Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-07 / 29. szám

2. oldat. Komaromi Lapok 1925. március 7. JilöllÓ iBllÉSÍ jutányosán szállít Hermann és Weisz 160 vaskereskedés Bratislava, Duna-u. 43. Ezt persze akkor vonja vissza, amikor neki jő! esik. A parlamenti felelősség elve nehezen megy bele a demokratikus ko­ponyákba és egy kis jogsértés nem okoz heves főfájást. Ezek után nekünk más leiadatunk nem lehet, mint tiltakozni minden jog­fosztás ellen. Nemzetiségünk léte vagy nem léte forog kockán, ha itt sorainkból ismét százezreket vág ki az illetőség kaszája. Tiltakozni teljes erővel, tele to­rokkal és tüdővel, hogy hangunkat meg­hallják mindenfelé és Európa feleszméljen annak a tudatára, hogy kellős közepén egy nemzet fiaival nagy igaztalanságokat követnek el.-- Vezérlőbizottsági ülés. (E. S. 0.) a sziorenszkói és ruezinszkói szövetkezett ellenzéki pártok pártközi vezérlőbizottsága hétfőn d. e. ülést tartott ótátrafüreden. Az ülés elején Szent- Ivány József indítványára a pártközi vezérlőbi zottság elnökévé Bittó Dénesi, helyettes elnökévé pedig Szilassy Bélát választották meg egyhangú­lag. Kelley Jenő javaslata alapján megállapod­tak a nemzetgyűlési választásokon elfoglalandó magatartásra nézve és váiasztókerületenkint fel­állítandó választási bizottságok alakítását hatá­rozták el. Az állandó bizottságok munkarendié­­nek kidolgozása végett kiküldött bizottság ter­vezete alapján, politikai, közigazgatási, jogügyi, kulturális, társadalmi, szervezkedési, sajtó, szó­ciális és munkaügyi, továbbá közgazdasági al­bizottság szervezőiét határozták el, amelyek kö­zül az utóbbinak mezőgazdasági, továbbá ipari és kereskedelmi, valamint pénz, adó és hitelügyi alosztálya lesz. Ez albizottságok fogják végezai az érdemleges munkát és szakkérdésekben vé­leményező testületéi lesznek a vezér»ő bizottság­nak és a Közpooti Irodának. Elhatározták a Petrogalli alap léte itése érdekében, valamint a P. M. H, által indított gyűjtés egyesítését, az egyesitett gyűjtést egy bizottság fogja irányítani, a gyűjtés eredményét elsősorban néhai Petrogalli Oszkár síremlékének emelésére, az azonfelül összegyűlő összeget pedig egy később meghatáro­zandó nemzeti célra fogják fordítani. Több in­dítvány letárgyalása után a legnagyobb összhang jegyében lefolyt ülés végétén. A délután folya­mán megalakultak az albizottságok. — A cseh néppárt meghátrálása. A koa­líció, melyben már olyan teszült volt a helyzet, hogy a szétbomlás eshetősége hajszálon füg­gött, az utolsó pillanatban ismét rátalált ön­magára és bár némi szépséghiba esett a dolog­ban, megbékélt az összes lázadozó elemekkel. A csütörtöki nemzetgyűlésen a kormány a német szocialistáknak sürgős interpellációjára adott válaszát nyomtatásban szétosztotta a képvise­lők között és így vita nem volt. A képviselők ptdig a nyomtatványból tudomásai vehették, hogy & kormány szerint a szlovenszkói püs­pökök pásztorlevele alkalmas arra, hogy Szlo­­venszkón veszélyeztesse a felekezeti békét és a polgári szabadságot. Amily mértékben tisz­teletben tartja a kormány az elismert feleké­­zetek jogait, ép oly mértékben fog ügyelni az állam törvényeinek megtartására és nőm fogja tűrni, hogy bárki is megsértse a lelkiismereti szabadságot. A kormánynak az a nézete, hogy az állandó béke csak ügy biztosítható, ha szabályozza az állam és egyház viszonyát A helyes megoldás a legsürgősebb feladata a kormánynak, mely mindenben hű marad az 1922. októberben vallott programjához, fiz a válasz, mely kompromisszum eredménye, első­sorban a cseh néppártot érinti, amely heteken át tüzelt és fenyegetődzött, arra az esetre, hogyha a kormány a püspöki pásztorlevél dol­gában a kathoiúu* papság elten fordulna. A nyilatkozat egyben a csen néppárt mtghátrá* iását is jelenti, ez azonban mellékes, mert a fő az, hogy a hatalom birtoka üjra a koalíció kezében maradt. Ezzel a hírrel kapcsolatban megírhatjuk, hogy a szlovák néppárt eddigi álláspontjához hajthatatlanul ragaszkodik es áliitóan löl lógja kivui a szlovák papságot, hogy folytassa a pásztoriévá! felolvasását. = Nehézségek a gazdasági tárgyalások­nál. A magyar és csehszlovák kormányok kö­zött hónapokkal ezelőtt megindult gazdasági tanácskozások igen nehezen naiadnak előre. A tárgyalások alatt sok nehézség merül fel a kü­lönböző kérdések körül, amelyeket a feleknek el kell hárítani. A Venkov azt írja ezekről a tárgyalásokról, hogy azért haladnak olyan las­san, mert a magyar vámtarifa túlságosan ma­gas díjszabásokat állapit meg épen azoknak az aruknak a bevitelére, amelyek a csehszlovák gazdaságnak fontosak. A másik nehézség az, hogy a magyar kormány szabad bevitelt kért Csenszlovákiába lisztre, gabonára, tojásra, vajra, zsírra és élőállatokra. Ezeknek a követelések­nek a teljesítése alap szerint nagy nehézségekbe ütközik, de kiváncsiak volnánk arra is, hogy a csehszlovák kormány részéről milyen kivanal-POLIO —v. a legjobb mosószerek! | __:_Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. ===== „Móricz bácsi“. Irta: Herczeg Ferenc. Kezdő író voltam, midőn Feszty Árpád barátsága révén bejutottam Jókai bizalmas társaságába. Bennünk, akkori fiatalokban, ép­pen annyi türelmetlenség élt az öregekkel szemben, mint a mostaniakban. Jókai dicső­sége azonban megiölebbezhetetlen valóság volt, akár a Duna vagy a Gellérthegy, öt megkritizálni sületlenség lett volna. Egy em­beröltő óta nemzeti nagyság, nekem pariig gimnazista korom óta, amióta fülledt, édes órákban elolvastam — nem 1 befaltam az első Jókai-regényt: legendák hőse volt, akit ha­landó emberi mivoltában elképzelnem nehéz volt. Végigmentem tehát a Bajza-uicai ház kavicsos utján és oiyan szivdobbantó, olyan reszült és valószínűtlen hangulatban, — mintha Mátyás királyhoz vagy Zrínyi Miklóshoz kellett volna audienciára mennem Soha még királynak nem volt méltóbb major domusa, mint Jókai Mórnak Feszty Ár­pád személyében. A fiatal nagytehetségü festő telve volt tűzzel, merészséggel és fantáziával, állandóan mámoros volt a szépség és a ma­gyarság szereteiétől, gyermekkora óta rajon­gója Jókainak és egészben véve maga is olyan, mint egy Jókai féle regényhős. Egyébként © is kemárommegyei volt, (tudjuk, Jókainál mint | jelentett ez!) az Ízlése, a nézetei, sőt a rigo­­, lyái is egyeztek a Jókaiéval és senki sem tu­­j dott úgy a „Pápi“ nyelvén beszélni mint ő. Fesztyék velencei kis palotája akkoriban í társadalmi gócpont volt, a fiatat iró és a kezdő I művész akkor kezdett fölemelt fejjel járni, ha már meghívást kapott a Bajza-utcába, az egész | művészi pompa és geniális csődület azonban j főleg arra való volt, hogy előszobája legyen a magas olimpusnak, ahol Jókai trónolt. A költő az emeleten tanyazott és ha le akart jönni Fesztyékhez, akkor kilépett egy faragott galériára, amelyről díszes falépcső vezetett le a nagy festőmüterembe. Én is a galérián lát­tam meg első Ízben, amint magasan jött a fejünk fölött. A külseje egészen olyan volt, mint amilyennek elképzeltem. A szelíd és merengő párduc feje, a mély kék szeme és a gyönyörű iágy hangja a szabadságharc óta benne élt a köztudatban. Magam akkor jelentéktelen ifjonc voltam, az aggastyánnal szemben mégis az az érzésem támadt, hogy ez egy nagy gyermek, akit sze­retni, kényeztetni és védeni kell. Az ösztönöm talán igazat is mondott. Hiszen azért volt nagy költő, mert ősz hajjal is gyermek tudott ma­radni, a nemzet csodagyermeke, akinek ajkán az emberiségnek az örök ifjúság után való vágya szólalt meg. Lehet, hogy ez a költészet lényege. A védtelenség benyomását fokozta szervezetének gyöngéd, szinte törékeny volt. — Egészséges ember volt, de a hozzá közel állók tudták, mennyire érzékeny, a széltől is óvni kell. Valami lappangó kis ravaszság volt a lényében, de ez is a gyermek ravaszsága volt. A modora nagyon egyszerű és szerény volt, mindazonáltal mindenkor nagy távolság volt közte és miköztünk, fiatalok közt; az egyszerűsége alapjában véve arisztokrata erény volt és a szerénysége a jónevelésü főherceg fegyelmezettsége. Az egész életén át tartó ünnepeltetés nyomot hagyott rajta Kivételes sorsú, magában járó embert formált belőle. Mi fiatalok, mindig a magyar irodalom hőskorának képviselőjét láttunk benne, mindig az volt a benyomásunk, mintha csak rövid vendégsze­replésre jött volna le az olimpusrói a tarok­kozó, politizáló és borozgató halandók társa­ságába. Emlékeztetett regényeinek valószínűtlen hőseire, akik a valószerü keretben azt a külö­nös benyomást teszik, mintha egy távoli, ide­gen világból tévedtek volna a földi siralom­völgybe. Az a szelíd melancholia is, amely többnyire beárnyékolta arcát, úgy festett, mintha honvágya volna, melyet a távoli csil­laghazája után érez. Maga mondta nekem, hogy szólítsam * Éhgyomorra féí pohár SOHMIDTHAUER-féle Az IGMÁNDI nem tévesztendő I rr • jó étvágyat, 201 keseruviz kci,emes kö*ér*é.t é* munkakedvet biztosit. össze másfajta keserűvizzel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom