Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-25 / 50. szám

Előfizetés! ár csehszlovák értékLen: Helyben és vidékre postai szétküldéssel : Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ke.

Egyes szám ára t 80 fiilé. _

Komárom, — ápr. 24.

Mióla a német határkérdés felmerült. amely a versaillesi szerződésnek a keleti határok megváltoztatásának programját jelenti be, de egyúttal Elszász és Lotharingia kérdését végleg levenni hajlandó a napirendről, egész Európa forrong és a Népszövetségnél a genfi jegyzőkönyv esett először áldozatul ennek az eseménynek.

Az angolok rokonszenve a németek mellé állott, akikkel keres: kedelmi szerződést is kötöttek. Anglia természetesnek találja a versaillesi igazságtalanság orvoslását és ez nem csupán á lengyelekre értendő, hanem a sziléziai kérdésre is, ahol a csehek döntöoir5-kodása szakított el Németország testéből Lengyelország javára jelentékeny ipari területeket annak ellenére, hogy a népszavazás a németek javára ülőit ki.

Érthető lett az idegesség úgy Varsóban, mint Prágában a német ajánlat, főleg pedig az angoi külügyminiszter nyilatkozata után, mert a keleti határokkal ez a két ország szomszédja a Németbirodalomnak. A francia protektor hallgatásba merült és gondolkodik, mérlegeli a béke áldásait és nyugalmát, mely az országnak belső gazdasági konszolidációját is biztosítja, másrészről az imperializmust, mely óriási hadsereg tartásával előbb utóbb a tönk szélére juttatja az országot.

Az imperializmust a cseh és lengyel katonai konvenciók támasztották alá, melyek éle Németország ellen iráuyult. Ma ez a helyzet áll a kocka élén: fenlartassék-e az imperializmus támadó szándékkal a békés szándékú Némelországgal szemben: igen vagy nem ?

Azt hisszük, a francia nép többsége a nem mellett foglal állást. Ebben az esetben revízió alá kerülnek az említett konvenciók is Nem lehetetlen, hogy Benes azért sietett megkötni a gazdasági szerződéseket Lengyelországgal és azért ment olyan tüntető sietséggel Varsóba, hogy a németek ellen való közös megállapodást létesítsen.

Benesért és politikájáért még a legutóbbi időben is nagyon hűvösen viselkedett Lengyelország. Sőt határozott cseh-ellenes politika volt a kormánykörök részéről is érezhető, a közvéleményben pedig ma is ez a hangulat. Az idők azonban változtak és most messzemenő védelmi szerződés készül Német- tß?Hg ellen. Ez érthető is, de

«’üital a német politika sakk«•azásai is rnegírthetők, amikoi az A is riát kívánja magához csatolni, a- -mez evöbb utóbb a kis Magyarom slagnak is csatlakozni kell,

ALAPÍTOTTA:

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr.

amely a mai alakjában gazdasági lag teljesen életképtelen. Minden sakkbuzásnak van ellenhuzása és Benes nem nyeri meg okvetlenül játszmáit.

— A létszámcsökkentés. Az állami tisztviselők létszámcsökkentéséről hozott törvényt 1925. év végéig végre kell hajtani és a tisztviselők létszámapasztásának junius végéig meg keli történnie. Erre nézve az összes minisztériumok az általános irányelvek szerint fognak eljárni. A létszámcsökkentésnél elsősorban olyan hivatalnokok jönnek tekintetbe, akik 60 évüket elérték vagy ennél is idősebbek. Azután azokat bocsájtják majd el, akik kevésbé kielégítően vannak minősítve. Majd azok kerülnek sorra, akik a nyelvtudást ille tőén nincsenek kellően kvalifikálva, azután pedig azok, akik már egy évnél tovább bármilyen okból nem látnak el szolgálatot. Végül azokat fogják elbocsátani, akik még nem érték ugyan el a 60 évet, de akiknek joguk van már a teljes nyugdíjra. Tehát ezen irányelvek szerint fogják a létszámapasztást végrehajtani, természetes, hogy ezek alól — szolgálati okokból — lehetnek kivételek is.

= Kompromisszum az agrárvám kérdésében? A koalíciós kormánypártok között régóta egyenetlenség ural kodik egyes kérdések miatt. Az ellentét legélesebben az agrárpárt és a szociáldemokrata párt között mutatkozik, amelyek az agrárvámok kérdésében semmiképen sem tudnak megegyezésre jutni. Hodza földmivelésügyi miniszter újból kijelentette, hogy az agrárpárt nem hajlandó eddigi álláspontján változtatni, viszont a szociáldemokraták sem vehetők rá arra, hogy a szociális biztositás keresztülvitele nélkül az ag rárpárt kívánságát honorálják. Stribrny helyettes miniszterelnöknél e kérdésben tanácskozás folyt, amelynek eredmé nyéről ugyan nem szivárgott ki hir, de anrfyi bizonyossá vált, hogy a tanácskozásnak az volt a célja, hogy a vámkérdésben az agráristák és szociádemokraták között kompromisszumot létesítsenek.

= Nyilatkozat. Az alábbi sorok köz lésére kértek fel bennünket:

Alulírottat a Köztársasági Földmives, köznyelven Csánki-Neumann párt legutóbb Tuba Lajos lakásán zárt ajtók mögött, néhány ember jelenlétében tarlóit u. r. gyűlésén al elnökévé választottak.

Ezennel kijelentem, hogy én sem ennek a pártnak tagja nem akarok lenni, sem aleinökséget, vagy más tisztséget nem vállalok.

Komárom, 1925 április 20.

11 j. Csukás István

Csukás József Petöcz István.

tanuk.

= Ősszel feloszlatják a parlamentet. A kormánykoalícióban felgyülemlett feszitő erők mindjobban közelebb viszik a politikai helyzetet a felboruláshoz. A koalíció két nagy ellenpártja az agráristák és szociáldemokraták nem akarnak álláspontjukból engedni és így rövidesen rákéi ül a sor a parlament feloszlatására. Prágai politikai körökben biztosra veszik, hogy ősszel feloszlatják a képviseiőházat, — azonban megtörténhetik, hogy a viszonyok arra fogják kényszeríteni a kormányt, hogy a választásokat még ősz előtt kiírja.

= Uj Mentések veszedelme. A kormány földbirtokpolitikájahoz tariozik a telepítés, mellyel a magyarságra akar halálos csapást mérni. E politikájának érvényesítésért alkalmui r">!gál a földTUBA JÁNOS.

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

reform végrehajtása, amely a magyarság teljes melőzésével, az Ausztriából hazaköltözött csehszlovákok és iegionisták javára történik. Hogy milyen leplezetlen nyíltsággal csinálja ezt a kormány, nem kell másra hivatkoznunk, mint a Pozsonyban megjelenő Slovensy Dennik c. félhivatalos csehszlovák kormány lapra, mely egyik legutóbbi cikkében nagy lelkesedéssel ismerteti a kormánynak erre vonatkozó terveit. A lap azt írja, hogy még ebben az esztendőben 500 telepes falvai és 50 maradék birtokot fognak teremteni a csehszlovák köztár saságban és ebből Slovenskóra 170 telep és 10 maradékbirtok esik. Ez anynyit jelen», hogy 170 uj községet akarnak teremteni Slovenskón, természetesen szinrmgyar vidékeken és még természetesebb, hogy ezekben az uj .községekben csakis csehek fognak lakni. Főként a Pozsonytól Szénéig és Érsekit j várig, valamint a Losonctól Kassáig terjedő és délre fekvő, tehát a magyar határszélen levő lefoglalt birtokok jönnek számításba. A telepeseknek a szűk séges pénzt a kormány hosszú lejáratú hitel u ján fogja rendelkezésére bocsátani és házak építésére is fog nekik pénzt adni. Kétség sem fér ahhoz, hogy a csehszlovák kormány ezt a tervét minden eszközzel keresztül fogja vinni, hogy ezzel is végzetes csapást mérjen az itt lakó magyarságra, amelynek még azt a reményét is meghiysitja, hogy hozzájusson ősei véres verítékével megművelt földjéhez.

= Lengyelország nem láp be a kis antantba A kisantant berkeiből min den konferencia előtt fölreppennek olyan hírek, amelyek arról szólnak, hogy Lengyelország belép a kisantantba. Hogy a kisantant államainak ez igen előnyös lenne, szükségtelen hangsúlyozni, de Lengyelországnak egyáltalában nincs szándéka a háborús szerencse által életrehivott középeurópai „békefönntartók“ szövetségébe belépni. Ezt a belépési hirt esetről-esetre lengyelhivatalos részről erélyesen szokták megcáfolni, de a csehszlovák külügyminiszterhez közel álló sajtóorgánumok nagy előszeretettel röpítik világgá eme politikai kacsákat. A múlt héten maga a lengyel külügyminiszter cáfolta meg, most pedig egy francia lap, a „Journal“ ir erről a dologról, amely igen jól informált lengyel politikai körökből vett értesülése szerint Lengyelország sohasem jog belépni a kisantantba, mert semmi keresni valója sincs olyan sző vétségben, mely Magyarország és Bulgária ellen irányul.

A MMrÉrm a népszövetség előtt.

— Memorandum a földreform ügyében.

— Mit mond a külügyminiszter és mi

a valóság ? —

Azok az igazságtalanságok, amelyek a kormánynak a fötdbirtokreform végre hajtásánál tanúsított közismert eljárása folytán az itteni magyar és német nem zetiségek terhére oly szomorú példákat statuáltak, arra kényszeritették a csehszlovák köztársaság magyar és német képviselőit, hogy egy terjedelmes memorandumot terjesszenek a népszövetség elé, amelyben teljes világossággal fedték fel a mellőzéseknek és sérelmeknek egész sorozatát. Ismeretes, hogy a kormány által a magyar és német birtokosoktól elvett földeket nem az ott lakó magyar és német földmivesek kapják, hanem csehszlovák telepeseket boldogítanak kisebb-nagyobb területekkel,

A konkrét adatokkal támogatott memorandumot a népszövetség illetékes osztálya Benes dr külügyminiszternek adta ki, aki nem régiben terjesztette be válasziratát. Ebben a már ismert és na

Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor u. 29, Megjelenik hetenkint háromszor :

kedden, csütörtökön és szombaton

gyón is jellemző módon úgy állítja be a helyzetei, mint amely korántsem olyan vigasztalan a nemzeti kisebbségekre nézve. Hogy honnan veszi ezeket az adatokat a külügyminiszter, nem tudjuk, de szükségesnek tartjuk, hogy az érdekellek is tájékozódást szerezzenek arról, milyen adatokkal akarják a magyarság sérelmeit elhomályosítani és törvényes jogaiban megrövidíteni.

A külügyminisztérium jelentése szerint a csehszlovákiai magyar kisebbségnek a következő birtokrészeket oszlottá1' ki :

1. Kényszerbérlet alapján 221lfH<at. holdat; 2. házhelyek részére örök :módónban 695 kát. holdat; 3. örö.Vúttlajdonu földbirtokként 7468 kát. holdat,

4 hosszuiejáralu kisbérlet címén részben a földbirtokhivafal, részben a földmivelésügyi minisztérium utján azobó! a birtokokból, amelyeket a földművelésügyi minisztérium az állami birtokok kicserélése utján szerze t meg, 29875 holdat; 5. ezen felül megengedte a földhivatal, hogy magyar igénylők részére a lefoglalt birtokokból szib.ed kézből 2526 kát. holdat eladjanak."

Mindezek alapján megállapi'j:. Berreg hogy a csehszlovák köztársaság magyar nemzetiségű állampolgárai részére részben örök tulajdon, részben pedig bérlet címén 62677 kát. hold földet juttattak a lefoglalt birtokokból.

E jelentéssel szemben azonban ráutalunk Vozinelek dr.-nak a csehszlovák földreform legtekintélyesebb stalisztikusának nemrégiben megjelent könyvéie, amely hiteles adatok alapján épen az ellenkezőjét bizonyi jaj be a küiügymiinisztérium „hivatalos“ adatat-: nak. E könyv szerint az elmúlt év ^ végéig összesen 57 500 katasz rá íróid földet osztottak ki Szlovenszkóban és Ruszinszkóban, amiből a közismen eljárás szerint a magyaroknak áüiióan juttatott 22116 kát. hold kényszei bérlete a valószínűtlenség világába tariozik. Az összesén 2631 kát. holdnak házhelyekre töitént Kiosztásából csak jó akarattal lehet 695 holdét a magyarok javára írni. Az ürökulajdonu földbirtokként kiadóit 800C0 hóidból 7468 ka», hold olyannyira elenyésző csekélység, mely leginkább bizonyítja a magyarság mellőzését, amelyet számarányánál fogva legkevesebb 250C0 kai. h íd illetett volna meg.

Hogy mennyire fedi Benes kimutatása a valóságot, legjobban mutatja a hosszúlejáratú kisbérietek kiadása, amelyekből a „nagylelkű“ külügyminiszter szerint 29871 holdat juttattak a magyarságnak. Vozinelek dr. a fö dbír.okhivatal hivatalos adatai alapján hosszúlejáratú kisbérietek cimén az 1924. év végéig összegen 3140 kát. holdat mutat ki Szlovenszkó és Ruszinszkó egész területé«, már pedig ebből nehezen lehetett 29871 kát. holdat a magyarok között kiosztani.

Íme ilyen „adatok“ kerülnek a hivatalos állam részéről a népszövetség c!?, amelyek alapján igen egyszerű volna a nagy horderejű ügyet elintézni a csehszlovák kormány szájaize szerint. A magyar- és német nemzetgyűlési képviselők azonban a legtermészetesebbnek tartják, hogy a külügyminisztérium adataira újabb, statisztikai adatokkal fölszerelt memorandummal feleljenek, mert be akarják bizonyítani, hogy az igazság érdekében és a magyarság és németség jogainak megvédelmezése céljából voltak kénytelenek a népszövetséghez fordulni. Most már csak az a kérdés, h >e< a népszövetségben helyet foglaló hatalmak tudnak-e a jog és igazság alapjára helyezkedni és a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek kiáltó sérelmeinek ügyében a pártatlan biró lelkiismerete szerint dönteni.