Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-23 / 49. szám

■•gyvenhatodik évfolyam. 49. szám. Csütörtök, 1925. április 28. POLITIKAI JLi I-». íléÜiité#! He értékbe« t istybea ét vttfékr« «sstsl «zétkiláéesel; ft&ím érrt 80 S, féléTre Í0 X, «egyetévre 88 I» KtHf51dö« 180 Kő, Egyet »»ára ára t 30 Hlífo. Politikai módszerek. Komárom, — április 22. A politikában az alkalmak szolgál­tatják a módszereket a célkitűzések el­érésére. Oroszországban megalakult a szovjetek tanácsköztársasága, mely az ellenvéleményen levők kiirtása után az állandóság jellegét látszott felölteni. Kez­detben nem ismerte el a magántulajdont. A földet, melyet kiosztott a parasztnak, örökbérbe adta, nem magántulajdonul. Mivel azonban a termelés igy sehogyan sem ment és a városok éheztek, a rossz gaz­dasági években százezrenként halt rakásra a nép a megcsökkent termelés mellett, az ipar és kereskedelem részére engedmé­nyeket kellett tennie. így tehát először a szociális termelés szűnt meg, amelyből a jelige szerint a jólét fakad. Jólét, amely­től százezrek haltak éhen. Azután a ma­gántőke részére adtak kedvezményeket és felszabadították a kereskedelmet, ami azt eredményezte, hogy a forgalom megindult és a gazdasági vérkeringés működni kez­dett. A szovjetnek azonban csak az az egy célja volt, hogy az elrejtőzött magán­tőkére rátehesse a kezét és mindenféle koholt ürügyek és visszaélések neve alatt kifosztotta a kereskedőket a vagyonukból, de az életüknek, börtön és deportálás árán, megkegyelmezett. Negyedmillió ke­reskedő üzlete maradt azóta zárva és a falu most már lázongani kezdett, hogy nem tud venni és eladni. Most a kereskedők részére tehát is­mét proklamálták a kereskedés szabad­ságát, adókedvezményeket helyeznek ki­látásba a részükre és a vidéki áruraktá­raknak állami védelmet Ígérnek A ke­reskedők, akik egyszer megégették a kezüket, óvatosabbak lesznek és a ma­gántőkét, amelyre az államnak olyan nagy szüksége van, nem mobilizálják olyan szabadon, mikor látták azt, hogy annak elkobzás, börtön és deportálás a vége. A kereskedelmet most maga a pa­raszt osztály veszi védelmébe, amely a szovjet uraira végzetes nyomást tud gya­korolni. íme a kommunista eszme újabb fordulaton megy át. Elismerte a magán­­tulajdont, most elismeri és hívja segítsé­gül a magántőkét a csőd elkerülésére. Szófiában a parasztkommunizmus ad ismét életjelet magáról. Merénylet a ki­rály ellen, másnap pokolgép a kormány ellen. Itt még a balkáni stilus is hozzá­járul a mozgalom véres komolyságához, ahol alomba és pokolgép már régóta segédeszköze a politikának. A szovjet, úgy látszik, Nagy Péter örökségét akarja végrehajtani és mindenáron Konstanti­­nápolyba akar eljutni, ahova az ut Szó­fián keresztül vezet. De hát akkor mi le-ALAPiTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dbr Szerkesztő: «ARAMYAY JÓZSEF dr. 8xerkeixt6iég éa kiadóhivatal: Nédor-a í 8 hová úgy a lap axellemi réaxét illető közlemények, nM a hirdetések, előfizetési éa hirdetéai dijak *tb. köldandSk Kéziratokat nem adunk viasza. VhgjelsDili betenkiit háromszor: ked^i csStőrtököe és tmusiot gyen Romániával. A »nagy« Románia területileg megnagyobodott, államférfiai azonban olyan kicsinyek, hogy még bal­káni mértékkel is aggodalomra ad okot viselkedésük. Románia iránt teljesen el­­hidegültek a nagyhatalmak, legújabban Amerika haragját vonta magára. Furcsa következései lehetnek ennek »nagy« Romá­niára nézve, mely orosz, magyar, osztrák és bolgár területekből nőtt meg. Szófiában pedig folyik a hajtóvadá­szat az eddig liberálisan kezelt kommu­­j nisták ellen. Kétségtelenül lesznek ártat­­‘ lan áldozatok is ; de hát a pokolgéptől í megölt százötven ember és a sok száz megsebesült nem volt ártatlan, akiket a pokolgépek, mint gonosztevőket, halálra Ítéltek ? Ezek a módszerek járatják le a kommunizmust, amely mindjobban ösz­­szezsugorodik megvalósithatlan szociális elméletté, eltépvén az élettel való minden reális kapcsolatát. = Választási előkészületük. A parlamenti helyzettel foglalkozó újságok a legteljesebb bi­zonytalanságot állapítják meg a politikában. A koalíciós pártok között olyan éles ellentétek ál­lanak fönn, amelyek szinte lehetetlenné tesznek mindennemű kompromisszumot. Első sorban a gabonavámok problémája ad nagy gondot a kormánynak, amely legközelebb tárgyalásra ke­rül a szociális biztosítással egyetemben, mert tudvalévő dolog, hogy a koalíció e két javaslatot egyszerre kívánja tárgyalni, lévén ez a két ja­vaslat a koalíció két jelentékeny pártjának kü­lön külön követelése. A parlament foglalkozni fog a nagymegye rendszernek a történelmi or­szágokban való bevezetésével, valamint a vá­lasztási törvény novellálásával, úgyszintén az adóreformmal is. A törvényhozási időszak né­hány hónap múlva lejár és ez a gyorsan köze ledő határidő a pártokat arra ösztökéli, hogy a választás előkészületének gondolatával behatób­ban foglalkozzanak. A koalíciós pártok számol­nak is ezzel és már a szükséges előkészületek valamennyi pártban megindultak. A választások határideje 1926. junius 1, de nincs kizárva, hogy a mai helyzetben, jóval előbb el kell ren­delni az uj választásokat. = Az oj ipartörvóny. Mint egyik prágai cseh lap Írja, a kormány legközelebb több rendeletet fog kibocsátani, melyekkel Szlo­­venszkó és Ruszinszkó részére megállapított uj ipartörvény számos rendelkezését végre­hajtják. Ezek a rendeletek az uj ipartörvénnyel egyidejűén junius 1-én lépnek életbe, = A nyitraiak Leiley allen. Az országos kér. szoc. párt nyitrai szervezetének választ­mánya folyó hó 19-én tartott ülésében oly ha­tározatot hozott, amely szerint kívánja, hogy a pártnak jelenlegi országos elnöke, aki a párt­ban a békét fentartani nem tudta és azt hely­reállítani nem képes, haladéktalanul mondjon le tisztségéről. A párt vezetését ideiglenesen a többi három képviselő vegye át, a Concordia nyomdát a betéti társaság határozata értelmé­ben adják át Bittó Dénes, Jabloniczky János és Gregorits Lipót párttagoknak és ezeket bíz­zák meg a nyomda anyagi ügyeinek rendezé­sével is. Kívánják, hogy az országos pártkon­gresszust az uj elnök és pártvezetőség megvá­­* iasitására mielőbb hívják össze. = A csehszlovák-lengyel kereskedőim szerződés. A régóta húzódó csehszlovák-len­gyel kereskedelmi szerződé: e hó 20-án alá­írták Varsóban. A szerződés aláírására Benes dr. külügyminiszter személyesen elutazott Var­sóba. A külügyminiszternek Varsóban való tar­tózkodása alatt kellemetlen incidense volt, a mennyiben az az autó, amelyen Flieder dr. csehszlovák követtel a sejmmarsalhoz ment, egy 9 éves újságárus fiút halálra gázolt. Az incidens következtében a külügyminiszter láto­gatását másnapra halasztotta. A két állam kö­zött létrejött kereskedelmi szerződés a cseh kormánylapokat Lengyelország iránt barátságos hangulatra hangolja, noha az egész világ előtt ismeretesek Lengyelországnak és Csehszlová­kiának egymás iránti igazi érzelmei. Pioii Vilitől képviselői biszáiolúji. Palkovich Viktor esperes, a kér. szoc. párt nemzetgyűlési képviselője a következő beszámolót küldölíe meg választóinak: A somorjai körzettől azon megtisztelő felhívást vettem, hogy tartanék Somorján beszámolót. Hálás köszönetét mondok a bizalmi szavazatért és a szives meghívásért és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy szives örömest mennék, de elóhaladolt ko­rom és megtámadott egészségi állapotom nem engedik, hogy szabad ég alatt hosszabb beszédet mondhassak, azért meg kell kér­nem az igen tisztelt választó közönséget, hogy beszámolásomat sajtó úlján tehessem meg, igy talán messzebb el fog jutni. Sivár politikai életünkben, a kér. szoc. pártban beállott események vannak az ér­deklődés előterében. A nyilvánosság elé nem mi hoztuk, de ha már idekerült, jobb nyiltan beszélni, mint burkolt célzásokkal, melyebből a való ki nem érthető, gyanút kelteni. A nyomda ügye. 1924. év első felében, (a dátumra pon­tosan nem emlékezem) egy nyomdabizott­sági ülésen számadásokat kértünk a nyom­dáról. Varjú akkori főtitkár azzal válaszolt: és az adósságot ki fizeti ? — Miféle adós­ságot? — A nyomda tartozik 240,000 koro­nával Jarábek Rezső beltagnak. — Akkor a nyomda hála megelt, már 2 elmúlt év volt és most értesül a bizottság arról, hogy j a gépek kiváltására Jarabek adta a pénzt. A nyomdabizottsági gyűlésen ez a kérdés tárgyalva nem volt, az ellenőrző bizottság sem tud felőle, pedig a társasági szerződés l szerint a beltagoknak, az ellenőrző bizott­ság tudta nélkül 20,000 koronánál nagyobb megterhelést vállalni nem lehet, nem sza­bad. Határozatba megy, hogy az ellenőrző bizottság vizsgálja meg az ügyet. A vizsgálat Következő ülésen az ellenőrző bizott­ság jelenti, hogy a megbízatásban eljárt; a vizsgálat eredménye az, hogy sem a köny­vekben, sem a számadásokban, sem a havi kimutatásokban, sehol Jarabek neve, mint hitelezőé elő nem fordul. Egy külön ad hoc bizottság küldetik ki az ügy újabb megvizs­gálására. Tagjai Bittó Dénes, dr. Jabloniczky János, dr. Leiley Jenő. A bizottság jelentése. Az ügy húzódik. Végre 1925. febr. 14-én összehivatik egy elegyes gyűlés, mely áll a pártelnöki tanácsból és a nyomdabizottság­ból, mely betéti társaság néven igazgatja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom