Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-24 / 36. szám
1925. március 24. »Komáromi Lapok* B. oldal. met és hogy komolyabb összeütközésre nem került a sor. az annak köszönhető, hogy a közönség többsége a saját vesztén kacagva mulatott. i Az impresszárió állandóan hivatkozik az atmoszférái zavarokra, a tölcsér folyton hagza- J varokkal küzd és pokoli kacajba tör ki a kö- j zönség, amikor az impresszárió jelenti, hogy j — Fünf minuten pause. j — A műsor legsikerültebb pontja ez lesz — kacag a közönség. A közönség körében azután kialakult az a nézet, hogy a Rádió vállalat embereinek mint szakértőknek tudniok kellett volna, hogy olyan időben, minő vasárnap este volt, nem lehet jó előadást tartani, a félórai kínos vergődés után ki kellett volna jelenteni, hogy az előadást más- j kor tartják meg, vagy hogy a pénzét mindenki visszakapja. A cég jó hírnevétől ezt mindenki elvárta volna. Mivel azonban ez nem jutott a Rádió embereinek eszébe, a közönség elvárja a vállalattól, hogy költségei levonása után fenmaradt összeget odaadja valamelyik komáromi jótékony vagy kulturális célra. Később már javult az időjárás és Bécsből, Zürichből, Münsterből, Berlinből, Münahenből lehetett egy kis hangverseny részleteket hallani. Aki türelmes volt, az fél 11-kor egy éne kesnőt hallott Zürichből egészen jól énekelni. Ekkorra már a türelmeden közönség rég a kávéházakban mulatott. Pedig ha türelmesen vár 11 bor egészen jó dolgokat hallott volna. Táncvizsga les» a Vigadóban szombaton Komin éknél._______________ A zsidó cserkészek kabaréja A komáromi zsidó cserkészszapat már tavaly megalakult és több sikerült kirándulással, gyakorlatozással tette nevét népszerűvé. A nagy közönség előtt azonban szombaton, március 21-én mutatkozott be. Ez alkalommal nem a testi fürgeséget, edzettséget mutatták be közönségünknek, hanem a szellemi torna terén jeleskedtek. A szellemi frisseség, taiélékonyság, leleményesség berkeiben is éppen olyan élénkeknek, eleveneknek bizonyultak, mint a cserkészgyakorlatok alatt. A szombati szellemi debüjük, kabaréjuk és táncmulatságuk hivó szavára a Kultúrpalota egészen megtelt érdeklődő közönséggel, amely meleg rokonszenvvel fogadta a zsidó cserkészek első kabaréját és bálját. A műsor ügyesen volt összeállítva. A darabok megválasztása, a szereposztás, a betanulás, a rendezés minden tekintetben kifogástalan volt és a zajos tetszést meg is érdemelte. A változatos műsor előtt Winterstein Jenő főrendező köszöntötte ügyes fordulatokban gazdag beköszöntő beszédében a meg jelenteket. Élénk színekkel ecsetelte a szinpad hatását a közönségre, amelyet arra kért, hogy szeretettel fogadják első bemutatkozásukat. A zajos tapsokkal fogadott konferálás után kezdetét vette a műsor. A nevető ur című tréfás jelenet címszerepében Kertész György igen otthonosan mozgott és a szerepének minden komikumát jól ki tudta használni és állandó derültségben tartotta a közönséget. Kedves volt szerepében Elbert Rózsi, (Smolkáné), Hirsch Erzsi (Szobalány), Weisz Zoltán (Tiborka) Emelte a sikert Schvartz László, Lővinger Béla ügyes játéka. Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező raktárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, MWŰ feltételek öiellBtt. Elfogad fegyverkésziíést és minden e szakmába vágó javítások d teljes jótállással, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Majd a zsidó hitéletből vett vallásos kép (Kaisszel Hamárovi) következett. Itt különösen bájos jelenség volt Lővinger Ilus (Tünemény). Kellemesen csengő hangja valósággal üde muzsika, szín és bájosság. Scheiner Andor (Eliezer) igazán nehéz szerepét lüktető drámai erővel játszotta meg. A két pompás alakításhoz méltó miliőt nyújtott Klein Ada, Kohn Piroska, Korai Ferenc, Schwartz László, Hacker István rutinos játéka. A megható jelenet után újra a vig múzsa ütött tanyát a kultúrpalota színpadán. Egy pesti utazó ne olvasson francia lapokat kacagtató vigjáték címszerepében Korai Ferenc aratott osztatlan meleg sikert Ügyes mókáival, élénk játékával halálrakacagtatta a közönséget a komáromi műkedvelő gárdák e jeles tagja. Goldschmied Sári bájos, szellemes, fiatal aszszonyka volt, Hirsch Erzsi pedig ügyes szobalány, Ehrenthal Rózsi pedig fess hercegnő. Scheiner Andor, Elbert Zoltán, Sugár Frigyes, Neuhauser Lajos, Lővinger Béla és Zoltán, Schwartz László kis szerepeikbe is életet tudtak önteni. Mondanunk se keli, hogy a változatos műsor mindegyik száma után zajos tapsok zúgtak fel a nézőtér tömött sorából. A nagy sikert aratott műsor után a nézőtér pár perc alatt táncteremmé alakult és a cigány gyújtó nótáira megkezdődött a tánc A fáradhatatlan táncosok vígan röpítették a bájos táncosnőket. A pompásan sikerült mulatság gyöngyöző jókedvben világos reggelig tartott. A rendezőség figyelme, körültekintő agilitása meghozta a kivánt eredményt: a teljes sikert. Blues és Tangó verseny lesz 28-án Komineknél a Vigadóban. Előadások, mulatságok. Március 25. D. u Beregi Oszkár szavaló délutánja a kultúrpalotában. Március 25. Este. Beregi Oszkár vendégszereplése A kisértelek cimü drámában a Földessy színtársulattal a kultúrpalotában. Április i. Cziczka Angela zongoraművész és zeneszerző önálló hangversenye a kulturp.-ban. Jimius l' Gyermekdélután a kultúrpalotában. Kominek tánciskolájában szómbaton táncvizsga lesz. Szabadoktatási előadás a Kultúrpalota emeleti színháztermében 1925« márc. 27-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel Mezey János dr. főorvos. A tuberkulózis és az ellene való : védekezés : címen tart előadást. Ezenkívül a kísérő műsor. Belépődíj niftss, csak kiadásai fedezésére kér minden látogatótól tetszés szerinti, önkéntes adó mányokat a Jókai Egyesület. 28-án nagy táncverseny lesz Kominek tánciskolájában. HÍREK. — Aixinger László előadása. Vasárnap délután tartotta a Jókai Egyesület az idei szezonban utolsó előtti szabadoktatási előadását a kultúrpalotában igen szép számú közönség előtt. Ez alkalommal Aixinger László, a pozsonyi Hiredó népszerű szerkesztője, a Komáromban is olyan népszerű előadó tartott előadást „Mi, mint tanuk“ címmel, a tőle megszokott szellemességgel és a mindvégig érdekfeszitő előadást a kriminológia teréről. A bíróság elé beidézett tanul írja le érdekes megfigyelésekkel, szellemes megjegyzésekkel kisérve. Nem egyszer hangos derültségben tartotta a ha Igatóságot, igy pl. amikor arról beszélt, hogy a tanúnak beidézett nők rendesen elfelejtik, hogy hány évesek, amikor a bíró a koruk után érdeklődik. Ilyenkor mindig tévednek a saját javukra. Az előadó igazán kellemes estét szerzett a közönségnek és zajosan megtapsolták. Utána egy bájos leányka mosolygott le a színpadról a közönségre: Litochleb Rózsika, e bájos jelenség. Kellemesen csengő, üde hangján Abt Ferenctől egy kedves müdalt énekelt el németül. Majd magyar dalokra csap át és Kacsóh Pongrácznak a János vitéz szerzőjének egy megható szerenádját énekli el zugó tapsvihar közt. A közönség tetszésmegnyilvánitása újra a lámpák elé hívja a kedves leánykát, aki műsorát Csak egy szép lány van a világon kezdetű népszerű dalj lal toldotta meg. A kedves szereplő bár most I kezd magyarul tanulni, a magyar dalokat tiszta '■ kiejtéssel énekelte el. A szép ráadásért is zajo| san megtapsolták. — A Ref. Ifj. Egylet vallásos estélye, j melyet vasárnap, március 22-én tartottak a i Kollégiumban, egészen újszerű programmal j lepte meg a közönséget. Az előadás és bibliaj magyarázat anyagát egy vallásos drámai szin‘ műbe vonta össze, melynek „Lemondás“ a cime. ! A lélektani törvényekre felépült színmű könnyű j lepergésben mutatta be egy világias, vallástalan, ! gögös család életének kétségbeejtő drámai forduló pontját, melynek legfontosabb mozzanata az utolsó jelenet megrázó lelki — tusájában ál ott előttünk, ahol is Isten győzve a hitetlen család lelkileg megmentett lányában (Vilma): úgy ment vissza az, meghalt apjához, ! mint aki megtanult lemondani — a Krisztusért. Hozzá simultak a főeseményhez a darab többi jelenetei is: igy a meghatóan finom szeretetben ! élő mama és lánya (Hús), továbbá a szeretet' munkát végző szereplők. A meseszövés két j monológja (a nagymama hittel teljes, Kettössy Zsiga hitetlen halálának elmondása) éles magyarázatát adták Vilma lelki-lemondása értékének.— A szereplők közül ki kell emelni Sebestyén Mariskát (mama) és Göttl Erzsit (Vilma), akik ’ finom átérzéssel játszottak. Az elöbbeni a hivő | anya csendes szeretetével, az utóbbani drámai í erővel adták vissza a darab két legnehezebb j szerepét. De ügyesen játszott a többi szereplő : is: Göttl Baba, Boioss Matild, Lelkes Iza, Tóth Ilus, Magyaríts Ilus és Lelkes Rudi. — Csukás \ Tinka S2ép hatással, átérzéssel szavalt el egy í verset. Cserekley Margit kedves zongora számmal tette kellemesen vá'tozatossá a programmot. : Énekelt még Mayer Itus tetszés mellett. Az estély másik hosszabb száma a vetitett képes előadás volt: Katakombákról. Az őskeresztyény: ség fájdalmasan dicső emlékű temetkezési és ; istentiszteleti helyeit szép képek szemléltették. ■ S a közönség lelkiben maradandó hatást hagytak hátra az igazi hithüség martirormágba folytott
