Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-05 / 28. szám
2. oldal. »Komáromi Lapok« 1925. március 5. Első pozsonyi kaptaía- és eámfakészitő imílioly. Árusítási és megrendelési iroda Hermann és Weisz bőrkereskedés BRATISLAVA, 160 Dunajská ulica 43. Készít: kaptafákat, sámfákat, váayolo deszkát, méret, rajz, gipszöntvény és a legdivatosabb modellek szerint. Gyors és pontos kiszolgálás! IO* Rendelések a komáromi fióknál IP (Jókai Mér-n. *4.) is felvétetne* ‘’3ÉG ról és a határ kiigazításáról. E<y bud-p-mt napilap munkatársa előtt nyilatkozott Klofác szenátor a Dana konföderációról, amelyet nem tart kiviketöaek és inkább megvalósíthatóbbnak tartaná egy Közép‘Urópai Egyesült Államok felállítását, amelyet Kőzép-urópa földrajzi és gazdasági helyzete is megkövetel. Ean-k előfeltételeként meg kell teremteni a vitintat az Északi tengertől az Egei és Fekete tengerig, j Arra a kérdésre, hogy bhetség-snek tart e Magyarország és Csehszlovákia között olyan ha | tdrkiigazitást, mely által Migvarország visszakapna az egy tömegben élő 800000 magyart, a következőket f.-lelte: „Meg vasyofc győződve, hogy ilyen kérdéseket d-mokraiikus á'lamok között meg lehet oldani mind >u nehézség nélkül s mindkét fél megelégedésére. Áll ez Magyarország és a Csehszlovák köztársaság esetére is. Ezzel a m-gvyötödésemmel nem állok e«y-dűl. a köztársaság magas funkcionáriusai is osztják ezt a véleményt. = Kultúrharc Szlovenszkóban. Az szlovenszkói püspöki pásztorlevél miatt megindult akció legközvetlenebbül és legélesebben a Szlovénekén működő katolikus pap ágot érinti. A papok ellen indított hars nagyon elkeseríti a katholiknsokat, akik lelkészeik mellett a végletekig képesek kitartani. A Lidové Listy már kifejezetten kaltnrhircról beszél és rámutat arra, hogy a szlovénekéi katolikusoknak izgalmairól a kormán« nak fogalma sincs A harc szítását mozdítja elő a pozsonyi iskolaügyi referátns közbelépése, amely intézkedett, hogy a7okat a lelkészeket megbüntessék, akik & pásztorlevelel fölolvasták. E végből átiratot intézett az összes esperesekhez, amelyben értesítik őket arról, hogy a lelkészek ell-n meg indult a f-gyelmi eljárás és büutetésképen beszüntetik az illetők koDgrnáját. * 5 I váioú képvlselőleilfllet iDlytatdlaDos ülése-A képviselőtestület a közmunkamin iszier ellen. — A kikötő ügyben a várossal kötött szerződés súlyos megszegése. — Illetőségi ügyek. Komárom, — márc. 5. A városi képviselőtestület kedden d. n. 5 órakor folytatta és fejezte be ülését, melyen Csizmazia György városbiró elnökölt. A tanácskozás megkezdése előtt kivette a fogadalmat Yázsonyi An>a! keresztényszocialista párti bizottsági tagtól. Ezután napirendre került a kikötő ügye. A kikötő építésénél az állam önhatalmúlag elfoglalt a város terül téből egy darabot, éppen azon a helyen, ahol az orszdguttest a legkeskenyebb és ezért egy házat kell kisajátilani a Molnár-utca sarkán, a városnak. E e yett az .tfogi&it teiület helyett a kikötőhöz igénybe nem vett területet akar az álUm visszaadni, ami természetesen a városra épp n semmi értéket nem j-lent a kikötő baépitése után, ezenkívül az állam fizetné a kisajátítás kéth>rmadrészét, mivel arra az állam hibájából van szükség. A képviselőtestület azonban igen türelmetlenül hallgatta a városbiró előterjesztését, mert a közvélemény már megsokalta a kikötöépitéssel a város közönségével szemben elkövetett méltánytalanságokat. Boldogliy Gyula (kisgazda) szól elsőnek a tárgyhoz és áhaiáuo* n-lyeslés mellett mutat rá.arr.!, nogy a kormány a szerződést nem tartotta be, id gen vállalkozóknak adta ki a munkákat, akik itt semmi községi terh-t sem viselnek és idegen munkásokat hoztak ide, amikor a munkások nagy tömegei voltak és Vannak itt munka nélkül. A kormány nem tartotta be a szerződést, tehát azt fél lehet bontani. Steiner Gábor (kommunista) szintén erős kritikái gyakorol a Kormánynak a helyi munkássággal szembeu tanúsított eljárása felett. Ismételt felszólítások és figyelmeztetések ellenére is id munkásokkal dolgoztattak, ez szerződésszegés és ez a szerződés felbontását vonja maga után. Hacker Richard (-z.ic. d m.) tisztázni szeretne a s*er*édé-»iízegéi körülményéit, de u y ö, mint Neuwirth József (szoc. dem.) m‘ gállap"ják a halioitaknóí, hogy a kormány a szerződést nem tartotta be. Mihola F-tr-nc dr. jogi tanácsadó felszólalása után elfogad ák indítványát és a kormáuybo-. Ml rj-sztégt intéznek, hogy 14 nap alatt válaszoljon a várossal kötött szerződés megsértése ügyében. Az iskolaszéki szolgai állás betöltése ügyében a rokkant egy-sü'et felebbezett, miv-1 ez ügyben a képviselőtestület állást foglalt egysz r, helyben hagyván a választást és ezért a felebbezéat áttették a járási hivatalhoz. Majd több háztelekre adott építési engedélyt a képvisnlőtestü et a határban a Vágdnaa melletti szivattyútelep me'lett és végül egész kedély-s hangulatban iH-tö«égi ügyeket és községi kötelékbe való felvételeket intézett el. A gyűlés este fél nyolckor ért véget. Jókai és Komárom. Irta: Dr. Alapy Gyula. (Folytatás.) A tengerszem!! hölgy. Megjelenésük sorrendjében negyedik és utolsó komáromi tárgyú regénye Jókainak A tengerszemü hölgy Meséje ikertestvére a Politikai divatok meséjének. Ennek a regénynek is a költő az egyik hőse, aki nem is szerepei többé álnéven, mert a regény az „Én“ regények közé tartozik és mega beszéli el a regény meséjét, mint élményét. Így az emlékezéssel az élmények egybeolvadva jelennek meg a regény szerkezetében konstruktiv tényezők gyanánt. A regény Komáromban indul el, mint költőjének élete is. Itt bont szárnyat ifjú lelkében az édes diákszerelem, amikor minden ifjú acélt érez a karjában, megannyi hős akar lenni, atléta, vi'éz, vagy legalább is költő, hogy az édes imádottnak figyelmét magára vonja, az felé és csak ő felé forduljon. A tengerszemü hölgy Komárom egyik hires családjának a leánya, mely család a negyvenes évek Komároméban nagy szerephez jutott. A Domonkos lányok közül, akik Domonkos Sándornak, az „aranyember“ testvéröccsének leányai, a negyedik a Tengerszemü hölgy: — „Csaknem szivalaku arc, alul keskeny állban végződő, mely egy gödröcske által finomul ketté van osztva. A csigára emlékeztető ajkak, csattanó piros zománccal; kissé fölfelé álló orr, nyughatatlan cimpákkal, gömbölyű, rózsapiros orcák egy-egy szeplőcskével melyeket én „fekete csillagoknak a hajnalodó égen“ kereszteltem. Sürü tömött, gesztenyeszin haja magától langos volt s aranyzománcba játszott, phydiasi Vénus-ideálként keskenyitve a legsimább homlokot s ingerkedő huncutkákat nyújtva ki a kék eres halántékokra. Hanem aztán, ami ecsettel visszaadhatlak az a csodálatos szempár 1“ így írja le a költő a regény hősnőjét, akinek, mint jurátus, arcképét is festette és e mellett a jogcím mellett udvaro gat is neki. Érdekes ifjú: húsz éves, jogász, jó táncos, festeni is tud, novellákat ir a divatlapokba és Petőfi a barátja. Édes időtöltése a fiatalságnak az udvarlás, némelyiknél valóságos szenvedély; egyik lángol, a másik leül a sarokba és nagyokat hallgat. Költőnk divatlapokat hord az akkori idők szerint az ideáinak, amin a mai szépirodalmi lapokat kell érteni; véletlenül a novellái ezekben jelennek meg : az elsők, a Nepean sziget, Sonkoly Gergely, egyikben pedig, az Életképekben barátjának, Petőfinek az arcképe, Barabás rajza után, mint mümelléklet. Jókai tehát érdekessé válik hölgye előtt. Ekkor j írja első regényét is a Hétköznapokat, künn a ! szigeten, árnyas gyümölcsfák közt rejtőző kis \ filagóriájukban. E csendes magányának édesen ■ szőtt ábrándvilága egy délután elringatja álmaiban, alig van nesz más, mint a gyűjtő mézelő j méhek zümmögése, a közeli érből felhangzó jj béka ümmögés, a kósza sárgarigó tréfás füttye, ] a Dunáról beszűrődő tompa hangok, talán halászok vagy hajósok vonulnak fölfelé a parton, — a percek kínálják magukat, hogy temetkezzék el hangulataiba. A költő a szerelemről álmodik, szerelemről ir regényében, pedig ezt az érzést alig tudja megérteni és megmagyarázni magának. S ezen az álomosztó nyári délután alkonyba hajló óráján, megjelenik lassan, csendben az ideál, a Tengerszemü hölgy, hogy meglopja álmait, hogy azokat megmérgezze vagy megédesilse? Ki tudná ezt megmondani. Ez ; volt a sorsfordulat a költő életében. Vagy csak ; ez is egy megálmodott találkozás? Keserűen írja a költő a szülővárosban | töltött éve élményeiből: „Más vidékeken az országnak már akkor is zajos sikereim voltak a felolvasásaimmal, csak szülővárosomban nem hallott megszólalni senki. Nemo propheta in patria.“ Pedig milyen örömmel olvasta volna fel Sonkolyi Gergelyt és mily büszkeséggel töltötte volna el a tudat, hogy az első széksorban valaki hallgatja, akinek gömbölyű és rózsapiros orcái, sürü gesztenyeszin aranyzománcban játszó haja és az a csodálatosan észbontó szempárja volt. „És most is — írja a regényben — mikor megállók az előtt a nagy bolond könyvtár előtt, mely csupa saját munkáimmal van tele, azon gondolkozom, hogy nem jobb lett volna e ennek mind kigondolatlanul maradni? A helyett, hogy annyit írtam az egész világnak, nem jobb lett volna-e ha csak magamnak ir: tam volna annyit, amennyi egy bibliának a | belső táblájára elfér? Manapság egy egész utcám van szülővárosomban, me'yet nevemről kereszteltek el; nem volna-e jobb, ha e helyett csak egy gunyhóm lenne ottan? Sic fata i tulere.“ így hozta magával a végzet, sóhajt fel a költő hatvanöt évvel a vállain. * pm in —*?“ 1 UJÜIU mosópor a legjobb mosószerek! g — Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. ===== ■a
