovák“ szó és az isko lai hatóságok. Hogy milyen nagy fon­tosságot tulajdonit a kormány a cseh­szlovák szó helyes használatának, újabb bizonyítéka az, hogy az iskoiaügyi mi­nisztérium kezdeményezésére, a minisz­tertanács egyik legutóbbi ülésén azzal foglalkozott, hogy a fenti kifejezést az iskolai hatóságok közleményeikben ha­sonlóan kell-e használni, mint a nyelv­­törvényben, vagy külön használhatják- e a „cseh“ és külön a „szlovák“ kifeje­zést. A minisztertanács határozata sze­rint a nyelv megjelölésére kizárólag a „csehszlovák“ kifejezést kell használni, külön-külön tehát a kettőt nem szabad. Nem engedhető meg a szónak olyan alakban való használata, hogy esetleg lehetővé váljék az a felfogás, hogy két különböző nyelvről van szó. Sőt még arra is figyelemmel kell lenni, hogy a két kifejezés használatában a tájszólás­­beli különbségre lehetne gondolni. Az iskolákban kizáróan az „államnyelv“ kifejezés használandó. Boldog ország, ahol a kormánynak egyéb nagyobb gondja sincs, mint az efajta kérdések ről tanácskozni I = Bevonul a magyar ellenzék a parlamentbe. Hónapokkal ezelőtt a magyar nemzetgyűlésen a szociálde­mokrata párt képviselői viselkedésük­kel annyira tulmentek a házszabályok határain, hogy a nemzetgyűlés elnöke kénytelen volt a képviselők egyrészé­­nek kizáratása iránt indítványt tenni. A nemzetgyűlés az indítványokat elfo­gadta és ennek értelmében több kép­viselőt különböző időre kizártak a par­lamentből. Akizárt képviselők ügyében a radikális, demokrata és Kossuth párti képviselők szolidaritást vállaltak és el­határozták, hogy a kizárási idő lejártán túl mindaddig távol maradnak a nem­zetgyűlésből, ameddig a nemzetgyűlés elégtételt nem szolgáltat nekik. A passzivitás azonban a vége felé köze­ledik, mert az ellenzék kimondotta, hogy újra részt vesz az üléseken. Ki­vételt csak Nagy Vincze és a szociál­demokrata képviselők tesznek, akik a passzivitás mellett továbbra is kitar­tanak. Prasek leleplezései. Komárom, május 1. Prasek szenátort a választási bíróság me,fosztotta mandátumától. A szenátus volt elnöke a bíróság előtt olyan védő­beszédet mondott maga mellett, amely beillett a kormány elleni vádbeszédnek is. Semmi okunk sincs e őadásáról föl­tenni azt, hogy nem mondott volna igazat, nem is kell színezni, amit el­mondott, anélkül is meg lehet állapi­­tani, hogy amit az ellenzék lapjai köz­életi panamákról, korrupciókról írtak, az mind valóság, hiszen a koronatanú mondotta a kormánynak: hogy te is kaptál belőle, te is részesedtél. A kor­mány pártjaira a bőségszaruja ontotta a pénzt, amit végre is a közönség fi­zetett meg és igy közpénzek voltak, amelyeket rendeltetésüktől elvontak. Préseket rég elejtette a kormány és kebelbarátja Svehla, ez a furfangos és sokszor kiismerhetlen agrárius vezér kitesékelte a pártjából is. Prasek ki­ment és frontot csinált Svehláéknak, ami a választások előtt kellemetlen le­het a „haladó“, tehát a szocializmussal többé-kevésbbé beoltott agráriusoknak. És védekezésében reámutatott arra a züllöttségre és fertőre, amelyet olyan régen ostoroz az ellenzéki sajtó, amely­ben annyi kompromittált részese van a koalíciós pártok politikusainak. Az ellenzéknek a rendtörvénnyel fe­leltek erősebb kritikájára és a sajtó uj rendszabályokat kapott a sajtószabad­ságnak, mint a demokrácia legfőbb elvének nagyobb dicsőségére. Hány lapot és hány cikket koboztak el Pré­seknek a nyilvános birói tárgyaláson elhangzott, tehát a köztudomásnak át­adott vallomásai miatt, amelyről az el­lenzék elég jókor szerzett tudomást! Ez is egy adalék a kormánynak az ellenzékkel szemben tanúsított objektiv viselkedéséhez, mely a jogos kritikát nem tűri és a kifogásolt ügyeket par­lament vagy éppenséggel bíróság elé vinni átallja. A szenátus volt elnöke, aki a de­mokrácia emlőin növekedett nagyra és lett a néhai császár belső titkos ta­nácsosa, a háború elején még szolgá­latokat is tett császárjának és e levelei ma már történeti és politikai dokumen­tumok, amelyek a bécsi udvari levél­tárban fekszenek. Ugyanez a Prések a kormány akaratából elfoglalja a leg­nagyobb közjogi méltóságok egyikét, a szenátus elnöki állását. Azután a szeszbizottság elnöke lesz és mint ilyen, illegitim utón szerzett összegeket bocsát a kormány pártjai és egyesek rendelkezésére. Ugyanekkor a munkanélküliek ezrei, sőt százezrei, csa ládiaikkal együtt, éheztek, a hadiözve- m gyek, árvák és rokkantak uj felülvizs­gálatra idézve, kereíetképeseknek mi­nősíttettek és kis járadékuktól megfosz­tanak, a nyugdíjas tanítókat havi husz­­harminc koronás nyugdijakban része­sítették. A spiritusz-pénzekből mennyi nyomoron lehetett volna segíteni! De a demokrácia, amelyet a kormány sajtóiroda egész Európa fülébe harsog, ezen nem ütközött meg. Hát ez az, amiért mi nem tudunk a csehszlovák demokráciáért lelkesülni, mert az nem mér igazságos mértékkel. A kedvezmé­nyezetteknek mindent megád, a másod- és harmadosztályuaktól mindent elvon. Most már tagadni se tagadhatják, hogy ez igy van: hiszen Prések megmondta a szemükbe s a kormánypártok pana­mája bíróság előtt nyert bizonyítást. Most hogy megfosztották mandátu­mát', a köztársaság ez egyik legfon­tosabb közjogi méltóságának volt bir­tokosa, hir szerint fölmentve érzi magát a diszkréció alól és meg foga kezdeni a spirituszalap titkának szellőztetését.Hogy le eptezése nem lesz valami jó hatással a kormányra és pártjaira, az könnyen elképzelhető, mert Prasek aligha fog kímélni ezután valakit, aki vele együtt részese volt a szeszpanamáknak. Milyen épületes dolog lesz az majd, ha a világ előtt feltárul minden visszaélés, amely a mai rendszer alatt végbemehetett és ami az általunk oly jól ismert hamis demokráciának fogja megmutatni igazi arculatját. Amiről a tanács tárgyal. Komárom, —április 30. A város tanácsának f. hó 28 án tar­tott ülése oly közérdeklődésre számot tartó ügyekről tárgyalt, hogy szüksé­gesnek tartjuk azokat ismer'eíni. Magyar segítség a szlovák iskoláknak. A Szlovák Liga azzal a kéréssel for-Éhg|Osnon*a fél pohár SGHftHDYHAUgff-féle keseruviz Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserűvizzel. jó étvágyat, 120 kellemes közérzést és munkakedvei biztosit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom