Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-02 / 40. szám

■•lyvmbatoik évfolyam.

40. Mám.

0iMér««ii IMS# áprrtfa S.

■■■

KOMAROMI

l> OLITIKAI LA P.

EiitntteJ ár

NalykM te vüter* pMtai

wi 60 K, félérre 40 E, wefjtiém

irWkb«» l KétkUtttMi:

nirftidSi iso kí.

Égj« »ám ár»t 80 fillér.

» i

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Föszarkasztö; QAÁL GYULA dr

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár.

Wp mp Will

.«.easidtéi te kiadöhinUl: Náiar-a 28., nrj a l»5 isellemi (tetet illető költemény«*, ■$»; a uw Seek, etöfisettei te hirdettei dijak iU>. küldenük Kosira tokát nem adónk rima.

fcWlMü tetwkiai báreanw: tofln csgtirtSkn fa nutet«

Komárom, — ápril. I.

Megdobbant a magyarság szive arra a szózatra, amely Szent-Ivány József tornaijai beszédéből hangzott a köztársaság területén élő magyar testvérek felé, arra szólítva föl őket, hogy egyetlen nagy és erős pártban tömörüljenek és vá lvetve, megdönthetetlen egyetértéssel vegyék föl a küzdelmet a magyar nemzetiség jövőjéért. A magyarság e nagytekintélyű, puritán jellemű, önzetlen vezére intézi riadóját a magyar nemzethez, hogy a nehéz idők sorsdöntő óráiban eszméljen rá végre minden magyar arra, hogy fajának, nemzetének fenmaradása, egész létérdeke szükségszerűen azt parancsolja, hogy megbouthatlan egységben sorakozzék az egyetlen közös magyar fronton, amelyen magyar mivoltáért örökö3 harcban ugyan, de testvéri szeretetben összeforrva kell küzdenie.

Az egységes magyar párt szivekben élő gondolata időnkint ki ki tört, hogy testet öltsön a sokat szenvedett, megaláztatásokat átélt nemzet megpróbáltatásai között, de olyan valósággá, mely a magyarság javára szolgálhatott volna, fájdalom, mai napig sein tudott válni A hatalom elfogult sovinizmusa, az uralkodó kormánypolitikai felfogás súlyos akadályokat gördített útjába, de ezenfelül a konjunktúra kedvező alakulatait ügyesen kihasználni tudó s e réven a magyarság soraiba bekerült egynéhány hivat an vezetőnek magatartása és gátat emelt annak. A keresztény szocialista párt sajnálatos válságát is olyan vezetők idézték elő, akik a bizalom birtokában egyéni érvényesülésüket többre tariották az őket kövelő magyarság érdekeinél.

Ez a válság újra felszínre hozta az egységes párt goudolatát, mely nem engedi meg azt, hogy magyar és magyar között vallási, foglalkozási és társadalmi különbségek álljanak fönn, amely a köztársaságba kényszeritett magyar kisebbséget kompakt egységgé van hivatva tömöríteni, hogy közös érdekeink védelmére közösen szálljunk sikra és minden meliékgondolat nélkül teljesítsük kötelességünket, saját fajunk, nemzetünk iránt. Kulturális és gazdasági helyzetünk megvédése, biztosítása csakis az egységes párt keretén belül érhető el, mely nemcsak számbelileg, de erkölcsi erő tekintetében is épen egységes voltánál fogva nagyobb súllyal és nagyobb tekinléll'ffcl lesz képes törvényben biztosított jogainkért és igazainkért sikra szállani.

Mai nehéz helyzetünk, mely a jövőre nézve sem kecsegtet semmi jobbal, súlyos mementó arra, hogy értsük meg és támogassuk egymást. Nekünk, magyaloknak, eggyé kell olvadnunk, hogyha

nem akarunk a körülöttünk zúgó tengerben elveszni 1 Az egységes párt gondolata újra előtérbe került, a magyarság egyik kiválóvezére állította oda a magyarság vezérlő gondolatának. Az elhatározó nagy szó kell, hogy visszhangot keltsen minden magyar szívben és újra meggyujisa a lelkekben élő erős hitet, mely a nemzeti őserőből táplálkozik és amely nem engedi elpusztítani a magyarságot az élők sorából. Valóban sorsdöntő órák ezek, amelyek arra intenek mindnyájunkat, hogy testvéri egyetértéssel fogjunk össze és alakítsuk meg az egységes magyar pártot. Nehéz magyar sorsunkban meg kell szívlelni minden magyarnak a szózatot, azoknak is, akik vezetők, azoknak is, akik közkatonák, mert s csak az egységben találhatjuk meg bizto sitékát a magyarság megmaradásának.

= Szent Ivai.yt udvö/lik a szepesi nem^ j tek. A szépé i német párt Késmárkon választ- j mányi ölest tartott, wné'yen b hatóan foglal- : kozott az uj politikai helyzettel és egyhangúan elhatározta, hogy tovább is híven fogja támogatni Szent-Ivány József képviseld politikai I irányát. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos párt nagynevű elnök-vezérenek a következő sürgönyt kü dték: A szepesi né met párt mai választmányi gyűlése üdvözli képviselő urat és kijelenti, hogy tovább is hü harcosa lesz a képviselő ur hirdette eszméknek. Nitsch, Sirobl.

— A keresztényszochlista párt kongresszusa. A keresztényszocialista párt országos kongresszusát junius 1 én tartják Pozsonyban.’

A párt elnöki tanácsa a kongresszus egybehivásáról a következőket közli: Az országos kér. szocialista párt elnöki tanácsa 1925. évi junius hó I-én, délelőtt 10 órára Pozsonyba a Népház nagytermébe országos kongresszust hiv egybe. A tárgysorozatot később közük.

= Ltovd Geqpe és a határkérdés A londoni alsóház legutóbbi ülésén foglalkoztak a genfi jegyzőkönyvvel, ameiyet Lloyd George is bírálat tárgyává tett Példákkal illusztrálta a döntőbíróságok kivihetetlenségét. Románia — mondotta — hive a genfi jegyzőkönyvnek és mégis azt kérdi, hogy hajlandó volna-e Románia a Magyarországgal vitatott területek határkérdését a döntőbiróéág Ítélete alá bocsátani? Ugyanilyen vitás, határkérdés van Csehszlovákia és Magyarország között is és kérdi, hogy vájjon hajlandó volna-e Csehszlovákia ezekben a kérdésekben a döntőbíróság Ítéletét kérni? A csehek statisztikája — szerinte — úgy van összeállítva, hogy mindent bebizonyítanak, amit csak akarnak.

Komáromot is puhítják.

Komárom, —április 1.

Csakugyan közelegnek a választások.

A kormány eddig nem látott erővel dobja rá magát a népre künn a falvakban. Csánkipárt, Mike-párt, sőt a Krámár-pártis dolgozik, igér, gyúr és terrorizál. Mert tetszik tudni, a demokráciának a fegyvertárában a terror is ottan szerepel nem ugyan bunkósbotok alakjában, hanem olyanformán, hogy ha nem jösz velöak, akkor elvesszük a trafikodat, vagy a

korcsmádat. Gombamódra létesülnek a főldbériő szövetkezetek, földmives pénztárak, takarékszövetkezetek, amelyek a választások után, mint a szappanbuborék, pattannak szét.

Komaromban is megjelentek már aa előcsapatok és az ostrom rövidesen megkezdődik. Itt azt mondják: Komáromra szép jövő vár, de mivel ellenzéki, hát a kormány nem törődik vele. Majd ha megpuhul, akkor lehet róla beszélni, hogy történjek valami érdekében.

Hat az is igaz, hogy soha ilyen alávaló és frivol módon nem éltek vissza a kormány nevevel, mint itten. Láttuk a hat év alatt, hogy a Kormány mit tett Komáromért. Elvitte minden hivatalát, leépítette forgalmát, állami közmunkákat igért és a helyi ipar és munkásság támogatása Helyeit kiadta idegen vállalkozóknak és idegen munkásoknak, akiket százával telepitett ide. Mikor állami munkára van kilátás, akkor felhailatszik a csatakiáltas a hivatalok részéről : etö az illetőségi bizonyítványokkal.

Azt mondják erre a kormánykortesek, hogy minden azért történt így, mert a város lakosságának túlnyomó többsége ellenzéki. Ha ellenben a kormány pártjaiba beterelhetők lesznek, a magyar álláspontot feladják és nyelvükről, nemzetiségükről hajlandók megfeledkezni, ha a munkás búcsút mond a kommunizmusnak, amitől helyzeie megváltását reméli és beáll szalon szocialistának, akkor egy csapásra megváltozik itt minden.

Bizonyára visszahozzák az összes elvitt hivatalokat és velük a forgalmat, minden ember számára kinyílik a híd útlevél nélkül, az idegen vállalkozók és munkások hazamennek Piagába és itt beüt az Eidorádó Az állami hivatalnokok nyájasan cirógatnak bennünket és a jövedelmi adó bizottság udvarias bocsánatkérések közt mérsékli egyötödére adónkat. A kormány itt építkezni fog, gyárakat alapit és visszaáll a beke korszaka, amikor mindenki szépen megélt, aki dolgozni akart.

Talán akadnak olyanok, akik ezeket a mer séket is elhiszik. Hiszen mindig voltak politikai kiskorúak, akiket be lehetett csapni és kölőfékkel vezetni. Egyről .azonban megfeledkeznek, a párttól az urnáig kell menni. És a szavazás titkos; vagy nem les/ az?

A város közgyűlése.

A kommunisták bizalmatlansági indítványa Csizmazia városbirö ellen. — A városi munkások bérviszonyaira vonatkozó szabályrendelet. — 62.800 koronával emelték a munkások bérét. — Bérbeadják a városi szántókat.

Komárom, — márc. 31.

A kedden, március 31-én megtartott városi képviselőtestületi közgyűlés nem volt hiján érdekes eseményeknek. A tárgysorozat egyik pontja szinte pikáns csemtge lehetett azok részére, akik a közgyül s'csak azért szokták látogatni, hogy az előfordulni szokott, legtöbbször a város- és közérdekével semmi összefüggésben nem lévő személyes torzsalkodásnak tanúi legyenek. A kommunista párthoz tartozó képviselőtestületi tagok egy terjedelmes beadványban tették kritika tárgyává Csizmazia György városbiró eddigi működését és miután abban a maguk részéről semmi gyönyörűséget sem találtak, bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő a közgyűlésnek. A dolog pikantériája pedig az, hogy a városbiró mint munkás, a kommunisták segítségével jutott a starosfc székbe, «kiknek, megválasztása után, de szetesen előzetes megegyezés szerint reve