Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-23 / 49. szám
1925. április 23. > Komáromi Lapok * 5. oldal. szoba és egy konyhából álló lakásoknál az emelés az alapbér ötven százalékát, ennél kisebb lakásoknál harminc, nagyobb lakásoknál az alapbér hetven százalékát teheti ki. Cselédszoba és mellékhelyiségek nem számítanak a lakóhelyiségek közé. Üzleti helyiségeknél az alapbér kis helyiségek után negyven, középhelyi ségek után hetven százalékkal emelhető. 1926 január 1-től a fentebb felsorolt lakások és üzlethelyiségek alapbére további tiz százalékkal emelhető. 1927 január 1-től ismét újabb tiz százalékos emelés van megengedve. Olyan lakásoknál és üzlethelyiségekn.él melyek 1924 május 1-eje után adattak bérbe, a lakbér emelése meg van engedve és pedig julius 1-től: Egy szobás lakásoknál az alapbér hatvan, két szobás lakásoknál az alapbér nyolcvan, nagyobb lakásoknál az alapbér kilencven százalékával. Üzlethelyiségeknél az alapbér 50, 60, 90 százalékával a helyiség nagysága szerint. 1926 és 1927 január 1 én ezen lakások és üzlethelyiségek alapbére is újabb tiz százalékkal emelhető. Öt szobás és ennél nagyobb lakások bére az eddig említett béremeléseken kívül, 1925 julius 1-től még további húsz százalékkal emelhető, ha a házban a felnőtt személyek száma nagyobb a lakóhelyiségek (szobák) számánál. Cselédek ebbe a számba be nem foglalhatók, gyermekeknél két személy egy felnőtt személynek vétetik. Olyan bérlők bére, akik 60000 koronát meghaladó jövedelem után vannak jövedelem adóval megróva, vagy akik 250000 korona után fizetnek kereseti adót, 1925 julius 1 tői az alapbér 130 százalékkal, 1926 január 1-től 140 százalékkal és 1927 január 1 tői 150 százalékkal meg nem haladó összegre emelhető. Az uj törvényben felsorolt összes béremelések csak abban az esetben engedtetnek meg, ha a lakófél javítások cimén már eddig is nem fizetett olyan összeget, mely a régi házbérrel együtt az uj béremelési összeget meghaladja. Amely lakásban 1920 május 3-tól kezdve a bérlőkre javítások cimén még olyan összeg sem rovatott ki, mely az alapbér 10 százalékát kitenné, ott az alapbér ezen a címen 10 szá zalékkal emelhető, ha a javítások 1925 julius 1-ig befejeztetnek. Ez az emelés azonban csak egyszer engedtetik meg, 1925 julius 1-től december 31-ig. ■» Az uj törvény értelmében történt béremelések nem esnek adó alá. Nem vonatkoznak az uj törvény rendelkezései a négy és több szobás lakásokra, melyek 1924 május 1 után uj bérlőnek adattak bérbe. Ezekre nézve tehát irányadó a szabad megegyezés. Községek, telepek, vármegyék, országrészek, vasutak épületei, melyek már 1918 nov. 1-től az illető jogi személyek birtokában vannak, nem esnek a lakóvédelmi törvény rendelkezései alá. Az uj törvény 1928 március 31-ig le$z érvényben. A tisztviselők és alkalmazottak számára hatóságilag rekvirált lakásoknál, a rekvirálás érvénye az uj törvénnyel egybevágóan 1928 március 31-ig terjesztetett ki. Az uj törvény 12. §-a értelmében a község köteles hirdetményileg közzé tenni, hogy milyen mérvben és mely időponttól kezdve lehet a bért emelni. Szlovák panaszok. (Cseberből vederbe, harc a nemzetiségért és a kenyérért.) A szlovák néppártnak Turócszentmártonban. tartott legutóbbi járási értekezletén Mudrony János dr. szenátor hoszabb beszédet mondott a szlovák nép helyzetéről a csehszlovák köztársaságban. A beszédben, melyet a „Slovák“ egyik száma közölt, Mudrony a következőket mondotta: „A szlovák nép politikai, kulturális, nemzeti és gazdasági helyzetét a csehszlovák köztársaságban azzal a néhány szóval jellemezhetjük, hogy esőről csurgó alá kerültünk. Ha az államfordulat előtt nemzetileg el voltunk nyomva, el nem ismerve és meg nem becsülve, ugyanaz történik velünk manap is az úgynevezett szabad Szlovenszkón, azzal a külömbséggel, hogy az államfordulat előtt kizárólag nemzeti küzdelmet folytattunk a magyarok ellen, mig az államfordulat után már a személyes létért, darab kenyérért is harcot kell vívnunk“. „Cseh testvéreink, midőn az államfordulat után elözönlötték Szlovenszkót, a legtetszetősebb Ígéretekkel jöttek hozzánk, hogy hogyan emelnek ők fel minket anyagilag és szellemileg, mily gyorsan érjük el az ő segítségükkel a szellemi műveltségnek és az anyagi jólétnek azt a fokát, melyen ők állanak. Mihelyt azonban megszállották egész Szlovenszkót, megfeledkeztek Ígéreteikről és a csehszlovákság álarca alatt kíméletlen harc indult meg minden ellen, ami szlovák s ebben a harcban a centralisztikus irányú kormány fokozott tempóban tovább halad.“ Azután felemlítette, hogy elvitték Selmecbányáról az erdészeti akadémiát, leszerelték a legnagyobb gyárakat és átvitték Csehországba, magas vasúti tarifákkal lehetetlenné tették a szlovenszkói ipart és kereske leimet. Majd sorra került a mezőgazdaság s ezt adókkal, vagyondézsmával, de főkép a mezőgazdasági termékek mesterséges elértéktelenitésével koldusbotra juttatták. Az államhivatalok, melyekből meg lehetne élni, szlovákok előtt meg nem nyílnak, ezekre nézve áll .a döntés: „Nelze vyhovéti“, „nem teljesíthető“. — És amig a szlovákság otthon éhezik, vagy, külföldre megy kenyeret keresni, addig a testvérek itt élvezik a „siovenská vyhoda“-nak nevezett pótlékot. — És hogyan néz ki a szellemi segítség, melyet ígértek ? Az iskolák és más kultúrintézményekben úgy rontják a szlovák nyelvet, hogy az szinte könnyekre fakasztó. A szlovák nemzetet el nem ismerik, szlovákok a hivatalos statisztikában nem fordulnak elő, a szlovák nyelv csak egy tájszólása a cseh nyelvnek. — E sérelmek ellen segítséget csak abban találhatunk, ha mindnyájan, akik szlovákok vagyunk, vallásilag össze fogunk tartani és nem ősziünk két táborra, hanem katholnusok és evangélikusok egy síkban fogunk haladni nemzeti jogaink védelmében. FISCHE! BRATiSM| iffll uílaiii / Jififlisr-ulca 14, II. m. *| (Haltér mellett.) 497 % H 1H & & Fried József érzésével adjuk közre a szomorú hirt, amely Fried József tiszteletben álló kereskedő polgártársunk halálát jelenti. Évek óta tartó, hosszas betegeskedés után váltotta meg szenvedéseitől a halál, mely reá nézve megváltás volt s mi mégis fájdalommal emlékezünk meg róla, mart vele egy becsületes, szorgalmas, a köz ás társadalmi eleiben is számot tevő polgára költözött el városunknak az élők sorából. ; Éried József üvegkereskedő munkában eltöltött, életének 74 ik évében szerdán, hajnalban 3 órakor elhunyt, mélységes gyászba borítván szeretteit és igaz megitleiődést keltve nagykiterjedésü tisztelőt és barátai sorában. A megboldogult törzsökős k imáromi polgár volt, aki nemcsak a kereskedelmi életben szerzett tisztes nevet magának, de a sözügyek iránt tanúsított állandó érdeklődésével is hasznára tudott lenni sok jó ügynek. A háború előtti időkben mint a helybeli szabadelvű párt, majd később a nemzeti munkapárt egyik vezető tagja, elvhűségével és áldozatkész tevékenységével szerzett becsülést és tiszteletet elvbarátai körében. Mint Komárom város törvényhatósági bizottságának virilis jogon tagja, a város közügyeiben évtizedeken at tevékenykedett önzetlenül, mindenkor a város jól fe fogott érdekeit tartva szem előtt. Pártállásáért, elvhüségéért az akkori idők ellenzéke részéről sokszor érték méltatlan támadások, de az ő fedhetetlen jellemét, tiszteletreméltó egyéniségét a támadások még csak nem is érinthették. A helybeli izr. hitközség életében és vezetésében úgyszólván a legutolsó évekig nagy tevékenységet fejtett ki, mint elöijárósági tag; hithüsége es jó9zive példát mutatott a jótékonyság térén is. Komárom közgazdasági életében is élénken résztvett. Egyik alapitó-igazgatósági tagja volt a Komáromi Koronatakarékpénztárnak, a Komáromi Népbank egyik buzgó és érdemes igazgató-tanácsi tagját vesztette el benne, a Komáromvidéki Hitelbank pedig lelkes választmányi tagját gyászolja az elhunytban. E két utóbbi pénzintézet a naláleset alkalmából kitűzte házára a gyászlobogót. Elhunytét hitvesén szül. Recbnitz Katalinon és egyetlen fián Abonyi Árpád vegyészmérnökön kívül nagy kiterjedésű rokonság gyászolja. A megboldogult kihűlt porrészeit ma, csütörtökön délután 4 órakor, a Nádor-utcai családi gyászházból kisárik a helybeli izr. temetőbe örök nyugalomra. Áldás emlékére. — Színia óadas a Kultúrpalotában. Amint már előző számunkban jeleztük, kiváló poétafőldink dr. Borka Géza, a komáromi bencés íőgimnzium jeles tanára szombat este mutatja be a Kultúrpalota színpadán kétszeres pályadijjal koszoruzoit népszínművét a Gerde Tamás lánya címűt, amely az újabb magyar népszínmű irodalomnak egyik legjelesebb terméke. A darabnak van cselekvénye, amely drámai erővel emelkedik és a néző érdeklődését mindig leköti és fokozatosan felcsigázza. A felvonások mindig csittanó mozzanattal végződnek úgy, hogy a közönség kíváncsian várja a következő felvonást. Gerde Tamás, a darab hőse a reábizott templompénzhez nyúl, hogy anyagi romlását elpalástoija. A lelkiismeret szava azonban folyton tépi, mardossa, a mig végre beieőrül ebbe a bűnös öntudatba. Ezt a megrázó lelkitusát megkapó színekkel festi a taientumos szerző. Ez a darabnak a főrésze, de vannak benne vidám részek is, hiszen a darab tele van énekkel és tancrészletekkel. A népszerű szerző nemcsak a tollat forgatja avatott kézzel, de a hangjegyeknek, a zenének is mestere és a darab ének- és zeneszámai is az ő zsenialitását dicsérik. A színdarab nem égy énekszámát ismerik széltében hosszában az egész országban, sőt odaát Magyarországon is igen népszerű lett. Ilyen például a darabnak az Olivér kupié és az Artézi kút csárdása. Az énekszámokat különösen emelni fogja az, hogy a közkedvelt gimnáziumi zenekar kíséri azokat Mihola Gyuszi vezetése mellett. A próbákat maga a szerző vezeti. A darab összes szerepei a legjobb kezekben vannak. Mindegyik szereplő nevét ismeri már színházlátogató közönségünk. Mindegyik sok-sok meleg sikerre tekinthet vissza. Fellépnek: Bartek Mancika, Szaday Mariska, Domnanovics Bőzsike, Csukás lionka, Czirok Aranka, Prágay István, Langschádi Jáhos, Blahó Lajos, Katona Kornél és Bukovszky László, Bíahó Lajos, akinek „Riszáld az angyalát“ c. tánca a Debrecenbe kéne menni darabban mindnyájunkat derűs hangulatba hozod, ebben a darabban is méltó lesz jó hírnevéhez és sok kellemes perceket szerez nekünk. De mit szóljunk a többi szereplőkhöz? Csupa kedves, ismert név, amelyek hallatára már biztosra vesszük a fényes, meleg sikert. A Kultúrpalota hatalmas sz-'p terme ismét egy kedves előadást fog látni szombat és vasárnap este és vasárnap délután, amikor az előadást megismétlik. Az esti előadások fél 9 órakor, a délutáni előadás fél 4 órakor kezdődnek. Az esti előadás helyárait: 10, 7 és 5 K., a délutánira 7, 5 és 3 K. A Kultúrpalota már meglevő művészi diszietein kívül Nagy Márton jetes művészünk pár szép művészi részletet festett meg. Komárom és vidékének szinpártoló közönsége bizonyára megragadja az alkalmat, hogy jeles poétánk, dr. Borka Géza kiváló alkotását és a jeles műkedvelők pompás játékát,megnézze. Jegyek már kaphatók a Spiizer-féle könyvesboltban. A Garde Tamás lánya különben a következő szereposztással megy: Gerde Tamás bíró Prágai István, Annus, leánya Bartek Manci, Zombor Sándor, nevelt íia Langschádi János, Olivér, segédjegyző Bukovszky László, Máli nenne Szaday Mariska, Margit Domnánovics Bözsike, Vilma Csukás Ilonka, Terke Czirók Aranka, Vaszilkó, orosz fogoly Blahó Lajos, Építész Kathona Kornél. — Házasság. Dr. Waldhauser Mihály állami körorvos (Kamocsa) és Singer Gizella (Kamocsa) f. hó 22-én Galántán házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett.
