Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-05 / 28. szám

2. oldal. »Komáromi Lapok« 1925. március 5. Első pozsonyi kaptaía- és eámfakészitő imílioly. Árusítási és megrendelési iroda Hermann és Weisz bőrkereskedés BRATISLAVA, 160 Dunajská ulica 43. Készít: kaptafákat, sámfákat, váayolo desz­kát, méret, rajz, gipszöntvény és a legdivatosabb modellek szerint. Gyors és pontos kiszolgálás! IO* Rendelések a komáromi fióknál IP (Jókai Mér-n. *4.) is felvétetne* ‘’3ÉG ról és a határ kiigazításáról. E<y bud-p-mt napilap munkatársa előtt nyilatkozott Klofác szenátor a Dana konföderációról, amelyet nem tart kiviketöaek és inkább megvalósíthatóbb­nak tartaná egy Közép‘Urópai Egyesült Álla­mok felállítását, amelyet Kőzép-urópa földrajzi és gazdasági helyzete is megkövetel. Ean-k előfeltételeként meg kell teremteni a vitintat az Északi tengertől az Egei és Fekete tengerig, j Arra a kérdésre, hogy bhetség-snek tart e Ma­gyarország és Csehszlovákia között olyan ha | tdrkiigazitást, mely által Migvarország vissza­kapna az egy tömegben élő 800000 magyart, a következőket f.-lelte: „Meg vasyofc győződve, hogy ilyen kérdéseket d-mokraiikus á'lamok között meg lehet oldani mind >u nehézség nél­kül s mindkét fél megelégedésére. Áll ez Ma­gyarország és a Csehszlovák köztársaság esetére is. Ezzel a m-gvyötödésemmel nem állok e«y-dűl. a köztársaság magas funkcio­náriusai is osztják ezt a véleményt. = Kultúrharc Szlovenszkóban. Az szlo­­venszkói püspöki pásztorlevél miatt megindult akció legközvetlenebbül és legélesebben a Szlovénekén működő katolikus pap ágot érinti. A papok ellen indított hars nagyon elkeseríti a katholiknsokat, akik lelkészeik mellett a végletekig képesek kitartani. A Lidové Listy már kifejezetten kaltnrhircról beszél és rámu­tat arra, hogy a szlovénekéi katolikusoknak izgalmairól a kormán« nak fogalma sincs A harc szítását mozdítja elő a pozsonyi iskola­­ügyi referátns közbelépése, amely intézkedett, hogy a7okat a lelkészeket megbüntessék, akik & pásztorlevelel fölolvasták. E végből átiratot intézett az összes esperesekhez, amelyben ér­tesítik őket arról, hogy a lelkészek ell-n meg indult a f-gyelmi eljárás és büutetésképen be­szüntetik az illetők koDgrnáját. * 5 I váioú képvlselőleilfllet iDlytatdlaDos ülése-A képviselőtestület a közmunkamin iszier ellen. — A kikötő ügyben a várossal kötött szerződés súlyos megszegése. — Illetőségi ügyek. Komárom, — márc. 5. A városi képviselőtestület kedden d. n. 5 órakor folytatta és fejezte be ülését, melyen Csizmazia György városbiró elnökölt. A tanács­kozás megkezdése előtt kivette a fogadalmat Yázsonyi An>a! keresztényszocialista párti bi­zottsági tagtól. Ezután napirendre került a ki­kötő ügye. A kikötő építésénél az állam önhatalmúlag elfoglalt a város terül téből egy darabot, éppen azon a helyen, ahol az orszdguttest a legkeskenyebb és ezért egy házat kell kisajátilani a Molnár-utca sarkán, a városnak. E e yett az .tfogi&it teiület he­lyett a kikötőhöz igénybe nem vett területet akar az álUm visszaadni, ami természetesen a városra épp n semmi értéket nem j-lent a kikötő baépitése után, ezenkívül az állam fi­zetné a kisajátítás kéth>rmadrészét, mivel arra az állam hibájából van szükség. A képviselőtestület azonban igen türelmetlenül hallgatta a városbiró elő­terjesztését, mert a közvélemény már megso­­kalta a kikötöépitéssel a város közönségével szemben elkövetett méltánytalanságokat. Boldogliy Gyula (kisgazda) szól elsőnek a tárgyhoz és áhaiáuo* n-lyeslés mellett mu­tat rá.arr.!, nogy a kormány a szerződést nem tartotta be, id gen vállalkozóknak adta ki a munkákat, akik itt semmi községi terh-t sem viselnek és idegen munkásokat hoztak ide, amikor a munkások nagy tömegei voltak és Vannak itt munka nélkül. A kormány nem tartotta be a szerződést, tehát azt fél lehet bontani. Steiner Gábor (kommunista) szintén erős kritikái gyakorol a Kormánynak a helyi mun­kássággal szembeu tanúsított eljárása felett. Ismételt felszólítások és figyelmeztetések elle­nére is id munkásokkal dolgoztattak, ez szerződésszegés és ez a szerződés felbon­tását vonja maga után. Hacker Richard (-z.ic. d m.) tisztázni szeretne a s*er*édé-»iízegéi körülményéit, de u y ö, mint Neuwirth József (szoc. dem.) m‘ g­­állap"ják a halioitaknóí, hogy a kormány a szerződést nem tartotta be. Mihola F-tr-nc dr. jogi tanácsadó felszó­lalása után elfogad ák indítványát és a kor­­máuybo-. Ml rj-sztégt intéznek, hogy 14 nap alatt válaszoljon a várossal kötött szerződés megsértése ügyében. Az iskolaszéki szolgai állás betöltése ügyében a rokkant egy-sü'et felebbezett, mi­­v-1 ez ügyben a képviselőtestület állást fog­lalt egysz r, helyben hagyván a választást és ezért a felebbezéat áttették a járási hiva­talhoz. Majd több háztelekre adott építési enge­délyt a képvisnlőtestü et a határban a Vágdnaa melletti szivattyútelep me'lett és végül egész kedély-s hangulatban iH-tö«égi ügyeket és köz­ségi kötelékbe való felvételeket intézett el. A gyűlés este fél nyolckor ért véget. Jókai és Komárom. Irta: Dr. Alapy Gyula. (Folytatás.) A tengerszem!! hölgy. Megjelenésük sorrendjében negyedik és utolsó komáromi tárgyú regénye Jókainak A tengerszemü hölgy Meséje ikertestvére a Poli­tikai divatok meséjének. Ennek a regénynek is a költő az egyik hőse, aki nem is szerepei többé álnéven, mert a regény az „Én“ regé­nyek közé tartozik és mega beszéli el a re­gény meséjét, mint élményét. Így az emléke­zéssel az élmények egybeolvadva jelennek meg a regény szerkezetében konstruktiv tényezők gyanánt. A regény Komáromban indul el, mint költőjének élete is. Itt bont szárnyat ifjú lelké­ben az édes diákszerelem, amikor minden ifjú acélt érez a karjában, megannyi hős akar lenni, atléta, vi'éz, vagy legalább is költő, hogy az édes imádottnak figyelmét magára vonja, az felé és csak ő felé forduljon. A tengerszemü hölgy Komárom egyik hi­res családjának a leánya, mely család a negy­venes évek Komároméban nagy szerephez ju­tott. A Domonkos lányok közül, akik Domon­kos Sándornak, az „aranyember“ testvéröccsének leányai, a negyedik a Tengerszemü hölgy: — „Csaknem szivalaku arc, alul keskeny állban végződő, mely egy gödröcske által fino­mul ketté van osztva. A csigára emlékeztető ajkak, csattanó piros zománccal; kissé fölfelé álló orr, nyughatatlan cimpákkal, gömbölyű, rózsapiros orcák egy-egy szeplőcskével melye­ket én „fekete csillagoknak a hajnalodó égen“ kereszteltem. Sürü tömött, gesztenyeszin haja magától langos volt s aranyzománcba játszott, phydiasi Vénus-ideálként keskenyitve a legsi­mább homlokot s ingerkedő huncutkákat nyújtva ki a kék eres halántékokra. Hanem aztán, ami ecsettel visszaadhatlak az a csodálatos szem­pár 1“ így írja le a költő a regény hősnőjét, akinek, mint jurátus, arcképét is festette és e mellett a jogcím mellett udvaro gat is neki. Érdekes ifjú: húsz éves, jogász, jó táncos, fes­teni is tud, novellákat ir a divatlapokba és Petőfi a barátja. Édes időtöltése a fiatalságnak az udvarlás, némelyiknél valóságos szenvedély; egyik lángol, a másik leül a sarokba és na­gyokat hallgat. Költőnk divatlapokat hord az akkori idők szerint az ideáinak, amin a mai szépirodalmi lapokat kell érteni; véletlenül a novellái ezekben jelennek meg : az elsők, a Nepean sziget, Sonkoly Gergely, egyikben pe­dig, az Életképekben barátjának, Petőfinek az arcképe, Barabás rajza után, mint mümelléklet. Jókai tehát érdekessé válik hölgye előtt. Ekkor j írja első regényét is a Hétköznapokat, künn a ! szigeten, árnyas gyümölcsfák közt rejtőző kis \ filagóriájukban. E csendes magányának édesen ■ szőtt ábrándvilága egy délután elringatja álmai­ban, alig van nesz más, mint a gyűjtő mézelő j méhek zümmögése, a közeli érből felhangzó jj béka ümmögés, a kósza sárgarigó tréfás füttye, ] a Dunáról beszűrődő tompa hangok, talán ha­lászok vagy hajósok vonulnak fölfelé a parton, — a percek kínálják magukat, hogy temetkez­zék el hangulataiba. A költő a szerelemről ál­modik, szerelemről ir regényében, pedig ezt az érzést alig tudja megérteni és megmagyarázni magának. S ezen az álomosztó nyári délután al­konyba hajló óráján, megjelenik lassan, csend­ben az ideál, a Tengerszemü hölgy, hogy meg­lopja álmait, hogy azokat megmérgezze vagy megédesilse? Ki tudná ezt megmondani. Ez ; volt a sorsfordulat a költő életében. Vagy csak ; ez is egy megálmodott találkozás? Keserűen írja a költő a szülővárosban | töltött éve élményeiből: „Más vidékeken az országnak már akkor is zajos sikereim voltak a felolvasásaimmal, csak szülővárosomban nem hallott megszólalni senki. Nemo propheta in patria.“ Pedig milyen örömmel olvasta volna fel Sonkolyi Gergelyt és mily büszkeséggel töltötte volna el a tudat, hogy az első széksorban valaki hallgatja, aki­nek gömbölyű és rózsapiros orcái, sürü gesz­tenyeszin aranyzománcban játszó haja és az a csodálatosan észbontó szempárja volt. „És most is — írja a regényben — mi­kor megállók az előtt a nagy bolond könyvtár előtt, mely csupa saját munkáimmal van tele, azon gondolkozom, hogy nem jobb lett volna e ennek mind kigondolatlanul maradni? A he­lyett, hogy annyit írtam az egész világnak, nem jobb lett volna-e ha csak magamnak ir­­: tam volna annyit, amennyi egy bibliának a | belső táblájára elfér? Manapság egy egész ut­cám van szülővárosomban, me'yet nevemről kereszteltek el; nem volna-e jobb, ha e helyett csak egy gunyhóm lenne ottan? Sic fata i tulere.“ így hozta magával a végzet, sóhajt fel a költő hatvanöt évvel a vállain. * pm in —*?“ 1 UJÜIU mosópor a legjobb mosószerek! g — Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. ===== ■a

Next

/
Oldalképek
Tartalom