Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-07 / 42. szám
4, oldal. »Komáromi Lápok« A Város ragaszkodott az Összes beépített kőanyag átengedéséhez, «helyié utcái rendbelozásáNáí égető szüksége van. A megállapodás Szériát az nttestbeh tálált kőanyagot az áltain felhasználhatja, de Ugyanannyi mennyiségű és áiinőségtt anyaggal kell érté a várost kártáláhitania. Erős vita volt a helyi munkások alkalmá- 1 zása körül, melyhez a városi tanács rrgaszkódik. A folyammái nöki hivatallal szemben a helyi munkásság fokozottabb védelme mellett kardoskodtak a tanács tagjai. Feltűnt, hogy a tanács kommunista tagjú az egész tárgyalás alatt passzív magatartást tanusitottak. 1 konáiomi íraeilapiNí Mim Soltész Pál szolgabiró elnöklete alatt f. hó 6-án, hétfőn d. ti. ülést tartott, amelyen a hús a hal, a péksütemény és zöldség árakat állapították meg. A marhahús ára maradt á régi (12 K kilónként) A borjúhús árát ellenben erősen leszállították a régi 16 K-ás árról és pedig borjúkas kilója eleje: 11 korona, comb és vésés 14 korona Birkahús maradt a régi 10 K. A bárányfiús kilója 15 K Sertéshús kilója 15 K. Sertéshús a régi 14 K. A hal árakat az alábbiakban állapították meg: apró hal kilója 2—3 K. Balint, devér, jász, márna kilója I kilón aluli nagyságban ÍO K, 1 kilón felül 11 K Csuka 12 K A külföldről behozott halak kilonkint 1 K-val drágábbak. A luxus halak (kecsege, fogas, tok, stb.) ára a szabad alku tárgya. A pékáraknál a régi árak maradtak, csak a súlyban történt változás és a kifli, zsemlye súlya 4 dekáról a régi 5 dekára emelkedett. Örömmel jelezte Soltész Pál elnök, hogy a Hsztárakban pár hét alatt áresés várható. Már most is szálltak a liszt árak és a nullás liszt 380—3.90, a kettes 3 60, az ötös 330, az elsőrendű rozsliszt 3.20. Ezek az árak csökkenni fognak. Majd a zöld kerti termények árát állapította meg a bizottság és ezzel az ülés véget ért. Jókai és Komárom. Irta: Dr. Alapy Gyula. (Folytatás.) Végül meg kell emlékeznünk még Jókai Mórnak a nemzeti kiadás után 1912-ben, tehát halála után megjelent hátrahagyott müveiről is, amelyekben rengeteg emlékezést találunk szülőföldjéről. Egyik regényét, mely ebben a sorozatban jelent meg (A mi lengyelünk), mar ismertettük. Novellái és rajzai közt sok közülünk való ember és esemény kerül tollára. Épületes levél. Ebben a házasságról mond el anekdoták*!. Péntek Giborés Péntek Pál komposszessaorok a költő öregapjahoz hajtattak be farsang idején. Násznagynak kérték meg az öreg urat, de Péntek Péter és Pernek Pál, akiknek mindegy volt, melyikük kapja meg Zsuzsanna leanyió kezét, kosárral távoztak. (Házasság hajtővadász álképpen1) Nagypéntek2) című emlékezésében elmondja, hogy szülei ezen a napon templomba mentek prédikációt hallgatni és böjtőltek, délire hal és makos mácsik volt ebédre. A luteránus atyafiak még a kálvinis.áknál is szigorúbban megtartják a böjtöt. A káromkodó asszony.8) Szól ez a történet egy híres komáromi kofáról, Decsiné asszonyomról, aki a városház előtti piacon paprikát átült. Nem mert azzal senki se ki Kötni, mert úgy legorombitóttá, hogy arról koldult. A költő gyermekkorában találkozott egyszer vele a szigeten, de rettenetesen megjárta vele. A temetésén ott énekelt a kámusban. Decsiné minden vagyonát az ördögre testálta. A cigányasszony jóslata.4) Nemes Pulay Máriának a költő édesanyjának Banán kártyát vetett egy cigányasszony, aki megjövendölte, hogy az ő kezében levő könyv kinő a földből, nagy fa lesz belőle és minden ágán csupa könyv terem. •) Van még ui a nap alatt. *) Tál a láthatáron. *) U. o. ^Ü. ö. 19$6, áprilisí. Állami' Magántisztviselőknek Valamint a Tanítóságnak és tanuókDak, akik élbtükm nagyobbrészt zárt helyiségben töltik é* gyakran 1 ifáradnak, gyakran szükségük van elpeshedt, valamint tmerőltetett idegeik felfrissítésére. A halántékok, nyakszir és a homlok bedörzsölésére a járatos emberek az o'c^ó 39 és ki üi ően bevált ALPA menthol-sói-borszeszt használják. E=y kísérlet azonnal meggyőz ennek hatásáról es ezé' t ne hiányozzék sem Íróasztalról, sem műisztalról egy üveg valódi »Alpa« menthol sosborszesz. Kapható mindenütt. Ára 5 50 Ke. A harmadik ünnepnap.5) A prezsbitérium követelte karácsony es husvét harmadik ünnepnapjának is a megölését. Budai Ézsaiás ezt úgy veri vissza, hogy a harmadik ünnepen kikérdezi a prezsbiteieket a prédikációkból. A felelet gyengén ment és a harmadik ünnepet elejtették. A leghátulsó pad.6) Bájos komáromi történet a rátartós komaromi kálvinista asszo nyokról, akik Pu’ay Mariát, Ásvai jókay József fiatal házastársát nem akarták beereszteni egyik pádba sem. Az ura csináltatott egy uj pacot. A tegutoisó padba ült ezentúl és nagy tisztesség volt később arra, aki ebbe ülhetett. Gyermekkorából sok kedves epizódot mond el a már ismertetett helyeken kívül is. Négy esztendős koréban azt kérdezi édesapjától: „Tátikám, ha mink a házunkat eladnánk, tudnánk mink azon venni egy lovai?“1 Vörösmarty apánk.2) Diákéveiből Vörösmatyt icézi vissza emlékezetébe. Akkor meg keveset beszéltek róla Mikor Pozsonyban volt német szón, a magyar nyelv tanára egy versét tanította b;: „Átok read magyarok hazájaI Átok reád, Te pártos, büszke nép I4 (Salamon) Mikor Károly bátyi a Pesten ügyvédi cenzúrát tett, akkor hozta Pestről a Szózatot, mint újdonságot, ami nagy hatással volt lelkére. A legátus világ3 ban a református diákok nagyszerű régi szokását, a, legációt írja le; a legfényesebb eklézsia volt Ószőny, amely száz pengőforintot jelentett. Ez az első eminenseknek ju'ott. A első szereptanulás.4 Hivatal Anikóról, a hires Lendvay Marton későbbi, színién hírneves feleségéről emlékezik, akit kis gyermek korában a komáromi szigeti arénában látott a Miveltség és természet c darabban. A győri ütközet emléke5 és A magyar insurrekció emlékoszlopa6 az 1809 évi nemesi insurrekcióról szóló emlékezés, melyben apja is résztvett, mint hadnagy. Beleszövi ezt a Névtelen vár c. regényébe is. Mivel töltötték az időt a hajdani diákok 2 7 E kis korrajzban azt említi fel hogy kecskeméti jogász korában jogásztársait rajzra tanította. Komáromban igen szépen megtanult rajzolni és festeni. Az én életem regénye első részében szabadságharci élményeit beszeli el Komáromba küldte Kossuth Majthényi várparancsnok az utasításokkal. Ekkor látta szülővárosát háromnegyedrészben leégve. Nem ment haza, mert édesanyjával házassága miatt meghasonult. Majthényi köznépe nem adott a kormányzónak na^y pirlamenti harcoknak lett okozója a forradalom alatt Ekkor helyébe Guyont nevezte ki várparancsnoknak, aki kalandos utón jutott be az ellenségtől körülzárt várban. (Hősök) A Zichyféle gyémántok ügye, melyek miatt Madarász s) u. o. •) u. o. 1 öreg ember nem vén ember. (26. I) *—b Emlékeimből. *-* Emlékeimből. László réndőr miniszter erkölcsi halottá (Itt. Ugyanezt leírja a Forrada om alatt in művökben is. (Charivari, 100) Gbyczy Kaimant, Pazniárdy Denes t, Komárom megye é nagy fiait akkor fosztották meg mandátumaiktól. Itt közli az Esti Lapok miatt ei ene indított hajsza után Klapkától kapott rehabilitáló levelet. Egy kedtfes epizódot is mesel el Wiitdischgrätz hei cégről, aki a Csallóköz felől ostromolta a komaromi Várat. Aranyossy Dienés volt a csallóközi főszolgabíró, akt magyar nyelven akarta üdvözölni az osztrák fővezért* de az reáripakodott, hogy németill szóljon hozzá, Aranyossy meg is c.-eiekedie és így szólította meg: Euer Durchlauft. Eire a herceg azt mondta neki: beszeljen mégis magyarul. (A gyémantos pör) Ugyanezt az anekdotát elmondja Reminiscenciók arról az átkozott német nyelvről cimtt emlékezetében is8) Gűrgeynek Komáromból Buda alá vonulásáról ir (Ismét Pesten) és Pest bombáztál*sáról később Ezekben a napokban történt meg utolsó találkozása Petőfivel, akivel mar akkor meghasonlottak. A muzeum lépcsőcsarnohaban kerültek össze és egy Brosenbach nevű komaromi hadnagy is melléjük kerüli, akivel Komáromban együtt jártak Orbán Gábor rajziskoiájába. Ez a nyegle tiszt rájuk szóit nemeiül, hogy miért nem djenzik Nagy Sándor tábornokot, aki a múzeumban tartandó tarsasebedre érkezett. Születési adatáról ir Hogy kezdődött éz a dolog?1) című kis etmesezeseben, ahol biografusaival afelől polemizál, hogy ő nem február 19-én hanem 21 én született. Komáromban német világ volt, legalább a városházán németül hivataloskodtak. Apja árvák atyja volt és németül vezette a számadásokat. A Keresztelőre keresztszülői ajándékokat visznek a kis újszülöttnek. A város főbiraia, Amtman József uram, pecsétes levelet húz elő dolmányából. A helytartótanács elrendeli, hogy a varos magyarul levelezzen. Ez volt a legszebb ajándéka. Az én gyermekkori játszótársam.2) Konkoly Thege , Balázsról való emlékezését tartalmazza, aki Ogyallán lakodalmát lakta. Itt volt a költő is hatéves korában es játszott a kis Lizával, aki később Balázs bátyja második felesége lett. Komáromban valahányszor haza jött látogatóba edes anyja haiaia uian, mindig Konkoly Bjlázsékhoz szállt. Egy sziget története*) a mi gyönyörű Erzsébet szige.ünkrői szóló meleg emlékezés, ahol szép napokat töltött és itt volt előszűr színházban, mikor Hivatal Anikó játszott a darabban. . Hogy kezdtem én a kertészkedést?4; Vaiy Ferenc sógorának es tanaranak üdvös és péidaadó iskolai metódusát írja te, aki a kollégium udvarán viragos kertet csináltatott a tanulókkal. Itt szerette meg a kertet Jókai. Az én Iskolatársaim0) meleg és kedves emiekezes komaromi, pozsonyi, papai es kecskeméti tanuiótaasairol, tanárairól, Vaiy Ferencről, aki neveléséi irányította apja halála után, Tarczy Lajosról, Karoly baiyjaroi, aki őt Kecskéméire vitte jogasznak, ahoi megismerte a népéletet, megedzödöit, embciré lett. Miiyen bájos a kép, melyet Szikia Ferkórói az eiső eminensről rajzói, aki a szabadsagharc viharában pusztult el! Legkedvesebb könyveim-ben M olvasmányairól ir, Volt van és lesz2) kis vázlatában a képzőművészétről ir es arrúl emlékezik, hogy rajza a komaromi ref. püspökről tizenöt éves korában készült. Lerajzolta a tudós Liieráti Nemes Sámuelt is halottas ágyán, festeni pedig szintén Komáromban tanult egy átutazó vándorfestőtől Likiósi Vastag Miklóstól. Átlitólag Petőfi verse.3) Döbrentei Báliut Rev-Komároinban Szarka Jánosnál leírta Petőfi egy állítólagos versét, melyet később megküld Jókainak. Szarka Jánosról irt ezzel kapcsolatban, Komárom e híres alakjáról, aki Vörösmartyt is vendégül látta házánál és monostori szőllejében, ahova Jókai is kiment. A papír rongyok8) cimü naplótöredékében Pa.mandy Denesről, az 1848. évi nemzetgyűlés elnökéről beszél el érdekes adatot, melyet már Emlékeimből c. kötetében is elbeszél. Pazmándy komáromi alispán volt. Annak idején figyelmeztette a költő édesanyját, hogy “) Az én életem regénye. *—*7 Az én életein regényé.