Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-02 / 53. szám
Megyvenhatodik évfolyam. 53 szám Szombati 1925. május 2. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. Estyes szám ára ; 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29-, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — má/'us 1. A német birodalmi elnökválasztás egyelőre elterelte a figyelmet minden egyéb politikai eseményről Nemcsak Európa, de az egész világ azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy Hindenburg megválasztása következtében milyen változás állhat be a külpolitikában. Noha az előzetes választási küzdelem után nem lehetett nagy meglepetés a tábornagy megválasztása, mégis az antant sajtója sietett kifejezni aggodalmát a németországi események felett, sőt a kisantant lapjai gyűlöletük mérgét hatványozott erővel és épen rém választékos szavakban öntötték ki a németek ellen. Hindenburg igazi államférfim bölcsességre valló újabb nyilatkozata után a nagyhatalmak majdnem kivétel nélkül megnyugodtak és ma már reményteljesebb jövőt jósolnak a nemzetközi politikának. Ez a nagy világpolitikai esemény egyidőre elvonta a figyelmet a kisebb jelentőségű dolgokról, pedig a politikában minden eseményt figyelembe kell venni, különösen most, amikor uj orientációkra nyílik alkalom A kisantant, mely megalakulása óta minden évben kétszer megszokta erősíteni a fegyverbarátságot, az idei avaszi konferenciáját, többsz ri halogatás után végre e hónap elején okvetlenül megtartja Bukarestben, amikor is a hármas szövetség külügyminiszterei újra megvizsgálják az általános politikai helyzetet és revideálják a három szövetséges államnak egymáshoz való viszonyát. Ha nem tulajdonítanának a kisantant kormányai a konferenciának nagyobb fontosságot, akkor nem kellene három napot kitűzni a kérdések megvitatására és mégegyszer elhalasztanák azt kedvezőbb időre. De a kisantantnak nagy oka van arra, hogy ezt a konferenciát megtartsa, oly nagy a tárgyalási anyag, hogy azt tovább halasztani nem lehet. Hiába, az utolsó félesztendő nem járt szerencsével a kisantantra. A Magyarország és Ausztria ellen megkötött szövetség részeseinek csalódva kellett tudomásul venniök, hogy a szövetség atyjának Ben s urnák remek müve, a genfi jegyzőkön yv,lekerülta napirendről saz abban szép diplomata nyelven lefektetett tervek megbuktak és az uj terv, amely a hatalmas Angolország részéről sokkal életképesebb formában került felszínre: a biztonsági szerződés, nagyobb jövőt jósol Európa és a világ békéjének. Azután ott van a másik kérdés, mely már a kisantant megszületésekor felvetődött: Lengyelországnak a szövetségbe való bevonása, az is megfeneklett a tervek zátonyán s hasztalan Benes minden igyekezete, Lengyelország nem lép be ebbe a szövetségba. Hiába kötötte meg Csehszlovákia Lengyelországgal a gazdasági szerződést, hiába akart Benes személyes megjelenésével különös súlyt adni a két állam közeledésének, Lengyelország olyan szövetségbe, amely Magyarország ellen irányul, nem hajlandó belépni, ezt a lengyel lapok is világosan megírták. A vasgyürüből tehát, amellyel a szétszakgatott országot teljesen körül akarják zárni, ez az erős kapocs hiányzani fog. De az sem utolsó dolog, hogy magának a három szövetségesnek egymáshoz való viszonya sem teljesen tiszta. A románok nem csinálnák titkot abból a sejtelmükből, hogy abban az esetben, ha Oroszország az elvesztett Besszarábia visszaadásáért lépéseket tenne, Románia aligha számíthatna Prága és Belgrád támogatására. Minthogy pedig ezt nemcsak a románok sejtik, de mások meg egészen jól tudják, nem igen sok értelme lehet majd annak a deklarációnak, amelyet a májusi konferencia után is egész biztosan közreadnak, bogy a kisantant államai között minden kérdésben a legteljesebb egyetértés uralkodik. Egyben elhisszük, hogy egyek: Magyarország és Ausztria elleni álláspontjukban. De ez az álláspont kezd már komikus lenni mikor az egész világ tudja, hogy ezeknek a szétmarcangolt országoknak elsősorban gazda ságilag kell talpra állaniok, semhogy egyébre is gondolhatnának. S végül mindezek tetejébe itt van a német birodalmi elnökválasztás, amely ugyancsak súlyos gondot okoz a kisantantnak. Ezek az okok eléggé fontosak arra, hogy a bukaresti konferencia magára vonja a figyelmet, mert megtörténhetik, hogy a tanácskozó államok között újabb orientációk merülnek fel, amik az európai konszolidációnak hátrányára válhatnak. A kisantantnak az utóbbi időben nem megy valami kifogástalanul a dolga és kétséges, hogy a májusi tanácskozások el tudják oszlatni azokat a felhőket, amelyek a kisantant egén sötétlenek. = A „csehszlovák“ szó és az isko lai hatóságok. Hogy milyen nagy fontosságot tulajdonit a kormány a csehszlovák szó helyes használatának, újabb bizonyítéka az, hogy az iskoiaügyi minisztérium kezdeményezésére, a minisztertanács egyik legutóbbi ülésén azzal foglalkozott, hogy a fenti kifejezést az iskolai hatóságok közleményeikben hasonlóan kell-e használni, mint a nyelvtörvényben, vagy külön használhatják- e a „cseh“ és külön a „szlovák“ kifejezést. A minisztertanács határozata szerint a nyelv megjelölésére kizárólag a „csehszlovák“ kifejezést kell használni, külön-külön tehát a kettőt nem szabad. Nem engedhető meg a szónak olyan alakban való használata, hogy esetleg lehetővé váljék az a felfogás, hogy két különböző nyelvről van szó. Sőt még arra is figyelemmel kell lenni, hogy a két kifejezés használatában a tájszólásbeli különbségre lehetne gondolni. Az iskolákban kizáróan az „államnyelv“ kifejezés használandó. Boldog ország, ahol a kormánynak egyéb nagyobb gondja sincs, mint az efajta kérdések ről tanácskozni I = Bevonul a magyar ellenzék a parlamentbe. Hónapokkal ezelőtt a magyar nemzetgyűlésen a szociáldemokrata párt képviselői viselkedésükkel annyira tulmentek a házszabályok határain, hogy a nemzetgyűlés elnöke kénytelen volt a képviselők egyrészének kizáratása iránt indítványt tenni. A nemzetgyűlés az indítványokat elfogadta és ennek értelmében több képviselőt különböző időre kizártak a parlamentből. Akizárt képviselők ügyében a radikális, demokrata és Kossuth párti képviselők szolidaritást vállaltak és elhatározták, hogy a kizárási idő lejártán túl mindaddig távol maradnak a nemzetgyűlésből, ameddig a nemzetgyűlés elégtételt nem szolgáltat nekik. A passzivitás azonban a vége felé közeledik, mert az ellenzék kimondotta, hogy újra részt vesz az üléseken. Kivételt csak Nagy Vincze és a szociáldemokrata képviselők tesznek, akik a passzivitás mellett továbbra is kitartanak. Prasek leleplezései. Komárom, május 1. Prasek szenátort a választási bíróság me,fosztotta mandátumától. A szenátus volt elnöke a bíróság előtt olyan védőbeszédet mondott maga mellett, amely beillett a kormány elleni vádbeszédnek is. Semmi okunk sincs e őadásáról föltenni azt, hogy nem mondott volna igazat, nem is kell színezni, amit elmondott, anélkül is meg lehet állapitani, hogy amit az ellenzék lapjai közéleti panamákról, korrupciókról írtak, az mind valóság, hiszen a koronatanú mondotta a kormánynak: hogy te is kaptál belőle, te is részesedtél. A kormány pártjaira a bőségszaruja ontotta a pénzt, amit végre is a közönség fizetett meg és igy közpénzek voltak, amelyeket rendeltetésüktől elvontak. Préseket rég elejtette a kormány és kebelbarátja Svehla, ez a furfangos és sokszor kiismerhetlen agrárius vezér kitesékelte a pártjából is. Prasek kiment és frontot csinált Svehláéknak, ami a választások előtt kellemetlen lehet a „haladó“, tehát a szocializmussal többé-kevésbbé beoltott agráriusoknak. És védekezésében reámutatott arra a züllöttségre és fertőre, amelyet olyan régen ostoroz az ellenzéki sajtó, amelyben annyi kompromittált részese van a koalíciós pártok politikusainak. Az ellenzéknek a rendtörvénnyel feleltek erősebb kritikájára és a sajtó uj rendszabályokat kapott a sajtószabadságnak, mint a demokrácia legfőbb elvének nagyobb dicsőségére. Hány lapot és hány cikket koboztak el Préseknek a nyilvános birói tárgyaláson elhangzott, tehát a köztudomásnak átadott vallomásai miatt, amelyről az ellenzék elég jókor szerzett tudomást! Ez is egy adalék a kormánynak az ellenzékkel szemben tanúsított objektiv viselkedéséhez, mely a jogos kritikát nem tűri és a kifogásolt ügyeket parlament vagy éppenséggel bíróság elé vinni átallja. A szenátus volt elnöke, aki a demokrácia emlőin növekedett nagyra és lett a néhai császár belső titkos tanácsosa, a háború elején még szolgálatokat is tett császárjának és e levelei ma már történeti és politikai dokumentumok, amelyek a bécsi udvari levéltárban fekszenek. Ugyanez a Prések a kormány akaratából elfoglalja a legnagyobb közjogi méltóságok egyikét, a szenátus elnöki állását. Azután a szeszbizottság elnöke lesz és mint ilyen, illegitim utón szerzett összegeket bocsát a kormány pártjai és egyesek rendelkezésére. Ugyanekkor a munkanélküliek ezrei, sőt százezrei, csa ládiaikkal együtt, éheztek, a hadiözve- m gyek, árvák és rokkantak uj felülvizsgálatra idézve, kereíetképeseknek minősíttettek és kis járadékuktól megfosztanak, a nyugdíjas tanítókat havi huszharminc koronás nyugdijakban részesítették. A spiritusz-pénzekből mennyi nyomoron lehetett volna segíteni! De a demokrácia, amelyet a kormány sajtóiroda egész Európa fülébe harsog, ezen nem ütközött meg. Hát ez az, amiért mi nem tudunk a csehszlovák demokráciáért lelkesülni, mert az nem mér igazságos mértékkel. A kedvezményezetteknek mindent megád, a másod- és harmadosztályuaktól mindent elvon. Most már tagadni se tagadhatják, hogy ez igy van: hiszen Prések megmondta a szemükbe s a kormánypártok panamája bíróság előtt nyert bizonyítást. Most hogy megfosztották mandátumát', a köztársaság ez egyik legfontosabb közjogi méltóságának volt birtokosa, hir szerint fölmentve érzi magát a diszkréció alól és meg foga kezdeni a spirituszalap titkának szellőztetését.Hogy le eptezése nem lesz valami jó hatással a kormányra és pártjaira, az könnyen elképzelhető, mert Prasek aligha fog kímélni ezután valakit, aki vele együtt részese volt a szeszpanamáknak. Milyen épületes dolog lesz az majd, ha a világ előtt feltárul minden visszaélés, amely a mai rendszer alatt végbemehetett és ami az általunk oly jól ismert hamis demokráciának fogja megmutatni igazi arculatját. Amiről a tanács tárgyal. Komárom, —április 30. A város tanácsának f. hó 28 án tartott ülése oly közérdeklődésre számot tartó ügyekről tárgyalt, hogy szükségesnek tartjuk azokat ismer'eíni. Magyar segítség a szlovák iskoláknak. A Szlovák Liga azzal a kéréssel for-Éhg|Osnon*a fél pohár SGHftHDYHAUgff-féle keseruviz Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserűvizzel. jó étvágyat, 120 kellemes közérzést és munkakedvei biztosit.
