Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-21 / 35. szám
1925. március 21. »Komáromi Lapok« 5 Eliadassk kezd»te hétköznap este WÍMakor MODERN MOZI KOMÁROM TISZTI PAVILLON Diadások kezdete vasár- és fionepaap ü.2,UWó. Szombat és vasárnap, március 21 és 22*én. I. rész. Vaaérnap csalt 2 el8adá« fél 7 *s fél 9 órakor. Hétfőn é<* kedden, március 23 és 24 én. II. rész. »9 Pafhésfiéger! Path és láger! ODETTE A SÖTÉT FÉLHOLD B I R O D A L Ml A B A N. Hatalmas kalandordráma. Főszerepben a csodaszép párisi művésznői JEANE EDIT. MEINL GYULA KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, Nádor-utca 2. ' II ■■■ Ili ■ I 7" , V Kemencky József asztalos, Keő Aurél ny. intéző, Kertész Jenő kereskedő Kertész Miksa magánzó, Kincs Izidor kereskedő, Király Karoly ét>szerész, Kircz Alfréd fakereskedő, Kis<a Andrej vásáros, Kiss István kályhás. Kiss Jtnos asztalos, Kiss József szatócs, Kiss Mór kereskedő, Kiss Miklós szabó, Kitzing Márton szabó, Kldter Lipót fakereskedő, Klein Dízső keres kedő Klein Félix f-ikereskedő, Klein Hermann kereskedő, Klein József szatócs. K ein Mór szállító, K öpf er Mór fakereskedő, özv. Klöpfler Mórné magánzó, K'ug Jinos hentes, Knapp B>la bankház’ul jdonos, Kóczián Péter borbély, idb K czor Gyua üvegkereskedő, Kohn Albert szűcs, Kohn Arnoldné szatócs, Kohn G^u'a fiakeres, Kohn Jakab nagykereskedő Kohn Lipót pék, Kohn Márk gyümölcskereskedő, Kohn Mór magánzó, Kohn Simon asztalos, Kohn Vi'tnos szabó, Kohn Vilmos kereskedő, Kohlmann Emil szeszkereskedő, Kohlmann Jakab kereskedő, Kohmann Jolán üzletvezető, Kollányi Miklós ny. jegyző, Kotay Rezső kereskedő, Komáromi Ede magánzó. Az 1925. március hó 24 én tárgyalandó adózók névsora: Komáromi Viktor kőfaragó, Kominek Antal tánctanár, Kopócs András hentes és koresmáros, Korai Aladár csemegekereskedő, Özv Korén Józsefné rövidárűkereskedő, Kornély József kőmives, dr. Kovács Gyula fogorvos, Kovács Gyula gépkezelő, Kovách Tihamér g-ógyszerész, Kovacsics Ernő hentes, Kov csics Imre hentes, Kovacsics Vilma szatócs Kovacsik Stefánia fényképező, Kőhalmy Károly bognár, Kőrös István cipész, Krafcsik Ján kőmivessegéd, dr. Ktausz Artur orvos, Krausz Béla kereskedő, Kn>usz Daniel üveges, Krausz Dezső kereskedő, Krausz Henrik cipész, Krausz Samu kereskedő, özv Kreft Ferercné vendéglős, Krizán Anna, Kubányi Teréz drogéria túl., Kucsera István fazekas, Kuóera Ján borbély, Kuján József vendéglős, Kvatek Ferenc borbély, Komlós Dávid ügynök, Koneciy József kovács a hajógyárban, Laky Ignác szatócs, özv Laky Istvánná vendéglős, Laky Latos csizmadia, Laklóth Ján bérkoc is, Lakíóth József borbély, Lalák Jenő hentes, Lang Jenő s/atócs, Langsádl Alajos asztalos, Langsádl Gyula kőmi/es, Langsádl József kőmives, Langsádl Károly kertész, Langsádl Lajos kőműves, Lecnmann Frant. pariplavebry kapitán, Legát Gyula borbély, Lelkes Lijos csizmadia, Lenhardt Mihály szíjgyártó, Lesi István csizmadia, Letenay Vi mos nagytőzsdén, özv. Licht Ödönné fényképész, Lichtensthál József korcsmáros, Lichtensthál Rezső vendéglős, dr. Lipscf.er Mór orvos, özv. Lip’ay Józsefné borbély, Liszák József aszta ossegéd, Liszák Mária tőzsdéé, özv. Liszkay Jenőné nyugdíjas Lócsai József alkalmazott, Lóránd István mozitulajdonos, I Lovász Ferenc szabó. Jókai és Komárom, Irta: Dr. Alapy Gyula. (Folytatás.) x A nagy ellenség >) című elbeszélésében Sóki Nagy István kapro.iyi (költött helynév) Molnár Márton fiának történetét beszéli el, ki vele együtt tanult; ennek testvére református pap lett, de hivatalát elhanyagolta és azért apja kitagadta. A költő résztveit az apa temetésén a kántusban és a kitagadott fiú elátkozta testvérét és a szülői házat. Az 1838. évi nagy árvizet írja le. mey Komárom városát megkímélte, de *) A barátfalvai levita. Újabb elbeszélések. igazán nem volna tanácsos összehasonlítani őket a mi siralmasan megtépett legénységünkkel, mert az ellentét csak még kirívóbb lenne... Majd kiadja a tábornok a parancsot, hogy vonuljunk be vele a városba. Menetoszlopban követjük az oroszokat. Az úton látszik, hogy minden oldalról jönnek a muszkák, hármasával, négyesével, kisebb nagyobb csapatokban. Az ut mentén álló rutén lakosság mosolyogva üdvözli a jövevényeket, egyik-másik nő kendőt lobogtat feléjük ... Utálatos látvány. A város kapuja előtt elterülő nagy térségen állanak meg a csapatok, a kapu előtt már orosz őrség áll. Közben dalolva jön egy kozák divízió, kisded mokány lovaik elevenek, lovasaik vidámak, karban énekelnek, a tisztjük veri hozzá a taktust. Egész délelőtt ott ácsorognak a katonák, anélkül, hogy valaki gondolna velük. A várparancsnokság már kora reggel kiküldött két vezérkari törzstisztet az orosz főparancsnoksághoz, hogy a vár feladásáról és annak körülményeiről tárgyalást kezdjenek Szeliwanov tábornokkal, a körülzáró hadsereg parancsnokával. A parancsnok azonban szóba sem akart velük állani s minden nemzetközi jogszabály ellenére, egy szobába vitette őket, mint túszokat kezeltette és fegyveres őrrel vigyáztatott rájuk. Dühös volt, hogy Przemysl oly későn adta meg magát. Az orosz tábornok később észretért és aztán megbeszélte a tisztekkel az átadás ügyét, de csak másnap engedte vissza őket. Délután 5 órakor megérkeznek a VII. erőd vonalából is a csapatok, amelyek eddig Pralkovcén vesztegeltek. Itt találkozom a 31-esek másik két századával s velük együtt Ferenczy Károly, Nagy Győző, Goda Elek, Jausz Lajos parancsnok és Kálmán Móric dr. főorvos bajtársaimmal, akiknek viszontlátása egy pillanatra kiemelt fásultságomból. Hat órakor megindítottak bennünket a városba és esi éré a 31-eseketa pályaudvaron álló üres vasúti kocsikban helyezték el, ahonnan a közelben levő Frankiféle mümalom padlására telepitették őket. A tiszteket a városban található üres lakásokba szállásolták. A város képe is nagyon megváltozott A San folyó vashidjait felrobbantották, a vasúti hidat a levegőbe röpítették, a folyó melletti házak ablakai porrázuzódtak és egész nap robbantottak mindenfelé, úgy hogy el lehetett mondani, hogy a pusztítás nagyszerűen sikerült. A fegyvereknek és töltényeknek jelentékeny részét a Sanba dobták, a folyó — mely a nappali olvadás következtében megáradt — sok egyéb hadianyagnak és fölszerelési tárgynak is temetője lett. Az uccákon orosz katonák járkáltak, a legtöbbnek két-három tiszti kard volt a nyakába akasztva, melyeket a hadifogoly tisztekről az utcán oldottak le. Itt-ott a jövevény katonák nem riadtak vissza a lakások fosztogatásától sem, ami kezük ügyébe esett, bizony eltulajdonították, hogy azután a nélkülöző lakoságnak jó pénzen eladják. Másnap németnyelvű parancsban jelentette Artamanov gyalogsági tábornok, hogy a várparancsnokságot átvette, térparancsnok Gandurin tábornok lett. A parancs szerint először is az összes órákat meg kellett igazitanunk keleteurópai (petrogradi) idő szerint, ami annyit jelentett, hogy egy egész órával hátrább kellett tolni a mutatókat. A parancs egyébként intézkedett a rend föntartásáról, szigorúan elrendelte, hogy a foglyoknak szállásaikat elhagyni nem szabad, a várban levőket pedig nyugalomra és csendre figyelmeztette. Az ágyuk ugyanis a város felé vannak irányítva és a legkisebb rendzavarás esetén lövetni fogja a várost. Egy későbbi parancs rendelkezett a hadifoglyok elszállításáról. A tiszteket elkülönítették a legénységtől, csak tiszti legényüket vihették magukkal és külön csoportokban március 25 én este megkezdték Oroszországba való szállításukat. Orosz hivatalos jelentés szerint Przemysl átadásával hadifogságba esett 9 tábornok, 2593 tiszt, 1050 hivatalnok és 113890 különböző csapatbeli katona. Ezzel tényleg beállott a hadifogság, as orosz tyepluskákat (marhaszállitó vasúti kocsik) megíömték a przemysli fogiyokkel és heteken át szállították őket az oroszországi siralomházakba. 192 mindenféle villanyszerelési munkát a legelőnyösebb feltételek mellett a legmesszebbmenő garanciával a munkáért és anyagért. a legolcsóbb árban izzólámpákat, lusterokat, valamint az összes villanyszereléshez szükséges anyagokat nagyban és kicsinyben. Szerelőknek külön engedmény. r •
