Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-16 / 45-46. szám II. kiadás

1925. április 16. »Komáromi Lapok« B. oldal. müvészgeneráció már nagy tevékenységet is fejt ki. Dr. Szijj Ferenc a Jókai Egyesület elnöke viszont hálásan köszöni a JESzO. művészeinek azt a nagy szívességet, hogy Az aranyember díszelőadásához a művészi díszleteket megfes­tették és egyebebben is nagy szolgálatokat tettek a Jókai ünnepélvrendező bizottságnak. Majd dr. Pyber Kálmán titkár olvasta fel a JESzO. sokoldalú működését és fejlődését, melyet a szépmüvészefek terén tett. A titkári jelentés hű képét adta annak a hatalmas fejlő­désnek, amelyen a szakosztály átment rövid pályafutása alatt. Vörös Lajos szakosztályi pénztáros az anyagi részt illefő'eg informálta a gyűlés*, amely megnyugodva vette tudomásul az infor­mációkat. A szakosztály anyagilag is jól áll. Majd Harmos Károly festőművész szak­osztályi elnök indítványára elfogadták, hogy külön könyvtárat léte-itersek s erre nézve könyvek adományozására kérik fel a közönsé­get, művészfolyóiratokat fognak járatni, a kul turpalotában levő műtermet fokozatosan beren­dezik, a fiatal művészeket az osztály anyagi erejéhez mérten tanulmányútra küldik. Első ilyen kiküldetést Nagy Márton kapja, akit két hétre Bécsbe küldenek ki Kimondották, hogy a hét bizonyos napjára modellt fognak szer­ződtetni és akkor a művészek rajzolhatnak modell után. Több kisebb ügy elintézése után a gyűlés lelkes hangulatban ért véget. S Mi Lesinyspif Ilii előadásai. A „Náni“ délutáni, s a „Nóláskapiiány“ esti előadásban. A kath Legényegylet agilis vezetősége — a szokásához hiven — azzal kedveskedett a komáromi hálás publikumnak, hogy az ünnep másodnapján két előadást is rendezett. Valahogyan úgy vagyunk a műkedvelő előadásokkal, hogy valamikor igen sokszor már émelygcnek találtuk a kissé túlságosan neki lendült műkedvelő iramot, mert a mükedvelés helyett műkedvteienséget produkáltak És a vidéki magyar sajtónak kötelessége volt a jószándékű szinpadipróbálkozások után világhírnévre jutott primadonnák és színművészeinek kijáró dicsé­reteket fonni nyomdafestékbe mártott babér­­koszorúba. Kritikáról szó sem lehetett, mert az igazságos kritika sok olyan kedvet, ambi-Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező rak­tárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező teltételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szak­mába vágó javításokat teljes jótállássá’, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Kérjen árajánlatot! ciót tört volna le, amilyenre ma árván maradt sorsunkban életszükségünk van. A Komáromi kath. Legényegyesület szín­padi ensembléja különleges helyet foglal el e tekintetben Ennél az életerős, pozitív munkát láttató és éreztető nemes irányú egyesületnél a kritika már nem gyengíti a törekvést, nem vesz el kedvet, kitartást azokból, akik az egyesület évtizedes munkájához éppen az utóbbi esztendőkben a siker valódi babérkoszorúit ér­demelték ki. A Nániról, a Nótdskapitányról nem egy­szer emlékeztünk meg. A húsvéthétfői előadás is a régi sikeres nyomokon haladt és kedves szórakozásul kínálkozott a publikumnak, amely isíentudja hányadszor sem sajnált három órát eltölteni azért, hogy együtt könnyezzen a Ná­­nival (Moly Margit), meg a Józsi (Balogh Mik­lós) káplárral; s ne kacagjon az öreg svábba­­oltott magyar Kraizer papa (Pataky) egészséges és kacagtató házassági teóriáján, a nyegle ficsurnak, Sándornak (Bukovszky) a kártya, billiárd s egyébb ifjúsági szótárából összeállí­tott szerelmi ömlengésein, ne érzett volna együtt Molnárné (Bajkay Ilus) komoly elgondolással megjátszott anyaszerepével. Szily Mancika Róza szerepében a fiatal, üde. illatos fiatalságot vitte a színpadra, ahol táncos könnyed játéka sok őszinte tapsot aratott. Lupi bácsi (Németh Gyula) a gyakorlott színpadi szereplő rutinjá­val tartozott az együttesbe. Szilárd szerepében Prohaszka gyengébb volt, mint tőle elvárni le­hetett volna, a Legényegylet színpadával szem­ben nagyobbak az igényeink. Balogh Kálmán ügyes» kacagtató, de nem ártana nála sem, ha a színpadi első szereplésével felvett hangból változatosabb skálán mondaná, játszaná el sze­repeit. A repriz a siker jegyében folyt, ame­lyért a rendező érdemel dicséretet. Alig egy órai pihenés után, a főszerepek­ben éppen a délutáni előadás szereplőivel a Nótdskapitány operett VII. előadásában gyö­nyörködtette az egyesületi színháztermet zsúfo­lásig megtöltő közönséget. Egész széksorokat láthat az ember, amelyekben azok a fáradha­tatlan színházlátogatók ülnek, akik ugyancsak hetedszer nézik, dehogy, gyönyörködik végig a magyar levegőjű, napsugaras derűvel csillogó ! kedves zenéjü operettet. Ezekről az előadásokról is irtunk már máskor is, Írtak egyebet és mást is, annyit azonban meg kell állapítani, hogy a Kath. Le­gényegylet szinészgárdája bátran elmehetne vidéki vendégszefeplésekre, mert ennek az ügye­sen, szeretettel kiválogatott lelkes gárdának minden tagja az előadásokra egész leikével, tehetsége legjavával készül Egy kis szerelem s ennek a vége a házasság s hasonló családias jellegű „bajok“ bizony minden esztendőben ; megritkitják az egyesület öreg gárdájának sorait, de a szerencsés kezű vezetőség a régi kipró- j bált erők helyett minden keresés után mindig i talál ügyes, helyüket pompásan megálló után­pótlásokat. A Nótáskapitányban igy jutott hálás szerephez Szily Mancika és Czirja Rózsika, akik amióta szerepelnek, a közönség tapsaiban találhatták meg játékuk kedves, örömet sugárzó szerepeik fiatal szépségük, bájos táncaik őszinte kritikáját R. Moly Margit, mint eddig min­den darabban, a lelke a szinpadi együttesnek, meleg csengésű, gyönyörű hangja, minden kis nüanszában megkapó játéka, fáradhatatlan tán­cai, elegáns toilettjei a darab lüktető főere, amely köré a többi, hasonlóan művészi játékot produkáló szereplők csoportosulnak. Balogh Miklós olyan bort meg nem vető huszárőr­mester, hogy öröm minden jelenetét látni. Az ő őrmestere nem kiabál, ordít, nem a zupásörmesterek „fajtájából való,“ hanem a szolgálat, az élet, s a „bor“ igazságain meg­­üllepedet „öreg“ huszár, akinek szerepe az egész darabon végig kedves, jóleső mosolyra fakaszt. Hegyi Lajos játéka kifogástalan, de a hangjából mintha elvett volna valamit talán a húsvéti „öntözés.“ Jóképű, elegáns huszárezre­des Németh Gyula, de a szerepének egyes, apró és mégis hálás részét nem aknázza ki, pedig neki a tehetsége, rutinja megvolna mindehhez. Pataky József minden mozdulata, szemének minden rándulása komikus erejű, fáradhatatlan táncos, és kifogyhatatlan humorú. Bukovszky pompás udvarmester, aki nem érdem­telenül osztozik szép partnerével a tapsokon. Balogh "Kálmán kitünően adja a szóki­mondó, kissé ugyan már megroggyant tagú és emlékezőtehetségü nagyherceget. De minden szereplője a darabnak, adja a legkisebb sze­repet is, helyén van, s részese a sikernek, a melyet a kedves darab szövege, zenéje egyéb­ként felig biztosit. Király József egyesületi el­nök, a darab rendezője, aki egyébként az egye­sület minden tevékenységében eddig is nagy elismerésreméltóan működött, bátran nézhet az ügyesen megválasztott darab további sikeres előadásai elé. A zsúfolásig megtelt nagyterem publikuma, amely egyes jelenetek megismétlé­sével, orkános tapsokkal hálálta meg a darab szereplői nyújtotta élvezetet, biztosíték, hogy a Nótás kapitányt még mindig nem látták ele­gen s akik már látták, azok sem látták eleget. A pompás előadást különben vasárnap megis­métlik. Q' gy és rATIS lA]/ Jiringßr-utca 14, II. ein. 0, (Haltér mellett.) 497 FISCHER Jókai Mór utca 13. 19 mindenféle villanyszerelési munkát a legelőnyösebb feltételek mellett a leg­messzebbmenő garanciával a munkáért és anyagért. a legolcsóbb árban izzólámpákat, lus­­terokat, valamint az összes villanyszere­léshez szükséges anyagokat nagyban és kicsinyben. Szerelőknek külön engedmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom