Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-08 / 4. szám

it 111 1' 4. széni! GsBtSrtSkf 1925. Január 8* C5SI Eittntéíí ár eMhWovftk «rtékfeea t Melyben ft vitiékre »vital ezétklldéeeel: Elfte ém 80 K, félévre 40 K, aegyedévre 26 K KttlfSldSv 160 Kő. Egrje* Bxám Ara * SO fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; 8ARANYAY JÓZSEF dr. SzerkeutŐBég éi kiadóhÍTatal; Nádor-a. 29., hová úgy a lap azellemi részét illető közlemények, adat a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. kfildeniSk Kéziratokat nem adunk vissza. HegjiM betenkiat háromszor: kiddel, csütörtököd fis szomkiln l miségi mii Komárom, — január 7. Kramárék egyik lapja, melyet igazán nem lehet azzal vádolni, hogy a nemzeti kisebbségek barátja volna, azzal lepi meg a világot, hogy a nemzetiségi probléma megoldását ajánlja. Csodálkozunk, hogy a nemzeti demokrácia is rájön arra, hogy itt megoldatlan nemzetiségi problémák is vannak és a német kérdés megoldásra vár, emellett van szlovák probléma is és itt van a magyar nemzetiségi ügynek megoldatlansága. Ezeket a kérdéseket a békeszerződé­sek szabályozták, de a békeszerződések végrehajtása még mindeddig nem történt meg. A németekkel nagy kulturális és gazdasági kérdések várnak megoldásra, a szlovákokkal, akiknek nagy többsége a pittsburgi szerződés alapján áll és az autonómiát követeli, szintén megkötendő a kiegyezés valamely formája és a ma­gyarokkal, akiket megkérdezésük és meg­­nyilvánitott akaratuk nélkül csatoltak eh­hez a köztársasághoz, nagy horderejű kérdéseket kell tisztázni és pedig legelső sorban az állampolgársági kérdést, azután kulturális szabadságunk biztosítását, gaz­dasági téren pedig a gyámkodás megszün­tetését. Enélkül az államgépezet csak aka­dozva és kihagyásokkal működik, amit az államrezon szempontjából is meg kell szüntetni. Mindez szorosan összefügg a parla­mentarizmussal, amely a legnagyobb mértékben megérett a reformálásra. Olyan parlamentárizmust, amely a kisebbségeket ott lehetetlenné teszi, amely az ellenzéki kritika elől mereven elzárkózik, csakugyan nem találhatunk alkalmasnak a nemzeti­ségi béke megkötésére. Az a nemzeti demokrata képviselő, aki ezt az eszmét felveti, a nemzetiségi problémát még ez évben megoldandónak tartja, tehát a választások előtt. Mi ne­künk az ügy nem olyan sürgős. Mi nem vagyunk türelmetlenek és várhatunk. Vár­hatunk a választásokig is, amelyek sok kérdést fognak tisztázni: többek között a nemzetiségi problémát is. Mert a nemzetiségek kielégítése nél­kül nincs konszolidáció, konszolidáció nélkül nem teljes a jogrend, jogrend nél­kül pedig demokratikus állam el nem képzelhető. II magyarság egységes Innia. — A magyar ellenzéki pártok egyesülése. — Érsekújvár, jan. 6. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságá­nak életére nagy horderővel biró esemény történt január 6 án, vizkereszt napján. Az itt j élő magyarság hivatott képviselői, az országos < kerebztényszociálista párt, az országos magyar, kisgazda földmives és kisiparos párt vezérkara, a nemzeti önvédelmi küzdelemre egységes frontot létesített és arravonatkozóan ünnepé­lyesen egyezséget kötött. A magyarság régi óhaja ment ezzel tel­jesedésbe és csak örömmel lehet üdvözölni ezt a m»g gyezést, mely az egységes politikai irá- 1 nyitásra nézve a jövö munkájának uj, egyenes I utat jelö t meg. A két párt országos vez tö­­| séga különüléseken tárgyalta le az egyezséget, | melyet a pártok vezetői és a központi iroda l igazgatója állapítottak meg. Miodkét ülésen a j meg j lent vezetőket az a gon doh t hatotta át ! és vezérelte, hogy az itt élő magyarságnak és l a vele egyforma sorsban élő sz pességi szász ; testvéreknek ügyét csak akkor lehet eredmá- I nyes»n szo’gálni és intézni, hogy ha tömör 1 egységben sorakozik föl a magyarság és a vei í együtt szenvedő más kisebbség abhoz a küz-Ideiemhez, amelyet jogaiért állandóan vívnia kell. Mindkét országos párt vezetősége elfo­gadta a pártok vezetőinek, sz együttes poli­tikai működés egysége és egységes irányítása tekintetében, együttesen szerkesztett pártközi megállapodást. A pártok vezetőségének ülé­seit közös pártvezetőségi ülés követte, ame­lyen ünnepélyesen ratifikálták az egységes mű­ködésre vonatkozó egyezményt. Az üléseket január 6 án délután Érsek­újvárt tartották. Délután 2 érakor az országos keregztényszocialista párt vezetősége Lelley Jenő dr. elnöklete mellett tartott ülést, melyen az egyezményt letárgyalták és egyhangúan el­fogadták. Az Országos magyar kisgazda, föld­mives és kisiparospárt orsaágos vezetősége dé'után 5 órakor Szent-Ivány József nemzet­gyűlési képviselő pártelnök vezetése mellett foglalkozott a pártközi megállapodásokkal, ame­lyeket egyhangúan elfogadott. Este 6 órakor együttes pártvezetőségi ülést tartottak, mely az itteni magyarságra nézve valósággal történelmi nevezetességű * volt. Az együttes pártvezetőség ülése a pol­­! gári kör nagytermében folyt le, amelyet a két I országos párt vezető férfiai teljesen megtöl­­j töttek. A közös gyűlésen megjelentek Egry Ferenc, Ficza József szenátorok, Körmendy Ekés Lajos, Jabloniczky János, Lelley Jenő dr. Palkovich Viktor, Szent-Ivány József, Fussy Ká man és Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselők, Petrogalli Oszkár dr., az egyesült ellenzéki iroda központi igazgatója és a két párt vezetőségének tagjai. A közös gyűlést Körmendy Ékes Lajoi nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg, aki rá­­mu atott a gyűlés nagy horderejű, sorsdöntő fontosságára és öröönének adott kifejezést, hogy a mit régóta óhajtott a magyarság, az most teljesr dósba ment. Majd javasolta, hogy a közös gyűlés az elnökséget, jegyzőt és hi­­j telesitóket válassza meg. A közös gyűlés elnökévé Ozorai József í dr. t, az érsekujvári kisgazda és kisiparospárt i elnökét, alelnöknek Néder Jánost, az érsekuj­vári kér. szoc. párt elnökét és jegyzőnek dr. \ Fleischmann Gyu át, a kér. szoc. párt főtitká­rát váias/tották meg. Az elnök meleg szavak­ban üdvö ölte a mag jelenteket és utalt arra, a fontos eseményre, amelynek a közös bizott­ság szón ülése folytán Érsekújvár szinhelye lett és örömmel állapította meg, hogy az országos frot és egységes munka megteremtése abban a városbán megy végbe, ahol azott élő magyar­ság azt már előbb megalkotta és gyakorlatban is keresztülvitte. Majd a határozatképesség megállapítása után előterjesztette indítványát az egyezmény elfogadására nézve. Az ünnepé y»s órában megragadó hatást keltettek a pártok képviselőinek nyilatkozatai, amelyekben a felszólalók pártjuk nevében je­lentették ki az egyezmény elfogadását és be* csü'etes megtartását. ELőnek Néder János az országos kér. szoc. párt nevében jelentette ki az egyezményhez való hozzájárulást, az orszá­gos m. feisg. földmives és kisiparos párt nevé­ben Holota János dr. jelentette ki csatlakozá­sát az egyezséghez, Nitsch Andor a szepasségi szászok nevében csatlakozott a megállapodás­hoz, Korláth Eudre dr. nemzgy. képviseld ps­­dig a ruszinszkói egyesült pártok nevében fo­gadta el az egyezséget. Az együttes ülés egyhangú, lelkes hatá­rozatban mondotta ki ezután az egységes front szükségességét és azt, hogy a mindkét párt országos pártv*zetösége által elfogadott meg-Í‘ áilapodással létrehozott egységes politika vég­leg elhatározott és feltétlenül végrehajtandó akarata mindkét pártnak. I Körmendy Ékes L'jes rövid felszólalás­­j ban azt kivárna leszögezni, hogy aki az egyez­séget meg nem tartja, annak sorsa olyan le­gyen, mint az áraid Oeskayé. Ozorai József de. elnöki záróbeszédével ért véget a nagy fontossága együttes ülés. A két párt az egységes politika irányí­tása céljából pirtközi vezérlő bizottságot vá­lasztott, melynek tagjai lettek hivatalból az összes szenátorok és nemzetgyűlési képvi­selők : Koperniczky Ferenc, Ficza József, Egry Ferenc szenátorok, Körmendy Ékes Lajos, Lelley Jenő dr., J.blonicíky János dr. Pál-Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. V^daXNitra 22PÁROVSKA 22. Állandó kiállítás köl­es belföldi bútorok­ban : Legmodernebb stylus ::: Díjtalan megtekinthető i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom