Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-02-24 / 24. szám

19.: 5. február 24.

»Kou. Akkui Lapj*:«

komáromi szekeresgazdák ízléses ezüspüykés viselele Füssy Kálmán nemzetgy. képviselő vezetése mellett, élénk emlékezetünkben maradtak és bárcsak azt írhatnám, hogy mindenki magyar öltözetben leit volna. Mennyivel szebb Jett volna — igy is gyönyörű volt — ha mindenki olyan egyszerű fekete zsinóros öltözetben leit volna, mint néhány derék komáromi fiatalember. Mennyivel méltóbbak lettünk volna a sok szép magyarruhás asszonyhoz és lányhoz, akiket szinte szégyellem felkérni a frakkban. Pedig milyen egyszerű volna ezen segitenünk. Ha mindenki előveszi ruhatára régi szalonkabálját, amit már úgy sem használ és átcsinál tatja — igen kevésbe kerül — zsinóros fekete magyarnak! akkor bátran a sutba dobhatjuk az ízléstelen zsakettet, az idegen frakkot, akkor lesz egy öltözetünk, amely úgy kihallgatásra, ünnepélyekre, mint közebédre, valamint bálra alkalmas és emellett nemzeti, magyaros.

Ha a Jókai által felgyújtott tüzünk nem szalmaláng, akkor bLom abban, hogy eme centennáris ünnepségek hatása alatt, ezentúl mindenhová, cho! eddig a zsakettet, frakkot használtuk, ezután a mi egyszerű, de annál magyarabb zsinóros feketénket vesszük fel.

Miért írom én mindezt? Miért szeretném ezt beoltani minden magyar leikébe? Cherhéz ia femme 1 Ha képzeletben magam elő varázsolom a bálon megjelent asszonyokat és lányokat, akik nemzeti viseletűnkben jelentek meg, nem tehetek róla, de nekik kell Ítélnem a pálmát. Hiáöa minden, a magyar termethez, a pici apró lábacskákhoz, a mélabus de mégis tüzes magyar szemekhez a legjobban áll a párta, a zsinórzat, a pruszlik és hiába a legszebb modern toiletteknek, magyar nőnek, magyar bálra mégis csak legszebb a magyar ruha. Már most e szempontból mindegy, hogy valakin régi antik m?gyar uriruha, vagy az egyszerű népviseleti ruha van. A stílusos és szépészeti tekintetben is külön említést érdemel elsősorban Jaross Andorné és Hauke Mici urhölgyek magyar ruhája, amelyek talán a legtökéletesebbek voltak, de amelyeK leírása a legnehezebb, Komáromi Kacz Endre ecsetje jobban beszélne; Csepy Olga ezüst filigrán ötvözetű fekete selyembrokát ruhája, cr Salkovszkyné rózsaszín aranyfőkölős, Koczor Gyuláné rózsaszín, Füssy Kálmánná zöld selyem ruhája — akit különben tüzes csárdás táncáért külön is megtapsoltak — tűntek különösen fel. Igazság sfeerint fel kellene sorolnom minden magyar asszonyt és lányt, akik magyar ruhában voltak, de örömmel kell konstatálnom, hogy lehetetlen, mert

olyan sokan voltak, többen mint a férfiak és merem mondani, hogy mind igen-igen szépek voltak, Jankovich Marcel kedves lánya, meggypiros pruszlival, aki magyar táncával és magyar , kitartással táncolt kivilágos virradatig, Szathmáry Baba fekete pártával mosolygó kék sze- j meivel mind, mind kedves, kivillanő emlékei a j Jókai bálnak. i

■ A zenét Kolompár, a szlovenszkói cigány- ' király zenekara szolgáltatta és jellemző, hogy í különösen a csárdásban volt élet és ritmus, j A rendezőség dr. Geöbel Károly és a fíradha- j tatlan igó Aladárral az élén, mindent elkövetett, : hogy a vendégek mulassanak s táncoljanak jj elsősorban. De kitett magáért a komáromi fia- i talság is, amely fáradhatatlanul táncolt reggelig. ;

A Jókai Bál tehát fényesen sikerült és 1 szintén élénk dokumentuma annak, hogy vagyunk és leszünk!

Dr. Polóny Béla.

Jókai és Komárom.

Irta: Dr. Alapy Gyula.

(Folytatás.)

Komáromban bizonyos félelmes tisztelet környezi alakját. A nép azt suttogja felőle, hogy megölt volna egy gazdag törököt és annak töméntelen kincsét elvette. A török-ölés akkor nem számított gonosztettnek, mint ma számitana, hanem a gyilkos romantikus hős színében lünt fel a nép elölt, ha törököt küldött a másvilágra és küldött a próféta virágos kertjébe. Alig száz esztendeje takarodott még csak ki akkor a török a Bánátból. Azóta persze nagyot fordult a világ kereke. Sőt kifordult sarkából az egész világ.

Szerezte légyen Domonkos János e vagyonát ilyen féikéz-kalmár utón, avagy tisztes munkával, bizonyos hogy dúsgazdag ember volt őkegyelme. Nem kellett ehhez törököt se ölni: akkor folytak a francia háborúk. Az inszurrekció idejében lóra ült magyar nemesség táborba száll, az utolsó nemesi fölkelés 1809 ben nagy készülődések közt folyik. 1809 ben erősítik Komárom várát mai külső földsáncaival. A szekerek ezrei és a munkások tízezrei dől goznak itt és ö! vármegye ontja ide robotos, kétkezi munkásnépét, akik fölött kü ön királyi biztos tart rendet. Ezeket élelmezni kellett, a háborúba indu ó katonaságot is élelemmel kellett ellátni, a lovas sereget zabbal, mert a fülekben ott csengett az adoma a Móriamul idejéből : Életünket és vérünket a felséges királynénkért, de — zabot, ezt már nem. Tehát a zabot meg kellett vásárolni, meg a búzát és a lisztet és sok miegymást súlyos lázsiás tallérokon. A komáromi hires gabonakereskedelemre teh ál fel virradt a hajnal, szállítanak a hadsej regnek. Elő az összeköttetésekkel, megindulnak ! a kijárások és ennek sok a csínja bínja. Ismerni ] kell a hátsó kiskapukat, mert hát nem lehet j ajtóstul betörni a házba, azután meg az is szent igaz, hogy a kerék is jobban forog, ha kenik. Aki ezekben a tudományokban otthonos , volt, az — mint manapság mondják — nagy szerfi üzletet csinált és megütötte a nagy lutrit kockázat nélkül. Régen is voltak hadseregszállítók. A Fuggerek egész Európának hite. leztek.

Dehogy is kellelt megölnie Domonkos Jánosnak a szegény törököt, mire lett volna jó elvennie töméntelen sok kincsét, untig elég volt, ha a komáromi várerőditések tengernyi mun kásnépe és a hidrákéit insurgens sereg részére lisztet vagy búzát liferált, a felkelő lovasok számára meg zabot szállított. Rávezet ez is gazdagságának nyitjára. Tehát virágzó gabonakereskedése van, sok tölgyfa-hajója úszik a Dunán, ügynökségei vannak Magyaróvárt, Ba ján és a Tisza mellett, ahol gyűjtik és vásárolják háza számára a gabonát.

Ez a Domonkos János nőtelen ember volt, agglegényi á lapotban is halt meg 1833- ban életének 63. esztendejében. Arcképéről energikus embernek kell tartanunk. Feketehaju, sürü szemöldökű, villogó szemű ember, alighanem hirtelen haragú is, de minden esetre indulatos és erős akaratú. Tiszta szerb típus, délszláv természete ott ül az ajkain és kissé brutális vonásain. Ez az ember rendben tarthatta üzleteit és kenyereseinek tudhatott parancsolni. Széles, erős sürü bajusza alatt éles metszésű szája nem árul el érzéki vonásokat. Szakállát borotválja, mellén rendjelet visel. A gazdag és előkelő kereskedőt szívesen válasz íották meg a szomszédos vármegyék táblabirájuknak, ami annak a kornak a legnagyobb tisztességiudása volt.

Do nonkos Jánosnak öccse, Sándor korábban meghalt, mint ő. Ezenkívül három nőtesívére van Éva, Anna és Juliánná Belgrády Sándorné, Jovánovics Miháíyné és Kirovits Mártonné. Mikor végrendelkezik mind a hárem özvegy asszony már. Ezeknek fejenként 3000 forintot hagyományoz és a komáromi görögkeleti srent eklézsiának 3000 forintot. Egyébként jótékonyságáról nem hagyott hirt az utókorra, alapítványról, amit tett volna kegyes célokra, hal gat a krónika Talán életében osztott elegendő alamizsnát a szegényeknek. Da annak hire maradt a városban, hogy nagy házat vitt és bőségben élt és halála után ezer és ezer pa’ack neszmélyi és tokaji bora maradt. Halála után a Domonkos kúria nagy vigasságok színhelye lesz: itt laknak unokahugai, a szép Domonkos kisasszonyok. Hires vármegyei nemes famíliák sarjai vezetik őket rendre oltár elé: Pázmándy Dénes megyei el ő alispán, később az 1848-i országgyűlés alsó táblájának elnöke, Bossányi Rudolf főjegyző, Zámory Adolf földbirtokos, egyiket pedig délvidéki szerb, de szintén nemes ember: Zákó István.

Ezek közül az egyik leánya Tengerszemü hölgy.

A nagy Domonkos vagyon tehát négyfelé szakad mert fiörökös nincsen. A megaranyozott Domonkos elmernek ma sincsen férfi gazdája. Ez az Aranyember, tehát Domonkos Já nos valóságos története. Komáromban sok házáról tud maiglan is a szájhagyomány. A gazdag török legendája vele kapcsolatban szájról

í szájra járt A költő bizonyosan gyermekkorában hallotta a szülői háznál.

Hites felesége tehát nem volt Domonkos János unmnak, aki nem is volt a kálvinista egyháznak kurátora, mert rác volt. Hogy egyébként járt-e a Senki szigetére, vagy volt e valahol Komáromon kívül puha, meleg fészke: ki tudná ezt megmondani? Ezt a titkát megőrzi a komáromi ráctemető csendes lakója. Brázovics Athanáz, Kacsuka őrnagy. Fabula János derék hajókormányos uram, Galambos az öreg balatoni halászmester, akit a komáromi hires Gdambos nevű halászmester nemzetségről mintázott a költő, mind, mind eleven és élő alakok lehettek a maguk idejében. A többi mind mese, szép és ragyogó mese, a legnagyobb mesemondónak legszebb meséi közül való.

Szabad-e, helyes-e Jókait, illetve regényeit ekképpen analizálni? Azt hisszük, igen, mert ezzel megértéséhez keressük a kulcsot, amely eddig még hiányzik kritikai irodalmunkban, ahol Jókait roppant különböző mértékekkel mérték. A Jókai analízis azért sem lehet eredmény nélkül való, mert abból ismernők meg * Jókai teremtő írói lelkének i, ódszereit és csoj dás képzeletének rugóit. Ha ebekről lefejtjük a \ képzelet és az eszményítésnek maszkjait, megkapjuk alatta az embert, amelyet ő a valóságj ban észlelt és figyelt, de teremtő képzelete I gyúrt át félistenné vagy ördöggé.

(Folyt, köv.)

= Vezérlöbizoitsagi ütés. A saíov aszkói és rusziaszbói szövetkezett ellenzéki pártok pártközi vezérlőbizottsága március 2-án Ó-iátrafiitvdsn ülést tart a kővetkező tárgysorozattal:

1. A pártközi vezérlőbizottság elsőkéntk meg* választása. 2. LMley J-nö dr. képviselő iüdit* ványa a választókéi ületi bizottságokról. 3. Az állandó albizot1 ságok m au trendjének kidolgozására kiküldött bizottság jel-ntése. E őadó Törkö'y József dr. 4 A köaponti iroda jelentése a Potrogalli alap r-ndelt>-téséről. E őadó Flachbart Ernő dr. 5. Indítványok.

= A vezérlőbhottság uj tagja. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar jo. párt a »zlovsüszkói és rua&inszkói szövetkezett ellenzéki pártok pártközi vezérlőbúotfcságába Tarján Ödön gyárost jelölte rendes tagnak.

= Válság a kommunista pártban. Prágai

lapok szerint & kommui<i*ta pártban tályos válság tört k?, amely Trocbij és Zsinovnej liivei között fennálló ellentétekben gyökeredzik. A párt vezetése Z-inovuej hívei kezében van és ez a pártmelőség több Trockij párthoz tartozó párttagot és képviselőt kizárt a pártból, viszont több képviselő is bejelentette kilépését a pártból. A munkásság tö»bs ge a Trockij-hívek melleit foglalt állást. Legközelebb rendkívüli pártgry űlé^t hívnak egybe, melyen az ellentéteket akarják véglegesen elintézni.

Farsangi naptár.

(Mulatságok, előadások)

Február 24. A K F. C jelmezbálja a Vigadóban.

Nótáskapitány IIL-szor a Kath. Legényegyletben.

Február 28. A festőiparosok bálja.

Március 1. Az Aranyember előadása a kultúrpalotában. Cigánybál a Vigadóban.

— Városi képviselőtestületi közgyűlés.

Komárom város községi képviselete február 26 án, csütörtökön délután 5 órakor a városi székház nagytermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatán szerepelnek a következő „ügyek: az elnöki jelentéseken kivül a Nádor utca nevének megváltoztatása ügyében a járási hivatal leirata, a miniszternek a községi jegyzői vétó megszüntetése tárgyában a képviselőtestület által tett felterjesztésre küldött leirata, Léva város átirata a forgalmi adó eltörlése tárgyában, Biró Sándor főmérnök és Benkő Máté utmester nyugdíjaztatása, a gyámpénztári mérlegek jóváhagyása, a városi szegények részére megállapítandó évi segélyek, Komárom Vidéki Hitelbank felszólítása a város terhére fennálló folyószámla tartozások rendezése tárgyában, a város közcsatornáinak kitisztítása, javaslat a hideg húspiac felállítása ügyében, kövezetvám, szabályrendelet tárgya-